Kerecsendnek már be is nyújtották a számlát

Publikálás dátuma
2018.05.24 22:12
FOTÓ: SIVÁK ZSÓFIA
Fotó: /
Saját zsebből négymillió forintot fizethet a pályázatíróknak a falu, amelyiknek nem kellett a 400 milliós uniós fejlesztési pénz.

Farkaslyuk, Alattyán, Vizsoly, Uszka, Eperjeske – csak néhány abból a majdnem száz településből, ahol örömmel fogadták, hogy egy négyszázmilliós pályázat segítségével megkezdhetik a szegénytelepek felszámolását, kiszűrhetnek olyan betegségeket a hátrányos helyzetű gyerekek körében, amelyeket megfelelő szakemberek híján amúgy nem tudnak, s elkezdhetik a korai fejlesztéseket, hogy minél előbb ledolgozhassák a „normál” és a szegregált körülmények között élők közti különbségeket.

Kerecsend azonban nemet mondott erre a lehetőségre, a már megnyert pályázatra, amivel információink szerint egyedül vannak az egész országban. Csütörtökön írtuk meg, hogy a 2300 lelkes Heves megyei faluban, ahol 1200-1300 fős a roma közösség, közel félmilliárd forintot költhettek volna leszakadó családok felzárkóztatására, támogatására: egyebek mellett egészségügyi szűrőprogramokra, szociális bérlakások kialakítására, sportpályára, szolgáltató házra, járdákra. A hétfős képviselő-testület három nemmel, három igennel és egy tartózkodással „leszavazta” a megnyert pályázatok elindítását, s nem járult hozzá ahhoz, hogy a polgármester aláírja a támogatási szerződéséket.

Kérdés, vajon ennek fényében lesz-e esélyük a jövőben bármilyen, hasonló pályázat elnyerésére, s nem büntetik-e meg a falut, amiért ilyen módon más rászorulóktól vették el a nyerési esélyt. Kiss Sándor, Kerecsend címzetes főjegyzője azt mondta: nincs olyan törvényi rendelkezés, amiért egy ilyen döntésért szankció járna, azt azonban nem tudni, hogy emiatt éri-e majd bármilyen más hátrány a falut. Szükségük van pályázati pénzekre, az 533 milliós költségvetésük nagy része állami normatíva, egy-két nagyobb vállalkozáson kívül nemigen fizetnek itt iparűzési adót, s a saját bevételeik is korlátozottak. A megnyert pályázat munkadíját így is ki kell fizetniük, a pályázatíró cég már be is nyújtotta a több mint négymillió forintos számlát a településnek. Korábban Prokaj Milán alpolgármester bejelentette, nem támogatja, hogy az önkormányzat büdzséjéből fizessék ki ezt a pénzt, s felvetette a polgármester felelősségét, amiért nem kaptak kellő tájékoztatást a részletekről, de a testületi tagok végül megszavazták, hogy különítsenek el erre a célra megfelelő összeget a költségvetésből.

Az alpolgármester korábban lapunknak nyilatkozva kifogásolta, hogy a programban résztvevő szakemberek költségei harmincezer forintos óradíjat és kiégés elleni wellness-hétvégét is tartalmaznak, amit ő a közpénz elherdálásának nevezett. Buzál Csaba a pályázatot elkészítő Régió Fejlesztéséért Alapítvány tanácsadója a Népszavának azt mondta: nincs szó ilyen magas óradíjakról, vélhetően valamit félreértett az alpolgármester. Kiégés elleni tréning valóban része a pályázatnak, de az, aki három éven át mélyszegénységben élők mindennapi problémáival foglalkozik, rá is szorul efféle lelki támogatásra. Sajnálja a kerecsendi önkormányzat döntését, s nem tud arról, hogy az országban lenne másik önkormányzat, amelyik visszautasította volna az ilyen célra elnyert összeget. Hozzátette: máshol bátrabbak voltak a képviselők, már amennyiben a bátorság a jó szó arra, ha valaki az elesett embertársainak nyújt segítő kezet.

