Ingyenes lesz a teljes észt buszhálózat

Publikálás dátuma
2018.05.21 13:37
Tallini látkép. Illusztráció: Calle Montes / Photononstop
Országszerte ingyenesé teszik a buszközlekedést Észtországban júliustól. Az újítás - ami az autóforgalom jelentős csökkentése mellett megadja a közlekedés szabadságát azoknak is, akiknek korábban nem volt erre pénze - július elsején lép életbe.

Az újítás a főváros példáját követi - számol be a CityLab.com. Tallinban 2013 óta ingyen használhatják a tömegközlekedési eszközöket a város lakói. Ott az ország más pontjáról érkezőknek és a turistáknak ugyanakkor még mindig kell jegyet vásárolniuk.

Az új terv ennél is tovább megy: az állami busztársaságok július elsejétől teljesen ingyenesen használhatóak, országszerte. Mint az észt ERR News beszámol, egyedül egy régióban ellenkezett a helyi tömegközlekedés üzemeltetése. De mivel a felmérések alapján éppen ott, Harju megyében az emberek akár 33 százaléka választaná az ingyenes tömegközlekedést autója helyett, tiltakozásukkal nem sokat értek el.

"Nehéz és hosszú előkészületi fázison vagyunk túl" - nyilatkozta Kadri Simson, gazdaságért és infrastruktúráért felelős miniszter az újításról. Mint elmondta, az előző évben 22 millió eurós állami támogatást kaptak a tömegközelekdési szolgáltatások, és 11 milliós bevételük volt a jegyekből. 2018-ban a jegybevételek kiesését 13 millió euróval az állam fogja pótolni. Az első fél évben ugyanakkor továbbra is árusítanak jegyeket - az így befolyó összeget a szolgáltatás fejlesztésére fordítják.

Hasonló lépést, a tömegközlekedés teljesen ingyenessé tételét fontolgatja Tallin után Párizs is - a városvezetés nemrég rendelt meg egy hatástanulmányt a kérdés kapcsán. A nagy-britanniai Walesben pedig már korábban meghozták a döntést, hétvégenként ingyenesen használhatóak a regionális buszjáratok.

Szerző

"Nem erre szerződtünk" - a Microsoft dolgozói petícióban kérik, ne kelljen fegyvert fejleszteniük

Publikálás dátuma
2019.02.23 19:18
Illusztráció
Fotó: DPA/AFP/ Gambarini Mauricio
A Microsoftnak péntekig 94 munkatársa írta alá a petíciót, melyben arra kérik a céget: álljon el egy az amerikai hadsereggel kötött 480 millió dolláros szerződéstől, és mindenfajta hadiipari fejlesztéstől - írja a Reuters.
Tavaly novemberben nyert tendert a cég, ekkor azt vállalta el, hogy legalább 2500 működő "kiterjesztett valóság headsetet" szállít le a katonáknak. Ezeket csatatéren és kiképzésen egyaránt használnák, növelve így a katonák "halálosságát, mobilitását és szituációs éberségét".
"Nem fegyverek fejlesztésére szerződtünk, és követeljük a beleszólást abba, hogy hogyan használják fel a munkánkat"
- olvasható a dolgozók tiltakozásul megfogalmazott, a Twitteren közzétett levelében. Azt kérik a vállalattól, hogy dolgozzon ki egy nyilvános irányelvet arra nézve, hogy hol lehet alkalmazni a technológiáját.
A Microsoft közleményben úgy kommentálta a kezdeményezést: mindig örül, ha visszajelzést kap munkatársaitól. Emellett viszont elkötelezett a hadsereg segítésében. Az amerikai hadsereg egyáltalán nem reagált a hírre.

A pilóták hibájából ütközhetett hegynek a tavaly lezuhant iráni utasszállító

Publikálás dátuma
2019.02.23 18:26
Illusztráció
Fotó: AFP/ MARWAN NAAMANI
Hibázott továbbá a meteorológiai szolgálat, a légitársaság, de még a repülőgép gyártója is.
Az előzetes jelentés alapján főként a pilóták által elkövetett hibák vezettek az Iran Aseman légitársaság ATR 72-es repülőgépének tavaly téli katasztrófához - írja az airportal.hu. Az Iran Aseman gépének becsapódását a 60 utas és 6 fős személyzet közül senki sem élte túl.
Az első hibát a célállomáshoz közeledve, a süllyedés megkezdésekor követték el: túl mélyre ereszkedtek.
Már a repülőtér megközelítését sem lett volna szabad megkezdeniük, mivel az időjárási viszonyok rosszabbak voltak az engedélyezett üzemelési minimumoknál.
A repülőgép eközben felhőbe került, ahol jegesedés jelentkezett, ám a jégtelenítő berendezéseket mindössze néhány percig üzemeltették. Ehelyett igyekeztek kirepülni a felhőből, ezért még alacsonyabbra süllyedtek. A hegyek feletti légmozgás pedig már túl soknak bizonyult.
A dokumentum több kritikát is megfogalmaz a meteorológiai szolgálat működéséről és a légitársaság képzési gyakorlatáról is. A meteorológiai szolgálat nem adott ki figyelmeztetést a hegyek felett várható hullámjelenségről. A légitársaság kiképzési anyaga pedig nem tette lehetővé a kialakult időjárási helyzet felismerését. A repülőgépet gyártó ATR által kiadott kézikönyvben – amelytől a légitársaság által kidolgozott eljárás ráadásul el is tért – szintén nem volt egyértelmű, hogy a kialakult vészhelyzet hogyan hárítható el.
Frissítve: 2019.02.23 18:27