Gyenge forint, magas árak

Publikálás dátuma
2018.05.25 07:22
LÁTVÁNYOSAN NÓ A BENZINÁR - A drágulás mérsékli a fogyasztást FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
Növekvő infláció mellett drágulás várható a kiskereskedelemben is. Különösen az import termékekért kell majd többet fizetnünk.

Villámcsapásként érhette a fogyasztókat a forint árfolyamának zuhanása a mérvadó valutákhoz, az euróhoz, illetve a dollárhoz képest. Ez a hétköznapok nyelvére fordítva drágulást jelent a kiskereskedelemben is, vagyis ugyanannyi pénzért kevesebb árut vásárolhatunk. Így üröm is vegyül a kereskedelmi forgalom impozáns növekedési adatainak olvasásának örömébe.

Pedig idén márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma főként a húsvéthatás miatt, 7,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 7,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,1 százalékkal emelkedett az értékesítés nagyságrendje. A 2018. január–márciusi forgalmi adatok 7,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának adatait.

A márciusban vásárlók pénzének 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelmi boltok, 15 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások kasszáiba került.

A következő hónapokban drágulás várható a gyenge forint és az emelkedő üzemanyagárak miatt is, s ez elsősorban az import termékeknél, a déli gyümölcsöknél, műszaki cikkeknél, ruházati termékeknél, kozmetikai, illatszer áruknál lesz érezhető – nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Az áremelkedések mértékéről nehéz jóslásokba bocsátkozni, hiszen az termékenként és az értük kifizetett devizától is függ - jegyezték meg gazdaság elemzők, hozzátéve, hogy a forint gyengélkedésével még hosszabb ideig számolni kell. Ez ugyanis segítheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs céljának elérését, és így a gazdaság élénkítését. A jegybank az alapkamat emeléssel ugyan erősíthetné a hazai fizetőeszközt, de az visszavethetné az éppen beinduló hitelkeresletet a magán és a versenyszférában.

A tartósan gyenge forint és az emelkedő kőolaj-, illetve üzemanyagárak fékezhetik a kiskereskedelmi növekedés ütemét, és az éves 5 százalék körüli mennyiségi bővülés elmaradhat a várakozásoktól – említette Vámos György.

Figyelmeztető jel, hogy tavaly 4 ezer kiskereskedelmi üzlet, közöttük ezer élelmiszerbolt szűnt meg - írta a Blokkk.com szakportál. A munkaerőhiány pedig masszívnak tűnik. Nagyságrendileg mintegy 20 ezer munkavállaló várnak az ágazatban. Ennek részben az is oka, hogy az elmúlt időszak jelentős béremelései ellenére a kereskedelem még mindig a nemzetgazdasági átlag alatt fizeti a dolgozóit. Az ágazat szereplőinek többsége pedig már nem nagyon tud bért emelni, mert a forgalom nem nő olyan mértékben, mint a keresetek. A kistelepüléseken a boltok úgy kénytelenek a kötelező minimálbért, illetve a szakmai bérminimumot kifizetni, hogy tudják, a forgalom nem fog növekedni, az éves szinten állandónak tekinthető. Az egyre népszerűbb online kereskedelem is a kisboltok forgalmát csökkenti, bár az üzemanyagárak emelkedése a szállítási költségek növekedésével jár együtt, és ez némileg megdrágíthatja az internetes vásárlásokat is.

A múlt évben már 18 olyan települést tartottak nyilván, ahol semmilyen bolt nem működött. Ennél jóval több helységben nincs élelmiszer bolt, illetve sok helyen csak a hét bizonyos napjain tartanak nyitva. A mozgóboltoknak sem éri meg például az elöregedő kis településekre árut szállítani és értékesíteni. Ahol pedig még vannak aktív munkavállalók, gyakran inkább a közeli városba mennek valamelyik kiskereskedelmi lánc üzletébe vásárolni, ahol olcsóbban juthatnak a kívánt termékekhez.

Vihar egy pohár vízben
A hazai élelmiszer kiskereskedelemben nem okozott alapvető változásokat a CBA alapító Baldauf László lépése, a csaknem tucatnyi üzletének eladása a Liedlnek, illetve a Sparnak. Az sem változtat a piaci arányokon, hogy hat tulajdonostársának egyenlő arányban, névértéken eladja az üzlethelyiségeket bérbeadó cégben meglévő részesedését, 300 millió forintért.
A Népszavának nyilatkozó ágazati szakember elmondta, hogy a hazai mintegy 40 ezer élelmiszerbolt közül mindössze néhány ezer a multicégeké, de a forgalomban a részarányuk tavaly 54, a hazai üzletláncoké és boltoké pedig 46 százalék. A hazai élelmiszer kiskereskedelmi torta felosztásán a Baldauf-féle tranzakció érdemben nem változtat.
A szakember úgy vélte, ennek a lépésnek sokkal inkább üzenetértéke van. Éppen a CBA alapító volt az egyike azoknak, akik azt szorgalmazták, hogy a magyar tulajdon kerüljön túlsúlyba a külföldivel szemben. Most, hogy a 76 éves üzletember visszavonult, mégis nemzetközi láncoknak adta el a saját tulajdonában lévő boltokat, vagyis úgy viselkedett, ahogy piaci körülmények között az elvárható.

Szerző
2018.05.25 07:22

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11

Többen kórházba kerültek darázsirtás miatt Berettyóújfaluban

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek.
Több családot, 19 embert, köztük 10 gyereket vittek mérgezés gyanújával kórházba csütörtökön Berettyóújfaluban, miután az egyik kertben darázsirtást végeztek, és a vegyszert az ő portájukra fújta a szél – hangzott el az RTL Klub híradójában. A lakók azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek, több gyerek hányt is. Az egyik édesanya szerint nem csak a házban, hanem az udvaron is ugyanezt tapasztalták. Péntekre mindannyian jobban lettek. A család, akiknek a házánál darázsirtást végeztek a híradónak azt mondta, az irtással az önkormányzat bízott meg egy szakembert.
2018.09.21 20:41
Frissítve: 2018.09.21 20:41