Kivérezteti Iványiékat a kormány

Publikálás dátuma
2018.05.24 07:05
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Milliárdokkal adós a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek az állam. Szociális és oktatási intézmények sora küzd a puszta létezésért.

Sikerült megnevettetnünk Iványi Gábort. Elmeséltük ugyanis azt: a hozzánk eljutott hír szerint egyháza olyan súlyos anyagi gondokkal küzd, hogy ő már kénytelen a nyakkendőit árulni.

A valóság az – pontosított –, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség munkát ad legálisan nálunk tartózkodó, hivatalosan befogadott menekülteknek. A főleg Iránból jött afgánok között – kertészen, ápolónőn, villanyszerelőn kívül – van két varrónő is. Az egyház felajánlásként maradék textilanyagokat kapott, a menekült nők ebből készítenek nyakkendőket. Iványi adott nekik egyet a sajátjából, hogy tanulmányozhassák a szabási technikát. Az elkészült nyakkendőket az egyház egyik önkéntese árusítja, a szerény bevétel a menekülteket segíti.

A hír tehát kacsa, másfelől azonban: nagyon is igaz. Az egyház tényleg nagy bajban van. Hiába mondták ki alkotmánybírósági döntések és nemzetközi verdiktek, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget jogsértő módon fosztották meg egyházi rangjától, korábbi státuszát a hosszú évek óta húzódó procedúra ellenére máig sem kapta vissza. Ennek pedig komoly anyagi vonzatai vannak. Az egyház költségvetése normatív és kiegészítő állami támogatásból, pályázati pénzekből, saját bevételekből – például egyszázalékos felajánlásokból – tevődik össze. Ha ezekből a pillérekből akár csak egyet is kiütnek, felborul a költségvetés.

Márpedig Iványiék esetében többet is kiütöttek. A kiegészítő támogatás a felére, a pályázatokból elnyert összeg a töredékére csökkent. Az egyház – hiába felel meg az összes törvényi feltételnek – továbbra sem gyűjthet egyszázalékos felajánlásokat. A 2012-es állapotok alapján – ekkor lépett életbe az új, fideszes egyházi törvény – az állam elvileg ad némi kompenzációt, de ez a pénz is rendre késve érkezik.

Iványi elmondása szerint éves költségvetésük 4 milliárd forint körül mozog, az állam tartozása legalább 3 milliárd forintra tehető. A kormány még azt a összeget sem akarja átutalni, amit saját maga is elismert jogos követelésnek. Pedig a pénznek lenne helye: az egyház tucatnyi szociális létesítményt és iskolát működtet, hajléktalanok, rászorulók ellátásáról, hátrányos helyzetű gyerekek iskoláztatásáról gondoskodik. A kormány az ő sorsukkal packázik, amikor folyamatos bizonytalanságban tartja az intézményeket. Hónapról hónapra gondot okoz, hogy miből fizetik ki a munkatársakat. „Imádkozunk, bízunk az isteni csodában” – mondta lapunknak Iványi Gábor.

Templomaikon nincs egyetlen új vörösréz gomb sem, az összes befolyó forintot működésre fordítják – folytatta. Az egyháza elleni fellépés szerinte hasonlatos ahhoz, ahogyan a kormány a civil jogvédő szerveteket és a független sajtót próbálja ellehetetleníteni, vagy mindenki mást, aki nem hódolt be a hatalomnak.

„A Biblia alapvető tanításai között szerepel a menekültek támogatása, a szegények problémáinak megértése, az igazságosság a törvénykezésben. Nekünk ezzel szemben azt kellene hirdetnünk, hogy van valaki, Orbán Viktor, aki új világrendet épít: ha nem harácsolsz, ha nem tudsz gyanús körülmények között meggazdagodni, akkor annyit is érsz. Mi ezt nem vagyunk hajlandók hirdetni” – jelentette ki Iványi Gábor, hozzátéve, a „nyaloncoknak” is nagy felelősségük van abban, hogy a Fidesz újra kétharmadot szerzett.

– A kétharmad önmagában nem igazolja Orbán politikájának helyességét. Ismerünk olyan vezetőket a történelemből, akik nagy támogatottságot élveztek: a vége mégis világégés lett. A lelkész reméli, hogy ez most nem következik be. Aggasztó ugyanakkor, hogy „megint a rossz oldalon illegetjük magunkat” – utalt Orbán és a putyini Oroszország baráti viszonyára. Iványi Gábor magyarként szégyelli, hogy a magyar miniszterelnök azzal a szövetségi rendszerrel szemben „mutyizik”, amelynek Magyarország is a tagja.

Iványi szerint véget kellene vetni annak a háborúskodásnak, ami nyolc éve, 2010 óta folyik az országban. Valódi békesség kellene, nem a félelem csendje.

