Meseszép turizmustervek

Publikálás dátuma
2018.05.22 07:20
Százmilliárdokból fejlesztenék a balatoni térséget, ahol már a kormányhoz közel állóké a piac nagy része Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Rendkívüli teljesítménynövekedést vár az idegenforgalomtól a kormány, ám a nagyszabású terveknek gátat szabhat az ágazatot sújtó jelentős munkaerőhiány.

Grandiózus tervei vannak a turizmussal kapcsolatban az új kormánynak: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – aki hivatalosan is elnyerte a turizmus irányítását – miniszterjelölti meghallgatásán megismételte az Orbán Viktor által korábban már beharangozott számokat. Eszerint 2030-ra a turizmus GDP-hez való hozzájárulása a jelenlegi 10 százalékról 16 százalékra nő, az ágazatban dolgozók száma pedig 100 ezerrel, 450 ezerre bővül.

A kormány víziójának megvalósulásához – figyelembe véve az évi 4 százalékos GDP-bővülési várakozásokat - a turizmusnak az ágazat utóbbi évek kiemelkedőnek mondható, 4,5 százalékos növekedési ütemének csaknem a dupláját kellene produkálnia évente. A Portfólió számításai szerint ez azt jelenti, hogy miközben az elmúlt 22 évben az ágazat 70 százalék körül bővült, addig az elkövetkező 12 évben 250 százalékkal kellene növekednie, ami jelentős intézkedéseket feltételez.

Az, hogy a terület a jövőben kiemelt figyelmet kap, már ősszel látni lehetett. Októberben ugyanis - a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kidolgozott turizmusfejlesztési stratégiát ismertetve - személyesen Orbán Viktor jelentette be: az ágazatba az elkövetkező bő évtizedben több mint 800 milliárd forintot öntenek majd. De nem úgy mint eddig: a stratégia egyik kulcseleme a turizmusfejlesztés desztinációkra bontása. Az eddigi egyedi, szétaprózott fejlesztéseket olyan, földrajzilag behatárolható területekre koncentrálják, amelyek egységes fogadóterületként jelenhetnek meg, és ahol a turista az adott „márkaprofilnak” megfelelő élménycsomagot kap.

Ehhez azonban valakinek ki is kellene szolgálnia a vendégeket, márpedig a turizmusban egyre nagyobb kihívást jelent a munkaerőhiány. Miközben a kormány 100 ezer új munkahely létrejöttét vizionálja az ágazatban, addig onnan már most is mintegy 20-30 ezer munkavállaló hiányzik. A vendéglátásban jártas szakemberek ugyanis külföldön is kapósak. Csak Ausztriában több mint 91 ezer magyar dolgozik jelenleg, nagy részük a vendéglátásban. Ott ugyanis a hazai bérek többszörösét keresik meg, miközben itthon csak az átlagbér 60 százalékát, átlagosan havi bruttó 190 ezer forintot kapnak.

Az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) nem is túl optimista a magyar turizmus hosszú távú kilátásait illetően. A szervezet 2018-ra még 3,4 százalékos növekedést vár a hazai idegenforgalomban, ami meghaladja majd az unió 2,5 százalékos bővülési ütemét. Később azonban a növekedés lassulni fog, és az unió átlaga alá esik: az előrejelzés szerint 2028-ig a magyar turizmus átlagosan csak 1,7 százalékkal bővül majd. Ez pedig a WTTC 185 országot vizsgáló listáján a 180. leglassabb bővülési ütemet jelenti. Az ágazat így 2028-ban a GDP 7,9 százalékát adja majd.

A nemzetközi szervezet előrejelzése és a magyar kormány tervei közötti ellentmondással kapcsolatban megkerestük az MTÜ-t. Azt írták: 2017-ben minden idők legjobb turisztikai évét könyvelhette el Magyarország, és a „WTTC előrejelzésével ellentétben Magyarország turisztikai növekedése évek óta a regionális átlagot, az uniós átlagot és a világátlagot is meghaladó mértékben nő”. Felhívták továbbá figyelmünket a KSH márciusi jelentésére, amely szerint a vendégforgalom 13, a belföldi vendégéjszakák száma 16,5, a szállásdíjbevétel 20 pedig százalékkal bővült.

A WTTC előrejelzése ugyanakkor nem is a múltbéli növekedést vitatja, hanem a jövőre nézve számít lassulásra. Ezzel kapcsolatos felvetéseinkre azonban az MTÜ érdemben már nem reagált, csak jelezték: a kitűzött célokat 2030-ig el fogja érni a magyar turizmus-vendéglátás. Arra nem tértek ki, ezt pontosan mire alapozzák, és arra sem kaptunk választ: mit kívánnak tenni a turizmust egyre erőteljesebben sújtó munkaerőhiány ellen.

