Fürjes segítséget ígér nem gyámságot

Publikálás dátuma
2018.05.23 17:42
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, miután átvette a kinevezési okmányt Áder János köztársasági elnöktől az Országh
Fotó: /
Hosszan bizonygatta az új Budapest-államtitkár a 168 Óra konferenciáján, hogy az Orbán-kormány tiszteletbe fogja tartani a Budapest különállását és semmilyen jogot nem vonnának el a fővárostól.

„Budapest akkor is volt, amikor ez a kormány még nem létezett és akkor is lesz, amikor ez a kormány már nem lesz hivatalban” - hangsúlyozta Fürjes, más helyütt úgy fogalmazva: „a mindenkori kormány nem hagyhatja magára a fővárost és természetesen nem is gyámkodhat fölötte”, illetve ígéretet tett arra, hogy „nem csorbul a város önkormányzatisága”

Fürjes Balázs azt is elmondta, hogy a kormány képviselőjének tudomásul kell vennie, hogy Budapestnek van véleménye, az nagyon is kritikus, amivel „jó ha minden hivatalosság megbarátkozik.” Ahogy a főváros sem pártügy, így számára sem volt kérdéses, hogy a jobboldali kormány tisztviselőjeként elfogadja a deklaráltan ellenzéki 168 óra felkérését.

„A Dunának is jobb és bal partja van” - szögezte le Fürjes Balázs.

Mint arról írtunk, az immáron Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségen belül létrejött egy Budapest államtitkárság, amely „a főpolgármesterrel közösen” határoz a Budapest fejlesztését érintő kérdésekről. A fővárosi ellenzék, így Horváth Csaba MSZP-s képviselő ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy Tarlós István főpolgármester lényegében feladta a fővárost a Fidesz-szel szemben.

Fürjes Balázs viszont most újfent leszögezte: szerinte az új rezsimmel a főpolgármester éppenséggel tovább erősödött. „Ha úgy tetszik, önkorlátozó módon járt el a kormány. Tarlós István erősödött, mi pedig korlátoztuk saját magunkat” - fogalmazott most erről Fürjes Balázs.

Szerinte annyi történt, hogy az eddig ágazati logika szerint szétszabdalt, állami kormányzati fejlesztési feladatokat egy központban szervezte a kormány.

„Önmagában nem ördögtől való intézményi formát adni a fővárosi állami fejlesztések és az önkormányzat együttműködésének” - mondta Király Dávid a Republikon várospolitikai szakértője, aki szerint a múlt hét végén megszületett rendeletből nem derül ki, hogy a fővárosnak az eddiginél több joga lenne, így semmilyen intézményi garanciája nem látszik annak, hogy akár a főpolgármesternek akár a Fővárosi Közgyűlésnek hogyan tudna ellent mondani a kormányakaratnak.

(Ezzel kapcsolatban még pénteken megkérdeztük Gulyás Gergely miniszterelnökségért felelős minisztert, hogy lesz-e az önkormányzatnak vagy a főpolgármesternek vétójoga a kormánnyal szemben. Gulyás szerint ilyenről nincs szó, szerinte a közte, illetve Fürjes Balázs és Tarlós István közötti jó személyes viszony a garancia arra, hogy működjön a rendszer.)

Ugyanakkor a szakértő szerint szemet szúró, hogy a miniszterelnökség jogállásáról szóló rendelet a városi fejlesztések kapcsán együttműködők között nevesítette a mindenkori sportpolitikáért felelős minisztert, illetve a magyar és a nemzetközi olimpiai bizottságot, a nemzetközi sportági szakszövetségeket, külföldi, kiemelt nemzetközi sportesemények házigazdáit és szervezőbizottságaival, valamint a kiemelt nemzetközi sportesemények jogtulajdonosait.

Király Dávid szerint gyanús, hogy az immáron kormányhátszéllel fújt fővárosi fejlesztési programok mögött végső célként egy 2032-es Olimpia megrendezése lebeghet.

Annyi biztos, hogy Fürjes Balázs államtitkárként nem fukarkodott, a hosszú távú, nagyívű fejlesztések megemlítésével. Így szerinte reális esély van arra, hogy 2030-ra Budapest "Európa legélhetőbb városa legyen."