2018.05.24 22:12

Mercikkel bővül a Mol Limo

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:58
Ratatics Péter, a Mol fogyasztási szolgáltatási vezetője
Fotó: / Népszava
Jelentősen bővíti bérautó-szolgáltatását a Mol, új Mercedesek kerültek a társaság fővárosi flottájába.
Félszáz A-osztályú, részben Magyarországon gyártott Mercedesszel bővíti a fővárosban elérhető, Mol Limo nevű bérautó-szolgáltatását a Mol – közölte tegnap az olajcég. Ennek díja percenként előfizetőknek 99, alkalmi felhasználóknak 111 forint. A lépést kérdésünkre Ratatics Péter, a csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős ügyvezetője a magasabb minőségű gépjárművek iránti fogyasztói igényekkel indokolta. Egyszersmind szolgáltatási területüket Angyalföld északi és Újpest déli részének bevonásával 60-ról 70 négyzetkilométerre növelték.  Az év elején indult autómegosztó rendszer ezen kívül háromszáz benzin- és száz elektromos meghajtású Volkswagen up!-ból áll. Ezek percenként 66, illetve 77 forintért vehetőek igénybe. Az ügyvezető továbbra is tarthatónak látja a célként kitűzött kétéves megtérülési időt. 35 ezer regisztrált ügyfelük eddig összesen másfél millió kilométert tett meg. Felük már legalább kétszer közlekedett Mol Limóval, ötödük havonta legalább egyszer él a lehetőséggel, átlagosan 5 kilométeres úton. (A Mol Bubi nevű budapesti kerékpárkölcsönzési rendszerben az olajcég csak támogató, így ott nincsenek megtérülési terveik.)  Kérdésünkre az ügyvezető közölte: egy éven belül cseh és horvát leányvállalatukon keresztül Prágában és Zágrábban is megjelennek hasonló szolgáltatással. A fogyasztói igények alapján hosszabb távon más magyar városokat-térségeket is megcélozhatnak. Így például „csak beállítás kérdése”, hogy a lehetőséggel a nyári szezonban például néhány forgalmasabb Balaton-parti helyszínen is előrukkoljanak.  Kérdésünkre Ratatics Péter kifejtette: bár azt a vállalásukat is tartják, hogy 2020-ra – évente megújított - gépjárműveik többségét elektromosra cserélik, a technológiai fejlődés kevéssé tart ütemet az igényekkel. Míg egy benzines up! egy töltéssel 400-450, addig az elektromos nyáron, ideális időben 100-130, télen 80 kilométer megtételére képes. Ráadásul, míg nyáron egy gyorstöltés fél, addig télen 3-4 óra. Ez értelemszerűen főként a töltöttségről gondoskodó Molnak okoz fejtörést: e szempontok a megtérülést is rontják. Ratatics Péter bízik benne, hogy az idő előrehaladtával a technológia továbbfejlődik. A Mol ugyanakkor a maga részéről teljesítette „házi feladatát”: meglévő öt, szintén bővítés alatt álló e-töltőpontjuk mellé a fővárosban még idén további tízet telepítenek. Ez az ügyvezető szerint már elegendő a Mol Limo-flotta ellátására. (Ezen kívül egy nemzetközi cégszövetség tagjaként az autópályák mentén idén 15, 2020-ig pedig térségszerte 250 e-töltőt létesítenek.) Az elektromos autózással kapcsolatos, készülő törvénytervezet kapcsán Ratatics Péter a Mol és az iparág legfőbb igényének az egyértelmű szabályozást nevezte. Annak kapcsán, hogy a Mol elsőként kér pénzt az e-töltésért, közölte: a kereslet az előzetes várakozásaik szerinti mértékben esett vissza. Tavaly a Mol-töltőállomások leírások előtti nyeresége 350 millió dollárra rúgott, az első fél évben pedig közel harmadával az előző év hasonló időszaka fölé nőtt. Ebben – az iparági folyamatokba illeszkedően - a három évvel ezelőtti 20 százalékhoz képest az évtized végéig 30 százalékra növelnék az üzemanyagon kívüli termékek arányát.