Márpedig a munkaerőhiányra adott válasz lesz a legfontosabb kérdés a turizmusban az elkövetkező években. A munkavállalók megtartásához és bevonzásához mindenképpen változtatni kell a bérstruktúrán – mondta lapunknak Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Úgy látja: a szektor munkaadóinak részéről e tekintetben már változik a felfogás, de a munkaerőhiány megoldása a piac és a kormány közös feladata. A WTTC előrejelzéséből nem derül ki, mire alapozzák az ágazat bővülésének lassulását – jegyezte meg, leszögezve: a kormány célkitűzéseit - tekintve hogy 2030-ig szóló tervekről van szó - nem tartja irreálisnak. Igaz, azok megvalósulásához számos feltételnek kell teljesülnie. A munkaerőhiány kezelésén túl elengedhetetlenek többek között az infrastrukturális fejlesztések, hogy a vidéki attrakciók is elérhetőek legyenek a turisták számára.

Balatoni ború
A turizmusfejlesztési stratégia elsőként említett desztinációja a Balaton, ahol nemrég Mészáros Lőrinc is bevásárolt: az érdekeltségébe került Balatontourist 12 tóparti kempinget működtet. Múlt héten be is jelentették: az unió által finanszírozott operatív programok mintegy 4 százaléka kerül a Balatonhoz a mostani fejlesztési ciklusban, miközben korábban csupán 2,5 százalékot kapott a térség. Eddig 292 milliárd forintot ítéltek oda, 670 projekt van folyamatban.
A magyar tengernél a stratégia szerint a „Balaton egész éven át” lenne a márkapozíció. Ehhez képest a balatoni településeket már az idei április nyár is meglepte: hiába volt már fürdésre alkalmas a tó vize, számos strandot nem nyitottak ki, a lejárókat nem tették be a vízbe. A vízparti vendéglátósok pedig meglehetősen borúlátók a nyarat illetően, egyre nehezebben találnak ugyanis embert a vendégek kiszolgálására.

