Szülés közben is támogatják egymást a bonobók (videó)

Publikálás dátuma
2018.05.24 13:11
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Bábáskodnak társaik szülésénél a nőstény bonobók: védik és támogatják őket vajúdás közben és a kicsik világrajövetelekor. Eddig csakis az emberről volt ismert, hogy segédkezik társának szülésekor - írta az MTI.

A Pisai Egyetem és a CNSR francia kutatóközpont tudósai három alkalommal is megfigyelték, ahogy a fogságban lévő bonobók szülés közben segítik a társukat. Az Evolution and Human Behavior című szaklapban bemutatott jelenségre a szerzők - Elisa Demuru, Pier Francesco Ferrari and Elisabetta Palagi - a bábáskodás egy típusaként utaltak. 

A természetben kizárólag az embernél figyelték meg eddig, hogy egy fajtársának segítséget nyújt utód születésekor. A bonobók az ember legközelebbi rokonai a csimpánzokkal együtt, ám a csimpánzoknál jóval szociálisabb élőlények.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A kutatók kiemelték, hogy már korábban is végeztek hasonló megfigyeléseket más tudósok, a most leírt tevékenységek azonban jóval összetettebbek voltak - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Amikor a nőstény megkezdte a vajúdást, a többi nőstény a közelébe férkőzött. A szülés közben az anyaállatot körbevevők megakadályozták, hogy más hímek - és emberek - közel kerülhessenek. Még a legyeket is elhessegették a nemi szervek környékéről. Ezt a viselkedést holland és francia állatparkokban figyelték meg. A kutatók szerint a segédkező nőstények megszagolgatták a váladékokat, megpróbálták elkapni a születő kölyköt is.

A szakértők úgy vélik, hogy néhány "majombába" maga is szült már a múltban, ezért van elképzelése arról, hogyan lehet segíteni. Kiemelték azt is, hogy a nőstény bonobók közötti kötődés mindig nagyon erős, a csoporton belül dominánsabbak a hímeknél. A csimpánzokkal ellentétben, amelyek elvonulnak, hogy egyedül hozzák világra az utódokat, a bonobók a többi nőstény közelében maradnak, talán éppen azért, mert segítséget várnak.

A szakértők úgy vélik, elképzelhető, hogy a bábaság az emberek, csimpánzok és bonobók őseiben már kifejlődött, az idők során azonban a csimpánzok elveszítették ezt a jellegzetességet, amikor kevésbé szociálissá váltak. A bonobók a megfigyelések szerint magas intelligenciával rendelkeznek, nagyon társas lények, még az ételt is megosztják egymás között. Olyan eseteket is megfigyeltek, amikor más állatfajokkal, például csimpánzokkal kommunikálnak.



Szerző
Témák
bonobók
2018.05.24 13:11

A cápa sem támad ok nélkül

Publikálás dátuma
2018.08.16 11:11
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Bár a cápatámadások ritkák, a hírek és a félelmetes filmek miatt sokan félnek kipróbálni a búvárkodást. A szakértő szerint pedig a cápák - a medvékhez és az oroszlánokhoz hasonlóan - nem támadnak ok nélkül, ezért bizonyos szabályokat betartva biztonságosan gyönyörködhetünk a tenger élővilágában.
Alig két hete Egyiptomban egy tigriscápa megölt egy búvároktatáson résztvevő cseh turistát. A hírek szerint a 41 éves férfi egyedül sznorkelezett, azaz uszonnyal, légzőpipával és búvármaszkkal úszott a parthoz közeli korallzátony nyílt tenger felőli oldalán. 
A búvárközpont vezetője közölte, a vizsgálat lezárultáig megtiltották a partszakaszon az úszást és a sznorkelezést, de a légzőkészülékes búvárkodás bizonyos szabályok betartása mellett folytatódhat. Az utóbbi évek baleseteiről kiderült, emberi tényezők okozták, például megérintették vagy etették a cápát - derül ki az Euronews cikkéből. 

