Fürjes segítséget ígér nem gyámságot

Hosszan bizonygatta az új Budapest-államtitkár a 168 Óra konferenciáján, hogy az Orbán-kormány tiszteletbe fogja tartani a Budapest különállását és semmilyen jogot nem vonnának el a fővárostól.

„Budapest akkor is volt, amikor ez a kormány még nem létezett és akkor is lesz, amikor ez a kormány már nem lesz hivatalban” - hangsúlyozta Fürjes, más helyütt úgy fogalmazva: „a mindenkori kormány nem hagyhatja magára a fővárost és természetesen nem is gyámkodhat fölötte”, illetve ígéretet tett arra, hogy „nem csorbul a város önkormányzatisága”

Fürjes Balázs azt is elmondta, hogy a kormány képviselőjének tudomásul kell vennie, hogy Budapestnek van véleménye, az nagyon is kritikus, amivel „jó ha minden hivatalosság megbarátkozik.” Ahogy a főváros sem pártügy, így számára sem volt kérdéses, hogy a jobboldali kormány tisztviselőjeként elfogadja a deklaráltan ellenzéki 168 óra felkérését.

„A Dunának is jobb és bal partja van” - szögezte le Fürjes Balázs.

Mint arról írtunk, az immáron Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségen belül létrejött egy Budapest államtitkárság, amely „a főpolgármesterrel közösen” határoz a Budapest fejlesztését érintő kérdésekről. A fővárosi ellenzék, így Horváth Csaba MSZP-s képviselő ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy Tarlós István főpolgármester lényegében feladta a fővárost a Fidesz-szel szemben.

Fürjes Balázs viszont most újfent leszögezte: szerinte az új rezsimmel a főpolgármester éppenséggel tovább erősödött. „Ha úgy tetszik, önkorlátozó módon járt el a kormány. Tarlós István erősödött, mi pedig korlátoztuk saját magunkat” - fogalmazott most erről Fürjes Balázs.

Szerinte annyi történt, hogy az eddig ágazati logika szerint szétszabdalt, állami kormányzati fejlesztési feladatokat egy központban szervezte a kormány.

„Önmagában nem ördögtől való intézményi formát adni a fővárosi állami fejlesztések és az önkormányzat együttműködésének” - mondta Király Dávid a Republikon várospolitikai szakértője, aki szerint a múlt hét végén megszületett rendeletből nem derül ki, hogy a fővárosnak az eddiginél több joga lenne, így semmilyen intézményi garanciája nem látszik annak, hogy akár a főpolgármesternek akár a Fővárosi Közgyűlésnek hogyan tudna ellent mondani a kormányakaratnak.

(Ezzel kapcsolatban még pénteken megkérdeztük Gulyás Gergely miniszterelnökségért felelős minisztert, hogy lesz-e az önkormányzatnak vagy a főpolgármesternek vétójoga a kormánnyal szemben. Gulyás szerint ilyenről nincs szó, szerinte a közte, illetve Fürjes Balázs és Tarlós István közötti jó személyes viszony a garancia arra, hogy működjön a rendszer.)

Ugyanakkor a szakértő szerint szemet szúró, hogy a miniszterelnökség jogállásáról szóló rendelet a városi fejlesztések kapcsán együttműködők között nevesítette a mindenkori sportpolitikáért felelős minisztert, illetve a magyar és a nemzetközi olimpiai bizottságot, a nemzetközi sportági szakszövetségeket, külföldi, kiemelt nemzetközi sportesemények házigazdáit és szervezőbizottságaival, valamint a kiemelt nemzetközi sportesemények jogtulajdonosait.

Király Dávid szerint gyanús, hogy az immáron kormányhátszéllel fújt fővárosi fejlesztési programok mögött végső célként egy 2032-es Olimpia megrendezése lebeghet.

Annyi biztos, hogy Fürjes Balázs államtitkárként nem fukarkodott, a hosszú távú, nagyívű fejlesztések megemlítésével. Így szerinte reális esély van arra, hogy 2030-ra Budapest "Európa legélhetőbb városa legyen."

Ezt szolgálná, hogy a korábban, 2013-ban elfogadott Budapest fejlesztési programra építve egy újabb tízéves programmal rukkolnának elő, ám ezt a fővárosiakkal együtt alakítanák ki.

Így Fürjes Balázs felvetései szerint az új fejlesztési terv több téma köré csoportosulna, így lenne szó a közlekedésfejlesztésről, a családok Budapestjéről, az egyetemváros fejlesztéséről, a város-folyó kapcsolat javításáról, az árvízvédelemről.

Ezen belül legtöbbet a közlekedésfejlesztésről beszélt Fürjes Balázs, így meg kellene vizsgálni hogyan lehet az elővárosi vasutat jobban bekapcsolni a MÁV rendszerébe, a kisföldalatti felújításáról is beszélni kellene, ahol akár új megállót is lehetne létesíteni, hogyan lehetne az nagyvárosi forgalmat csökkenteni, elgondolkozni, hogy érdemes-e fejleszteni a dunai közlekedési folyosót, vagy éppen elővenni a városszéli P+R parkolók ügyét.