Megrongálták a csepeli kálváriát, Németh Szilárd provokációról beszél

Publikálás dátuma
2018.05.21 12:59
A megrongált Tamariska-dombi szoborcsoport Fotó: MTI/Illyés Tibor
Fotó: /
A Fidesz alelnöke szerint a kereszténység elleni vak gyűlölet vezethette az elkövetőket.

Vandálok megrongálták a csepeli Tamariska-dombon lévő kálváriát - tájékoztatta a XXI. kerületi önkormányzat hétfőn közleményben az MTI-t, az Önkormányzati Sajtószolgálaton keresztül. A Tamariska dombot 2010 után újította fel az önkormányzat. 2015 őszén Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök szentelte fel a tetején álló Kálváriát - áll a közleményben.

A BRFK  közölte: a XXI. kerületi rendőrkapitányság rongálás bűntette miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen. Hozzátették, hogy Budapest rendőrfőkapitánya nyomozócsoportot hozott létre az ügy felderítésére.

A rongálás körülményei előre megtervezetttakcióra utalnak: a két lator szobráról egy-egy kart fűrészeltek le, a csonkolt részek viszont legalább három méteres magasságban vannak, ezeket valószínűleg csak létrával lehetett elérni – ráadásul, a tettes a lefűrészelt szobortagokat akkurátusan az egyik feszület tövébe helyezte, mintegy kihangsúlyozva a pusztítást.

A vandálkodásról Facebook-posztban számolt be Németh Szilárd is: a Fidesz alelnöke szerint az elkövető vagy elkövetők provokálni akartak vagy a kereszténygyűlölet vezette őket, hiszen az eset éppen pünkösd vasárnapján történt.

Németh példás büntetést kért a tettesekre – kérései pedig általában meghallgatást nyernek: legutóbb netkimaradás miatt követelt magyarázatot a Facebookon, a szolgáltató T-Systems pedig órákon belül megoldotta a helyzetet.

Szerző
2018.05.21 12:59
Frissítve: 2018.05.21 16:52

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45

123 százalékos a börtönök telítettsége

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:33

Fotó: / Molnár Ádám
A falakon belüli új körletrészek kialakításával férőhelyeket hoztak létre, de még mindig magas a kihasználtság.
Csökkent a telítettség a hazai börtönökben, ám még mindig 123 százalékos az intézmények kihasználtsága – derül ki a kormányközeli Magyar Idők cikkéből. A lapnak a büntetés-végrehajtás illetékese arról beszélt: a falakon belüli új körletrészek kialakításával közel 1600 új férőhelyet hoztak létre, így a 2013-as 143 százalékos átlagtelítettséget mára 123 százalékra sikerült mérsékelni. Kovács Mihály bv-ezredes hozzátette, hogy hamarosan 470 fogvatartott befogadására alkalmas börtön létesül Kiskunhalason, vagyis megkezdődik a korábbi Menekültügyi Őrzött Befogadóközpont épületeinek átalakítása. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetője szerint a beruházás több nézőpontból is költséghatékony, mivel egyrészt egy üresen álló, de a célnak teljes mértékben ­megfelelő épületegyüttes átalakításával, másrészt fogvatartottak munkáltatásával egy újabb börtön kezdheti meg működését.
2018.11.19 09:33
Frissítve: 2018.11.19 09:33