Robogó E.ON-robogók

Október 1-től a jelenlegi 50 mellé további 30 e-robogóval bővül az E.ON által támogatott blinkee.city nevű alkalmazás - közölte a német hátterű energiavállalat. Az állomások nélküli budapesti e-robogó-megosztóba a nyári indulás óta 12 400 felhasználó regisztrált. A járműveket nyáron naponta átlagosan 340-szer bérelték ki. Az energiavállalat és magyar partnere rövidesen több hazai nagyvárosra is kiterjesztené a rendszert.

2018.09.25 16:58

Halász János szerint nem is fontos a kötvénybotrány

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:44
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Zárt ülésen hallgatták meg a hírszerzés új főnökét, az ellenzék szóba hozta a letelepedési kötvények ügyében sokasodó botrányokat is. A volt Fidesz-szóvivő szerint viszont ez a téma nem érdekes.
Két óra alatt nem került szóba a kormány által főellenségnek kikiáltott Soros György neve az Információs Hivatal (IH) élére kinevezett Czukor József nemzetbiztonsági bizottságban történt meghallgatásán. A bizottság végül a kormánypárti igenekkel támogatta Czukor személyét a hírszerzés élére, az ellenzék pedig vagy tartózkodott vagy nemmel szavazott. Bár az ülésen elhangzottakat harminc évre titkosították, Mirkóczki Ádám a bizottság jobbikos elnöke az ülés után annyit elmondott, hogy ellenzéki oldalról „érintőlegesen” szóba került és utaltak rá kérdéseikben a letelepedési kötvények ügyében sokasodó botrányokra. Azért csak érintőlegesen, mivel a letelepedési kötvényprogram biztonsági hiányosságairól szóló botrányok elsősorban a másik titkosszolgálathoz, a polgári elhárításhoz, vagyis az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz (AH) tartozik. Mint ismeretes, az utóbbi időben egyre több, súlyos biztonsági kockázatot jelentő bűnözőről derült ki, hogy a Rogán Antal által kiagyalt letelepedési kötvényes programban jutottak letelepedési és az EU-n belüli szabad mozgást biztosító engedélyhez. Mirkóczki Ádám elmondta: a következő ülésen külön napirendi pont lesz a kérdés, addigra várhatóan kiderül, hogy az AH kezdeményezésükre felülvizsgálja-e a kiadott letelepedési engedélyeket. Kérdésünkre a bizottsági elnök megpendítette: az IH-vezető meghallgatásakor szó esett az orosz befolyásszerzésről. „Én azt gondolom, hogy a főigazgatónak nincsen rossz logikája ebben a kérdésben” – fogalmazott Mirkóczki, aki szerint az IH szakemberei képesek ellátni az ezzel kapcsolatos feladatokat, a döntő kérdés az, hogy a politika ezzel mit kezd, a kormány használja vagy nem használja erre az IH kapacitását. Arra a kérdésre, hogy a kormány által főellenségnek kikiáltott Soros György neve elhangzott-e Mirkóczki úgy fogalmazott: „úgy emlékszem, hogy nem”. Az ülés után megkérdeztük Halász János fideszes bizottsági tagot arról, hogy mi a személyes véleménye a letelepedési kötvényes botrányokról. „Személy szerint az a véleményem, hogy erről nagyon sokszor nagyon alaposan válaszoltunk, és mi olyan dolgokról szoktunk beszélgetni ami érdekes és fontos” – hárított a volt Fidesz-szóvivő, majd további kérdéseinkre már nem volt hajlandó válaszolni, és elsietett. 
Szerző
2018.09.25 16:44