Nem illenek cigányok a „faluképbe”

Publikálás dátuma
2018.05.24 07:00

Fotó: /
Csaknem félmilliárd forintot dobtak ki az ablakon Kerecsenden: olyan már megnyert pályázatokról mondtak le, amelyekkel elesett családoknak segítettek volna.

– A falu tökön szúrta magát, nem tudok finomabban fogalmazni – ezt mondja egy középkorú férfi a Heves megyei faluban, ahol most szinte mindenki az önkormányzat legutóbbi döntéséről beszél, s arról, vajon milyen személyes érdekek vezették azokat, akik a település „nevében” lemondtak összesen majd ötszázmillió forintos fejlesztésről.

Két lépcsőben négyszázmilliót költhettek volna leszakadó családok felzárkóztatására, támogatására: egyebek mellett egészségügyi szűrőprogramokra, szociális bérlakások kialakítására, sportpályára, szolgáltató házra, járdákra költöttek volt, hogy a nyomorúságos körülmények között élő családok integrálódhassanak a falu "jobbik felébe." A másik, szintén két lépcsős pályázat a gyerekekről és szüleikről szólt: negyven-negyvenmilliós költséggel kialakíthattak és működtethettek volna egy Biztos Kezdet Gyerekházat. Az ország számos településén létezik már ilyen intézmény: amerikai kutatások szerint az első három évben megadott segítség, vagyis a korai fejlesztés hétszer nagyobb arányban térül meg, mint a később elkezdett programok, az idejáró gyerekek magabiztosabban kezdik az óvodát, iskolát, s nagyobb valószínűséggel lesz belőlük sikeres középiskolás is.

Mindez azonban szertefoszlott, mert májusban a hét fős képviselő-testület három nemmel, három igennel és egy tartózkodással „leszavazta” a megnyert pályázatok elindítását, nem járult hozzá ahhoz, hogy a polgármester aláírja a támogatási szerződéséket. A döntés következtében mindegyik projekt odaveszett.

Kerecsend egy termál-négyszög közepén fekszik, közel Demjénhez, Egerszalókhoz, Egerhez és Mezőkövesdhez, az idegenforgalomból mégsem tud hasznot húzni, mert nincs fürdője, ráadásul a falut kettévágja az autópályát Egerrel összekötő forgalmas 25-ös út. Más szempontból is megosztott a település: a Laskó patak szeli ketté, ami földrajzilag is elválasztja a tehetősebbeket a szegényektől. Vannak a patakon túli romák és a patakon inneni nem romák. Noha ezt a demarkációs vonalat az élet már felülírta, s többen beköltöztek a falu belsejébe, a KSH mégis négy szegregátumot tart itt nyilván. A Dankó utcaiak vannak a legnyomorúságosabb helyzetben, itt közel kétszázan laknak, olykor több generáció is összezsúfolódva egy szoba-konyhában. Sok a fiatal, s a fiatalon szülő lány – néhányuknak igazi kitörést jelentett volna, ha elhagyhatják a szülői házat. Többen közülük a falu közösségi oldalán is keseregtek, felháborítónak tartva az önkormányzat döntését, ami elveszi előlük a jövőt. A falu tehetősebb fele azonban hallgat. A mélyben régi ellentétek feszülnek, itt már azért is elpattan a húr, ha egy cigány gyerek eldobja a szemetet.

A deszegregációs program egyik ellenzője, egy helyi szőlőtermelő, a település fiatal alpolgármestere, Prokaj Milán volt. Szavai szerint a szegregációt felszámoló pályázat részleteit hosszú ideig nem ismerhették meg a képviselők, ő is csak akkor látta ezeket, amikor már finisbe fordult a program.

