Vizsgálódnak

Ha az Európai Unió bármely tagállamában májusban megkérdezik a hivatalban lévő pénzügyminisztert, hogy mi újság a költségvetéssel, akkor arra asszociál, hogy az éppen folyó büdzsé állásáról kell számot adnia, mivel a következő esztendő várható bevételeiről és kiadásairól ráér szeptember-október táján nyilatkozni. Magyarország azonban nem ilyen hely. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - biztos, ami biztos - közleményben jelentette be, hogy megkezdték a felkészülést a 2019. évi költségvetés véleményezésére. Szükség esetén felhívják a figyelmet a költségvetésről szóló törvényjavaslatban rejlő kockázatokra, a tervezet megalapozottságára, de főként az átláthatóságára.

Rejtély, hogy az ÁSZ miért adta ország-világ tudtára, hogy a legfontosabb feladatát, a költségvetés ellenőrzését a törvényeknek megfelelően teljesíti. Ha belelapozunk az idei büdzsé tervezetéről készült bírálatukba, akkor pontról pontra visszaköszön "a nem kockázatos, alátámasztott" megjegyzés.

Az ÁSZ azonban ezúttal ködösít. A reá rótt feladatokkal el akarja palástolni a december-januári, az ellenzéki pártokat sújtó büntetéseit, amelyek közül kimagaslott a Jobbik 660 milliója. A döntés ellen jogorvoslattal élni nem lehetett, a végső ítélőbíró a számvevők elnöke volt, aki egykor a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettesi székéből ült át három parlamenti ciklusnyi időszakra az Apáczai-Csere János utcába.

Aligha véletlen, hogy a kormánypárt az ÁSZ szerint törvényesen gazdálkodott, náluk büntetés szóba se jöhetett. Ne feledjük: a pártvagyont nem kockáztatták, nem szórták el Orbánék. Az ilyen kiadásaikat a közmédia, a társadalmi ünnepek megrendezése, a nemzeti konzultáció, no meg a választások finanszírozása nevű költségvetési soron találhattuk meg.

Szerző
2018.05.24 08:07

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:08

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47