Kedveljük az Uniót

Publikálás dátuma
2018.05.23. 20:00
Fotó: Shutterstock
A magyarok 72 százaléka gondolja úgy, hogy az országnak előnyére vált az EU-tagság - derül ki az Eurobarometer felméréséből.

A magyarok a 64 százalékos uniós átlagnál nagyobb arányban vélik úgy, hogy jól jártunk az európai integrációval. A lakosságnak nagyjából a fele azért vélekedik így, mert az Európai Unió új munkalehetőségeket teremt az embereknek, és hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. Egyharmaduk szerint javítja az életszínvonalat.

Mindez a legfrissebb, szerdán közzétett Eurobarometer felmérésből derül ki, amelynek során tavaly szeptemberben és októberben 27,601 15 év fölötti európai kérdeztek meg személyesen az EU 28 tagállamában. A közvélemény-kutatók Magyarországon 1050 interjút készítettek.

Egy évvel az európai parlamenti választások előtt, a kérdezőbiztosok arra voltak kíváncsiak, hogy a polgárok támogatják-e hazájuk uniós tagságát, hogyan értékelik a képviselő-testület szerepét és mennyire tartják fontosnak saját részvételüket a demokratikus választásokon. A válaszadóknak azt is fel kellett sorolniuk, hogy milyen fenyegetésekkel szemben várnak védelmet a közösségtől. Emellett értékelték a demokrácia működését hazájukban és az Európai Unióban, továbbá véleményt mondtak az új pártalakulatok választási esélyeiről.

Magyarországon az EU megítélése kifejezetten pozitív, és az uniós átlagnál kedvezőbb a vélemény az Európai Parlamentről is. A magyaroknak valamivel kevesebb, mint a fele szeretné, hogy a képviselő-testület fontosabb szerepet játsszon, ami megegyezik a többi tagállam lakóinak a nézetével. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert a magyarországi jogállamiságot már vagy féltucat jelentésben bíráló EP a kormánypropaganda támadásainak állandó célpontja.

A migrációellenes kampány azonban hatásosnak bizonyult: a magyar megkérdezettek legnagyobb hányada szerint az EU-nak elsősorban a terrorizmussal és az ellenőrizetlen migrációval szemben kellene megvédenie az embereket. Ez utóbbit az uniós átlagnál (35 százalék) jóval többen (51 százalék) tartják az állampolgárokat érő fenyegetésnek.

A 28 tagállam válaszadóinak kis híján a fele úgy gondolja, hogy fontos szavazni az európai parlamenti választásokon. Ez az arány Magyarországon 51 százalék. De arra a kérdésre, hogy részt fog-e venni a következő EP választásokon, csak a magyarok 28 százaléka válaszolt egyértelmű igennel, további 23 százalék elég valószínűnek mondta a részvételét.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy az emberek mennyire vannak megelégedve a demokrácia minőségével a hazájukban és az EU-ban. Magyarországon a polgárok elégedettebbek a demokrácia működésével uniós szinten (58 százalék), mint odahaza (55 százalék). Ugyanez jellemző például a lengyelekre, a bolgárokra, a románokra és a szlovákokra is. A csehek viszont jóval kedvezőbb osztályzatot adnak a hazai viszonyaiknak, mint az európainak. Dániában, Luxemburgban és Hollandiában az emberek 80-90 százaléka nem lát zavart a demokrácia működésében. A sereghajtó Görögországban viszont 28 százalék ez az arány.

Az előző EP választások óta 70 új párt és pártszövetség alakult az EU tagállamaiban. A legismertebbek az Emmanuel Macron francia államfő által alapított Köztársaság lendületben, a spanyolországi Podemos és az olaszországi Öt csillag mozgalom. A friss alakulatok közül 43 már be is jutott a nemzeti parlamentekbe, a legtöbb Lettországban, Olaszországban, Szlovákiában és Szlovéniában.

A politikai fősodortól magukat elhatároló alakulatok létrejöttét az európai választópolgárok többsége inkább kedvező, semmint kedvezőtlen jelenségnek tartja. 56 százalékuk úgy gondolja, hogy ezek a pártok valódi változást hoznak, és csak 38 százalékuk véli azt, hogy fenyegetést jelentenek a demokráciára. Érdekes, hogy Magyarországon ez utóbbiak 44 százalékon állnak. De ugyanígy az átlagot meghaladó, 67-67 százalék azoknak a magyar válaszadóknak a száma, akik szerint az új politikai pártok és mozgalmak jobb megoldásokat találhatnak a problémákra, illetve biztosíthatják a szükséges és igazi változást.

Antonio Tajani, az EP elnöke a felmérés brüsszeli bemutatóján azt mondta: a következő képviselő-testületben valószínűleg több euroszkeptikus képviselő fog helyet foglalni, mint a jelenlegiben.

