Nem illenek cigányok a „faluképbe”

Publikálás dátuma
2018.05.24 07:00

Fotó: /
Csaknem félmilliárd forintot dobtak ki az ablakon Kerecsenden: olyan már megnyert pályázatokról mondtak le, amelyekkel elesett családoknak segítettek volna.

– A falu tökön szúrta magát, nem tudok finomabban fogalmazni – ezt mondja egy középkorú férfi a Heves megyei faluban, ahol most szinte mindenki az önkormányzat legutóbbi döntéséről beszél, s arról, vajon milyen személyes érdekek vezették azokat, akik a település „nevében” lemondtak összesen majd ötszázmillió forintos fejlesztésről.

Két lépcsőben négyszázmilliót költhettek volna leszakadó családok felzárkóztatására, támogatására: egyebek mellett egészségügyi szűrőprogramokra, szociális bérlakások kialakítására, sportpályára, szolgáltató házra, járdákra költöttek volt, hogy a nyomorúságos körülmények között élő családok integrálódhassanak a falu "jobbik felébe." A másik, szintén két lépcsős pályázat a gyerekekről és szüleikről szólt: negyven-negyvenmilliós költséggel kialakíthattak és működtethettek volna egy Biztos Kezdet Gyerekházat. Az ország számos településén létezik már ilyen intézmény: amerikai kutatások szerint az első három évben megadott segítség, vagyis a korai fejlesztés hétszer nagyobb arányban térül meg, mint a később elkezdett programok, az idejáró gyerekek magabiztosabban kezdik az óvodát, iskolát, s nagyobb valószínűséggel lesz belőlük sikeres középiskolás is.

Mindez azonban szertefoszlott, mert májusban a hét fős képviselő-testület három nemmel, három igennel és egy tartózkodással „leszavazta” a megnyert pályázatok elindítását, nem járult hozzá ahhoz, hogy a polgármester aláírja a támogatási szerződéséket. A döntés következtében mindegyik projekt odaveszett.

Kerecsend egy termál-négyszög közepén fekszik, közel Demjénhez, Egerszalókhoz, Egerhez és Mezőkövesdhez, az idegenforgalomból mégsem tud hasznot húzni, mert nincs fürdője, ráadásul a falut kettévágja az autópályát Egerrel összekötő forgalmas 25-ös út. Más szempontból is megosztott a település: a Laskó patak szeli ketté, ami földrajzilag is elválasztja a tehetősebbeket a szegényektől. Vannak a patakon túli romák és a patakon inneni nem romák. Noha ezt a demarkációs vonalat az élet már felülírta, s többen beköltöztek a falu belsejébe, a KSH mégis négy szegregátumot tart itt nyilván. A Dankó utcaiak vannak a legnyomorúságosabb helyzetben, itt közel kétszázan laknak, olykor több generáció is összezsúfolódva egy szoba-konyhában. Sok a fiatal, s a fiatalon szülő lány – néhányuknak igazi kitörést jelentett volna, ha elhagyhatják a szülői házat. Többen közülük a falu közösségi oldalán is keseregtek, felháborítónak tartva az önkormányzat döntését, ami elveszi előlük a jövőt. A falu tehetősebb fele azonban hallgat. A mélyben régi ellentétek feszülnek, itt már azért is elpattan a húr, ha egy cigány gyerek eldobja a szemetet.

A deszegregációs program egyik ellenzője, egy helyi szőlőtermelő, a település fiatal alpolgármestere, Prokaj Milán volt. Szavai szerint a szegregációt felszámoló pályázat részleteit hosszú ideig nem ismerhették meg a képviselők, ő is csak akkor látta ezeket, amikor már finisbe fordult a program.

– Számomra kiderült, hogy a négyszázmilliós pályázat nagy része kamu-dolgokra menne el, egy-egy mentor óradíja harmincezer forint, az előadóknak kiégés ellen külön tréninget szerveztek volna hétvégente, naponta nyolcvanezer forintért. Egyetlen értelmes eleme lett volna a programnak, a szociális bérlakás-építés, de ez is megosztaná a falut. Azok a cigányok, akik előre akartak haladni, már megtették, dolgoznak, csinosítják a házukat. A periférián csak a lumpenek maradtak, s az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy rajtuk akkor se lehet segíteni, ha megfeszül az ember – fogalmazott az alpolgármester. Szerinte Kerecsenden mindenki keményen megdolgozik a pénzért, nagyon visszás lenne olyasvalamire megszavazni milliókat, aminek nem látják értelmét. Számára az sem érv, hogy ez a pénz csak úgy az ölükbe pottyant, nem kellett érte tenni semmit, mert ő az ország „közös pénzét” sem szeretné elherdálni. Inkább a turizmust fejlesztenék, ezért sem akarják, hogy cigány családok a falu központjába költözzenek, vagy oda hordják a gyerekeiket a gyerekházba, mert az a „látvány biztosan elriasztaná a vendégeket."

