Egy üres szék Obama mellett

Publikálás dátuma
2018.05.22 07:08
PROFIZMUS - Léderer Sándorról is mindent tudott a felkészült Obama házaspár, amikor Chicagóban találkoztak FOTÓ: TWITTER
Fotó: /
A korrupció ellen küzdő K-Monitor Közhasznú Egyesület igazgatóját is beválogatták Obama volt amerikai elnök alapítványának civil szférát erősítő kétéves nemzetközi programjába.

Több olyan fotót is közzétett a múlt hét végén Barack Obama alapítványa, amelyen az Egyesült Államok korábbi elnöke mások mellett egy magyar fiatalember társaságában látható egy megbeszélésen. Így derült fény arra: miközben vezető politikusok sora küzd hiába azért, hogy összehozhasson egy rövid találkozót a volt elnökkel, addig egy magyar civil szervezet, a korrupció ellen küzdő K-Monitor Közhasznú Egyesület igazgatója – tizenkilenc társával együtt – hosszas eszmecserét folytathatott Obamával.

– Tavaly ősszel írt ki egy ösztöndíj programot a volt elnök alapítványa, a The Obama Foundation. Húszezren jelentkeztek, és végül húszan kerültünk be a most indult programba – idézte fel lapunknak Léderer Sándor, aki a hétvégén tért vissza Magyarországra az Egyesült Államokból. Mint elmondta, a program célja kifejezetten a civil szféra erősítése. A jelentkezésnél be kellett számolniuk arról, hogy mivel foglalkoznak, mik a céljaik, mit értek el eddig, és miben szeretnének fejlődni. Sikeres pályázat esetén az alapítvány szakemberei és mentorai segítik a résztvevőket, hogy minél hatékonyabbak lehessenek a kapcsolatépítéstől kezdve a forrásteremtésen, közösségszervezésen és kommunikáción át a szervezetműködtetésig megannyi területen. Az ösztöndíjasok sokszor csak internetes videó-konferenciákon dolgoznak együtt, de több alkalommal személyesen is találkoznak. A két éves programban négy közös találkozó szerepel, az elsőt tartották a múlt héten Chicagóban, erre látogatott el Barack Obama.

– A közvetlen hangulatú, informális beszélgetés fő témája a civilség volt. Mindenki beszámolt munkájáról, és arról, éppen mivel foglalkozik, Obama pedig rendre visszajelzéseket adott, válaszolt kérdésekre, és saját karrierjét is elmesélte a másfél órás találkozón. Feltűnő volt, hogy a megbeszélés résztvevői közül mindenkit névről ismert, és pályafutása főbb állomásaival is tisztában volt – mondta a K-Monitor igazgatója, aki szerint hasonlóan felkészült volt a politikus felesége, Michelle Obama, akivel szintén hosszasan beszélgethettek.

A találkozó kapcsán óhatatlanul felmerül a kérdés: van-e politikai üzenete annak, hogy épp a civileket vegzáló magyar kormány korrupciós ügyeit kutató K-Monitor igazgatója került a programba? Léderer Sándor szerint nem kizárt, hogy az Orbán-kabinet civil- és demokráciaellenes lépései is szerepet játszhattak az ő kiválasztásában, de azért „érdemes óvatosan bánni ezzel a kérdéskörrel.” Egyfelől azért, mert Washingtonból nézve térségünkben nem elsősorban Magyarország, hanem inkább Kelet-Európa a fontos, másfelől pedig számos olyan ország akad a világban, ahol sokkal rosszabb a helyzet, mint a NER-ben.

Nem kerülhető ki az sem: a K-Monitor az Orbán-kabinet számos kínos ügyével foglalkozott, és a szervezet korábbi támogatói között ott vannak a Soros Györgyhöz kötődő alapítványok, vagyis az Obama-találkozó újabb muníciót szolgáltathat a kormánypropagandának. Léderer szerint ez lehetséges, de úgy véli, ezzel nem kell különösebben foglalkozni, hiszen épp az a célja ezeknek a kommunikációs fogásoknak, hogy eltereljék a figyelmet a valódi gondokról, a mindent átszövő korrupcióról.

Amikor felvetettük az igazgatónak, hogy talán nem véletlenül ő ülhetett közvetlenül Barack Obama mellé, nevetve adott magyarázatot arra, miként is került a volt elnök közelébe:

– A találkozó előtt volt egy programunk, ahonnan kicsit késve indultam el a beszélgetésre. Amikor a terembe értem Obama még nem volt ott, de mindenki más igen. Mivel már csak két egymás melletti szék volt üres, el is dőlt, hogy ki ül majd mellém.

Tizenegy éve a közpénzek nyomában
Léderer Sándor 2006-ban végzett a Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán, majd még abban az évben létrehozta barátaival a K-Monitort, amelyet azóta is vezet. A hivatalosan 2007-től bejegyzett szervezet a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzd.
„Civil szervezetünk olyan politikai, gazdasági és társadalmi környezet megteremtéséért dolgozik, ahol az állampolgárok elutasítják, a hatóságok pedig hatékonyan feltárják és szankcionálják a korrupciót.” – olvasható a civil szervezet honlapján.

