Előfizetés

Parázs szócsata a BZSH közgyűlésén

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2018.05.24. 23:17
SZAVAZÁS A JÖVŐRŐL- Heisler András elnök minden erejével egyben akarta tartani a szervezetet FOTÓK: VAJDA JÓZSEF

Parázs szócsata vezette fel a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) csütörtöki közgyűlését, amely arról döntött, támogatja-e, hogy az önálló egyházzá nyilvánítás érdekében a szervezet képviselői tárgyalást kezdeményezzenek a kormánnyal.

A vidéki hitközségek létszáma – a tragikus történelmi okok miatt – elenyészően csekély, a BZSH a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) legnagyobb tagszervezete. Heisler András, a szövetség elnöke ellenezte az ötletet, hogy a fővárosi hitközség külön egyházként akarja bejegyeztetni magát. A BZSH elöljárói hiába hangsúlyozták, hogy nincs szándékukban szakítani a Mazsihisszel, kijelentéseikkel nem győzték meg Heislert.

A szombat.org portálon közölt levelében Heisler András utalt arra, hogy a közelmúltban a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elhagyta a Mazsihiszt, Frölich Róbert országos főrabbi pedig „elhamarkodott” módon, „érdemi magyarázat nélküli” lemondott posztjáról. Heisler úgy vélte, a BZSH kezdeményezése tovább gyengíti a neológia helyzetét, és csak „egyetlen érdemi célt szolgálhat: a BZSH későbbi kiválását a Mazsihiszből”.

A javaslat Heisler András szerint kicsinyes érdekekről, személyes bosszúról és revansvágyról szól, a Mazsihisz „közgyűlésén kisebbségbe került csoport – sajnos a volt országos főrabbi támogatásával – a többség elleni harci terepként használja a BZSH elöljáróságát”.

Frölich Róbert volt főrabbi úgy érezte, nem hagyhatja szó nélkül, hogy a személyét, „harminc esztendő alatt megszolgált és kiérdemelt” hitelességét Heisler megpróbálja „sárba tiporni”. Elismételte lemondásának okait: „Az elmúlt esztendőkben a Mazsihisz olyan irányba mozdult el, nem kis mértékben a világi vezetés tudtával, támogatásával, amely egyre távolabb kerül mindattól, amit képviseltem és képviselni szándékozom a jövőben is.”

A BZSH közgyűlésén a küldöttek deklarálták, hogy nem kívánnak kilépni a Mazsihiszből, majd hosszú vita kezdődött az egyházzá válás előnyeiről és hátrányairól. Az egyik oldal egyebek mellett azzal érvelt, hogy a BZSH korábban is külön egyház volt, a másik oldal pedig azzal, hogy a fideszes egyházi törvény elfogadásával alaposan megváltoztak a viszonyok.

A közgyűlés végül 30 szavazattal 20 ellenében azt a döntést hozta, hogy a BZSH ne váljon önálló egyházzá.

Büntetéseket oszt az ellenzék

Két párt is fegyelmiket jelentett be csütörtökön "renitensnek" ítélt tagjaival szemben. Etikai és fegyelmi eljárást kezdeményez a Jobbik elnöksége a párt vezetéséért folyó harcban alulmaradt Toroczkai Lászlóval szemben. A jobboldali tömörülés közleménye szerint a tegnapi elnökségi ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a Jobbik alapszabálya nem teszi lehetővé párton belüli platform alakítását – ahogyan azt Ásotthalom polgármestere eltervezte. Ezzel egy időben felkérték Sneider Tamás elnököt és Gyöngyösi Márton elnökhelyettest, hogy kezdeményezzenek etikai és fegyelmi eljárást Toroczkai László ellen. Ezt azzal indokolták, hogy kudarcos párton belüli megmérettetése után a politikus a Jobbik belső megosztásának és szétszakításának szándékával lépett fel a közvélemény előtt és a párton belül is.

Megfegyelmezte az LMP is saját másként gondolkodóját. Hadházy Ákos semmilyen választott párbeli tisztségért nem indulhat két évig – a hvg.hu értesülései szerint ezt a döntést hozta az LMP fegyelmi bizottsága. A volt társelnök fellebbezett, s azt mondta a hírportálnak: „a határozat kommunista szellemisége miatt kértem, hogy súlyosbítsák négy évre a büntetésemet.” Közölte továbbá, hogy marad a pártban és a parlamentben is, s folytatja a korrupcióinfókat.

Hadházy Ákos ellen azért indult fegyelmi eljárás, mert a párt döntéshozó testületeinek határozatai ellenére egyeztetett az MSZP-vel, de a párt fegyelmit indított azok ellen a képviselőjelöltek ellen is, akik az áprilisi választás előtt visszaléptek más ellenzéki párt jelöltje javára. Az ő ügyükben még nincs döntés.

Büntetéseket oszt az ellenzék

Két párt is fegyelmiket jelentett be csütörtökön "renitensnek" ítélt tagjaival szemben. Etikai és fegyelmi eljárást kezdeményez a Jobbik elnöksége a párt vezetéséért folyó harcban alulmaradt Toroczkai Lászlóval szemben. A jobboldali tömörülés közleménye szerint a tegnapi elnökségi ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a Jobbik alapszabálya nem teszi lehetővé párton belüli platform alakítását – ahogyan azt Ásotthalom polgármestere eltervezte. Ezzel egy időben felkérték Sneider Tamás elnököt és Gyöngyösi Márton elnökhelyettest, hogy kezdeményezzenek etikai és fegyelmi eljárást Toroczkai László ellen. Ezt azzal indokolták, hogy kudarcos párton belüli megmérettetése után a politikus a Jobbik belső megosztásának és szétszakításának szándékával lépett fel a közvélemény előtt és a párton belül is.

Megfegyelmezte az LMP is saját másként gondolkodóját. Hadházy Ákos semmilyen választott párbeli tisztségért nem indulhat két évig – a hvg.hu értesülései szerint ezt a döntést hozta az LMP fegyelmi bizottsága. A volt társelnök fellebbezett, s azt mondta a hírportálnak: „a határozat kommunista szellemisége miatt kértem, hogy súlyosbítsák négy évre a büntetésemet.” Közölte továbbá, hogy marad a pártban és a parlamentben is, s folytatja a korrupcióinfókat.

Hadházy Ákos ellen azért indult fegyelmi eljárás, mert a párt döntéshozó testületeinek határozatai ellenére egyeztetett az MSZP-vel, de a párt fegyelmit indított azok ellen a képviselőjelöltek ellen is, akik az áprilisi választás előtt visszaléptek más ellenzéki párt jelöltje javára. Az ő ügyükben még nincs döntés.