– Számomra kiderült, hogy a négyszázmilliós pályázat nagy része kamu-dolgokra menne el, egy-egy mentor óradíja harmincezer forint, az előadóknak kiégés ellen külön tréninget szerveztek volna hétvégente, naponta nyolcvanezer forintért. Egyetlen értelmes eleme lett volna a programnak, a szociális bérlakás-építés, de ez is megosztaná a falut. Azok a cigányok, akik előre akartak haladni, már megtették, dolgoznak, csinosítják a házukat. A periférián csak a lumpenek maradtak, s az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy rajtuk akkor se lehet segíteni, ha megfeszül az ember – fogalmazott az alpolgármester. Szerinte Kerecsenden mindenki keményen megdolgozik a pénzért, nagyon visszás lenne olyasvalamire megszavazni milliókat, aminek nem látják értelmét. Számára az sem érv, hogy ez a pénz csak úgy az ölükbe pottyant, nem kellett érte tenni semmit, mert ő az ország „közös pénzét” sem szeretné elherdálni. Inkább a turizmust fejlesztenék, ezért sem akarják, hogy cigány családok a falu központjába költözzenek, vagy oda hordják a gyerekeiket a gyerekházba, mert az a „látvány biztosan elriasztaná a vendégeket."

Sári László kerecsendi polgármester szerint szomorú, hogy szűk látókörű indokokkal elvették Kerecsendtől a fejlődési lehetőséget. A szegregáció felszámolására irányuló programban öt szociális munkás folyamatosan támogatta volna a leghátrányosabb helyzetűeket. Pszichológusok, családgondozók, orvosok segítettek volna kiszűrni a betegségeket olyan családokban, akik egyébként „menekülnek a védőnő elől”.

– Nekünk nem tisztünk megítélni, sőt, ítélkezni afölött, hogy egy pszichológus óradíja magas vagy alacsony. Biztosan nem annyi, mint egy nyolc osztályt végzett szakmunkásé. A pályázatot tapasztalt cég készítette, ők tisztában vannak ezekkel a tarifákkal. Ráadásul a pályázatok ellenőrzése az utóbbi években megszigorodott, nem lehet könnyedén kivenni pénzt a rendszerből, arra kell költeni minden forintot, amire szánták – vélekedett a falu vezetője.

A Biztos Kezdet Gyerekház „elmeszelése”, ha lehet, még jobban fáj a községnek. Elekné Román Katalin a kezdetektől szívén viselte a programot, maga is évek óta próbál hátrányos helyzetű családoknak segíteni: nyáron például egyetemisták bevonásával tábort szervez azoknak, akik amúgy sosem nyaralhatnának. A gyermekházban kiemelten foglalkoztak volna olyan fiatal szülőkkel is, akik számára nincs követhető családmodell.

– Sokan szülnek tizenévesen, tapasztalatlanul, nekik nagyon fontos lenne, hogy folyamatosan fogjuk a kezüket, segítsünk nekik életvezetési tanácsokkal, elmondjuk, hogyan kell jól nevelni egy gyereket, vezetni a háztartást, miként tartsanak állatokat vagy gondozzák a kertet. Ez nem etnikumfüggő, bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy segítségre szorul. A pályázat első szakaszában a pénzből nem lehetett ingatlant vásárolni, ezért mindképp önkormányzati tulajdonú épületet kellett keresnünk, lehetőleg a falu központjában, hogy ne építsük mi magunk is a szegregációt – mondta. Két üres ingatlan is szóba jöhetett volna, sőt, akadt egy támogató, aki felajánlotta, hogy vesz egy házat a faluban erre a célra, de mivel az ellenzők leszavazták a program elindítását, ezek a lehetőségek is elúsztak.

Suha József, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője szerint puszta irigység vezette azokat, akik mindkét pályázatra nemet mondtak.

– Nehogy má´ jó legyen a cigányoknak! Erre gondolhattak, pedig nemcsak a cigányoknak lett volna jó, errefelé mindenki szegény – érvelt a férfi. Szerinte nem lehet a szőnyeg alá söpörni a tényt, hogy Kerecsend 2300 lakójának negyven százaléka cigány, s nem lehet csak a Dankó meg a Pacsirta utcába, „a patakon túlra száműzni” őket. Ugyanúgy itt élnek, sokan családokra visszamenőleg, mint a többiek, s legalább annyira szeretik a falut, mint mások. Ezért is fáj nekik, hogy minden kerecsendi elesett a félmilliárd forintos fejlesztéstől.

