Jobbik - Toroczkai új platformot alakít a párton belül

Publikálás dátuma
2018.05.22. 12:21
Forrás: Index videó
Jobbikos belső platform indítását jelentette be Toroczkai László, a párt vezetősége viszont üzent: alapszabályuk sem engedi a platformépítgetést.

Az előzmények:

A Jobbik pár hete tartott tisztújító kongresszusán Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere is elindult a Vona Gábor lemondása miatt megüresedett elnöki posztért. Végül – szoros versenyben – a pártelnökség által is támogatott Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke győzött. Azóta folyik a szócsata a két tábor között. Toroczkai szerint az elnökválasztási kampányban és a zárt ajtók mögött rendezett tisztújításon nem voltak egyenlők a feltételek. Sneider támogatói közül ellenben többektől hallottuk: Toroczkai a „kizárására játszik”, hogy aztán új pártot vagy mozgalmat szervezzen.

Mintha Sneider Tamás sem ragaszkodna ahhoz, hogy Toroczkai a párton belül folytassa. Múlt héten legalábbis a pártelnök a konfliktusról azt mondta a Népszavának, hogy „nem kell a párt tagjának lenni”. Sneider hozzátette: biztosra veszi, hogy amennyiben Toroczkai új párt alakításába kezd, komoly anyagi támogatója és médiája lesz.

„Ők játszanak arra, hogy önként távozzak” – vágott vissza Toroczkai László, aki úgy érezte, véleményét megerősítette Sneider nyilatkozata. Toroczkai lapunk kérdésére szóvá tette: nem látja jelét annak, hogy a párt elnöksége szeretne vele párbeszédet folytatni. Miközben szerinte nem csupán róla, hanem a Jobbik létéről van szó. Toroczkai előre jelezte, most kedden mindenképpen bejelenti, marad-e a Jobbik tagja.

Május 22

Toroczkai László ma több jobbikos polgármester jelenlétében tartott sajtótájékoztatót, ahol bejelentette: Mi magunk néven platformot alakít a Jobbikon belül, ami júniusban Ásotthalmon "bont zászlót". 

Az alapszabály nem enged platformot

Toroczkai ötletére Jakab Péter Jobbik-szóvivő reagált keddi, budapesti sajtótájékoztatóján: mint mondta, a párt  alapszabálya nem teszi lehetővé platform létrehozását, az elnökség viszont csütörtökön megtárgyalja Toroczkai László kezdeményezését- idézi szavait az MTI.

"Párton belül létrehozni egy másik pártot, az a párt ellen hat" - fogalmazott Jakab. A szóvivő szerint  a Fideszen belül vannak törekvések arra, hogy pártszakadás legyen a Jobbikban, hogy riválisuk előbb-utóbb a kereszténydemokraták, az MDF vagy éppen a kisgazdák sorsára jutva a Fidesz egyik platformja legyen, de „ezt az örömet nem szerzik meg nekik”.

Szerző

Sikeres megegyezés - 5 párt támogatja az V. kerületi közös jelöltet

Publikálás dátuma
2018.05.22. 12:13
Kunhalmi Ágnes egy korábbi rendezvényen. Fotó: Népszava

„Közös ellenzéki jelölt az V. kerületi időközi választáson is” címmel tartott ma fél 11-kor sajtótájékoztatót az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, az LMP és a Momentum. Mint elhangzott, a közös ellenzéki jelölt az V. kerületi időközi választáson Nagy Béla.

Az együttműködésről már legalább egy hónapja tárgyalnak az ellenzéki pártok. Ahogy a VIII. kerületi polgármester-választáson meg tudtak állapodni egy közös jelöltben, úgy már hetek óta megvolt az egyezség az MSZP, a Párbeszéd és a Liberálisok között arról, hogy a Fodor-párt budapesti politikusát, Szabadai Viktort indítják - írja a Zoom.hu. Hogy ma mégis más közös jelöltet jelentettek be, annak a Liberálisokkal való vita elmérgesedése az oka.

Az MSZP sajtótájékoztatóját itt lehet követni:

Szerző

Budapest belvárosa és Eger a legélhetőbb

Budapesten az 5., az 1. és a 6. kerületben, a megyeszékhelyek közül Egerben, Veszprémben és Szekszárdon a legjobb lakni az Otthon Centrum felmérése szerint. A cég a foglalkoztatási adatok, a háziorvosok, illetve a gimnazisták ezer főre vetített aránya, a települési lakosságmozgás, valamint a munkahelyek megközelíthetősége alapján rangsorolta a 20 ezer főnél népesebb településeket, s állapította meg ezek alapján életminőség-indexüket. Az összesített rangsor első tíz helyezettje közé hat fővárosi kerület és négy város került, míg a kerületek és megyeszékhelyek utolsó 12 helyén csak budapesti közigazgatási területeket találni, a megyei jogú városok közül pedig Hódmezővásárhely, a megyeszékhelyek között Miskolc végzett a legrosszabb pozícióban.

