Sovány győzelem Venezuelában

Publikálás dátuma
2018.05.21 20:05
Fotó: AFP/Federio Parra
Fotó: /
Soha nem tapasztalt érdektelenség jellemezte az elnökválasztást, amelyen a várakozásoknak megfelelően újraválasztották Nicolás Madurót. Hatalmát 2025-ig bebiztosította.

Mivel saját bevallásuk szerint nem maradt más eszköz a kezükben, a Nicolás Maduro elnök autoriter hatalma ellen tiltakozó tömegek távolmaradásukkal tiltakoztak a vasárnapi voksolás ellen, amelyet a nemzetközi közösség egy jelentős része is antidemokratikusnak titulált.

Az Országos Választási Bizottság (CNE) által helyi idő szerint vasárnap este közölt adatok szerint 46 százalék járult az urnákhoz, ám a Reuters hírügynökség forrásai szerint az esti urnazáráskor a részvételi arány mindössze 32,3 százalék volt. Összehasonlításképp: a legutóbbi voksoláson a szavazásra jogosult venezuelaiak 80 százaléka járult az urnák elé.

Az El País spanyol napilap emlékeztet rá, hogy soha korábban nem volt még olyan alacsony a részvételi arány, mint vasárnap. Bár ez igen súlyos kritika az elnöknek, a voksolás elég volt ahhoz, hogy Maduro bebiztosítsa a hatalmát, minimum az elkövetkező hét évre. Miután az ellenzéki koalíció nem indított jelöltet – mondván, a szocialista vezetés úgyis elcsalja a választást –, Maduro a szavazatok 67,7 százalékát szerezte (közel 6 millió voks), míg ellenfelére, Henri Falcónra, 21,2 százalék szavazott (1,8 millió voks). Az egykori szocialista politikusból lett kritikus az első eredmények ismertetése után azt mondta, hogy csalás történt, így nem fogadja el a végeredményt.

Az egykori buszsofőrből elnökké avanzsáló Madurót ez mit sem zavarta, s „tartós győzelemről” beszélt az elnöki palota előtt gyülekező híveinek, miután publikussá váltak az eredmények. Mint arra korábban több elemző is rámutatott: a választást megelőzően az egyik legnagyobb kihívás Maduro előtt az volt, hogy mozgósítsa az embereket, bizonyítva a nemzetközi közösség számára, hogy a venezuelai nép mögötte áll. Ennek érdekében mindent beleadott a kampány során, és arra figyelmeztetett: a voks tétje a „szavazatok vagy golyók”, utalva az állítólagos „káoszra”, amely elszabadul, ha nem ő nyer.

„Azt mondanak, amit akarnak, de sértő a venezuelaiakra nézve, hogy azt állítják, itt diktatúra van. A választások után ma Venezuela a politikai stabilitás útjára lépett. Ebben biztos vagyok, s ezt látom magam előtt” – mondta bizakodóan az 55 éves politikus, akit előde, Hugo Chávez juttatott hatalomra 2013-ban.

Jó kérdés, hogy Nicolás Maduro pontosan mit láthatott maga előtt, hiszen az ország sosem volt még olyan súlyos válságban, mint most. Az élelmiszer-és gyógyszerhiány olyan méreteket öltött, hogy akadnak, akik naponta egy-két alkalommal étkeznek csupán – azt is igen szerényen –, s minden nap kihívás az élelemszerzés. A lakosság egy jelentős része olyan kilátástalannak látta a helyzetet, hogy a kivándorlás mellett döntött: 2015 és 2017 között 1,6 millióan menekültek el a kétségbeejtő gazdasági helyzet miatt. Hiába Maduro optimizmusa, a kilátások kicsit sem kecsegtetőek. Az IMF prognózisa szerint az elkövetkező két évben 1800000 százalékos lehet az áremelkedés. Ráadásul a régió országai is egyre sürgetőbbnek találják, hogy nyomás alá helyezzék Maduro kormányát. Az Egyesült Államok kormánya már jelezte, hogy nem fogadja el a választási eredményt, s az ENSZ a hivatalos Twitter-oldalán a demokrácia megsértésének nevezte a vasárnapi elnökválasztást.

2018.05.21 20:05

A mérsékelt republikánusok elpártoltak Truptól, a demokraták viszont kiöregedtek - interjú Gary Nordlinger professzorral

