Kerecsendnek már be is nyújtották a számlát

Publikálás dátuma
2018.05.24 22:12
FOTÓ: SIVÁK ZSÓFIA
Fotó: /
Saját zsebből négymillió forintot fizethet a pályázatíróknak a falu, amelyiknek nem kellett a 400 milliós uniós fejlesztési pénz.

Farkaslyuk, Alattyán, Vizsoly, Uszka, Eperjeske – csak néhány abból a majdnem száz településből, ahol örömmel fogadták, hogy egy négyszázmilliós pályázat segítségével megkezdhetik a szegénytelepek felszámolását, kiszűrhetnek olyan betegségeket a hátrányos helyzetű gyerekek körében, amelyeket megfelelő szakemberek híján amúgy nem tudnak, s elkezdhetik a korai fejlesztéseket, hogy minél előbb ledolgozhassák a „normál” és a szegregált körülmények között élők közti különbségeket.

Kerecsend azonban nemet mondott erre a lehetőségre, a már megnyert pályázatra, amivel információink szerint egyedül vannak az egész országban. Csütörtökön írtuk meg, hogy a 2300 lelkes Heves megyei faluban, ahol 1200-1300 fős a roma közösség, közel félmilliárd forintot költhettek volna leszakadó családok felzárkóztatására, támogatására: egyebek mellett egészségügyi szűrőprogramokra, szociális bérlakások kialakítására, sportpályára, szolgáltató házra, járdákra. A hétfős képviselő-testület három nemmel, három igennel és egy tartózkodással „leszavazta” a megnyert pályázatok elindítását, s nem járult hozzá ahhoz, hogy a polgármester aláírja a támogatási szerződéséket.

Kérdés, vajon ennek fényében lesz-e esélyük a jövőben bármilyen, hasonló pályázat elnyerésére, s nem büntetik-e meg a falut, amiért ilyen módon más rászorulóktól vették el a nyerési esélyt. Kiss Sándor, Kerecsend címzetes főjegyzője azt mondta: nincs olyan törvényi rendelkezés, amiért egy ilyen döntésért szankció járna, azt azonban nem tudni, hogy emiatt éri-e majd bármilyen más hátrány a falut. Szükségük van pályázati pénzekre, az 533 milliós költségvetésük nagy része állami normatíva, egy-két nagyobb vállalkozáson kívül nemigen fizetnek itt iparűzési adót, s a saját bevételeik is korlátozottak. A megnyert pályázat munkadíját így is ki kell fizetniük, a pályázatíró cég már be is nyújtotta a több mint négymillió forintos számlát a településnek. Korábban Prokaj Milán alpolgármester bejelentette, nem támogatja, hogy az önkormányzat büdzséjéből fizessék ki ezt a pénzt, s felvetette a polgármester felelősségét, amiért nem kaptak kellő tájékoztatást a részletekről, de a testületi tagok végül megszavazták, hogy különítsenek el erre a célra megfelelő összeget a költségvetésből.

Az alpolgármester korábban lapunknak nyilatkozva kifogásolta, hogy a programban résztvevő szakemberek költségei harmincezer forintos óradíjat és kiégés elleni wellness-hétvégét is tartalmaznak, amit ő a közpénz elherdálásának nevezett. Buzál Csaba a pályázatot elkészítő Régió Fejlesztéséért Alapítvány tanácsadója a Népszavának azt mondta: nincs szó ilyen magas óradíjakról, vélhetően valamit félreértett az alpolgármester. Kiégés elleni tréning valóban része a pályázatnak, de az, aki három éven át mélyszegénységben élők mindennapi problémáival foglalkozik, rá is szorul efféle lelki támogatásra. Sajnálja a kerecsendi önkormányzat döntését, s nem tud arról, hogy az országban lenne másik önkormányzat, amelyik visszautasította volna az ilyen célra elnyert összeget. Hozzátette: máshol bátrabbak voltak a képviselők, már amennyiben a bátorság a jó szó arra, ha valaki az elesett embertársainak nyújt segítő kezet.

2018.05.24 22:12

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:08

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47