Sári László kerecsendi polgármester szerint szomorú, hogy szűk látókörű indokokkal elvették Kerecsendtől a fejlődési lehetőséget. A szegregáció felszámolására irányuló programban öt szociális munkás folyamatosan támogatta volna a leghátrányosabb helyzetűeket. Pszichológusok, családgondozók, orvosok segítettek volna kiszűrni a betegségeket olyan családokban, akik egyébként „menekülnek a védőnő elől”.

– Nekünk nem tisztünk megítélni, sőt, ítélkezni afölött, hogy egy pszichológus óradíja magas vagy alacsony. Biztosan nem annyi, mint egy nyolc osztályt végzett szakmunkásé. A pályázatot tapasztalt cég készítette, ők tisztában vannak ezekkel a tarifákkal. Ráadásul a pályázatok ellenőrzése az utóbbi években megszigorodott, nem lehet könnyedén kivenni pénzt a rendszerből, arra kell költeni minden forintot, amire szánták – vélekedett a falu vezetője.

A Biztos Kezdet Gyerekház „elmeszelése”, ha lehet, még jobban fáj a községnek. Elekné Román Katalin a kezdetektől szívén viselte a programot, maga is évek óta próbál hátrányos helyzetű családoknak segíteni: nyáron például egyetemisták bevonásával tábort szervez azoknak, akik amúgy sosem nyaralhatnának. A gyermekházban kiemelten foglalkoztak volna olyan fiatal szülőkkel is, akik számára nincs követhető családmodell.

– Sokan szülnek tizenévesen, tapasztalatlanul, nekik nagyon fontos lenne, hogy folyamatosan fogjuk a kezüket, segítsünk nekik életvezetési tanácsokkal, elmondjuk, hogyan kell jól nevelni egy gyereket, vezetni a háztartást, miként tartsanak állatokat vagy gondozzák a kertet. Ez nem etnikumfüggő, bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy segítségre szorul. A pályázat első szakaszában a pénzből nem lehetett ingatlant vásárolni, ezért mindképp önkormányzati tulajdonú épületet kellett keresnünk, lehetőleg a falu központjában, hogy ne építsük mi magunk is a szegregációt – mondta. Két üres ingatlan is szóba jöhetett volna, sőt, akadt egy támogató, aki felajánlotta, hogy vesz egy házat a faluban erre a célra, de mivel az ellenzők leszavazták a program elindítását, ezek a lehetőségek is elúsztak.

Suha József, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője szerint puszta irigység vezette azokat, akik mindkét pályázatra nemet mondtak.

– Nehogy má´ jó legyen a cigányoknak! Erre gondolhattak, pedig nemcsak a cigányoknak lett volna jó, errefelé mindenki szegény – érvelt a férfi. Szerinte nem lehet a szőnyeg alá söpörni a tényt, hogy Kerecsend 2300 lakójának negyven százaléka cigány, s nem lehet csak a Dankó meg a Pacsirta utcába, „a patakon túlra száműzni” őket. Ugyanúgy itt élnek, sokan családokra visszamenőleg, mint a többiek, s legalább annyira szeretik a falut, mint mások. Ezért is fáj nekik, hogy minden kerecsendi elesett a félmilliárd forintos fejlesztéstől.