Ezt szolgálná, hogy a korábban, 2013-ban elfogadott Budapest fejlesztési programra építve egy újabb tízéves programmal rukkolnának elő, ám ezt a fővárosiakkal együtt alakítanák ki.

Így Fürjes Balázs felvetései szerint az új fejlesztési terv több téma köré csoportosulna, így lenne szó a közlekedésfejlesztésről, a családok Budapestjéről, az egyetemváros fejlesztéséről, a város-folyó kapcsolat javításáról, az árvízvédelemről.

Ezen belül legtöbbet a közlekedésfejlesztésről beszélt Fürjes Balázs, így meg kellene vizsgálni hogyan lehet az elővárosi vasutat jobban bekapcsolni a MÁV rendszerébe, a kisföldalatti felújításáról is beszélni kellene, ahol akár új megállót is lehetne létesíteni, hogyan lehetne az nagyvárosi forgalmat csökkenteni, elgondolkozni, hogy érdemes-e fejleszteni a dunai közlekedési folyosót, vagy éppen elővenni a városszéli P+R parkolók ügyét.

2018.05.23 17:42

Brutális jégeső szaggatta szét a tetőket - áll a kárpótlási bál, forrong a falu

Publikálás dátuma
2018.11.17 10:00
Hiába van új tető számos házon, nincs béke a faluban. Sokak szerint nagyon furcsán és cseppet sem igazságosan osztották el a kár
Fotó: MTI/ Vajda János
Adásvételi szerződéssel is le lehetett „papírozni” a tetőfedést – csakhogy erről nem mindenki tudott.
Pörölyként sújtott le a jégvihar tavaly júniusban a közel háromezres lélekszámú zempléni falura, Megyaszóra: öklömnyi darabok potyogtak az égből, lyukat ütve háztetőn, autón, disznóólon, sufnin, elárasztva padlást és pincét. A település 767 lakóingatlana közül 537 tetőszerkezete megsérült valamilyen mértékben: ez a házak közel négyötödét jelenti. Gyors megoldásként tűzoltók és önkéntesek segítettek fóliát teríteni a tetőkre, hogy addig is védve legyen a ház, amíg összejön a pénz a javításra, vagy a teljes tetőcserére. Eltelt azóta majdnem másfél év, a házak nagy részén új vagy javított födém virít. Ám a faluban nincs béke: sokak szerint ugyanis nagyon furcsán, s cseppet sem igazságosan osztották el a kárenyhítésre érkezett összegeket. - Idén április 23-án hoztak egy rendeletet, miszerint május 31-ig be lehet nyújtani a tetőre költött számlákat, amiket kifizet az önkormányzat. A falu nagy része nem is tudott erről a rendeletről, csak azok értesültek róla, akik közel voltak a tűzhöz: a képviselő-testület tagjai, a hivatal dolgozói, az ő rokonaik, barátaik. Aki meg nem fia-borja senkinek, ahhoz nem értek el a hírek – panaszkodik egy idősebb asszony. Egy másik falubeli hozzáteszi: nem mindenki kért számlát az elvégzett munkáról, mert ha a mester számlát ad, mindjárt hozzácsapja az áfát meg az egyéb költségeket, az ár megugrik, errefelé meg szegény emberek élnek, akiknek minden fillér számít. Számla nélkül meg elvileg nem fizetett kárenyhítést az önkormányzat. Egy kiskaput azonban kinyitott. Magánszemélyek ugyanis köthetnek egymás között adásvételi szerződést, akár tetőfedő anyagról is, az ügylet pedig kétszázezer forintig adómentes. Az önkormányzat honlapjára fel is került egy adásvételi szerződési űrlap, amelyet kitöltve be lehetett vinni a hivatalhoz, s ezt követően utalták a pénzt. - Ezek jó része kamu szerződés volt – állították többen is a faluban lapunknak. Volt, aki tudott olyan szerződésről, amikor valaki a saját lányától vett papíron palát, mások a szomszédokkal kötöttek ilyet. Aki kimaradt a „buliból” most haragos, még akkor is, ha elvileg színlelt szerződést kötött volna. - Jó, mondhatjuk, hogy ez csalás, de sokan mégis így jutottak hozzá három-négyszázezer, sőt, volt, hogy egymillió forinthoz. Van, aki autót vett a pénzből, nem is a tetőre költötte. Akinek volt biztosítása, az eleve nem kapott pénzt az önkormányzattól, csak, ha ez az összeg nem fedezte a teljes kárt. Nem értjük, miért nem hirdették ki mindenkinek, hogy adásvételi szerződés ellenében pénzhez lehet jutni – méltatlankodtak a helyiek.
Azt is sérelmezték, hogy a mai napig nem tudják, mennyi pénz folyt magánszemélyek adományaiból a falu számlájára, s azzal a pénzzel mi történt. Ha szélesebb körben tudnak a kárenyhítéssel élni, akkor sokan nagy tehertől szabadultak volna: van például, aki hitelt vett fel a tetőcserére, mert a biztosítótól kapott pénz csak részben fedezte a költségeket. Azt pedig külön felháborítónak tartják, hogy a polgármesteri hivatal visszautalta a fel nem használt keretet a Belügyminisztériumnak ahelyett, hogy azt az utolsó fillérig a helyiekre költötte volna. Megkerestük Megyaszó független polgármesterét, azt tudakolva, milyen elvek alapján osztották szét a kárenyhítési összegeket, mennyi támogatást kaptak az államtól, mennyi pénz folyt be adományokból a számlájukra, s ennek mekkora részét osztották szét a helyiek között? Hajdú Istvánné a konkrét összegekre vonatkozó kérdésekre nem válaszolt, mondván, hogy lapunk nem ellenőrző szerve az önkormányzatnak, s ők mindennel elszámoltak az illetékes tárca felé. Szavai szerint azok, akik keveset, vagy egyáltalán nem kaptak a kárenyhítési alapból, elégedetlenek, részben ezért is támadják őt vagy a hivatalt. Hozzátette: a jégkárok enyhítésére kapott összeget a Belügyminisztérium által meghatározott szabályok szerint osztották el: aki ennek megfelelt, az kapott pénzt, aki pedig nem, annak akkor sem tudtak adni, ha egyébként jogos lett volna az igénye. E feltételek között nem szerepelt, hogy adásvételi szerződést nem fogadhatnak el, nekik csak az volt a dolguk, hogy ellenőrizzék: valóban került-e új tető házra.
2018.11.17 10:00
Frissítve: 2018.11.17 10:00

