Sovány győzelem Venezuelában

Publikálás dátuma
2018.05.21 20:05
Fotó: AFP/Federio Parra
Fotó: /
Soha nem tapasztalt érdektelenség jellemezte az elnökválasztást, amelyen a várakozásoknak megfelelően újraválasztották Nicolás Madurót. Hatalmát 2025-ig bebiztosította.

Mivel saját bevallásuk szerint nem maradt más eszköz a kezükben, a Nicolás Maduro elnök autoriter hatalma ellen tiltakozó tömegek távolmaradásukkal tiltakoztak a vasárnapi voksolás ellen, amelyet a nemzetközi közösség egy jelentős része is antidemokratikusnak titulált.

Az Országos Választási Bizottság (CNE) által helyi idő szerint vasárnap este közölt adatok szerint 46 százalék járult az urnákhoz, ám a Reuters hírügynökség forrásai szerint az esti urnazáráskor a részvételi arány mindössze 32,3 százalék volt. Összehasonlításképp: a legutóbbi voksoláson a szavazásra jogosult venezuelaiak 80 százaléka járult az urnák elé.

Az El País spanyol napilap emlékeztet rá, hogy soha korábban nem volt még olyan alacsony a részvételi arány, mint vasárnap. Bár ez igen súlyos kritika az elnöknek, a voksolás elég volt ahhoz, hogy Maduro bebiztosítsa a hatalmát, minimum az elkövetkező hét évre. Miután az ellenzéki koalíció nem indított jelöltet – mondván, a szocialista vezetés úgyis elcsalja a választást –, Maduro a szavazatok 67,7 százalékát szerezte (közel 6 millió voks), míg ellenfelére, Henri Falcónra, 21,2 százalék szavazott (1,8 millió voks). Az egykori szocialista politikusból lett kritikus az első eredmények ismertetése után azt mondta, hogy csalás történt, így nem fogadja el a végeredményt.

Az egykori buszsofőrből elnökké avanzsáló Madurót ez mit sem zavarta, s „tartós győzelemről” beszélt az elnöki palota előtt gyülekező híveinek, miután publikussá váltak az eredmények. Mint arra korábban több elemző is rámutatott: a választást megelőzően az egyik legnagyobb kihívás Maduro előtt az volt, hogy mozgósítsa az embereket, bizonyítva a nemzetközi közösség számára, hogy a venezuelai nép mögötte áll. Ennek érdekében mindent beleadott a kampány során, és arra figyelmeztetett: a voks tétje a „szavazatok vagy golyók”, utalva az állítólagos „káoszra”, amely elszabadul, ha nem ő nyer.

„Azt mondanak, amit akarnak, de sértő a venezuelaiakra nézve, hogy azt állítják, itt diktatúra van. A választások után ma Venezuela a politikai stabilitás útjára lépett. Ebben biztos vagyok, s ezt látom magam előtt” – mondta bizakodóan az 55 éves politikus, akit előde, Hugo Chávez juttatott hatalomra 2013-ban.

Jó kérdés, hogy Nicolás Maduro pontosan mit láthatott maga előtt, hiszen az ország sosem volt még olyan súlyos válságban, mint most. Az élelmiszer-és gyógyszerhiány olyan méreteket öltött, hogy akadnak, akik naponta egy-két alkalommal étkeznek csupán – azt is igen szerényen –, s minden nap kihívás az élelemszerzés. A lakosság egy jelentős része olyan kilátástalannak látta a helyzetet, hogy a kivándorlás mellett döntött: 2015 és 2017 között 1,6 millióan menekültek el a kétségbeejtő gazdasági helyzet miatt. Hiába Maduro optimizmusa, a kilátások kicsit sem kecsegtetőek. Az IMF prognózisa szerint az elkövetkező két évben 1800000 százalékos lehet az áremelkedés. Ráadásul a régió országai is egyre sürgetőbbnek találják, hogy nyomás alá helyezzék Maduro kormányát. Az Egyesült Államok kormánya már jelezte, hogy nem fogadja el a választási eredményt, s az ENSZ a hivatalos Twitter-oldalán a demokrácia megsértésének nevezte a vasárnapi elnökválasztást.

2018.05.21 20:05

Az ügyészség vizsgálja a szétvert román tüntetést, leváltották a csendőrfőkapitányt

