Gyenge forint, magas árak

Publikálás dátuma
2018.05.25. 07:22
LÁTVÁNYOSAN NÓ A BENZINÁR - A drágulás mérsékli a fogyasztást FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Növekvő infláció mellett drágulás várható a kiskereskedelemben is. Különösen az import termékekért kell majd többet fizetnünk.

Villámcsapásként érhette a fogyasztókat a forint árfolyamának zuhanása a mérvadó valutákhoz, az euróhoz, illetve a dollárhoz képest. Ez a hétköznapok nyelvére fordítva drágulást jelent a kiskereskedelemben is, vagyis ugyanannyi pénzért kevesebb árut vásárolhatunk. Így üröm is vegyül a kereskedelmi forgalom impozáns növekedési adatainak olvasásának örömébe.

Pedig idén márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma főként a húsvéthatás miatt, 7,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 7,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,1 százalékkal emelkedett az értékesítés nagyságrendje. A 2018. január–márciusi forgalmi adatok 7,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának adatait.

A márciusban vásárlók pénzének 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelmi boltok, 15 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások kasszáiba került.

A következő hónapokban drágulás várható a gyenge forint és az emelkedő üzemanyagárak miatt is, s ez elsősorban az import termékeknél, a déli gyümölcsöknél, műszaki cikkeknél, ruházati termékeknél, kozmetikai, illatszer áruknál lesz érezhető – nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Az áremelkedések mértékéről nehéz jóslásokba bocsátkozni, hiszen az termékenként és az értük kifizetett devizától is függ - jegyezték meg gazdaság elemzők, hozzátéve, hogy a forint gyengélkedésével még hosszabb ideig számolni kell. Ez ugyanis segítheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs céljának elérését, és így a gazdaság élénkítését. A jegybank az alapkamat emeléssel ugyan erősíthetné a hazai fizetőeszközt, de az visszavethetné az éppen beinduló hitelkeresletet a magán és a versenyszférában.

A tartósan gyenge forint és az emelkedő kőolaj-, illetve üzemanyagárak fékezhetik a kiskereskedelmi növekedés ütemét, és az éves 5 százalék körüli mennyiségi bővülés elmaradhat a várakozásoktól – említette Vámos György.

Figyelmeztető jel, hogy tavaly 4 ezer kiskereskedelmi üzlet, közöttük ezer élelmiszerbolt szűnt meg - írta a Blokkk.com szakportál. A munkaerőhiány pedig masszívnak tűnik. Nagyságrendileg mintegy 20 ezer munkavállaló várnak az ágazatban. Ennek részben az is oka, hogy az elmúlt időszak jelentős béremelései ellenére a kereskedelem még mindig a nemzetgazdasági átlag alatt fizeti a dolgozóit. Az ágazat szereplőinek többsége pedig már nem nagyon tud bért emelni, mert a forgalom nem nő olyan mértékben, mint a keresetek. A kistelepüléseken a boltok úgy kénytelenek a kötelező minimálbért, illetve a szakmai bérminimumot kifizetni, hogy tudják, a forgalom nem fog növekedni, az éves szinten állandónak tekinthető. Az egyre népszerűbb online kereskedelem is a kisboltok forgalmát csökkenti, bár az üzemanyagárak emelkedése a szállítási költségek növekedésével jár együtt, és ez némileg megdrágíthatja az internetes vásárlásokat is.

A múlt évben már 18 olyan települést tartottak nyilván, ahol semmilyen bolt nem működött. Ennél jóval több helységben nincs élelmiszer bolt, illetve sok helyen csak a hét bizonyos napjain tartanak nyitva. A mozgóboltoknak sem éri meg például az elöregedő kis településekre árut szállítani és értékesíteni. Ahol pedig még vannak aktív munkavállalók, gyakran inkább a közeli városba mennek valamelyik kiskereskedelmi lánc üzletébe vásárolni, ahol olcsóbban juthatnak a kívánt termékekhez.

