Élet lehet a Vénusz feletti felhőkben

Publikálás dátuma
2018.05.22 07:15
Magellán - Felszínét 1990–94 között térképezte fel Fotó: Wikimédia
Fotó: /
Nem ez a hely, ahol a földön kívüli életet lehet keresni, de ezzel együtt a Vénusz poklában is lehet élet. Nem a felszínen, hanem a felhőkben, 50 kilométer magasságban.

A felszínén megolvadna az ólom. 480 Celsius foknál is magasabb a hőmérséklet és olyan a légnyomás, amely két óra alatt képes lenne szétlapítani egy űrszondát. A Vénusz nem nyerné el a Naprendszer lebarátságosabb csillagának pálmáját, pedig a Földhöz hasonló tömegével és méreteivel, atmoszférájával és a rásütő Nappal, Földünk ikerpárja lehetett volna, ha az üvegházhatás fokozódása nem változtatta volna széndioxiddal és kénsavas esőkkel teli pokollá – írja a Le Nouvel Observateur. Nem ez a hely, ahol a földön kívüli életet lehet keresni, a tudósok érdeklődése a Marsra és „óceáni holdjaira” összpontosul. Ezzel együtt a Vénusz poklában is lehet élet. Nem a felszínen, hanem a felhőkben, 50 kilométer magasságban a hőmérséklet és a légnyomás a Földéhez hasonló és a mikrobák a savas esőben is tudnának élni. A tudomány kezd effelé orientálódni.

Magellán - Felszínét 1990–94 között térképezte fel Fotó: Wikimédia

Magellán - Felszínét 1990–94 között térképezte fel Fotó: Wikimédia

A wisconsini Madison egyetem nemzetközi kutatócsoportja a potenciális vénuszi életet vizsgálta. És nem tartja lehetetlennek az alacsony felhőkben a mikrobák jelenlétét, mivel a hasonló magasságú földi felhőkben is találtak olyan organizmusokat, amelyek oxigén nélkül, savas környezetben élnek. Ezek a szervezetek képesek széndioxiddal táplálkozni és kénsavat termelni.

Lehet, hogy a vénuszi élet kulcsa a múltjában keresendő. Ha volt víz a felszínén, ahogy a tudósok gondolják, mennyi ideig volt? Elég ideig ahhoz, hogy az élet kifejlődhessen, aztán a felmelegedés miatt a felhőkbe költözzön? A kutatóközpont a modellizációk alapján úgy számolja, hogy a Vénuszon körülbelül 2 milliárd évig volt folyékony víz, sokkal hosszabb ideig, mint ahogy azt feltételezik a Marson. „A Vénusz lett volna az első lakható világ a naprendszerben?” – kérdezi Michael Way, a NASA kutatója, és csapata a Geophysical Research Letters-ben. Ezek a kutatók olyan szuperszámítógépet használtak, amely a földi klímát modellezi és így próbálják rekonstruálni a Vénusz fejlődését. Ők arra a következtetésre jutottak, hogy a Vénusz 715 millió évvel ezelőttig lakható volt, olyan korszakban, amikor a Földön már soksejtű mikroorganizmusok léteztek. Utána vulkánkitörések alakították ki a katasztrofális üvegházhatást, amely létrehozta a jelenlegi körülményeket. Ha volt élet, az egyre magasabbra menekült abban a mértékben, ahogy a felszín elviselhetetlenebbé vált és a víz elpárolgott.

Lehet, hogy a jelenség most is megvan és magyarázza az atmoszferikus kontrasztokat, a sötét csíkokat, amelyek elnyelik az ibolyán túli sugarakat. A kutatók ezket azokhoz a pitoplanktonokhoz hasonlítják, amelyeket a földi óceánokban lehet látni.

„Az élet a vénuszi felhőkben nem olyan őrült feltételezés, ha életet feltételezünk az óceánok mélyén, a jég alatt vagy a naprendszer litoszféráiban (a Föld külső, a kéregből és a legfelső köpenyből álló, szilárd, merev kőzetburka)” – jelentette ki David Grinspoon, a Planetary Science Institute munkatársa, a stanfordi egyetemen tartott Breakthrough Discuss konferencián.

Meg lehet erről talán győződni azzal, hogy robotokat küldenek fel – vélik a kutatók, akik támogatják a VAMP-programot, egy félig repülő-, félig léghajó, amely lebegve tudna adatokat gyűjteni a vénuszi felhőkben.

Űrszondát indítanak 2032-ben
A Vénusznak szentelt utolsó szonda, a NASA Magellán missziója 1994-ben fejeződött be. Azóta az európaiak felküldték a Venus Expresst, amely értékes adatokat adott az atmoszféráról a vulkáni aktivitás lehetséges megmaradásáról. A japánok az Akatsuki-Ikarost bocsátották fel, a klíma tanulmányozására, Indiának és Oroszországnak is vannak hasonló tervei.
Most az Európai Űrügynökség spekulációba kezdett, hogyan maradhatna ember huzamosabb ideig egy a Földdel szomszédos bolygón. Ha terveiket sikerül megvalósítani, hatalmas előrelépés következhet az űrkutatás történetében. Az EnVision névre keresztelt kiruccanás a Vénuszra az ESA Cosmic Vision Science tudományos program keretében valósulhat meg, a tervek szerint 2032-ben. A Vénuszra öt, az ExoMarshoz hasonló kutató űrszondákat küldenek, melyek többek között feltárhatják a felszíni közegben rejlő kockázatokat, és a különböző geokémiai elemek eloszlását is megvizsgálhatják.
Günther Hasinger, az ESA tudományos részlegének igazgatója bizakodva tekint a jövőbe, nagyon elégedett az eddigi űrszondatesztekkel. A következő években további tesztelések várhatók, és, hogy végül a Solar Orbiteren, az Euclidón, a Platón és az Arielen kívül melyik szerkezet indulhat felderítésre, arról 2021-ben döntenek.

