Állóháború a Jobbikban

Publikálás dátuma
2018.05.22. 21:28
Fotó: Vajda József
Toroczkai László platformot hozott létre, miközben a párt szóvivője szerint ennek nincs létjogosultsága.

A jobbikos belviszály története legújabb fejezeteként Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere bejelentette, hogy Mi Magunk elnevezéssel platformot alakítottak a párton belül. A platform már létrejött, de jövő hónapban lesz egy zászlóbontó nagygyűlés is, méghozzá Ásotthalmon.

A Jobbik pár hete tartott tisztújító kongresszusán Toroczkai László kis különbséggel alulmaradt a Vona Gábor utódjává megválasztott Sneider Tamással, az Országgyűlés alelnökével szemben. A két tábor között elmérgesedett a viszony. Sneiderék szerint Toroczkai arra játszik, hogy „kizárassa magát”. Toroczkai viszont úgy látja, a Jobbik elnöksége el akarja elérni, hogy „önként távozzon” a pártból.

A platform megalakítása Toroczkai olvasatában annak a bizonyítéka, hogy nem akarják elhagyni a Jobbikot. Ha viszont az elnökség elutasítja a kezdeményezést, akkor valóban bekövetkezhet a pártszakadás. Toroczkai tisztában van azzal, hogy az alapszabály nem rendelkezik „platformról”, de szerinte ebből az következik, hogy – mivel nem is tiltja – nincs akadálya a létrehozásának. Ha ez mégis gondot jelent, akkor az alapszabály módosításával orvosolható a probléma. A zászlóbontó nagygyűlés időpontjáig, június 23-ig adott határidőt az ügy rendezésére.

A néppártosodás folytatásáról Toroczkai László ezúttal nem beszélt, arról annál inkább, hogy a vissza kell térni a Jobbik eredetileg vallott értékeihez. A fontos nemzetstratégiai témák között említette a migrációt vagy például a „magyar-cigány együttélést”.

Toroczkai szerint a Jobbiknak a „balliberális tömb” és a Fidesz között van a helye. Kérdésünkre elfogadhatatlannak minősítette, hogy pénzhiányra hivatkozva a Jobbik nem indít saját jelöltet az V. és VIII. kerületi időközi önkormányzati választáson. Felmerült, hogy a platform tagjai összedobják a szükséges pénzt, de aztán arra jutottak, részükről túl korai lenne előállni egy ilyen javaslattal.

A platformról szóló bejelentéskor három jobbikos polgármester is jelen volt, Toroczkai állítása szerint – „számos középvezető mellett” – a tagság mintegy fele mögötte áll. A parlamenti képviselők közül Dúró Dóra jelezte csatlakozási szándékát, akit a frakció más tagjai is követhetnek. Toroczkai neveket nem említett. Elmondta viszont, hogy Dúró Dóra férje, Novák Előd részt vett a platform megalakításában. (Novák Elődöt két évvel ezelőtt Vona Gábor szorította ki a párt elnökségéből és parlamenti frakciójából.)

Kerestük Sneider Tamást, kérve, hogy reagáljon Toroczkai bejelentésére. A pártelnök Jakab Péter szóvivőhöz irányította lapunkat. Jakab sajtótájékoztatót tartott, ahol arról beszélt, hogy két ok miatt sincs létjogosultsága a szóban forgó platform létrehozásának. Az egyik az, hogy az alapszabály nem teszi lehetővé. (A szóvivő tehát kevésbé megengedően értelmezi az alapszabályban rögzített rendelkezéseket, mint Toroczkai.) A másik ok: a „Jobbik nem önmagát képviseli, nem magunkat képviseljük, hanem minden magyar embert”.

Jakab Péter elmondása szerint két jobbikos polgármester, akit Toroczkai szintén a támogatói között említett, időközben jelezte, hogy „visszaéltek a nevükkel”. A szóvivő nem állítja, hogy Toroczkai László a Fidesz embere, de az biztos, hogy a Fidesz megpróbálja őt használni. A Fidesz részéről vannak olyan törekvések – magyarázta a szóvivő –, hogy megosszák a Jobbikot, pártszakadást idézzenek elő.

Bár az elnökség később tárgyalja a Toroczkai-féle ügyet, Jakab Péter szavai alapján egyértelmű, hogy a párt vezetői számára a platform megalakítása nem tekinthető kompromisszumos megoldásnak. Szávay István jobbikos parlamenti képviselő visszautasította azt a „Pénztáros Lőrinc tévéjében” elhangzott véleményt, hogy többedmagával új frakció létrehozásában mesterkedne. Szávay hangsúlyozta, hogy egy párt listáján mandátumot szerzett képviselők eleve nem alakíthatnak több frakciót, egyébként pedig „eszemben sincs semmilyen pártütésben részt venni”.

Magyar változat
Az IRA politikai szárnyának tartott Sinn Féin jelentése is: „mi magunk”. Toroczkainak már volt egy mozgalma ugyanezen a néven. A Mi Magunk Mozgalom 2006 őszén jött létre, és egy év múlva már meg is szűnt, hogy aztán most, 2018 tavaszán jobbikos platform formájában éledjen újjá.

Szerző

Csütörtökön búcsúztatják Choli Daróczi Józsefet

Publikálás dátuma
2018.05.22. 21:02
Fotó: Shutterstock
A cigány tradíciók szerinti szertartás keretében kísérik utolsó útjára Choli Daróczi József írót, a magyarországi cigány közélet egyik ismert alakját csütörtökön 14 órakor a Csepeli Temetőben Budapesten - közölte a RomNet hírportál kedden.