Vihar egy pohár vízben
A hazai élelmiszer kiskereskedelemben nem okozott alapvető változásokat a CBA alapító Baldauf László lépése, a csaknem tucatnyi üzletének eladása a Liedlnek, illetve a Sparnak. Az sem változtat a piaci arányokon, hogy hat tulajdonostársának egyenlő arányban, névértéken eladja az üzlethelyiségeket bérbeadó cégben meglévő részesedését, 300 millió forintért.
A Népszavának nyilatkozó ágazati szakember elmondta, hogy a hazai mintegy 40 ezer élelmiszerbolt közül mindössze néhány ezer a multicégeké, de a forgalomban a részarányuk tavaly 54, a hazai üzletláncoké és boltoké pedig 46 százalék. A hazai élelmiszer kiskereskedelmi torta felosztásán a Baldauf-féle tranzakció érdemben nem változtat.
A szakember úgy vélte, ennek a lépésnek sokkal inkább üzenetértéke van. Éppen a CBA alapító volt az egyike azoknak, akik azt szorgalmazták, hogy a magyar tulajdon kerüljön túlsúlyba a külföldivel szemben. Most, hogy a 76 éves üzletember visszavonult, mégis nemzetközi láncoknak adta el a saját tulajdonában lévő boltokat, vagyis úgy viselkedett, ahogy piaci körülmények között az elvárható.

Szerző

Tavaszi nagytakarítás a város szélén

Publikálás dátuma
2018.05.25. 07:06

Lassan mozgalommá szerveződik a hulladékvadászat, önkéntesek tüntetik el a lakóhelyük melletti illegális szemétlerakókat, de hiába segítik a munkájukat a helyi cégek és az önkormányzatok is, így sem tudják megakadályozni a szeméthegyek növekedését.

Tudja, mi az, ami tovább bírja, mint a kőfal? A babapelenka – mondja az egyik szemétgyűjtő, majd értetlen tekintetemet látva hozzáteszi: egy cseppet sem viccel. A modern nedvszívó babapelenka nagyjából ötszáz év alatt bomlik le a természetben. Hozzá képest a kihajigált pet palackoktól "gyorsan" szabadul meg a természet, ezek mindössze 20-50 évig éktelenkednek a mezőn. Ahogy körbenézek, akad mindkettőből bőven. Mellettük eldobált ruhák, építési törmelék, háztartási hulladék kupacai éktelenkednek az út menti fűben. Vecsés déli szélén vagyunk, egy kis bekötőúton, a fővárost fojtogató szemétgyűrű egyik illegális hulladéklerakóhelyén, amit a „Kispatak Természetvédelmi Egyesület és Hulladékkommandó” önkénteseivel készülünk kitakarítani.

Míg a szeméttel szegélyezett poros földúton a többiekre várunk, az egyesület alapítóival beszélgetünk. A hosszú nevű civil szervezet voltaképpen néhány lelkes vecsési hölgyet és urat takar. A „civilben” könyvelőcéget vezető Kovácsné Bajári Ildikó gazdasági vezető meséli: az egész néhány évvel ezelőtt kezdődött, amikor elegük lett abból, hogy gyermekkori kirándulóhelyük, a Gyáli-patak medrét már eldugította a beledobált szemét.

Ekkor néhányan összefogtak, majd nemcsak kitakarították a csatornát – innen az egyesület „Kispatak” neve – hanem később fával is beültették a partját. Mára az önkormányzat és az UPS (a United Parcel Service, röviden UPS egy amerikai székhelyű, multinacionális csomagküldő szolgálat - a szerkesztő) segítségével tanösvényt alakítottak ki.

Közben csatlakoztak egy helyi lelkes természetvédő, az azóta már elhunyt Almássy Tamás alapította a Hulladékkommandóhoz. Almássy elhivatottsága és az alapító hölgyek szervezőkészsége nyomán a kezdeti néhány fős csapat egyre több akciót tudott szervezni. Az egyik alapító és azóta az egyesület „motorja”, a lassan főállású szemétvadász egyesületi elnök, Krojher Gabriella úgy számol: évente immáron 10-20 takarítási akciót tudnak szervezni egyre több résztvevővel, így két éve a „Te szedd” akció keretében több százan – köztük a vecsési sportegyesületek tagjai – szedték a szemetet. Mindenki ingyen dolgozik, a jó érzésért, hogy valami fontosat csinál. Az egyesület a helyi magánszemélyek, illetve vecsési vállalkozók adományaiból működik. A közhiedelemmel ellentétben a cégek nagyon is segítőkészek, ha látják, hogy fontos és jó dolgot támogathatnak.