Sanyargatnak bennünket, pedig mi csak szolgálni szeretnénk – hangsúlyozta. A hatalomnak hálásnak kellene lennie, amiért valaki őszintén elmondja a véleményét. Mást nem is tehetünk – jegyezte meg. A Bibliában nincs benne, hogyan lehet elvtelen kompromisszumokat kötni, és arra sem kapunk bátorítást, hogy megalkuvók legyünk. Az egyház nem hagyományőrző klub, kötelessége reagálni a napjainkban tapasztalható jelenségekre. Ha nem beszélhetünk szabadon arról, hogy a társadalomban és a közéletben hol sérülnek a bibliai tanítások, akkor – állapította meg Iványi Gábor – elveszítjük egyházi jellegünket.

Emléktábla Szécsey Jánosnak
A Wesley János Lelkészképző Főiskolán csütörtök délután emléktáblát avatnak Szécsey János metodista szuperintendens tiszteletére. Szécsey az 1930-as években cigánymisszióval foglalkozott, a holokauszt idején Carl Lutz svájci metodista diplomata oldalán részt vett az üldözöttek mentésében.

2018.05.24 07:05

Lecserélik a mindent látó orosz szemeket

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:30

Fotó: /
Világszerte megrendült az egyik legnagyobb kiberbiztonsági cégbe, a Kaspersky-be vetett bizalom, a magyar kormány azonban csak egy uniós határozat miatt cserélte le a szoftvereket.
A magyar kormány több évig tartó habozás után elrendelte, hogy a miniszterek október közepéig takarítsák ki az alájuk tartozó szervezetek informatikai rendszeréből az orosz Kaspersky Lab – többek között vírusirtó – szoftvereit. A kabinet azonban nem jószántából adott utasítást: az Európai Parlament június 15-i határozatát kényszerült betartani. Ez úgy rendelkezik, hogy ki kell szűrni,illetve hatástalanítani kell a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a teljesen állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaságokban használt szoftverekre, informatikai és kommunikációs berendezésekre potenciálisan veszélyes programokat és eszközöket – így a Kaspersky Lab termékeit is. Amíg ez a határozat nem született meg, a kabinet következetesen ragaszkodott az orosz cég szoftvereihez (amelyek mintegy négy éve pásztázzák a honi kormányzati rendszereket). Tette ezt annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és Hollandia egyaránt nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a Kaspersky Lab programjait. Emlékeztetőül: az Egyesült Államok azzal vádolta az orosz céget, hogy programjain keresztül az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség egyes munkatársainak számítógépét próbálták megfigyelni. Ezzel kapcsolatban állítólag az izraeli szolgálatoknak akadnak bizonyítékai – ám egyik ország sem tette közzé, mire alapozza vádjait. Viszont nem vitás, hogy egy rendkívül fejlett technikával dolgozó cégről van szó, így az amerikai és az izraeli kijelentéseket a szakma szabályai szerint egy alapos nemzetbiztonsági vizsgálat előzte meg. Mindenesetre az említett két szolgálat tényként kezelte, hogy a Kaspersky Lab adott esetben információval és technológiával is besegít az orosz szolgálatoknak. A „szolgálati kapcsolat” felderítéséhez azonban nem kellett túlzottan mélyre ásni. Egyrészt a cég több fontos posztján egykori titkosszolgák ülnek, másrészt az orosz nemzetbiztonsági törvény arra kötelezi a távközlési és informatikai cégeket, hogy segítsék a szolgálatok munkáját: elsődlegesen információátadással, de egyes esetekben „eszközhasználattal is”. (Hollandiát elvileg nem érte semmilyen kiberattrocitás, az uniós tagállam a kockázatokat mérlegelve döntött úgy idén tavasszal, hogy nem kér az Kaspersky Lab szolgáltatásaiból.) Ennek ellenére hiába szorgalmazta a magyar ellenzék, hogy tisztítsa meg a kormány az állami informatikai rendszert a „mindent látó” programoktól (lásd: keretes írásunkat), a kabinet nem vitatva a visszás eseteket kitartott a Kaspersky Lab mellett, mondván: az utóbbi években minden rendben volt. Ráadásul miközben a kormányzati szervek rendszereiből kiemelik az orosz szoftvereket, az Országgyűlés – és így a képviselők gépein maradnak.  - Rossz üzenete van annak, ha közbizalmat élvező szereplők gépein továbbra is azok a szoftverek futnak, amelyeket egy NATO és egy EU-s tagállam nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánított - kommentálta az ügyet Molnár Zsolt, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának MSZP-s tagja, volt elnöke. Bár a kormány nem tette, nemzetközi példákra is hivatkozhatott volna: például a német szolgálatok nem láttak kiemelt kockázatot a Kaspersky Lab-ban, és az Interpol is együttműködik vele különböző kiberbiztonsági ügyek felderítésében. Csakhogy a Kaspersky Lab esete nem vizsgálható önmagában Magyarországon. Egyrészt nem hagyható figyelmen kívül a kormány Moszkva iránti elkötelezettsége, másrészt pedig a kabinet már többször tűrte, hogy orosz programok magyar felhasználók információit szívják le. Például a 2017-es nemzeti konzultáció weboldalán az orosz Yandex cég kódja futott, és továbbította a személyes adatokat. A megszerzett információk alapján rá lehetett bukkanni például a közösségi oldalakon az egyes személyekre, és profiljukat feltérképezve könnyebben lehetett szavazatmaximalizálására alkalmas üzeneteket előállítani.
Arról csak összeesküvés-elméleteket lehetne gyártani, hogy ki és mire használhatta a Kaspersky Lab szoftvereit, az ugyanakkor tény: ha egy kormányzat látni szeretné, hogy mi történik az összes alárendelt szervezetében, arra egy ilyen program alkalmas.