2018.05.22 07:20

Előre lejátszották a jelek szerint, hogy ki kapja meg a kukaholding bizniszét

Publikálás dátuma
2018.11.19 10:38

Fotó: / Molnár Ádám
Azelőtt, hogy az NHKV kihirdette volna, hogy – konzorciumban – a cég a tender nyertese, elkezdte kiépíteni a díjbeszedők országos alvállalkozói hálózatát.
Nagyon bátran vagy nagyon jó információk birtokában vágott bele a nyírségi Nagykálló egyik kocsmaépületében székelő Pepp and Cars Kft. az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt. szemétdíjbizniszébe – írja a 24.hu. A portál szerint a Pepp and Cars 2016-ban nagyjából egy falusi vegyesbolt forgalmához mérhető 19 millió forintos bevétellel rendelkezett, tartozásai miatt pedig 2017 elején a NAV végrehajtás indított ellene – ilyen kondíciók mellett pedig már az is meglepő, hogy a négyfős cég egyáltalán elindulhatott a kukaholding közbeszerzési pályázatán, amellyel a befizetetlen szemétdíjak egész országra kiterjedő behajtására kerestek megfelelő vállalkozást. Még meglepőbb, hogy a Pepp and Cars óriási pénzügyi kockázatokat vállalt be,
ugyanis jóval azelőtt, hogy az NHKV kihirdette volna, hogy – konzorciumban – ez a cég lett a tender nyertese, elkezdte kiépíteni a díjbeszedők országos alvállalkozói hálózatát.
A portál úgy tudja, a kisvállalkozás 2017 közepén keresni kezdete, majd le is szerződtette azokat az embereket, akiket az ország különböző megyéiben koordinátorként alkalmazhatott a projektben. 2017 júliusában tette közzé a kukaholding a közbeszerzési kiírást a be nem fizetett szemétdíjak behajtására, és az ügyféllisták pontosítására 7,6 milliárd forintos kerettel. A 24.hu-nak több korábbi alkalmazott is megerősítette, hogy a Pepp and Cars néhány hozzá szorosan kapcsolódó céggel együtt már a nyáron, szinte a kiírással egy időben elkezdte keresni a munkára alkalmazható embereket. A birtokukba került dokumentumok bizonyítják, hogy
októberben már szerződéseket is kötöttek alvállalkozókkal az NHKV közbeszerzésére hivatkozva. Pedig azt csak 2018. január 4-én hirdették ki, hogy a Díjbeszedő Holding Zrt. és a Pepp and Cars konzorciuma lett a pályázat győztese.
A közbeszerzés idején a politikai pályáját Kisvárdán kezdő, a parlamentbe is a kisvárdai körzetből bekerülő Seszták Miklós fejlesztési miniszter felügyelete alá tartoztak a kukaholding ügyei. A fejlesztési tárca adott engedélyt az NHKV-nak arra, hogy kiszervezze az alaptevékenységéhez tartozó pénzbeszedést. A portál kiemeli, hogy szintén Kisvárdán lakik a Pepp and Cars operatív igazgatója. Lizák Anita volt a behajtóhálózat felállításának kulcsfigurája. A nyírségi cég Lizák irányításával 2017 utolsó heteiben annyira felpörgette a szervezést, hogy karácsonykor már el is kezdhették volna a munkát, a szemétdíjtartozások beszedését azonban csak hónapokkal később indították el. A portál úgy tudja, a több száz beszervezett embert hetekig-hónapokig váratták, a kezdési dátum folyamatosan csúszott, ezért sokan ki is léptek. Márciusban végül kiküldték az első címlistaadagot a koordinátoroknak, de azzal együtt ment az az utasítás is, hogy addig nem mehet senki sem pénzt beszedni, amíg az országgyűlési választás le nem zajlott. A cikk szerint az NHKV-tól érkezett listán szereplők végiglátogatása csak nagyon kis százalékban végződött sikeres behajtással. A díjbeszedőknek nemcsak azt kellett kiszűrniük, hogy az adott helyen befizették-e sárga csekken a szemétpénzt, hanem azt is, hogy jó-e a megadott cím, illetve hogy az ügyfél nem halt-e meg esetleg időközben. Ráadásul a rezsicsökkentés idején megszabott kukadíjak sokszor a behajtás költségeit is alig fedezték. A portál azt írja, az igazi nyertes a nyírségi vállalkozás lett, amely forrásaik szerint 500 forintot számlázott minden egyes ügyfélért a kukaholdingnak. A pénz töredék részét csorgatták tovább a három-, négyszintes alvállalkozói hálózatnak. A közreműködő cégek is levették a maguk sápját, ezért mire a pénz a díjbeszedőkhöz ért, szinte teljesen elfogyott. Száz forintot, sőt néha ennél is kisebb összeget kaptak egy-egy sikeres behajtás után, ahol pedig valamilyen okból nem volt bevétel, ott feleződött a díjazás. A szervezők spóroltak a közterheken is, a díjbeszedőket, ahol tehették, szövetkezetekbe léptették be. Egyik forrásuk például tésztagyári munkásként alkalmazva járta a számára kijelölt településeket. A szövetkezetnek pedig, amelybe alkalmazása elején azonnal beléptették, szintén kisvárdai illetőségű vezetője volt.

Betiltás szélén az állami kukaholding

Mint megírtuk, még mindig zajlik a vita a hulladékpénzek visszatartásával vádolt kukaholding és könyvvizsgálója között, így ma már a cég betiltása a tét. Lapunk úgy értesült, hogy évi 120 milliárdos becsült bevétele mintegy harmada, nagyjából 40 milliárd forint tavalyi elszámolásán kaphatott össze az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. és könyvvizsgálója, a Moore Stephens K-E-S Audit Kft. Az állami társaság ezért még mindig adós május végi leadású tavalyi mérlegbeszámolójával. A lépés elodázásával ennyi idő után a cégek már adószámuk bevonását, vagyis megszüntetésüket kockáztatják.

2018.11.19 10:38

Letartóztatják a Nissan elnökét

Publikálás dátuma
2018.11.19 10:37

Fotó: AFP/ Miho Ikeya
Carlos Ghosn, aki egyébként a Renault elnöke és vezérigazgatója is, többet keresett, mint amiről a hivatalos jelentésekben szó volt.
A Nissan Motor Company Ltd elnökének, Carlos Ghosnnak a japán pénzügyi eszközöket és csereügyleteke szabályozó törvény megsértése miatt rendelte el letartóztatását a tokiói ügyészség - írja a Reuters. A hírről elsőként a japán Asahi újság számolt be, honlapján.
Ghosn - aki a Nissan mellett a Renault elnöke és vezérigazgatója is - a gyanú szerint a cég pénzügyi kimutatásaiban a valóságosnál alacsonyabbnak tüntette fel fizetését. Beleegyezett, hogy önként az ügyészség elé álljon.
A Nissan egy szóvivője úgy nyilatkozott, ellenőrzik a jelentéseket.
2018.11.19 10:37