Adótrükkel lenullázott rezsikassza

Publikálás dátuma
2018.05.25 07:00
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
A Fidesz-KDNP a rezsicsökkentések elmaradása nyomán felgyülemlett tartalékkassza jelentős részét egy adózási trükk révén áttöltötte az állami költségvetésbe.

Mára lényegében kifogytak a további rezsicsökkentés – vagy akár a tarifa szinten tartása - alapjául szolgáló állami tartalékok – értesült a Népszava. Ennek elsődleges oka ismereteink szerint, hogy a körülbelül negyvenmilliárdot igénylő áprilisi választási gázárkedvezményt ehhez közelítő mértékű, harmincmilliárdos adóbefizetési kötelezettséggel sújtották. Bár szakértők szerint a Fidesz-KDNP a választások előtt mentesíthette is volna a tételt az adók alól, e lépést nem tették meg. Mivel az elmúlt három év nemzetközi áresései közepette elmaradt a hazai rezsi csökkentése, ebből számítások szerint közel 170 milliárdos többlethaszon gyűlt fel az állami gáznagykereskedőnél; habár az összeg elvben a lakosságot illetné, az mára – a töredéknyi forrást igénylő áprilisi „akciót” leszámítva - menthetetlenül elszivárgott az állam különböző bugyraiba.

Az Orbán-kabinet 2013-14-es rezsicsökkentéseit követően a nemzetközi olaj- és gázárak felükre-harmadukra estek. Ám ezt a kormány nem követte le további ármérsékléssel. Míg az MFGK nevű állami gáznagykereskedő eladási ára így szinten maradt, a piac összezuhanása okán egyre olcsóbban vásárolt, oldalukon tehát óhatatlan többlethaszon gyűlt fel. Az összeg szakértői számítások szerint 2015-ben 85 milliárd forintra rúgott. A további árcsökkentési felvetésekre a kormánypárt érdemi válasz helyett azt ismételgette, hogy a szociálliberális időszakban sokszor nőtt a díj. Ezzel szinte törölték a köztudatból, hogy míg az általuk kárhoztatott 2006-2007-es időszak során a lakossági gáz köbmétere 50-76 forintba került, addig azért - a zömmel államivá vált - ellátók még ma is több mint 100 forintot kérnek, pedig az olajár nagyjából az akkori szinten áll.

A felvetések látványos visszautasítása ellenére a kormánypárt 2016-tól mégis az egyre gyűlő többlethaszon elkülönítésére kötelezte az MFGK-t. Ezt olyannyira nem verték nagydobra, hogy a különkasszára az MFGK 2016-os mérlegének apróbetűs részei olvastán először tavaly hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető; a változás bejelentésével a közműhivatal is várt vagy két évet. Mindenesetre a cég mérlegének e során 2016-ra 51 milliárd forint jelent meg. Értesülésünk szerint a kassza erre az évre már 82 milliárd forinttal fordult rá. Vagyis a nemzetközi energiatőzsdék emelkedése dacára még tavaly is nőtt a tartalék: a lakossági rezsi tehát magasabb volt az indokoltnál.

Az eddigi közlések szerint a kasszát az áprilisi, háztartásonként 12 ezer forintos, egyszeri, „semmiképp se választási” gázárkedvezmény valamivel több mint 40 milliárddal apasztotta. Ám ismereteink szerint ezután az MFGK-nak az adót is meg kellett fizetnie. Eme mintegy harmincmilliárdos tétel alig marad el a lakosságnak kifizetett összegtől. Adószakértők számításai szerint ennek nagy részét a személyijövedelemadó- és egészségügyi hozzájárulási kötelezettség teszi ki: a 12 ezer forintos számlakedvezmény ugyanis adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Ezen felül a tétel áfáját is állták. Szakértők szerint ezzel ugyan betartották a fő szabályt, de az állam ilyen esetben számos alkalommal élt már a mentesítés eszközével. Ilyen például a közmű-számlatartozások leírása vagy az erre nyújtott segély.