Érvek és ellenérvek
Részletek az önkormányzati ülésen elhangzottakból:
„Hát, ha a szegregátumból költöztetünk ki családokat, a település egyéb részeire, akármennyire is szépen hangzik, hogy önkormányzati tulajdonba kerül, de nagyon nem vagyok benne biztos, hogy annak a környék, a szomszédság örülni fog. Az, hogy az ő környékére, szomszédjába olyan ember költözik, akit ő nem biztos, hogy szeretne. Nekem ezek miatt vannak legelsősorban fenntartásaim. (Simon Szilvia képviselő)
„De látni kell azt is, hogy mennyire lesz az jó helyzet, ha így marad az állapot, mint most. Ez csak rosszabb lesz, ha nem lesz segítség (…) Az élet nem csak fekete és fehér. Mindig van és lesz néhány család, akin tudunk segíteni. 5-6 család nem lehetetlen feladat. Én azt érzem, hogy magára van hagyva a falu. Ennyire van lehetőség.” (Buzál Csaba pályázatíró)
„Én ’86-tól vagyok vállalkozó. Ha 400 milliót adnak, aztán ennek egy részét el lehet költeni akármire, ezzel valamilyen szinten eleget teszünk az államnak, magunknak és a cigányságnak. A cigány gyerek akkor is itt marad, ha ezt a 400 milliót nem fogadjuk el.” (Békési Gyula képviselő)

2018.05.24 07:00

Csak látszólag tiltották meg a felhőkarcoló-építést Budapesten

Publikálás dátuma
2018.08.16 09:30

Fotó: HB Reavis Agora/
A Richternél nem tudnak arról, hogy a kormánnyal informális egyeztetéseken toronyházépítésről tárgyaltak volna. A tilalom nem is valódi, a kabinet bármikor adhat engedélyt 90 méternél magasabb épületekre is.
Jogilag nem áll a valóság talaján a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely keddi kijelentése, miszerint a hazai épületek magasságát korlátozó, júliusban kihirdetett törvény nyomán többé nem építhető 90 méternél magasabb toronyház. A megjelent szöveg szerint ugyanis a kormány kivételes eljárásban ennél magasabb felhőkarcolóméretet is engedélyezhet. Ehhez képest a tárcavezető nem úgy fogalmazott, hogy a jövőben nem élnének az amúgy meglévő lehetőséggel. Valószínűleg nem véletlenül, hisz ilyen szándék híján különösebb gond nélkül kihúzhatták volna a kitételt a törvénytervezetből. De más furcsaságok is tapasztalhatóak a viszonylag egyszerű tartalomhoz képest a Fidesz-körön belüli komoly feszültségekre utaló jogszabállyal kapcsolatban. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a módosítás elfogadása előtt a kormány három, általuk térségi szinten is jelentős „zászlóshajónak” ítélt magyar társaság, a Mol, az OTP és a Richter számára „informálisan” felajánlotta, hogy kiemelt szerepüket „toronyház formájában is megjeleníthessék”. Erre pedig csak a Mol mondott igent. A törvény hatályba lépésével viszont állítása szerint a lehetőség lezárult. A valóság ezzel szemben az, hogy a kabinet kiemelt nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági, kulturális, sport vagy történelmi ügyek kapcsán akár magasabb épületre is rábólinthat. Az épületmagasság engedélyezése eddig önkormányzati hatáskörbe tartozott, tehát a kormány legfeljebb csak tervei kapcsán egyeztethetett piaci szereplőkkel. Ilyen informális találkozókról azonban eddig nem esett szó – pedig a Mol már tavaly októberben előrukkolt 120 méter magas székháztervével – és az érintettek megkeresésünkre ezt szerdán sem erősítették meg. A Richterben jelenleg nyári gyárleállás van, így nem tudnak többet a felajánlás körülményeiről, de jelenleg ezzel biztosan nem kívánnak élni – tájékoztatta lapunkat Beke Zsuzsa szóvivő. Az OTP-től annyit üzentek, hogy a kérdésben nem tudják munkánkat segíteni. A Mol pedig ismét szinte szó szerint megismételte az ügyben az elmúlt hónapok során kiadott közleményeit. Eszerint a beruházásra van a kerületi helyhatóságtól jogerős építési engedélyük, mindenben a jogszabályok szerint járnak el, a munkálatok az eredeti tervek szerint haladnak. Arról, hogy mindezt a kormány valamely képviselőjének bátorítására tennék, nem tettek említést. Arra a tárcavezető ugyanakkor pontosan utalt, hogy mivel a Mol már a törvény hatályba lépése előtt megkapta a jogerős engedélyeket, rá az nem is vonatkozik. Vagyis mondhatni a kormánytól nincs szükségük se hivatalos, se kávé melletti engedélyre. Bár Gulyás Gergely azt is sugalmazta, hogy a kabinet hétfőn alkotott volna rendeletet, a Magyar Közlönyben ugyanaznap megjelent csomag már csak a hatályos törvény értelmében módosított egyes rendeleteken, annak szellemétől el nem térve. Ebben elsősorban a tervtanácsok feladatait szabályozták. A törvény szerint ugyanis a 65 és 90 méter közötti elképzeléseket e fórumnak is véleményeznie kell, például városképvédelmi szempontból. A magasházkérdés belső feszültségeire jellemző, hogy miután tavaly a Mol előállt a budai Kopaszi-gátra tervezett, 120 méteres felhőkarcolótervével, a Csányi Sándor Mol-alelnökkel és OTP-vezérrel többször nyilvánosan összekülönböző Lázár János még miniszterelnökségi vezetőként a településrendezési törvényt egy kibúvók nélküli, 65 méteres határral egészítette volna ki. Bár aggályai forrásaként a Molt ritkán nevezte meg, érvelése szerint Magyarországon nem látna szívesen az – amúgy 96 méteres – Szent István Bazilikánál magasabb épületet. Bár később szavai szerint elképzelései „nem kaptak többséget”, tárcavezetőként benyújtott egyik utolsó törvényjavaslatában újfent 65 méteres felső határt indítványozott. A választások után, mikor Lázár János már csak egyszerű képviselő volt, a Miniszterelnökség javaslatára a parlament végül az eredeti szándékhoz képest jelentősen gyengített változatot fogadta el. Igaz, szavakban továbbra is a magassági korlátozás előnyeit ecsetelik. 