Az ezer főre jutó házorvosok arányában Budapesten a 6. és az 5. kerület végzett az élen, a nagyvárosok közül pedig Pécs, Salgótarján és Miskolc mutatói a legjobbak, a rangsor végén a főváros 17. és 23. kerülete, valamint Nyíregyháza és Zalaegerszeg áll. A foglalkoztatás tekintetében a 12., a 2. és az 1. kerület, illetve Zalaegerszeg és Székesfehérvár áll a legjobban, a 23. és a 21. kerület, illetve Salgótarján és Miskolc pedig a legrosszabb helyen. A gimnazisták aránya az 5. és az 1. kerületben, Egerben és Nyíregyházán a legmagasabb, a 23. és a 21. kerületben, valamint Tatabányán és Hódmezővásárhelyen a legalacsonyabb.

Az adott településre betelepülők arányában a 9. és a 8. kerület, valamint Veszprém, Eger és Zalaegerszeg vezet, a lista végén a 16., a 17. és a 23. kerület, illetve Hódmezővásárhely és Miskolc találhatóak. A munkába járás feltételei az 5. és az 1. kerületben, a nagyvárosok közül pedig Békéscsabán és Szekszárdon a legjobbak, a 17. és 18. kerületben, Miskolcon és tatabányán a legrosszabbak.

- A fővárosi belső kerületek jó helyezése nem meglepő, hiszen amellett, hogy ott jó a foglalkoztatási helyzet, a munkába járás feltételei is kedvezőek – tájékoztatott Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. – A külső kerületek a legtöbb vizsgált témában átlagosnak bizonyultak, viszont pozíciójukon jelentősen rontott, hogy kedvezőtlenek a munkahelyre ingázás feltételei. Azt igazolják a betelepülési adatok is, hogy a zöld övezetbe vágyók között a pesti agglomeráció sokkal népszerűbb, mint a külső kerületek, például Pestszentlőrinc vagy Csepel.

Az elemzési vezető rámutatott: vidéken Eger és Veszprém jó helyezése leginkább annak köszönhető, hogy jók a foglalkoztatási mutatóik, nem kell sokat ingázni a munkahelyekre, nem véletlen, hogy a két városba relatíve sokan települtek be az elmúlt időszakban. - A nagyobb régióközpontok, mint Debrecen, Szeged vagy Pécs a középmezőnyben szerepelnek – jegyezte meg Soóki-Tóth Gábor –, mert intézményi ellátottságuk megfelelő ugyan, de az ott lakóknak a munkába járás időtartama a városok méretéből fakadóan több időt igényel. Hozzátette: az is kiderült a felmérésből, hogy a jobb életminőséget kínáló környezetért az emberek többet hajlandók fizetni, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a vándorlási mérleg is pozitív. Érdekes viszont, hogy vidéken akadnak települések, ahol az életminőség-index és az ingatlanárak nem egyenesen arányosak: Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata a hasonló méretű településekhez mérve kedvezőbb körülményeket biztosítanak lakóik számára, ennek ellenére az itt található lakások olcsóbbak annál, mint az életminőség-mutató alapján elvárható lenne. - Ebből a szempontból Salgótarjánban és Kazincbarcikán a legrosszabb a helyzet – állította Soóki-Tóth Gábor –, lakáspiaci megítélésük jóval rosszabb, mint az egyébként a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás mutatói alapján várható lenne. A jelenség persze nem egyedi, Budapesttől távolodva egyre jelentősebben érvényesül.

Szitka Péter, Kazincbarcika polgármester szerint sincs egyenes összefüggés egy város élhetősége és az ingatlanárak között.

- Való igaz, nálunk például az ingatlanbérlési lehetőségek igencsak szűkösek – ismerte el. – Az ingatlanárak azonban emelkedtek az elmúlt években, akadnak olyan lakástípusok, melyeknél egyenesen megduplázódott az ár. Viszont az is igaz, ahhoz képest, hogy az elmúlt hat-nyolc évben milyen fejlődésen ment keresztül Kazincbarcika, még mindig olcsónak számítanak az ingatlanok. A városvezető hozzátette: különféle programoknak köszönhetően a települést már nem csak a BorsodChemmel azonosítják, a város többféleképpen meg tudja mutatni magát. - Minden szempontból érzékelhető az előrelépés – magyarázta Szitka Péter –, például a foglalkoztatottsági mutatóinkat is sok helyen megirigyelnék. Az ismertségünk és elismertségünk növekedésében sokat segített a Kolorcity brand, melynek köszönhetően már nem feltétlenül csak a vegyipari óriás ugrik be egy idegennek, ha Kazincbarcikáról hall, s természetesen a programmal járó fejlesztések a mindennapi életben is éreztetik pozitív hatásukat.

Szerző