Szemét lapul mindenfelé, bútortól a palackokig mindent kidobnak a zöldbe. FOTÓK: TÓTH GERGŐ

Szemét lapul mindenfelé, bútortól a palackokig mindent kidobnak a zöldbe. FOTÓK: TÓTH GERGŐ

Mintha csak Gabriella szavait akarná igazolni, egy kisebb csapat is megjelenik a közeli Agility Magyarország Kft.-től. A fiatal, huszonéves dolgozók szabadidejükben, kikapcsolódásként kijöttek együtt szemetet szedni. Tóth Barna logisztikai vezető elmondja: minden évben egy-két alkalommal együtt jönnek takarítani a cég dolgozói, már aki akar. De az egyik mellettünk szorgoskodó hölgyről, Dunsztné Dobozi Szilviáról is kiderül, hogy „civilben” az egyik közeli ipari telep vezetője, amúgy ő hívta fel az egyesület figyelmét a szeméttel telt kis utcára.

Mindenki megkapja a védőkesztyűjét, ez szemétszedésnél kötelező, a láthatósági mellényeket, ami szintén egy környékbeli cég, a MesterCenter és a Dózsa György úti barkácsbolt ajándéka, majd nekilátunk, hogy a füves területből kiszedegessük a nem odavaló hulladékot. A rekkenő hőségben jó másfél óra alatt végzünk, az alig ötven méteres útról végül megtelik a nyolc köbméteres szemétszállító konténer. És ez még nem is a legszemetesebb utca volt - mint megtudom. Igazi gusztustalan szeméttel – például bezsákolt, döglött állattal – most szerencsére nem találkoztunk, azonban a rendszeresen tisztogatók azt mesélik, néhány hete az egyik szemétkupac mellől egy rozsdás PA-9-es parabellum pisztoly került elő, működőképes állapotban, ráadásul a tisztelt „szemetelő” egy doboz éleslőszert is kitett mellé. Nem hiányozhat a szeméthalomból az öntött gumipapucs, azt mondják, valami rejtélyes oknál fogva mindenhol akad egy-kettő.

Közben kijön az önkormányzat egy tisztségviselője is, gyorsan szemrevételezi a megtisztított utcát. Az önkormányzatnak nagyon is megéri a civilek támogatása, Széplakiné Baranyi Ildikó egyesületi titkár szerint korábban éves szinten 2,8 millió forint ment el illegális hulladék-mentesítésre, de tavaly már csak 600 ezret kellett erre fordítani. Már arról is szó van, hogy valamilyen szervezett együttműködést alakítsanak ki a civil csoporttal.

Míg a teli konténer szemetet nézzük, elmesélik: a háztartási szemétcsomagokat gyakran a kamionosok dobálják ki, de a nagyobb kupacokat a leggyakrabban vállalkozók rakják ki. Széplaki Ildikó meséli: éveken át kísérleteztek azzal, hogy megfogják az illegális hulladéklerakókat. Volt, hogy éjjeli lesre ültek ki, de ez elég veszélyes volt, így inkább a kidobott szemétből próbálták visszanyomozni a tulajdonost. Ez 10-20 alkalommal sikerült is.

A legnagyobb fogásuk az volt, amikor az egyik nagy kereskedelmi tévétársaság hajította ki a szemetét Vecsés határába. A tévés cég legalább katonásan kifizette a bírságot, nem úgy a többi lefülelt vállalkozó, aki mindenféle trükkel próbálja megúszni a büntetést. Többnyire rendkívül nehéz bizonyítani az ügyet, Ildikó egyetlen olyan esetről sem tud, amikor rendőrségi eljárás lett volna az ügy vége. Később azzal is kísérleteztek, hogy közzétették a szemetelők nevét, képét, de az önérzetes szemetelők azonnal személyiségi jogi perekkel fenyegették meg a környezetvédőket.

