Meseszép turizmustervek

Rendkívüli teljesítménynövekedést vár az idegenforgalomtól a kormány, ám a nagyszabású terveknek gátat szabhat az ágazatot sújtó jelentős munkaerőhiány.

Grandiózus tervei vannak a turizmussal kapcsolatban az új kormánynak: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – aki hivatalosan is elnyerte a turizmus irányítását – miniszterjelölti meghallgatásán megismételte az Orbán Viktor által korábban már beharangozott számokat. Eszerint 2030-ra a turizmus GDP-hez való hozzájárulása a jelenlegi 10 százalékról 16 százalékra nő, az ágazatban dolgozók száma pedig 100 ezerrel, 450 ezerre bővül.

A kormány víziójának megvalósulásához – figyelembe véve az évi 4 százalékos GDP-bővülési várakozásokat - a turizmusnak az ágazat utóbbi évek kiemelkedőnek mondható, 4,5 százalékos növekedési ütemének csaknem a dupláját kellene produkálnia évente. A Portfólió számításai szerint ez azt jelenti, hogy miközben az elmúlt 22 évben az ágazat 70 százalék körül bővült, addig az elkövetkező 12 évben 250 százalékkal kellene növekednie, ami jelentős intézkedéseket feltételez.

Az, hogy a terület a jövőben kiemelt figyelmet kap, már ősszel látni lehetett. Októberben ugyanis - a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kidolgozott turizmusfejlesztési stratégiát ismertetve - személyesen Orbán Viktor jelentette be: az ágazatba az elkövetkező bő évtizedben több mint 800 milliárd forintot öntenek majd. De nem úgy mint eddig: a stratégia egyik kulcseleme a turizmusfejlesztés desztinációkra bontása. Az eddigi egyedi, szétaprózott fejlesztéseket olyan, földrajzilag behatárolható területekre koncentrálják, amelyek egységes fogadóterületként jelenhetnek meg, és ahol a turista az adott „márkaprofilnak” megfelelő élménycsomagot kap.

Ehhez azonban valakinek ki is kellene szolgálnia a vendégeket, márpedig a turizmusban egyre nagyobb kihívást jelent a munkaerőhiány. Miközben a kormány 100 ezer új munkahely létrejöttét vizionálja az ágazatban, addig onnan már most is mintegy 20-30 ezer munkavállaló hiányzik. A vendéglátásban jártas szakemberek ugyanis külföldön is kapósak. Csak Ausztriában több mint 91 ezer magyar dolgozik jelenleg, nagy részük a vendéglátásban. Ott ugyanis a hazai bérek többszörösét keresik meg, miközben itthon csak az átlagbér 60 százalékát, átlagosan havi bruttó 190 ezer forintot kapnak.

Az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) nem is túl optimista a magyar turizmus hosszú távú kilátásait illetően. A szervezet 2018-ra még 3,4 százalékos növekedést vár a hazai idegenforgalomban, ami meghaladja majd az unió 2,5 százalékos bővülési ütemét. Később azonban a növekedés lassulni fog, és az unió átlaga alá esik: az előrejelzés szerint 2028-ig a magyar turizmus átlagosan csak 1,7 százalékkal bővül majd. Ez pedig a WTTC 185 országot vizsgáló listáján a 180. leglassabb bővülési ütemet jelenti. Az ágazat így 2028-ban a GDP 7,9 százalékát adja majd.

A nemzetközi szervezet előrejelzése és a magyar kormány tervei közötti ellentmondással kapcsolatban megkerestük az MTÜ-t. Azt írták: 2017-ben minden idők legjobb turisztikai évét könyvelhette el Magyarország, és a „WTTC előrejelzésével ellentétben Magyarország turisztikai növekedése évek óta a regionális átlagot, az uniós átlagot és a világátlagot is meghaladó mértékben nő”. Felhívták továbbá figyelmünket a KSH márciusi jelentésére, amely szerint a vendégforgalom 13, a belföldi vendégéjszakák száma 16,5, a szállásdíjbevétel 20 pedig százalékkal bővült.

A WTTC előrejelzése ugyanakkor nem is a múltbéli növekedést vitatja, hanem a jövőre nézve számít lassulásra. Ezzel kapcsolatos felvetéseinkre azonban az MTÜ érdemben már nem reagált, csak jelezték: a kitűzött célokat 2030-ig el fogja érni a magyar turizmus-vendéglátás. Arra nem tértek ki, ezt pontosan mire alapozzák, és arra sem kaptunk választ: mit kívánnak tenni a turizmust egyre erőteljesebben sújtó munkaerőhiány ellen.

Márpedig a munkaerőhiányra adott válasz lesz a legfontosabb kérdés a turizmusban az elkövetkező években. A munkavállalók megtartásához és bevonzásához mindenképpen változtatni kell a bérstruktúrán – mondta lapunknak Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Úgy látja: a szektor munkaadóinak részéről e tekintetben már változik a felfogás, de a munkaerőhiány megoldása a piac és a kormány közös feladata. A WTTC előrejelzéséből nem derül ki, mire alapozzák az ágazat bővülésének lassulását – jegyezte meg, leszögezve: a kormány célkitűzéseit - tekintve hogy 2030-ig szóló tervekről van szó - nem tartja irreálisnak. Igaz, azok megvalósulásához számos feltételnek kell teljesülnie. A munkaerőhiány kezelésén túl elengedhetetlenek többek között az infrastrukturális fejlesztések, hogy a vidéki attrakciók is elérhetőek legyenek a turisták számára.

Balatoni ború

A turizmusfejlesztési stratégia elsőként említett desztinációja a Balaton, ahol nemrég Mészáros Lőrinc is bevásárolt: az érdekeltségébe került Balatontourist 12 tóparti kempinget működtet. Múlt héten be is jelentették: az unió által finanszírozott operatív programok mintegy 4 százaléka kerül a Balatonhoz a mostani fejlesztési ciklusban, miközben korábban csupán 2,5 százalékot kapott a térség. Eddig 292 milliárd forintot ítéltek oda, 670 projekt van folyamatban.

A magyar tengernél a stratégia szerint a „Balaton egész éven át” lenne a márkapozíció. Ehhez képest a balatoni településeket már az idei április nyár is meglepte: hiába volt már fürdésre alkalmas a tó vize, számos strandot nem nyitottak ki, a lejárókat nem tették be a vízbe. A vízparti vendéglátósok pedig meglehetősen borúlátók a nyarat illetően, egyre nehezebben találnak ugyanis embert a vendégek kiszolgálására.