Berkovits György halálára

Publikálás dátuma
2018.05.22 20:05

Fotó: /
Hetvennyolc éves korában, hosszú betegség után elhunyt Berkovits György szociológus, író, újságíró, szerkesztő, az Artisjus Irodalmi Nagydíj idei kitüntetettje.

Mindig így képzeltem a filozófusokat; ritka találkozásunkkor csak hallgattam őt. Próbáltam nem műveletlennek látszani, hogy érdemesnek tartson a meghallgatására, annyit nyögtem ki, amennyi ahhoz kellett, hogy ne hagyja abba. A lényegnél kezdte és a lényegnél fejezte is be. A hallgató meg várta a folytatást, mert még mintha hiányozna a lezárás, a konklúzió, a végső ítélet. És olvasója is így jár, pedig kezében a teljes történet, a kérdések fel vannak téve, a lehetséges válaszok meg vannak fogalmazva, a gondolat íve teljes, a logika kikezdhetetlen, de döntenie neki kell. A hősről is, a szerzőről is, de legfőképpen saját életéről: hogyan folytassa?!

Irigyelni valók más országok, ahol a komoly, elemző újságokra is van igény, és ahol sokan olvassák Musilt, Proustot, Joyce-ot, Bernardot, Brochot, vagyis azokat, akik az éles megfigyeléseiket azonnal világnézeti szintre emelik, úgy mutatják be őket, és magukkal viszik követőiket a mélység néha fájdalmas jelenlétet követelő bugyraiba.

Berkovitsot az irodalmi életben nagyon is számon tartották, tudták, milyen minőséget képvisel, de novellái, regényei, színdarabjai mindenkit arra emlékeztettek, mi az értelmiség feladata és felelőssége ma is. Valamiféle szemrehányást érezhettek ki a személyiségéből. Még jó, hogy szeretni lehetett őt magát meg szerkesztői működését. Leginkább azt, amit az ős Mozgó Világban vitt véghez.

Huszonhat évesen egy szociográfiával – Világváros határában – tűnt fel, aztán összesen 15 könyve jelent meg, élete vége felé a XX–XXI. század hétköznapjait feltáró, ezeroldalas művekkel jelentkezett.

Tavaly jelent meg Magyar látvány című esszékötete, amely elnyerte az idei Artisjus Irodalmi Nagydíjat. Ebből való az áttételes önmeghatározás: „Mondom, apám, ellentétben velem, nem volt csodálkozó típus.” Igen, ő volt a csodálkozó – a rácsodálkozó – ember. Aki aztán pontosan meg is tudta fogalmazni, mi a csodálni való abban, amire a legtöbbünk föl sem figyelne. Vagy éppen beletörődne, hogy hát úgy van. Jó, ahogy van.

Pedig: „Összeszövődött, legalábbis a magánéletben, az árulás és a kiállás, a besúgás és az ellenállás, a függőség és a függetlenség, a meggyőződés és a köpönyegforgatás, a barát és az ellenség, a józanság és a kuszáltság, a békéhez ragaszkodás és a csatabárd kiásása, a nyugalom és a nyugtalanság, a kitartás és a türelmetlenség, a reagálásra képtelenség és a túlreagálás, a legkisebb ellenállás és a legnagyobb erőbedobás stb. Erősítik egymást és gyengítik egymást, mindenesetre szétválaszthatatlanok, ezáltal viszonylagossá válnak és zavarba ejtenek”. (Ha én bohóc lehetnék)

Berkovits György a bennfentesek írója volt, nem is értettem, miért teszi föl internetes oldalára, amit ír. Most rácsodálkoztam: több mint ötezren követték a blogját, és volt, hogy húszezren kattintottak rá. Mégis van remény.