Ildikóék végül taktikát változtattak, ma inkább a környékbeli iskolákat járják. Nemrég adták elő az általuk írt „Zöld erdő meséje” című színdarabjukat, amiben a gyerekeket arra nevelik,

tartsák tisztán a természetet, az erdőt. A rendőrségi-jogi fellépésnél és a térfigyelő kameráknál is hatékonyabb, ha odahaza a gyerek rászól a mamára-papára, hogy ugye nem az erdő szélére akarják kidobni a hulladékukat.

„Az illegális szemetelés immáron nemzetgazdaságot is veszélyeztető, súlyos probléma" – mondja Szebenyi Péter környezetmérnök, a megalakulása után két évvel az illegális szemét ellen küzdő civilek egyik fő platformjává vált www.hulladekvadasz.hu szakértője és alapítója, illetve a Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány elnöke. A környezetvédő úgy fogalmaz: éves szinten és kerületenként 30 millió forintba kerül az illegális hulladék elleni küzdelem, azaz csak a főváros százmilliókat költ erre évente. Ráadásul az erőfeszítések ellenére tovább nőnek a szeméthegyek.

Az ország elszemetesedik és ennek számtalan oka van. Kevés a tettenérés, ezért ezek az ügyek alig kerülnek a hatóságok elé, alig van jogi következményük, nincs visszatartó erő. Ehhez társul, hogy a hulladékgazdálkodás rendszere sem megfelelő. Az alapítvány nemrég nyílt levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz, hogy a mindenkori magyar állam vállaljon nagyobb szerepet az elharapózott szemetelés elleni küzdelemben. A szakértő szerint az illegális szemétlerakásért járó bírságplafont is jelentősen emelni kellene, mivel a jelenlegi bírságoknak kevés a visszatartó ereje, de bécsi mintára „szemétrendőrséget" is létre lehetne hozni. A császárvárosban ezzel rövid idő alatt 60 százalékkal lehetett csökkenteni az illegális szemétlerakást.

Mindezek ellenére reménykeltő, hogy egyre többen figyelnek oda a civilek közül a problémára. A hulladekvadasz.hu indulása óta közös hírportálja lett a kérdéssel foglalkozó civil szervezeteknek – belőlük egyre több akad –, illetve itt is be lehet jelenteni, ha valaki illegális szeméttelepet talál. „Mindenkinek lehet öt perce, hogy tegyen a környezetéért" - mondja a környezetmérnök. Ennyi időbe telik lefotózni a hulladékkupacot és a helyszín megjelölésével elküldeni nekik. Ők ilyenkor értesítik az illetékes szerveket. Mint mondja, 2016-os indulásuk óta több mint kétezer bejelentést kaptak, csak idén márciusban majdnem százat. Olyan sokat, hogy egy időre le is kellett állniuk a publikálással, hogy fel tudják dolgozni a rengeteg beérkezett bejelentést.

Adatkáosz a politikában

Publikálás dátuma
2018.05.25. 07:04

Az új uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) a pártokat és a kormányzatot is érinti, egyelőre azonban semmi jele, hogy komolyan vennék névlistáik szigorúbb védelmét.

Az Európai Unió tagállamaiban működő, személyes adatokat kezelő szervezetekre, így a politikai pártokra és például a kormányzati kommunikációt szervező hivatalokra is a korábbinál szigorúbb előírások vonatkoznak mától. A magyarul Általános Adatvédelmi Rendeletként ismert - angol elnevezése alapján GDPR-nek rövidített közösségi szabályozás változtatásokra kényszeríti ezeket a szervezeteket is.