2018.05.22 07:15

Majmok halhatnak ki az olajpálma miatt Afrikában

Publikálás dátuma
2018.08.15 11:11
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Afrika veszélyeztetett majmainak létét tehetik kockára az olajpálma-ültetvények egy új tanulmány szerint - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.
Az olajpálma termesztésére alkalmas területek többsége az emberszabásúak élőhelye a kutatók szerint, akik az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertették eredményeiket. Azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja az élővilág sokszínűségét, ha Afrikában is elterjednek az olajpálma-ültetvények. Véleményük szerint a fogyasztók is tehetnek az állatokért azzal, hogy fenntartható módon termelt pálmaolajat tartalmazó árucikkeket választanak. Ezt azt is jelentheti, hogy többet fizetnek ezekért a élelmiszerekért, kozmetikumokért és tisztítószerekért.
A pálmaolajat a Nyugat-Afrikában őshonos olajpálmafából nyerik, a legtöbb ültetvény azonban jelenleg Indonéziában és Malajziában található. A környezetvédők szerint az ültetvények terjeszkedésének árát a térség erdői fizették meg, mert az őshonos fákat vágták ki, hogy az olajpálmának helyet csináljanak. Az erdőirtás egyik legjelentősebb hajtóereje az olajpálma termesztése, mely ezáltal az ott élő állatok, többek között a súlyosan veszélyeztetett borneói orangután létét fenyegeti.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint azonban nem lenne jó megoldás, ha az olajpálma helyett más, olajat adó növényeket termesztenének, mivel ezek hozama alacsonyabb, ezért nagyobb területeken kellene őket termeszteni. A termelés élővilágra gyakorolt hatását azzal lehetne mérsékelni, ha erdőirtás nélkül, fenntartható módon termesztenék az olajpálmát és csökkentenék a nem élelmiszeripari felhasználását.
Az iparág több szereplője Afrikában tervezi a terjeszkedést, ami a környezetvédők szerint aggasztó, mivel a szóba jöhető területek egyben fajokban gazdag élőhelyek is: Afrika - többek között - majdnem 200 majomfajnak ad otthont, sokukat már ma is a veszélyeztetettek között tartja számon az IUCN.
A legfrissebb kutatás szerint az olajpálma-ültetvények létesítése tovább gyorsítja az élőhelyek pusztulását, ami miatt a kihalás szélére került az összes nagy termetű emberszabású. A kutatók azt állapították meg, hogy Afrikában kevés az ültetvénynek alkalmas terület, ami ne lenne egyben az emberszabásúak élőhelye is. Számításaik szerint 2050-re 53 millió hektár ültetvényre lesz szükség, hogy a világ pálmaolaj-keresletét kielégítsék, azonban Afrikában csupán 0,13 millió hektár művelésbe vonása nem érintené a majompopulációkat.
2018.08.15 11:11
Frissítve: 2018.08.15 11:11

A következő években is velünk marad az „abnormális meleg”

Publikálás dátuma
2018.08.15 09:06
Illusztráció: Pexels
Fotó: /
Egy friss klímamodell szerint a jelenlegihez hasonló, szokatlanul meleg lesz az időjárás 2022-ig, vagyis nagyobb lesz az esély a szélsőséges hőmérsékletek kialakulására - írta az MTI francia és brit kutatók figyelmeztetése alapján.
Nagy a valószínűsége annak, hogy az időjárás még a globális felmelegedésen alapuló klímamodellek által előre jelzettnél is melegebb lesz a következő öt évben - írták a Nature Communication folyóiratban megjelent tanulmányukban a franciaországi Országos Tudományos Központ (CNRS) szakemberei és a Southamptoni Egyetem kutatói. 
A kutatók nem hagyományos szimulációs technikákat használtak előrejelzésükhöz, hanem elkészítettek egy számítógépes statisztikai módszert a 20. és 21. század klímaszimulációinak kutatására, amely megbízható előrejelzéseket nyújt a földfelszíni és a tengerfelszíni átlaghőmérsékletek alakulásáról.  
A modell figyelembe veszi egyebek között a földfelszíni átlaghőmérsékletet alakító olyan tényezőket, mint az üvegházhatású gázkibocsátás, az aeroszolok jelenléte a levegőben, valamint az időjárás természetes változékonyságát, amelyet nehéz előrevetíteni.
Az új módszer azt jelzi, hogy a földfelszíni átlaghőmérséklet abnormálisan meleg lesz 2022-ig, leginkább azért, mert kicsi a valószínűsége a nagy hidegeknek. A jelenség még szembeszökőbb lesz a tengerfelszíni hőmérsékletek esetében, mivel nagy a hőségek valószínűsége, amelyek bizonyos körülmények között megnövelik a trópusi vihartevékenységet.
Módszerük jelenleg csak globális átlagokra alkalmazhatók, de a kutatók tovább akarják fejleszteni, hogy regionális előrejelzéseket is készíthessenek, és a hőmérsékleti előrejelzések mellett a csapadékot és a szárazságot is képesek legyenek ily módon megbecsülni.
A legutóbbi három év volt a legmelegebb Földünkön az időjárási feljegyzések 19. század végi kezdete óta. Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként. 
A 2015. decemberi párizsi klímacsúcs résztvevői vállalták ugyan, hogy 1,5 Celsius-fokon belül tartják a globális felmelegedést az iparosodás előttihez képeset, egyre több kutatás jelzi azonban, hogy a klímacsúcson vállalt kötelezettségek nem elégségesek, a Föld 3 Celsius-fokos felmelegedés felé tart az évszázad végéig.
2018.08.15 09:06