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:00
Gary Nordlinger, a George Washington Egyetem politológusprofesszora
Fotó: GSPM/
A „félig teli, félig üres pohár" esetének tartja az amerikai félidős választások kimenetelét Gary Nordlinger, a George Washington Egyetem politológus professzora.
A Népszavának adott interjúja időpontjában még aláírásuk kijavítására kapott jogukkal élhettek azok a floridai szavazók, akiknek nem azonosítható aláírása miatt elvetették a voksát, ezért a 6-án tartott szavazásnak tovább csúszott a hivatalos eredményhirdetése. Gary Nordlinger szerint azonban a végleges, pontos számok hiányában is kimondható, hogy összességében nem beszélhetünk a kék színnel jelölt Demokrata Párt egyértelmű sikeréről. Emlékeztetett arra, hogy Barack Obama demokratái 2010-ben 63 képviselői helyet vesztettek, most viszont Donald Trump republikánusai csak mintegy harmincat, ráadásul a republikánusok a szenátusban még meg is szilárdították a pozícióikat. - Elmaradt tehát a kék hullám?  - Országosan igen, de ha megnézzük az elővárosokat, ott bizony kék hullám volt, a demokraták képviselői helyeket nyertek. Felsőfokú végzettségű, mérsékelt nézetű republikánusok pártoltak át a demokratákhoz. Amire még nem tudjuk a választ, hogy ez tartós lesz-e, vagy Donald Trump távozása után ezek az emberek visszamennek-e a republikánusokhoz. - Voltaképpen miről szól a két elnökválasztás közötti félidős választás? A két nagy pártról, vagy inkább a személyekről?  - Ez most egyáltalán nem a demokraták programjáról szólt, ha egyáltalán van nekik olyan, hanem Trump első két évének a megítéléséről. Az elnökválasztásnak mindig az a kérdése, hogy miként alakuljon a jövő. A félidős választásnak pedig az, hogy miként értékelik az emberek a közelmúltat.    - Kérdésesnek mondja, van-e programjuk a demokratáknak. De kérdés az is, van-e vezetésre alkalmas új politikusi nemzedékük.  - Nagyszerű  kérdés, és én nem látok ilyet. Hol van a demokrata válogatott? Hillary Clinton és Joe Biden egyaránt a hetvenes éveinek a derekán jár majd a két év múlva esedékes elnökválasztáskor. Nem látom a lehetséges elnökjelölteket, és nem látom azt a generációt, amely a törvényhozás megszerzéséért folytatott harc élére állhatna. Most választották újra szenátornak a csaknem 86 éves Diane Feinsteint. A képviselőház demokrata párti vezetői mind a hetvenes éveik végét tapossák. Ahogy elnézem a tévén a képviselőház republikánus vezetőit, ők a negyvenes-ötvenes éveikben járnak, a demokraták hozzájuk képest egyszerűen öregek.  - Bár van több olyan fiatal demokrata párti politikus, aki győzött, és aki egészen radikális nézeteket vall.  - A félidős választásokon rendszerint az történik, hogy a radikálisok háttérbe szorítják a centristákat, a mérsékelteket. De azok az ellenzékiek, akik legyőzik a kormánypárti mérsékleteket, kevesebb mint két év múlva újra a választók elé kell, hogy álljanak.    - Mire lehet számítani az elkövetkező két évben a bevándorlási politikában? Megépül végig a fal a mexikói határon?  - Nem értem, hogy egy olyan politikai rendszerben, amelyet tudatosan úgy alakítottak ki, hogy az a kompromisszumkötésre ösztönöz, a demokraták miért nem akartak eddig alkut kötni az elnökkel. A határvédelmi infrastruktúra - kerítés, fal - 750 mérföld hosszúságban már kiépült. Hozzá lehetne járulni ahhoz, hogy teljesen kiépítsék, elfogadva azt a republikánus követelést, hogy első a határbiztonság, de akkor ennek fejében meg lehetne követelni a bevándorlási ügyek átfogó megoldását, beleértve az állampolgárság megadásának a kérdését is. - Amikor megválasztották, Trump elnök nem volt járatos a világpolitikában. Mennyire lehet számítani arra, hogy bő két év elteltével a tanácsadói már csiszoltabbá tették ismereteit és problémaérzékenységét?  - Ezt el lehet felejteni. Donald Trump a saját ösztöneiben, megérzéseiben bízik. Az elején meghallgatta az establishmentet, aztán azt mondta, most már értem, és csinálom a magam feje szerint.    - És Európát illetően mit mond Trumpnak a saját feje?  - Nem ellenzi az európai szövetséget, nem hiszem, hogy azon törné az agyát, amin Putyin valószínűleg igen, vagyis hogy miként gyengíthetné az európai intézményeket. Egyszerűen csak úgy véli, hogy Európa nem tisztességes az Egyesült Államokkal a kereskedelemben és a védelmi hozzájárulást illetően. 
Témák
USA
2018.11.19 09:00
Frissítve: 2018.11.19 09:00

A CEU Bécsbe költözéséről tárgyalt Soros és az osztrák kancellár

Publikálás dátuma
2018.11.19 07:17

Fotó: AFP/ Olivier Hoslet
Soros hétfőn az osztrák tudományos miniszterrel is találkozik.
Vasárnap este fogadta hivatalában Soros Györgyöt Sebastian Kurz osztrák kancellár, a találkozó kiemelt témája a CEU Bécsbe költözése volt – írja az osztrák Kurier című lap beszámolója alapján a 444.hu. Soros hétfőn találkozik az osztrák tudományos miniszterrel, Heinz Fassmannal, akivel technikai dolgokról, például a CEU-s diplomák akkreditálásának módjáról beszélnek majd, de szó lesz a Budapesten dolgozó egyetemi munkavállalók Bécsbe költözéséről is. A következő téli félévtől kezdve a politikatudományi, az újságírói és a nemzetközi kapcsolatok posztgraduális képzései már Bécsben indulhatnak el az egyetemnek. A kancellária közleménye szerint Soros és Kurz külpolitikai kérdésekről is beszélgetett. Volt, amiben más véleményt képviselnek, például a migráció kérdésében, de Kurz hivatalának közleménye szerint fontos olyan emberekkel is beszélgetni, akikkel nem mindenben értünk egyet. A CEU vezetése december 1-ig adott időt a magyar kormánynak, hogy betartsa saját törvényeit és aláírja azt a megállapodást az egyetem székhelyállamával, New York állammal, amely már egy éve az asztalon hever, és amely kimondja: a CEU minden feltételt teljesített, amit a magyar felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosítása előír. Ha a megállapodás nem kerül aláírásra, a CEU kénytelen lesz Bécsben folytatni amerikai akkreditációjú képzéseit.
2018.11.19 07:17
Frissítve: 2018.11.19 07:17