Azzal, hogy a Fidesz-KDNP nem vonta ki a gázszámlakedvezményt az adó alól, a mesterségesen magasan tartott rezsi nyomán felgyűlt, a lakosságot illető tartalék jó része csendben átfolyt a költségvetésbe. Pedig ezt úgy is el lehetett volna kerülni, ha a nemzetközi tőzsdék árzuhanását az Orbán-kabinet nem öncélú tartalékolásra fordítja, hanem azt a tarifa csökkentése útján – mintegy főszabályként - átengedi a lakosságnak. Tapasztalataink szerint a 2015-ös, még el nem különített 85 milliárd forint is beolvadt az állami társaság költségvetésébe: annak esetleges árcsökkentő hatását legalábbis senki – így az illetékes közműhivatal – se emlegeti. Mindezek nyomán a kasszában jelenleg körülbelül tízmilliárd forint maradt, ami szinte semmire se elég.

A tartalékok leapadása így további nemzetközi olaj- és gázárugrások esetén már inkább a rezsiemelés rémét vetíti fel. Ez ugyanakkor értesüléseink szerint egyelőre sem politikailag, sem gazdaságilag nincs napirenden. Az árak ugrását a – főleg állami – szektornak saját tartalékaiból kell ellentételeznie. Ha pedig kifogynának, akár költségvetési támogatás is szóba kerülhet a rezsi szinten tartása végett.

83 ezres gáztartozás a családok felé
Az Orbán-kormány immár 83 ezer forinttal tartozik a magyar családoknak a gázszámlában – közölte az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető.
A kabinet eddig is mindent elkövetett, hogy az emberek az indokoltnál drágábban jussanak az energiához: 2010 és 2012 között árat emeltek, de a lehetségesnél utána is csak kisebb mértékben csökkentették az árakat. 2015-ig az Orbán Viktor kötélbarátjához tartozó, offshore-hátterű MET-hez irányították az olcsó gáz hasznát, ezt követően pedig az állami cégnél gyűjtötték a tízmilliárdokat - vélekedett.
Lapunk értesülését a kormány "pofátlansága" újabb bizonyítékaként értékeli. A pénznek az embereknél lenne a helye, hogy senki ne fagyoskodjon a hidegebb napokon. A téli rezsicsökkentést még mindig sokan nem kapták meg. Ehhez képest a kormány az összeget nem hogy nem adta oda, hanem saját magára - stadionra, kisvasútra, hazug propagandára – költötte – fogalmazott az ellenzéki honatya.

Szerző
2018.05.25 07:00

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45

123 százalékos a börtönök telítettsége

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:33

Fotó: / Molnár Ádám
A falakon belüli új körletrészek kialakításával férőhelyeket hoztak létre, de még mindig magas a kihasználtság.
Csökkent a telítettség a hazai börtönökben, ám még mindig 123 százalékos az intézmények kihasználtsága – derül ki a kormányközeli Magyar Idők cikkéből. A lapnak a büntetés-végrehajtás illetékese arról beszélt: a falakon belüli új körletrészek kialakításával közel 1600 új férőhelyet hoztak létre, így a 2013-as 143 százalékos átlagtelítettséget mára 123 százalékra sikerült mérsékelni. Kovács Mihály bv-ezredes hozzátette, hogy hamarosan 470 fogvatartott befogadására alkalmas börtön létesül Kiskunhalason, vagyis megkezdődik a korábbi Menekültügyi Őrzött Befogadóközpont épületeinek átalakítása. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetője szerint a beruházás több nézőpontból is költséghatékony, mivel egyrészt egy üresen álló, de a célnak teljes mértékben ­megfelelő épületegyüttes átalakításával, másrészt fogvatartottak munkáltatásával egy újabb börtön kezdheti meg működését.
2018.11.19 09:33
Frissítve: 2018.11.19 09:33