Nem államosíthatják a Golgotát

Publikálás dátuma
2018.05.24 19:36
Fotó: Kállai Márton
Fotó: /
Hatályon kívül helyezte a bíróság csütörtökön azt a határozatot, amely védetté nyilvánította Munkácsy Mihály Golgota című festményét.

A megismételt elsőfokú eljárás jogerős ítéletének indoklásakor a bíróság kiemelte: a Kúria 2017. júliusi végzésében egyértelmű iránymutatást adott arról, hogy szigorúan el kell határolni az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét. A bíróság megállapította, hogy a védetté nyilvánítási eljárás megindítása közvetlenül összefüggött a festmény eladásáról szóló tárgyalások elakadásával, így sérült a tulajdonos, Pákh Imre joga a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogállamiság alapelve is - indokolta döntését a bíróság, amely szerint az állam közhatalmi aktusa, vagyis a védetté nyilvánítási eljárás megindítása és az erről szóló döntés a jogbiztonság alapelvével ütközve jelentős módosulást eredményezett a felek magánjogi jogviszonyában.

Az elsőfokú hatóság határozatában a Golgotát védetté nyilvánította és rögzítette, hogy eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, s hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről.

A felperes keresetét az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében elutasította, indoklása szerint ugyanis tulajdonjogának korlátozása a közérdek védelméhez képest nem volt aránytalan.

A Kúria a hatályon kívül helyezésről szóló indoklásában rámutatott: álláspontja szerint a visszaviteli kötelezettség az adott kulturális értéket fogadó államot - jelen esetében Magyarországot - elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból.

Az ítélet ellen a fellebbezésnek helye nincs, ugyanakkor a peres felek kérhetnek felülvizsgálatot a Kúriától hatvan napon belül.

A pénz döntött?
A Golgotát 1884-ben festette Munkácsy Mihály Párizsban, majd 1887-ben Amerikába vitték, ahol egy amerikai üzletember megvásárolta. 1988-ban vette meg Julian Beck amerikai kereskedő, aki 1991-ben hozatta kölcsönzéssel Magyarországra kiállítás és restaurálás céljából, 1993-tól Magyarországon volt látható kiállításon a debreceni Déri múzeumban. Julian Beck a képet felajánlotta megvételre a magyar államnak, amely azonban akkor elzárkózott ettől. A képet 2003-ban Pákh vásárolta meg és letéti szerződést kötött a kiállító múzeummal 2004-ben, 2006-ban és 2012-ben.
L. Simon László még államtitkárként 2013-ban jelezte, hogy a magyar állam szeretné megvásárolni a festményt. A tulajdonos akkor beszerezte a szakértői értékbecsléseket és megállapodást kötött Lázár János államtitkárral, az akkori vételár 9 millió dollárról szólt.
Időközben a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy az alkotást a jegybank Értéktár Programjának részeként kívánja megvásárolni 6 millió dolláros - több mint 1,6 milliárd forintos - vételárért. A tulajdonos azonban 9 millió dollár alatt nem volt hajlandó eladni.
Mostantól Pákh - aki elég régóta elszenvedi ezt a hercehurcát - oda viszi a festményt, ahová akarja, azaz ha az állam nem fizeti ki a kért összeget, megpróbálhatja eladni másutt, másnak.

Szerző
2018.05.24 19:36

Nincs pardon, javában havazik nálunk is

Sokan tartottak tőle, hogy a szokatlanul enyhe idő kitart az ünnepekig, de szerencsére megérkezett a tél és leesett az első komolyabb hó Közép-Európában.

Szerző

Megosztás
2018.11.19 11:16
Behavazott fák a Zala megyei Újudvar határában 2018. november 19-énMTI/ Varga György
Garmisch-Partenkirchen, NémetországAFP/ ANGELIKA WARMUTH
Garmisch-Partenkirchen, NémetországAFP/ ANGELIKA WARMUTH
A hómunkások Kijev belvárosában már november közepén sem unatkoztakMTI/EPA/ Szerhij Dolzsenko

Hétszázezer besült hitel miatt zajlik végrehajtás

Publikálás dátuma
2018.11.19 11:09

Fotó: /
Jó, ha a bedőlt hitelek negyedénél-harmadánál sikerül egyezséget kötni a követeléskezelő cégekkel.
Megugrott ősz elején az újonnan bedőlő jelzáloghitelek száma, hivatkozik a Központi Hitelinformációs Rendszer adataira a portfolio.hu. A régi nevén BAR-listán lévők kétharmada ma már nem a bankoknak, hanem a hitelüket megvásárló követeléskezelőknek tartozik. A teljes pénzügyi rendszerben még mindig 18 százalék a nem teljesítő hitelek aránya, és 700 ezer végrehajtás mellett 300 ezer fizetési meghagyás van folyamatban. Ezekkel szemben 200 ezer egyezség áll, ami aktív kommunikáció esetén 60 százalékban sikeres.  A magyar lakossági kölcsönök 13 százalékát teszik ki a jelzáloghitelek, a kihelyezett összegnek azonban a kétharmada jelzáloghitel. Ráadásul egyre több új jelzáloghitel nem teljesít, míg az idei első félév mélypontja a június volt 814 "behalt" kölcsönnel, augusztusban már 1269, szeptemberben pedig 2487 jelzáloghitel után nem fizették a törlesztést - lesz tehát teendőjük a jövőben is a követeléskezelőknek - fogalmazott az előadó. 
2018.11.19 11:09