Nem keresik tovább az eltűnt maláj gépet

Publikálás dátuma
2018.05.23. 19:39
A kép a Malaysia Airlines MH 370-es járat eltűnésének 2017-es évfordulóján, egy megemlékezésen készült - a hozzátartozók a keres

Négy éve ke­re­sik a 239 em­ber­rel a fe­dél­ze­tén, rej­té­lyes kö­rül­mé­nyek kö­zött el­tűnt utas­szál­lí­tót, ám eddig hiába. Malajzia új közlekedési minisztere döntött: jövő hét kedden abbahagyják a roncsok keresését. A 2014 március 8-án eltűnt gép maradványainak felkutatására eddig egy vagyont költöttek, teljesen eredménytelenül. Jelenleg az Ocean Infinity nevű amerikai cég keresi a gép maradványait.

Kuala Lumpur januárban 70 millió dollárt ígért az Ocean Infinitynek, ha 90 napon belül sikerül megtaláni a gép roncsait. A számítások szerint így júniusban járt volna le a 90 nap, amelybe nem számít bele a kutatóhajók utántöltésére fordított idő, de a cég már áprilisra átkutatta a számára kijelölt területet. A houstoni vállalat maga kérte, hogy május 29-ig hosszabbítsák meg a kutatást. Az Ocean Infinity megbízása előtt Malajzia, Ausztrália és Kína közösen kereste a gép roncsait egy 120 ezer négyzetkilométeres területen, de mindhiába. Az Ocean Infinity 86 ezer négyzetkilométert vizsgált át, de eddig ők sem találták meg a gép maradványait.

Anthony Loke azt ígérte, hogy a kutatás végeztével a kormány minden részletre kiterjedő jelentést tesz majd közzé a gép eltűnéséről és a nyomozásról, de egyelőre nem mondta, hogy mikor.

Szerző

Korrupció, ügynök-múlt, tüntetések? Ismét Babis alakíthat kormányt

Publikálás dátuma
2018.05.23. 17:57
"Tagja voltál a kommunista titkosrendőrségnek?" - olvasható a kérdés a Babis ellen szervezett keddi néma tüntetés egyik transzpa
Andrej Babis első kormánya hónapok alatt megbukott, lemondását és az ellene hozott korrupciós vádak tisztázását pedig rendszeresen tüntető tömegek követelik. Milos Zeman cseh államfő szerdán mégis megerősítette, hogy másodszor is Babis ügyvezető kormányfőt, a tavaly októberi választáson győztes ANO mozgalom elnökét nevezi ki miniszterelnöknek és bízza meg a kormányalakítással.

Az államfő ismét az előrehozott parlamenti választás ellen foglalt állást. Úgy vélte, egy új választás a "választók megsértése" és a politikusok alkalmatlanságának a bizonyítéka lenne. Az előrehozott választást, amennyiben nem sikerül a tervezett ANO-CSSD kormánykoalíció létrehozása, néhány hete Andrej Babis is lehetségesnek minősítette.

Zeman azt is kijelentette, hogy Babis újabb kinevezése független attól, hogyan végződik a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) belső szavazása a tervezett ANO-CSSD kormánykoalícióról - írja az MTI. Az ANO, illetve a CSSD együttesen csak 93 mandátummal rendelkezik a 200 fős törvényhozásban - az abszolút többséghez szükséges további nyolc képviselői támogatást a cseh kommunista párt ajánlotta fel számukra. Ugyanakkor Babis ellen az ügyészség korábban eljárást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján, uniós pénzek szabálytalan felhasználása vádjával, így a CSSD komoly fenntartásokkal áll a koalíció lehetőségéhez.

Milos Zeman azonban megvan győződve arról, hogy a nyár kezdetéig sikerül megalakítani az új cseh kormányt, és a CSSD elnöksége is egyetértett azzal, hogy a párt kormánykoalíciót kössön az ANO mozgalommal. A végső szót a párt mintegy 19 ezer tagja mondhatja ki belső pártszavazáson, amelyet május 21-e és június 14-e között tartanak meg. A szavazás akkor lesz érvényes, ha a tagság legalább 25 százaléka véleményt mond.

A tavaly októberi cseh képviselőházi választást az Andrej Babis vezette ANO mozgalom nyerte meg, Babis első kormánya azonban nem jutott el a koalíciókötésig, és januárban meg is bukott. A cseh kormányfőt hivatalba lépése óta botrányos ügyek veszik körül - többek közt személye miatt is áll a kormányalakítás. Rendszeresek a lemondását követelő több tízezres demonstrációk. Legutóbb május 22-én tüntettek ellene: a keddi néma demonstráció apropóját az adta, hogy Babis nem volt hajlandó újságírók jelenlétében feltett kérdésekre válaszolni - írja a Radio Praha. A megmozdulás résztvevői a kormányfő ügynök-múltjának, illetve az ellene felhozott korrupciós vádaknak tisztázását követelték; illetve a politikus mentelmi jogának felfüggesztését, hogy egyáltalán indulhasson ellene vizsgálat.

Milos Zeman köztársasági elnök mindezek ellenére már többször kijelentette, ragaszkodik Babishoz, történjék bármi is. A Putyinnal rokonszenvező Zeman minden követ megmozgat, hogy unióellenes kormány alakuljon Csehországban.

Szerző