2018.05.22 07:08

Kövér László megnyugodott és révbe ért: türk testvéreink maguk közé fogadtak

Publikálás dátuma
2018.11.21 21:06
Kövér László a TÜRKPA ülésén.
Fotó: ANADOLU AGENCY/ EVREN ATALAY
A rokonság, a nyelv, a kultúra, és a történelem is a türkökhöz köti Magyarországot az Országgyűlés elnöke szerint.
Törökországban jár Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki az MTI tájékoztatása szerint szerdán a Türk Nyelvet Beszélő Országok Parlamenti Közgyűlésének (TÜRKPA) plenáris ülésén
kijelentette: türk testvéreink maguk közé fogadtak.
Kövér ezzel afelett érzett örömét akarhatta kifejezni, hogy Magyarország 2014 júniusában megfigyelői státust kapott a TÜRKPA-ban, és 2018 szeptemberétől pedig már a Türk Tanács munkájában is részt vehet ebben a minőségben.
A magyar házelnök emlékeztetett: rokonság, közös hagyományok, hasonló nyelvi szerkezet és fordulatok, valamint történelmi kötelékek fűzik össze a magyarokat a türk népek világával. Azt nem fejtette ki Kövér, hogy a történelmi kötelékeket sokan például "török hódoltságként" emlegetik. Arra viszont kitért, hogy 1877-ben azért szervezkedtek a magyar civilek, hogy török oldalon, Oroszország ellen háborúzhassanak. És persze megemlítette a 2010-ben meghirdetett magyar Keleti Nyitást is.
A Türk Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlése 2008-ban jött létre Isztambulban az azerbajdzsáni, a kazah, a kirgiz, valamint a török parlamenti elnökök megállapodása alapján. Üzbegisztán és Türkmenisztán nem tagja a szervezetnek, egyes üléseken díszvendégként vannak jelen.
A szervezet célja egyebek mellett a tagországok közti politikai párbeszéd fejlesztése és a jogalkotás harmonizációja.
Magyarország megfigyelői státusából adódóan az üléseken felszólalhat, azonban a döntéshozásban és a bizottságok munkájában nem vesz részt.
Binali Yildirim török házelnök beszédében ismertette: a független türk köztársaságok össznépessége 155 millió ember, együttes GNP-jük pedig megközelítőleg ezerkétszáz milliárd dollár. Yildirim a plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, a kétnapos program során előkerült a migrációnak, a regionális biztonság védelmének, az országok szuverenitása elleni fenyegetéseknek, valamint a közös nyelvi, kulturális és történelmi tudat fejlesztésének kérdése is.
2018.11.21 21:06

Pintér Sándor finoman Grujevszkire tolja a szivárogtatást

Publikálás dátuma
2018.11.21 16:30

Fotó: / Vajda József
A belügyminiszter egy lendülettel gyengítette meg a Jobbik akcióját, illetve próbálta tisztázni a bevándorlási hivatalt az információ-kiadás vádja alól.
Hiába jött el Pintér Sándor a nemzetbiztonsági bizottság Gruevski-ügyben összehívott rendkívüli ülésére: a grémium fideszes alelnöke, Halász János nem szavaztatta meg a napirendet, így a testület nem faggathatta a belügyminisztert az egykori macedón miniszterelnök "befogadásáról".   Az ellenzék csak bolhacirkuszát akarja folytatni, ahhoz pedig a kormánypárti képviselők nem parnerek, indokolta az ülés blokkolását Halász. És egy szuszra elismételte: vannak sokkal fontosabb kérdések a Gruevszki-ügynél, mert az igaz nemzetbiztonsági probléma az, hogy a Balkánról újabb menekülttömeg érkezik a magyar határhoz. (Egyebekben Gruevszkit „a Soros által támogatott „szocialista” kormány üldözi, korábban pedig Sorosék buktatták meg - mantrázta a kötelező összeesküvés-elméleti panelt a bizottság alelnöke.) Az ülés után Halász János elsietett az ülésről, nem állt meg a sajtó kérdéseire. 
A bizottságot azért hívták össze, mivel keddi, zárt ülésén Végh Zsuzsanna a Bevándorlási és Menekültügyi  Hivatal főigazgatója azt mondta: a Gruevski-ügyben még folyamatban van az eljárás. (Ráadásul az ülés előtt a Külgazdasági- és Külügyminisztérium arról írt levelet a bizottságnak, hogy a minisztériumnak és az általa felügyelt Információs Hivatalnak „nincs információja az ügyről”.) Csakhogy a bizottság keddi ülése előtt már a postaládákban volt a kormányszócső Magyar Idők aktuális száma, amelyik azt írta: a bevándorlási hivatal döntést hozott Gruevszkiről, majd délután a lap onlineján részletes cikk tárgyalja, Gruevski mégiscsak megkapta a menekültstátuszt, mivel Gruevski üldözöttnek tekinthető.  Mirkóczki Ádám bejelentette: a bizottság kéri az Alkotmányvédelmi Hivatalt, vizsgálja meg, hogy egy ilyen határozat (amit a hozzá fűződő személyiségi jogok miatt még a bizottság tagjai sem ismerhetnek meg) miképp kerülhetett a Magyar Idők szerkesztőségébe. 
Pintér Sándor az ülés után úgy fogalmazott: a „híradások” részben téves alapon nyugszanak. A belügyminiszter mutatott az újságíróknak egy anonimizált határozatot, így szemléltetve, hogy a határozatában nem szerepelhettek olyan állítások, amilyenek felbukkantak a Magyar Idők cikkében. (Ugyanakkor Pintér Sándor a sajtónak nem cáfolta, hogy Gruevszki megkapta volna a menekültstátuszt.)  Arra a kérdésre, hogy ez a hír hogyan juthatott el a Magyar Időkhöz Pintér úgy fogalmazott: „a menekültügyi eljárás a törvény a hatóságokat kordában tartja és titoktartásra kötelezi. A menedékjogot kérőt ellenben nem. Ez magyarázat lehet arra, hogy milyen részletek jelennek meg különféle sajtótermékekben.”
2018.11.21 16:30
Frissítve: 2018.11.21 17:55