A közlemény szerint a temetést megelőző este, szerdán 18 órától a Kossuth Klubban tartanak nyilvános, közös megemlékezést és virrasztást az elhunyt emlékére.

Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő életének 79. évében, május 12-én hunyt el.

A hírportál idézi Áder János köztársasági elnököt, aki az elhunyt író családjának küldött részvéttáviratában kiemelte Choli Daróczi József alkotói életművét, amely a gyakran törékenynek bizonyuló emberi méltóságnak állított maradandó emléket. "Oktatói pályáján a közömbösség elleni küzdelemre, önbecsülésre, közös értékeink elfogadására és megőrzésére tanított" - hangsúlyozta Áder János.

Az államfő szerint Choli Daróczi József költészete és nevelő munkája nem merül feledésbe, mert mindig lesznek, akik személyes példája nyomán a cigányok és a magyarok egymásrautaltságának gazdag kultúráját tovább éltetik, és erre tanítanak másokat is.

A RomNet idézi Balog Zoltánt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt vezetőjét, aki gyásztáviratában kiemelte: "Choli Daróczi Józseftől bölcsességet, tudást és emberséget tanulhattunk, cigány és nem cigány magyarok. Ő volt az, aki egész életében feladatának tekintette a roma testvéreink meggyőzését arról, hogy képesek az értékteremtő életre, alkotásra" - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, "felmutatta annak a világnak a kincseit, amelyből jött: a magyarság, a cigányság pótolhatatlanságát, egyediségét, kulturális önrendelkezését Európa közepén". Choli Daróczi József halála pótolhatatlan veszteség az egész nemzetnek - írta Balog Zoltán.

A magyarországi cigány közélet egyik ismert alakja 1939. május 26-án született a Hajdú-Bihar megyei Bedőn. Choli Daróczi József 1975 óta tagja volt a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, szerkesztette a Romano Nyevipe, az Amaro Drom és a Rom Som nevű lapot. Számos publikációja, verse jelent meg cigány és magyar nyelven egyaránt.

1987 és 1988 között a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkára, majd a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetségének elnöke lett; a rendszerváltás után betöltötte a X. kerületi cigány önkormányzat elnöki tisztét is.

A pedagóguspályára 1994-ben tért vissza, a zsámbéki Apor Vilmos főiskolán romológiát, cigány nyelvet, történelmet tanított. Innen vonult nyugdíjba.

1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetésben részesült.

Choli Daróczi Józsefet az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

Szerző

Csütörtökön búcsúztatják Choli Daróczi Józsefet

Publikálás dátuma
2018.05.22. 21:02
Fotó: Shutterstock
A cigány tradíciók szerinti szertartás keretében kísérik utolsó útjára Choli Daróczi József írót, a magyarországi cigány közélet egyik ismert alakját csütörtökön 14 órakor a Csepeli Temetőben Budapesten - közölte a RomNet hírportál kedden.

A közlemény szerint a temetést megelőző este, szerdán 18 órától a Kossuth Klubban tartanak nyilvános, közös megemlékezést és virrasztást az elhunyt emlékére.

Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő életének 79. évében, május 12-én hunyt el.

A hírportál idézi Áder János köztársasági elnököt, aki az elhunyt író családjának küldött részvéttáviratában kiemelte Choli Daróczi József alkotói életművét, amely a gyakran törékenynek bizonyuló emberi méltóságnak állított maradandó emléket. "Oktatói pályáján a közömbösség elleni küzdelemre, önbecsülésre, közös értékeink elfogadására és megőrzésére tanított" - hangsúlyozta Áder János.

Az államfő szerint Choli Daróczi József költészete és nevelő munkája nem merül feledésbe, mert mindig lesznek, akik személyes példája nyomán a cigányok és a magyarok egymásrautaltságának gazdag kultúráját tovább éltetik, és erre tanítanak másokat is.

A RomNet idézi Balog Zoltánt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt vezetőjét, aki gyásztáviratában kiemelte: "Choli Daróczi Józseftől bölcsességet, tudást és emberséget tanulhattunk, cigány és nem cigány magyarok. Ő volt az, aki egész életében feladatának tekintette a roma testvéreink meggyőzését arról, hogy képesek az értékteremtő életre, alkotásra" - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, "felmutatta annak a világnak a kincseit, amelyből jött: a magyarság, a cigányság pótolhatatlanságát, egyediségét, kulturális önrendelkezését Európa közepén". Choli Daróczi József halála pótolhatatlan veszteség az egész nemzetnek - írta Balog Zoltán.

A magyarországi cigány közélet egyik ismert alakja 1939. május 26-án született a Hajdú-Bihar megyei Bedőn. Choli Daróczi József 1975 óta tagja volt a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, szerkesztette a Romano Nyevipe, az Amaro Drom és a Rom Som nevű lapot. Számos publikációja, verse jelent meg cigány és magyar nyelven egyaránt.

1987 és 1988 között a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkára, majd a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetségének elnöke lett; a rendszerváltás után betöltötte a X. kerületi cigány önkormányzat elnöki tisztét is.

A pedagóguspályára 1994-ben tért vissza, a zsámbéki Apor Vilmos főiskolán romológiát, cigány nyelvet, történelmet tanított. Innen vonult nyugdíjba.

1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetésben részesült.

Choli Daróczi Józsefet az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

Szerző