Nem államosíthatják a Golgotát

Publikálás dátuma
2018.05.24. 19:36
Fotó: Kállai Márton
Hatályon kívül helyezte a bíróság csütörtökön azt a határozatot, amely védetté nyilvánította Munkácsy Mihály Golgota című festményét.

A megismételt elsőfokú eljárás jogerős ítéletének indoklásakor a bíróság kiemelte: a Kúria 2017. júliusi végzésében egyértelmű iránymutatást adott arról, hogy szigorúan el kell határolni az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét. A bíróság megállapította, hogy a védetté nyilvánítási eljárás megindítása közvetlenül összefüggött a festmény eladásáról szóló tárgyalások elakadásával, így sérült a tulajdonos, Pákh Imre joga a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogállamiság alapelve is - indokolta döntését a bíróság, amely szerint az állam közhatalmi aktusa, vagyis a védetté nyilvánítási eljárás megindítása és az erről szóló döntés a jogbiztonság alapelvével ütközve jelentős módosulást eredményezett a felek magánjogi jogviszonyában.

Az elsőfokú hatóság határozatában a Golgotát védetté nyilvánította és rögzítette, hogy eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, s hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről.

A felperes keresetét az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében elutasította, indoklása szerint ugyanis tulajdonjogának korlátozása a közérdek védelméhez képest nem volt aránytalan.

A Kúria a hatályon kívül helyezésről szóló indoklásában rámutatott: álláspontja szerint a visszaviteli kötelezettség az adott kulturális értéket fogadó államot - jelen esetében Magyarországot - elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból.

Az ítélet ellen a fellebbezésnek helye nincs, ugyanakkor a peres felek kérhetnek felülvizsgálatot a Kúriától hatvan napon belül.

A pénz döntött?
A Golgotát 1884-ben festette Munkácsy Mihály Párizsban, majd 1887-ben Amerikába vitték, ahol egy amerikai üzletember megvásárolta. 1988-ban vette meg Julian Beck amerikai kereskedő, aki 1991-ben hozatta kölcsönzéssel Magyarországra kiállítás és restaurálás céljából, 1993-tól Magyarországon volt látható kiállításon a debreceni Déri múzeumban. Julian Beck a képet felajánlotta megvételre a magyar államnak, amely azonban akkor elzárkózott ettől. A képet 2003-ban Pákh vásárolta meg és letéti szerződést kötött a kiállító múzeummal 2004-ben, 2006-ban és 2012-ben.
L. Simon László még államtitkárként 2013-ban jelezte, hogy a magyar állam szeretné megvásárolni a festményt. A tulajdonos akkor beszerezte a szakértői értékbecsléseket és megállapodást kötött Lázár János államtitkárral, az akkori vételár 9 millió dollárról szólt.
Időközben a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy az alkotást a jegybank Értéktár Programjának részeként kívánja megvásárolni 6 millió dolláros - több mint 1,6 milliárd forintos - vételárért. A tulajdonos azonban 9 millió dollár alatt nem volt hajlandó eladni.
Mostantól Pákh - aki elég régóta elszenvedi ezt a hercehurcát - oda viszi a festményt, ahová akarja, azaz ha az állam nem fizeti ki a kért összeget, megpróbálhatja eladni másutt, másnak.

Szerző

Tisztességtelen feltételek: jogerősen pert vesztett a Vodafone

Publikálás dátuma
2018.05.24. 17:53
Képünk illusztráció Forrás: Alexander Pohl / NurPhoto
Nyolc pont is tisztességtelen a telefontársaság általános szerződési feltételei között - állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla.

Másodfokon is pert vesztett a Vodafone Magyarország abban az eljárásban, amit a Fővárosi Főügyészség, majd a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indított ellene, tisztességtelen szerződési feltételek miatt – értesült a Népszava.

Az ügy érdekessége, hogy az első fokon eljáró bíróság csak egy, a másodfokon döntő Fővárosi Ítélőtábla viszont nyolc kifogásolható pontot is talált a társaság fogyasztói szerződéscsomagjában,

A napokban hozott ítélet egyúttal azt jelenti, hogy a kérdéses feltételek visszamenően érvénytelenek a társasággal kötött fogyasztói szerződésekben, azok betartását törvényesen nem várhatják el az ügyfelektől, és új szerződésekbe sem kerülhetnek bele.

A testület információink szerint arra is kötelezte a Vodafone-t, hogy a tisztességtelennek ítélt pontok listáját saját költségén két országos napilapban is tegye közzé.

Megkerestük a telefontársaságot, hogy elfogadják-e a jogerős döntést, esetleg harmadfokú bírósági eljárást kezdeményeznek-e az ügyben, és hogy összesen hány lakossági szerződést érint jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla ítélete. 

A Vodafone Sajtóosztályán elmondták: a szolgáltató a cikkben hivatkozott ítéletet még nem kapta kézhez, így annak bővebb ismerete hiányában egyelőre nem kívánja kommentálni.