2018.05.22 20:05

Vizsgálják a magyar bírósági rendszert

Publikálás dátuma
2018.11.21 21:36
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Az igazságszolgáltatás magyarországi helyzetét is napirendre tűzte és megtárgyalta a marokkói Marrákesben rendezett éves ülésén a Bírák Nemzetközi Egyesülete, s ez alapján úgy döntöttek: európai szervezetük, az Európai Bírói Egyesület (EBE) felügyeleti eljárást indít a magyar bírósági rendszerrel kapcsolatban. A szervezet október végi ülésén Ujkéry Csaba, a Kaposvári Törvényszék korábbi elnökének bejelentése alapján foglalkoztak a hazai igazságszolgáltatási rendszerrel, az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közötti vitával, illetve Handó Tünde, az OBH elnökének kinevezési gyakorlatával. A magyar delegáltak arról számoltak be, hogy Handó kétséges eszközökkel bénítja meg az OBT működését, és akadályozza a bírói függetlenség alapját, az önigazgatás érvényesülését.
Az Alfahír szerint a nemzetközi szervezet marrákesi ülésén telefonon érdeklődtek a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) elnökénél, mi az álláspontja az esetleges eljárásról, ugyanis az EBE nem vizsgálódhat a magyar tagszervezetének kérése nélkül. Makai Lajos elnök támogatta az eljárás megindítását. Mindezek alapján az EBE elnöke felkért egy munkacsoportot a hazai helyzet vizsgálatára. Első lépésként levélben keresik meg az OBT-t, valamint az OBH-t. Ebben jelzik, hogy az európai szabványok szerint az igazságügyi kinevezések kizárólag érdemek alapján történhetnek és a döntéseket megfelelő indokolással kell alátámasztani.  Ugyanakkor az EBE eljárásának a magyar igazságszolgáltatásra nincs érdemi hatása. A vizsgálat végeztével ajánlás formájában teszik meg javaslataikat a magyar kormánynak, ám a kabinetnek semmilyen kötelezettsége nem lesz.

Voltak már hazaárulók is

Nincs olyan jogosítványa az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENJC), amivel „beavatkozna” más országok igazságügyi rendszerébe, a szervezet együttműködési hálózatként nyújt segítséget tagszervezeteinek - mondta a Népszavának Kees Sterk, az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENCJ) elnöke. Az új vezető azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Handó Tünde még júniusban hazaárulónak nevezte azokat a bírókat, akik „egy Brüsszel által finanszírozott testülethez”, az ENCJ-hez fordultak az igazságügyi rendszer kormány által tervezett módosítása miatt.      S. Z.

Témák
bíróság
2018.11.21 21:36

Kövér László megnyugodott és révbe ért: türk testvéreink maguk közé fogadtak

Publikálás dátuma
2018.11.21 21:06
Kövér László a TÜRKPA ülésén.
Fotó: ANADOLU AGENCY/ EVREN ATALAY
A rokonság, a nyelv, a kultúra, és a történelem is a türkökhöz köti Magyarországot az Országgyűlés elnöke szerint.
Törökországban jár Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki az MTI tájékoztatása szerint szerdán a Türk Nyelvet Beszélő Országok Parlamenti Közgyűlésének (TÜRKPA) plenáris ülésén
kijelentette: türk testvéreink maguk közé fogadtak.
Kövér ezzel afelett érzett örömét akarhatta kifejezni, hogy Magyarország 2014 júniusában megfigyelői státust kapott a TÜRKPA-ban, és 2018 szeptemberétől pedig már a Türk Tanács munkájában is részt vehet ebben a minőségben.
A magyar házelnök emlékeztetett: rokonság, közös hagyományok, hasonló nyelvi szerkezet és fordulatok, valamint történelmi kötelékek fűzik össze a magyarokat a türk népek világával. Azt nem fejtette ki Kövér, hogy a történelmi kötelékeket sokan például "török hódoltságként" emlegetik. Arra viszont kitért, hogy 1877-ben azért szervezkedtek a magyar civilek, hogy török oldalon, Oroszország ellen háborúzhassanak. És persze megemlítette a 2010-ben meghirdetett magyar Keleti Nyitást is.
A Türk Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlése 2008-ban jött létre Isztambulban az azerbajdzsáni, a kazah, a kirgiz, valamint a török parlamenti elnökök megállapodása alapján. Üzbegisztán és Türkmenisztán nem tagja a szervezetnek, egyes üléseken díszvendégként vannak jelen.
A szervezet célja egyebek mellett a tagországok közti politikai párbeszéd fejlesztése és a jogalkotás harmonizációja.
Magyarország megfigyelői státusából adódóan az üléseken felszólalhat, azonban a döntéshozásban és a bizottságok munkájában nem vesz részt.
Binali Yildirim török házelnök beszédében ismertette: a független türk köztársaságok össznépessége 155 millió ember, együttes GNP-jük pedig megközelítőleg ezerkétszáz milliárd dollár. Yildirim a plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, a kétnapos program során előkerült a migrációnak, a regionális biztonság védelmének, az országok szuverenitása elleni fenyegetéseknek, valamint a közös nyelvi, kulturális és történelmi tudat fejlesztésének kérdése is.
2018.11.21 21:06