A cápát nem érdekli a búvárkodó ember

Selmeczi Dániel vízalatti fotós is azt mondta, a cápa nagyon ritkán támad ok nélkül. Ha valaki úszik, sznorkelezik, szörfözik, kiszolgáltatottabb, mert a kapálózása ingerelheti az állatot. A légzőkészülékes búvároktól azonban inkább tartja a távolságot, kerüli a konfliktust vele, mert egy feketeruhás, buborékokat eregető búvárt nem prédának, hanem inkább veszélyforrásnak tart. A több, cápákról szóló dokumentumfilmet is forgató Selmeczi Dániel igazságtalannak tartja, hogy a támadások hírei és például a most mozikban látható, The Meg című, vérszomjas óriáscápáról szóló film elriaszthatja a turistákat. Mint fogalmazott: ha az oroszlánok vagy a medvék földjére látogatunk, támadás esetén egyértelmű: nem kellett volna odamenni, de ha a cápa támad meg egy, az élőhelyére látogató embert, mindenki szörnyülködik, milyen vérszomjas.

Megelőzhető a cápatámadás?

A szakértő szerint az ember a legnagyobb veszélyben a víz felszínén van, mert a cápa az ott lévő sérült állatokra vadászik. Selmeczi Dániel az Euronewsnak azt mondta, már az is sokat segít, ha úszáshoz is fekete neoprén ruhát húzunk. Merülés közben pedig fontos, hogy maradjunk csoportban, és ha egy agresszívvé váló cápával találkozunk, lassan, szemkontaktust tartva hátráljunk. 
"A cápa akkor támad, ha senki nem tartja szemmel."
Témák
cápa
2018.08.16 11:11
Frissítve: 2018.08.16 11:11

Nyilvánosan mosdattak meg egy dinoszaurusz-csontvázat

Publikálás dátuma
2018.08.16 09:23
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Első ízben "fürdette meg" a látogatók szeme láttára a Patagotitan mayorum nevű dinoszaurusz, a Földön valaha élt legnagyobb szárazföldi teremtmény rekonstruált csontvázát a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum.
 Az 5,8 méter magas és 37 méter hosszú gipszcsontvázat egy finom kefe és egy porszívó segítségével szabadította meg a rárakódott portól és piszoktól a múzeum egyik dolgozója, aki egy emelőn állva közelítette meg a nehezen elérhető részeket. A múzeum soha nem használ szappant és vizet a tisztításhoz, mert az károsíthatja a kiállított tárgyakat - írta az MTI a New York Post alapján. A nagyjából egy napig tartó "mosdatás" eredménye lenyűgözte a múzeum legfiatalabb látogatóit is.
"Szeretnénk, hogy a csontváz a lehető legjobban nézzen ki"
- mondta Dean Markosian, aki a kiállítási tárgyak karbantartásáért felel a múzeumban.
A csontvázat évente egyszer szokták letakarítani, de a művelet eddig zárt ajtók mögött zajlott. A Patagotitan mayorum körülbelül 100 millió évvel ezelőtt élt a mai Argentína déli részén, Patagóniában. Az őshüllő a nevét arról a területről kapta, ahol 2013-ban egy földműves a gigászi lény csontmaradványaira bukkant. A növényevő Patagotitan mayorum csaknem 70 tonnát nyomott, hossza 37 méter, magassága majdnem 6 méter lehetett.
A New York-i múzeum 2016 januárjában a világ legnagyobb rekonstruált dinoszaurusz-csontvázaként avatta fel a leletek alapján készült öntvényt, amelynek modellje akkor még nem kapott rendszertani nevet. A gipszcsontváz akkora, hogy a feje kilóg a múzeum előcsarnokába. A tudósok 2017 augusztusában készítették el a faj tudományos leírását és nevet is adtak neki. A kutatók szerint a legendás T. rex és a többi ősi ragadozó törpének néz ki a Patagotitan mayorum mellett.
2018.08.16 09:23