Ezekkel a feltételekkkel volt baj

A döntésről beszámoló ügyészségi honlap mind a nyolc bírált pontot feltüntette, amit a Vodafone általános szerződési feltételei (ÁSZF) között találtak, azt  is megmagyarázták, hogy azok miért nem érvényesek.

  • „Nyilatkozom, hogy az Előfizetői Szerződés megkötése során a Szolgáltató teljes körű tájékoztatást nyújtott az alternatív barangolásszolgáltató választásának lehetőségéről, az érvényes barangolási díjakról és az Euró tarifáról.”

Ez azért tisztességtelen,  mert a fogyasztó olyan nyilatkozatát rögzíti, ami a szolgáltató részéről a teljes körű tájékoztatás megtörténtére, fogyasztó általi elismerésére vonatkozik.

  • „Nyilatkozom, hogy az előfizetői szerződésben megjelölt igénybevételi helyen a szolgáltatás minőségének hiányosságaival kapcsolatos felmondási jog gyakorlásának lehetőségéről, feltételeiről és következményeiről a tájékoztatást az ÁSZF 12.4.7. és 12.6.11. pontban foglaltak szerint megkaptam. Megjelölt igénybevételi hely: az Előfizetői Szerződés. »Előfizető adatai« pontjában, illetve a »Szolgáltató adatai« pontjában megadott cím.”,
  • „Nyilatkozom, hogy az Előfizetői Szerződésben megjelölt igénybevételi helyen a szolgáltatás minőségének hiányosságaival kapcsolatos felmondási jog gyakorlásának lehetőségéről, feltételeiről és következményeiről a tájékoztatást az ÁSZF 12.4.2.1. (d) és 12.6.9. pontban foglaltak szerint megkaptam.” 

Mindkét pont tisztességtelen, mert az előfizetői szerződés részét képező ÁSZF megjelölt pontjának megismerésére vonatkozik úgy, hogy a nyilatkozatból, vagy további részéből annak tartalma nem ismerhető meg, így a fogyasztó tényleges, megfelelő tájékoztatásának igazolására nem alkalmas.

  • Megértettem és elfogadom, hogy ezen hozzájáruló nyilatkozatomat az Előfizetői Szerződés hatálya és a jogérvényesítésre nyitva álló határidő alatt nem vonhatom vissza” szövegrész

Ezt azért kaszálta el az Ítélőtábla, mert nem egyértelmű, hogy a fogyasztó hozzájáruló, visszavonhatatlan nyilatkozata mire, mely adatokra vonatkozik.

  • „Nyilatkozom, hogy az ÁSZF teljes szövegének a rendelkezésemre bocsátására nem tartok igényt.”,
  • „Megegyezésünknek megfelelően kérem, hogy a Szolgáltató az Előfizetői Szerződést az általam megadott e-mail címre elektronikus levélben küldje meg.”

A két pont nem tisztességes, mivel a jogszabály által biztosított lehetőségekhez képest a fogyasztó joglemondását tartalmazza az ÁSZF-re és az előfizetői szerződés megküldésére vonatkozóan.

  • „Kijelentem, hogy az Előfizetői Szerződés ideje alatt szóban úgy nyilatkoztam, hogy amennyiben a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés módosítását kezdeményezi, a nyilatkozattételem elmulasztása mint ráutaló magatartás, vagy a tevőleges magatartásom a szerződésmódosítás elfogadásának minősül.”

A feltétel tisztességtelen, mert a fogyasztó szóbeli nyilatkozatát előre, a jogszabállyal ellentétesen úgy rögzíti, hogy a felek közötti előfizetői szerződés még nem jött létre.

  •  „Érvénytelenség esetén a Szolgáltató az igénybe vett szolgáltatások díját nem téríti vissza, az Előre Fizető Előfizető a SIM kártyán esetlegesen még meglévő egyenlegét elveszíti.”.

A kikötés tisztességtelen, mert kizárja, hogy a fogyasztó visszakövetelje a már teljesített ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását.

Szerző
Frissítve: 2018.05.24. 20:53

Ceglédberceli tragédia - Már okozott balesetet a sofőr

Publikálás dátuma
2018.05.24. 10:38
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Mint megírtuk, kilenc ember halt meg Ceglédbercelnél, mert egy kisbusz vezetője a Facebookon élőben közvetítette az előzését. A szerdán nyilvánosságra került videón látszik, hogy a sofőr semmit nem próbált tenni, hogy elkerülje az ütközést a szembejövő kamionnal. A román sajtó vélekedése szerint azért nem figyelt az útra, mert  az élő közvetítéséhez fűzött kommentárokat olvasta.

A Szlovéniában dolgozó mezőgazdasági munkásokat fuvarozó 38 éves sofőr, a Bors információi szerint pár évvel ezelőtt már okozott súlyos balesetet: Mikefalván belerohant egy szabályosan közlekedő autóba is. A járműben utazó két nő súlyosan megsérült. A sofőr ismerőse a lapnak azt mondta, furcsa, de akkor csak pénzbírságot kapott.

Szerző