Előfordulhat, hogy Elios-ügyben mégis lesz további rendőrségi kutakodás

Publikálás dátuma
2018.11.17 09:19

Fotó: MTI/ Kelemen Zoltán Gergely
Bár az Országos Rendőr-főkapitányság nemrég azt közölte, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a korábban Orbán Viktor veje érdekeltségébe tartozó Elios Innovatív Zrt.-vel szemben, a közvilágítási tendereken egykor taroló céget érintő eljárásról leválasztottak egy azzal korábban egyesített feljelentést, írja a 24.hu. Méghozzá azt, amelyiket a váci közvilágítás korszerűsítése miatt hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt tett egy helyi ellenzéki képviselő. A szintén az Eliost érintő feljelentés ügyében könnyen lehet, hogy tovább nyomoz a rendőrség. A Pest megyei településsel kapcsolatos ügyet ugyanis még azelőtt elkülönítették a költségvetési csalás miatt zajlott alapügytől, mielőtt a rendőrség megszüntette volna az utóbbit. Februárban derült ki, hogy Vác is szerepelt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében, ami a gyanús közvilágítási projekteket sorolta. Vácra 3 ezer új lámpát telepített az Elios 2015-ben, ám az akkor Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég olyan lámpákat is lecserélt, amiket nem lehetett volna. Öt évvel korábban ugyanis egy másik uniós programban már 441 lámpát lecseréltek a településen, azonban ezek közül a fideszes Fördős Attila vezette önkormányzat 211 lámpát cseréltetett le vagy módosíttatott az Eliosszal. Miközben ezeket a lámpákat uniós támogatásból építették ki, és még fenntartási időszakban voltak. Ezért tavaly 20 millió forintra büntette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a váci önkormányzatot, amit azóta részletekben ki is fizetett. Az ügy azért meglepő, mert ahogy arról korábban írtunk, a nyomozó hatóságok nem vitték túlzásba a bizonyítékgyűjtést.
2018.11.17 09:19