Égig érő házak

A Molon kívül még legalább két társaság érintett a magasházépítésben. A lengyel hátterű GTC a Twist-Budapest City Tower, a szlovák hátterű HB Reavis pedig az Agora-terven belül húzna fel egy-egy, pont 90 méter magas épületet, egyaránt Angyalföldön, az Árpád-híd közelében. Előbbi a Molhoz hasonlóan már a törvénymódosítás előtt megszerezte az engedélyeket. Utóbbinak viszont már végig kell járnia a jelentősen szigorított engedélyezési lépéseket. Ehhez képest, legalábbis Gulyás Gergely szavaiból következően, velük nem egyezkedtek a háttérben.

2018.08.16 09:30
Frissítve: 2018.08.16 09:30

Két és félmilliárdból startol a kisföldalatti felújítása

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:31
Forrás: BKK/Facebook
Fotó: /
A megbízás a teljes szakaszt érinti, az ajánlatkérő a BKK.
Nettó 2,49 milliárd forintos közbeszerzést nyert el a Főmterv Zrt. az M1-es metró fejlesztésének kiviteli tervezése és a szükséges engedélyek megszerzése kapcsán – derül ki az uniós hirdetményből, a hírt a Világgazdaság szúrta ki. Az ajánlatkérő a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK), amely szolgáltatási keretmegállapodást kötött a Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítésére. A mostani megbízás a teljes, (tehát mintegy 5 kilométeres szakaszt) érinti.  Az infrastruktúra-fejlesztés tervei három ütemre osztották a beruházást:
  • az elsőben újítanák fel a meglévő vonalat, illetve hosszabbítanák meg a Vigadó térig,
  • a másodikban a Kassai térig (a 3-as villamos majdani új szakaszáig) bővítenék a pályát 800 méterrel,
  • utoljára pedig a Marcheggi hídi csomópontig (XV. kerület) vinnék ki a kisföldalatti végállomását.
A projekthez kapcsolódóan új járműveket is vásárolna a BKK. A Főmterv a közel 2,5 milliárd forintos összegért vállalta, hogy egyebek mellett tervet készít az állomások kapacitásnöveléséhez, a Deák téren a felszínt és az M1–M2–M3-as vonalakat is elérő lift kialakításához, az Oktogonon egy déli irányú, a Hősök terén pedig egy második kijárat megépítéséhez, valamint a legfontosabb állomások akadálymentesítéséhez.
2018.08.16 08:31
Frissítve: 2018.08.16 10:28