Zsákutcába jutottak a tárgyalások a tagállamok között az európai uniós menekültpolitika egyik legfontosabb elemét alkotó Dublini Rendelet reformjáról. Lapunk értesülése szerint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke legkésőbb június elején ki akarja venni a dossziét az EU soros elnökségét adó Bulgária kezéből, és saját körben lefolytatni az egyeztetéseket az állam- és kormányfőkkel. Az eredeti tervek szerint a huszonnyolcaknak a jövő hónap végén esedékes csúcstalálkozójukon kellene megegyezniük a dublini reformról.
A bolgár elnökség az elmúlt hónapokban több javaslatot is letett az asztalra, miután elődei az elmúlt két évben eredménytelenül próbálták közös nevezőre hozni az eltérő álláspontokat. Magyarország az egyik fő kerékkötője a megállapodásnak, mivel az eddigi tervezetek – enyhébb vagy erőteljesebb formában – mind magukban foglalták a menedékkérők kötelező elosztásának az elvét. Takács Szabolcs EU-ügyekért felelős államtitkár a napokban brüsszeli újságíróknak azt mondta, hogy a bolgár kezdeményezések magyar szempontból egyre rosszabbak. Szerinte 13 tagállam van, amely nem kér belőlük.
Tanácsbeli források azt mondták lapunknak, hogy valójában csak Magyarország és Olaszország ellenzik makacsul az újabb bolgár kompromisszumos előterjesztést, a kifogásokat támasztó többi tagállamot kitartó munkával meg lehetne győzni. Úgy tudjuk, hogy a hátralévő néhány hétben Szófia már nem is készül újabb tervezeteket benyújtani partnereinek.
Ha a finisben Donald Tusk próbálkozásai is kudarcba fulladnak, akkor szinte bizonyos, hogy csak a jövő évi európai parlamenti választások után születhet meg a módosított Dublini Rendelet. A soros elnökséget júliusban átvevő Ausztria diplomatái nem fogják siettetni a megegyezést, és a magyar kormánytól sem áll távol a dosszié jegelése legalább 2019 közepéig.
A dublini szabályok határozzák meg, hogy mely tagállam felelős egy-egy nemzetközi védelemért folyamodó menedékkérő ügyének az elbírálásáért. A jelenleg hatályos előírások szerint ez az az ország, ahová a menedékkérő megérkezett Európába. A kezdeményező Európai Bizottság és a társjogalkotó Európai Parlament a rendeletet úgy módosítanák, hogy levegyék a terhet az unió külső határait őrző, és a menekülthullám által leginkább sújtott frontországokról, elsősorban Görögországról és Olaszországról. De a kormányok még mindig nem tudnak közös álláspontot kidolgozni arról, hogy ezt miképp tegyék.