Mindenki küzd az adatokért

A víruskereső minden a rendszer minden rezdülését érzékeli. Leegyszerűsítve két alapvető funkciója van. Egyrészt „futásidőben” vizsgálja a leveleket, és eldönti, hogy beengedi-e azokat, monitorozza a számítógépre beérkező adatokat, illetve átnézi a használt dokumentumokat. Másrészt a holtidőben (például éjszaka) végigfésüli a gépen lévő állományokat, programokat, és figyeli, hogy melyik alkalmazás végez vírusra utaló tevékenységet – például küld el magától adatot. Egyszóval a rendszernek nincs olyan adata, amit ne ismerne. Az már csak beállítás kérdése, hogy mit küld tovább. Bár ebben az ügyben az amerikaik fújtak riadót, érdemes felidézni, hogy korábban a McAfee informatikai biztonsági cég körül állt a bál, mert az arab világba eladott vírusirtóit úgy programozta, hogy azok jelentéseket „küldjenek haza”.

2018.08.16 08:30
Frissítve: 2018.08.16 09:03

Emberi csontok hevernek a dabasi Jézus-szobor mellett

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:14
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A területen régóta ásatások folynak, ám félbemaradtak a munkálatok. A telek tulajdonosa kerítést ígér.
Emberi csontok hevernek szanaszét a Dabason megépített hatalmas Krisztus-szobor tőszomszédságában. A telek tulajdonosa azt mondja: régóta folynak ásatások a területen, ahol egy régi temető volt, de a munkálatok félbemaradtak – írja az Index. A tíz méter magas Krisztus-szobrot egy helyi egyesület emeltette adományokból és önkormányzati segítséggel, a szobor aljában most épül egy szentély. A portál figyelmét egy olvasója arra hívta fel, hogy a félkész szentély mögött egy félig feltárt, láthatóan sorsára hagyott, sok-sok ember maradványait tartalmazó tömegsír fekszik.
„Emberi csontok sokasága hever szanaszét a gödrökben, a bokrok alatt, csontok merednek ki a homokfalakból. Letakaratlanul, szabadon, emberi maradványok szerte a környéken”
– mondta, és a portálnak képeket is küldött a helyszínről.

„Tíz éve ásatások folynak”

Ronga József, a szobor felállítását kezdeményező Áldos Hagyományőrző Kulturális Egyesület vezetője az Indexnek azt mondta: a csontokkal teli gödrök már nem az ő területükön állnak, ők csak a szobor és a szentély építésére kaptak ott helyet. Ők is végeztettek régészeti feltárást, hiszen ezen a területen korábban egy árpádkori templom és mellette egy temető állt. A szomszédos telek tulajdonosai úgy látták, érdemes folytatni a régészeti feltárást, ez azonban hetek óta félbeszakadt. A telek egyik tulajdonosa a portállal közölte:
„Ezen a területen tíz éve ásatások folynak. Amik itt láthatók, azok az ásatások szelvényárkai és tanúfalai. Aki az M0-ás építkezése felé jár, az is bárhol láthat hasonló helyeket.”
Bevallása szerint már eddig is sok millió forintot költött Dabas múltjának kutatására, ezek azonban néhány hete leálltak, mert nem talált megfelelő szakembereket a folytatáshoz. Azt mondta, az árkok tavaszig biztosan nyitva maradnak, akkor tudják folytatni a munkát. Kosztolányi Gyula hozzátette: szeretnék végigvinni a kutatást, az ásatásokon már elérték a legrégebbi szintet, a terület alja már fel van tárva. Ezek alapján szerinte több arra utaló jel van, hogy Dabas nem 750 éves, hanem régebbi. Kosztolányi elismerte, már a szobrot emelő egyesület is kérte, hogy takarja le vagy temesse be a csontokkal teli gödröket, de ő ezt nem teheti meg, mert azzal lelőhelyrongálást követne el. Azt mondta. hiába írták ki, hogy ez magánterület és régészeti feltárás zajlik, ezt sokan nem veszik figyelembe.
„Megértem, hogy ezek a csontok egyesek érzékenységét sértik, úgyhogy, amint tehetem, fogok építeni egy kerítést, ami egyértelművé teszi, hogy ide tilos a belépés”
– ígérte a telektulajdonos.
2018.08.16 08:14
Frissítve: 2018.08.16 08:14