Érvek és ellenérvek
Részletek az önkormányzati ülésen elhangzottakból:
„Hát, ha a szegregátumból költöztetünk ki családokat, a település egyéb részeire, akármennyire is szépen hangzik, hogy önkormányzati tulajdonba kerül, de nagyon nem vagyok benne biztos, hogy annak a környék, a szomszédság örülni fog. Az, hogy az ő környékére, szomszédjába olyan ember költözik, akit ő nem biztos, hogy szeretne. Nekem ezek miatt vannak legelsősorban fenntartásaim. (Simon Szilvia képviselő)
„De látni kell azt is, hogy mennyire lesz az jó helyzet, ha így marad az állapot, mint most. Ez csak rosszabb lesz, ha nem lesz segítség (…) Az élet nem csak fekete és fehér. Mindig van és lesz néhány család, akin tudunk segíteni. 5-6 család nem lehetetlen feladat. Én azt érzem, hogy magára van hagyva a falu. Ennyire van lehetőség.” (Buzál Csaba pályázatíró)
„Én ’86-tól vagyok vállalkozó. Ha 400 milliót adnak, aztán ennek egy részét el lehet költeni akármire, ezzel valamilyen szinten eleget teszünk az államnak, magunknak és a cigányságnak. A cigány gyerek akkor is itt marad, ha ezt a 400 milliót nem fogadjuk el.” (Békési Gyula képviselő)

2018.05.24 07:00

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

A Szabadság híd a budapesti demokraták jelképe

Publikálás dátuma
2018.11.18 00:02

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Budapest akkor lehet szabad és virágzó város, ha főpolgármester nem a Fidesz-elnökével köt paktumot, hanem az emberekkel állapodik meg.
Fáklyagyújtással és felvonulással emlékezett Budapest 145 évvel ezelőtti egyesítésére az MSZP és a Párbeszéd a Szabadság híd pesti hídfőjénél szombat este. Budapest úgy mondja el 145 éves történelmét, hogy a jövő nemzedékeinek követendő példát mutat és intő példát is nyújt: minek nem szabad megtörténnie, hangsúlyozta Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke arra kérte a résztvevőket, vegyék kezükbe a város sorsát, formálják a jövőt, egyesítsék Budapest szabadságszerető választópolgárait az önkormányzati választás és az azt megelőző "iránymutató" budapesti előválasztás közeledtével. "Budapest demokratái egyesüljenek, és a Szabadság híd legyen a jelképe annak, ami összetart mindnyájunkat!" - adott még egy szimbólumot az MSZP kék szívéhez (lásd: az uniós választások logója) Molnár Zsolt. A Szabadság híd azt szimbolizálja, hogy Budapest lakóit a szabadság köti össze, bontotta ki a "híd-hasonlatot" Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint mindannyian, akik Budapesten élünk - pestiek, budaiak, óbudaiak, férfiak és nők, autóval vagy kerékpárral közlekedők, idősebbek és fiatalabbak, panelban lakók vagy épp a kertvárosban élők - ennek a városnak a polgárai vagyunk, és megvan a szabadságunk ahhoz, hogy a várost olyan irányba fejlesszük, amerre mi szeretnénk. Éppen ezért, mutatta fel a jövő őszi önkormányzati választás tétjét karácsony, az a tét, hogy az elmúlt kilenc év centralizációja után Budapest polgárai szabad akaratukból visszaveszik-e városuk irányítását. Ehhez viszont az kell, hogy a következő főpolgármester a budapestiek főpolgármestere legyen, és ne a Fidesz elnökével (lásd: az Orbán-Tarlós-paktum), hanem a polgárokkal állapodjon meg. "Azt szeretnénk, ha Budapest "nem alamizsnát kapna a saját kormányától", hanem megkapnánk a "jogos jussunkat" abból a pénzből, amit Budapest gazdasága és lakossága befizet a költségvetésbe", tette világossá Karácsony, hogy míg délelőtt a miniszterelnök álságosan ezermilliárdos fejlesztéskeről beszélt, valójában a kormányzat Budapest minden erőforrását igyekszik kiszippantani.  És nem aprópénzről van szó, figyelmeztetett Horváth Csaba: a budapestiek naponta húszmilliárd forint adót fizetnek be az ország kasszájába, amiből alig kapnak vissza valamit. Nem csoda, hogy a főváros fejlődése megtorpant, így az MSZP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője, az itt élők tehetsége, szorgalma, áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy Budapest a legnagyobb fővárosok sorába emelkedjen. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester szombaton "Budapest kifosztásáról" írt alá egyezményt, kettejük szerződése "csak egy blöff" az önkormányzati választásokra. Úgy fogalmazott: Budapestnek olyan vezetője kell, hogy legyen, akinek Budapest az első. 
2018.11.18 00:02