Lapunk az összes parlamenti pártnak elküldte kérdéseit a GDPR bevezetésével kapcsolatban, érdemi választ azonban egyedül az LMP-től kaptunk. A Fidesz megüzente, hogy nem fog reagálni, mivel Gulyás Gergely a kormányszóvivői tájékoztatón kitér majd a kérdésre, végül azonban egyetlen szót sem szólt arról, hogyan módosítják a személyes adatok kezelésére vonatkozó saját gyakorlatukat. Pedig a változtatás kikerülhetetlen, a Fidesz és a kormány eddigi adathasználata mától nyilvánvalóan jogsértő. „A természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelme alapvető jog” fogalmaz a rendelet, amelynek szövegéből kiderül, hogy az adatvédelmi kötelezettség a pártokra és a kormányra is kiterjed. Bizonyos fokú kivételt egyedül a közérdekből gyűjtött adatok esetében ismer a rendelet - „A személyes adatok hatóságok általi, illetve hivatalosan elismert vallási szervezetek alkotmányjogban vagy nemzetközi közjogban megállapított céljainak elérése érdekében történő kezelése közérdeken alapulónak minősül” –, ebből azonban nem következik, hogy a „rezsialáírásokat”, a nemzeti konzultációk idején (azaz nem közérdekből) begyűjtött információkat vagy akár a népességnyilvántartóból lekért adatokat ezentúl kampánycélokra lehetne használni. A szabályozás lényege, hogy adataink kezeléséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása kell, és az adatot csak arra a célra lehet használni, amire a hozzájárulás kiterjed.

Hasonlóan kardinális szabályozási kérdés a tiltakozási és megismerési jog – ami ráadásul még a közérdekből gyűjtött adatokra is érvényes. Vagyis mától minden állampolgárnak joga van megtudni, hogy egy-egy szervezet (ide értve a kormányt és a kormánypártot is) pontosan milyen adatot kezel róla, és bárki kérheti a rá vonatkozó adatok törlését, illetve megtilthatja azok felhasználását. A pártok – amennyiben a GDPR előírásait betartják, azaz megfelelően tájékoztatják az állampolgárokat, és valóban csak arra használják az adatokat, amire kérték – továbbra is gyűjthetnek személyes adatokat. Lapunk információi szerint kompromisszumként, részben a magyar kormány igénye miatt került be a szövegbe a következő passzus: „Ha választással kapcsolatos tevékenységek során valamely tagállamban a demokratikus rendszer működése megkívánja, hogy a politikai pártok személyes adatokat gyűjtsenek az emberek politikai véleményéről, akkor az ilyen adatok kezelése közérdekből megengedhető, feltéve, hogy megfelelő garanciák vannak érvényben” - a „megfelelő garanciák” a hozzájárulást, a célhoz kötött felhasználást, annak átlátható és ellenőrizhető voltát, valamint a már említett tiltakozási és megismerési jog érvényesülését jelentik.

A kormány (és a Fidesz) szerencséje, hogy az ellenőrzés és a szankcionálás a Péterfalvi Attila vezette adatvédelmi hatóság (NAIH) feladata a rendelet szerint, és a szóban forgó intézmény eddig sem volt kellően szigorú a kormányzattal szemben (nem talált például kivetnivalót abban, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációban az elektronikus kérdőívek kódjában szerepelt az orosz Yandex forgalomfigyelő, adatgyűjtő mérőkódja, amely orosz szervereknek küldhette el magyar állampolgárok adatait, a magyar törvények szerint is jogsértő módon.

Egy lapunk által megkérdezett szakértő szerint idehaza a legtöbb forrással rendelkező, az adatkezelést koncentráltan végző cégeket leszámítva mindenkinek nagyon komoly kihívás lesz a GDPR-megfelelés, amelyhez új, specializált jogi és technikai tudásra lenne szükség, miközben a politikai szféra eddig is jelentős részben illegálisan gyűjtött és kezelt adatokat. A szakember úgy fogalmazott, hogy a politikának ezen a téren nagyobb a lemaradása, mint a magánszektornak.

Pártválasz
- Az LMP mindig kiemelt figyelmet fordított az állampolgárok adatainak biztonságos és átlátható kezelésére és az ezzel kapcsolatos jogszabályok betartására, így a GDPR elvárásain is hetek óta dolgozunk és minden ezzel kapcsolatos határidőt be fogunk tartani – közölte a Népszava kérdésére a zöldpárt.
- Ennek megfelelően, akik nem járulnak hozzá az adataik további használatához, azok semmilyen anyagot nem kapnak tőlünk a jövőben, illetve az új szabályozással kapcsolatos részletekről email-ben is tájékoztatunk mindenkit. Az állampolgárok nálunk tárolt adataikról a szabályozás életbelépése után az LMP weboldalán keresztül kérhetnek felvilágosítást – írták a lapunknak küldött válaszban.

Szerző