Publikálás dátuma
2018.08.15 21:44
Bukaresti demonstráció augusztus 10-én.
Fotó: AFP/ Adrian CATU
Vizsgálat indult az augusztus 10-i romániai tüntetés kapcsán, ahol legalább 450-en sérültek meg a csendőri beavatkozás nyomán. Csaknem 200-an feljelentést is tettek a hatóságok ellen. A csendőrfőkapitány lejáró megbízatását nem újították meg.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész utasítására a legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészség veszi át és vizsgája ki a pénteki tüntetésen sorra került incidenseket és a csendőrség közbeavatkozási módját - írta kedd este a maszol.ro
Az ügyészség közleménye szerint az ügyben jogsértő magatartás, hivatali hatalommal való visszaélés és hivatali gondatlanság miatt indult eljárás.
Az idézett forrás szerint kedd estig 126 bűnügyi feljelentést regisztráltak és 74 személyt hallgattak ki. A feljelentések száma szerda reggelre elérte a 192-t, számolt be az MTI. A katonai ügyészség megkapta a csendőrség bevetési naplóját, amiből arra lehet következtetni, hogy 160 csendőr vett részt a tömegoszlatásban. Egyelőre azonban sem a bukaresti prefektus (kormánybiztos) tömegoszlatást elrendelő parancsának átiratát, sem a csendőrség által használt könnygáz vegyi összetételének leírását nem kapták meg - részletezte Ionel Corbu, a bukaresti katonai ügyészség főügyésze és a vádhatóság vezetője.
Egyes tüntetők a bénító hatású önvédelmi permetezők hatására emlékeztető tünetekkel, mások pedig öt nappal a gáz belélegzése után megjelenő újabb panaszokkal - "égési sérülésekkel" - jelentkeznek a sürgősségen.

Ellentmondásos nyilatkozatok

A bukaresti katonai ügyészség és a román csendőrség egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett kedden, egy ügyész részvételére vonatkozóan a pénteki tüntetéseken. Ionel Corbu főügyész kijelentette, hogy egyetlen ügyész sem volt jelen péntek este a csendőrség parancsnoki központjában. Kifejtette: augusztus 11-én, szombaton délután azzal az igényléssel fordult hozzájuk a fővárosi csendőrség, hogy jelöljenek ki egy katonai ügyészt a mobil parancsnokságba, ezt azonban elutasították. Röviddel ezután a csendőrség egy közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy Bogdan Pîrlog katonai ügyész pénteken délután 5 órától másnap hajnali 4 óráig a helyszínen tartózkodott, és a csendőrség, a rendőrség, valamint a központi és helyi hatóságok képviselői mellett jelen volt a parancsnoki központban.

"A különböző eszközökben (spray, nagy teljesítményű permetező, gránát) használt könnygázt a csendőrség kizárólag törvényes úton, engedélyezett gyártóktól szerzi be. Ezeket az anyagokat használja az európai rendfenntartók erők többsége" - állítja a román csendőrség a "gáztámadás" vádjára reagálva.
Lejárt a csendőrfőkapitány megbízatása, és a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) kedden úgy döntött, azt nem fogja megújítani.
Az elmúlt egy évben Sebastian Cucoş ezredes töltötte be az ügyvivő csendőrfőkapitányi tisztséget - írja a maszol.ro. Jelenlegi volt a második megbízatása; szerdától azonban Ionuţ Cătălin Sindile ezredes vezeti ideiglenesen a Román Csendőrséget. Az Államelnöki Hivatal közölte, a CSAT azután döntött a személycseréről, hogy megindult csendőri fellépés jogszerűségét firtató ügyészségi vizsgálat.

A tüntetőkhöz került egy pisztoly

Azonosították és bekísérték kihallgatásra azt a férfit, aki a pénteki, bukaresti tüntetés közben ellopta egy csendőrnő pisztolyát - írja a Transindex.ro. A demonstráción két csendőr elszakadt a többitől - a fegyver akkor került a tüntetőhöz, mikor éppen brutálisan összeverték őket. Kedden mindkettőjüket kiengedték már a kórházból. Az eset körülményei kapcsán, annak tisztázására is indult vizsgálat, hogy a csendőrök miért hagyták elszigetelődni kollégáikat - szolgálati mulasztás a gyanú. Az eltulajdonított fegyver még nem került elő.

2018.08.15 21:44
Frissítve: 2018.08.15 21:50

Transznemű kormányzójelölt Vermontban

Publikálás dátuma
2018.08.15 20:02

Fotó: facebook.com/christineforvermont/
Az állam erősen liberális, ott legalizálták először az Egyesült Államokban az azonos neműek házasságát. A jelenlegi kormányzó viszont republikánus.
A transznemű Christine Hallquist lesz az amerikai Demokrata Párt kormányzójelöltje a kicsiny északkeleti Vermont államban az idén novemberben esedékes „félidős” választáson, amelynek során újraválasztják az Egyesült Államok képviselőházát és a szenátus egyharmadát, valamint kormányzói, illetve egyéb önkormányzati tisztségek betöltéséről döntenek. Hallquist három másik indulót győzött le a kedden tartott vermonti demokrata előválasztáson. Az eddigi előválasztásokon már több tucat transznemű önjelölt indult – túlnyomórészt a demokraták színeiben -, de ez volt az első eset, hogy valamelyikük meg is nyerje saját pártja előválasztását, és jogot szerezzen a másik nagy párt jelöltjével való megmérkőzésre. Vermont erősen liberális szemléletű, ott legalizálták először az Egyesült Államokban az azonos neműek házasságát. A többség 1992 óta mindig a demokrata jelöltre szavazott az elnökválasztáson – a kormányzóválasztást azonban 2016-ban történetesen a republikánus jelölt nyerte meg. 
Témák
Vermont
2018.08.15 20:02