hulladék;Afganisztán;Iszlám Állam;

VESZÉLYES JELENLÉT - Az IS egyik terrorista akciója Dzsalálábádban. Bázisépítés közben jut idő a helyi merényletekre  FOTÓ: AFP/

- Afganisztán az Iszlám Állam újabb bázisa

Miután Szíriából és Irakból is hamarosan teljesen kiszorul, a terrorista szervezet új régiós központot keres.

Az orosz csapatok kivonulása után, Moszkva figyelmeztette Washingtont: ne próbálkozzon Afganisztán „megtérítésével”. Az oroszok keserves tapasztalatok után győződtek meg arról, hogy nincs annyi fegyver és pénz, amely elég lenne az afganisztáni sikerhez. Az amerikaiak viszont jobban hittek a fegyvereikben és a kiapadhatatlan forrásaikban, s nem hallgattak az orosz elemzők, szakértők intelmeire. Most kénytelenek szembenézni azzal, hogy az elmúlt évek katonai és politikai erőfeszítései ellenére a Közel-Keletről kiszorított Iszlám Állam (IS) éppen Afganisztánt választotta sorai rendezésére.

Oleg Sziromolotov, orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek adott exkluzív interjújában kijelentette, hogy az Iszlám Állam új globális terrorista bázist hoz létre Afganisztánban, ahonnan Közép-Ázsiát és Oroszországot is fenyegetheti, miután Szíriából és Irakból is hamarosan végleges kiszorítják.

Míg a terroristák tömegesen hagyják el ezeket az országokat, Afganisztánban összefognak a legkülönbözőbb terrorista csoportokkal, különösen a tálibokkal és az Al-Kaidával. Moszkvának tudomása van arról is, hogy az oroszul beszélő, afganisztáni és az észak-kaukázusi harcokat megjárt és máshonnan kiszorított terroristákat igyekeznek közös parancsnokság alatt egységbe fogni. Nangarhar afgán tartomány 12 terroristákat felkészítő tábora közül négy kizárólag orosz ajkúakat toboroz. Becslések szerint az Oroszországból származó harcosok az Iszlám Állam katonáinak nyolc százalékát teszik ki. Vezetőik nem is próbálják álcázni kitűzött céljukat, a közép-ázsiai államok, majd Oroszország területeinek megszerzését.

Az orosz külügyminiszter-helyettes egy nemzetközi konferencián megismételte, hogy különböző forrásokból származó értesülések szerint Afganisztánban az Iszlám Állam harcosainak száma elérheti akár a tízezret is. A felük az északi határnál összpontosul. Az itt berendezkedő terroristák anyagi hátterüket a Szíriában és Irakban már bevált módszerre építik: elfoglalják az aranybányákat, a nyersanyag-lelőhelyeket, s adókat és vámokat vetnek ki. Az IS-harcosok igyekeznek átvenni a táliboktól a Tádzsikisztánon, Üzbegisztánon, és Türkmenisztánon átvezető drogkereskedelem ellenőrzését, és már sikerült létrehozniuk Badahsán tartományban egy droglaboratórium-hálózatot.

A terroristák a történelem viharaiban, hol Oroszországtól, hol az Egyesült Államoktól kaptak katonai tanácsokat és modern fegyvereket. Köztudott, hogy az Al-Kaida elődjének tartott mudzsahedeket a szovjet hadsereg beavatkozása idején az amerikaiak még arra is kiképezték, hogyan álcázzák magukat az oroszokkal szemben, aztán a megszerzett tudásukat felhasználták az amerikaiakkal szemben is. Az amerikai geopolitikai érdekek, a gyors sikerek utáni vágy olykor elsőbbséget élvezett a terrorizmus elleni távlati gondolkodással szemben. Így alakulhatott ki az a lehetetlen helyzet, hogy gyakran ugyanazokkal a fegyverekkel lövik egymást az ellenfelek. A szövetségesek is gyakran helyet cseréltek, hol ezt, hol amazt szolgálták.

Egy tavalyi jelentés, amelyet az EU-s forrásokból működő Conflict Armament Research kutató-központ tett közzé „Az Iszlám Állam fegyverei” címmel, nem kevesebbet állít, mint hogy az Iszlám Állam harcosai kezébe elsősorban Kínából, Romániából, Oroszországból, Magyarországról, Bulgáriából, Szerbiából és a hajdani Kelet-Németországból származó fegyverek, elsősorban Kalasnyikov gépkarabély-másolatok kerültek, természetesen kerülő úton. Eredetileg ezeknek a fegyvereknek a jó részét éppen NATO-segélyként adományozták, többek között Irak megsegítésére.

A terroristáknak kedvezett a Varsói Szerződés széthullása, a fegyverek feletti ellenőrzés meggyengülése, csakúgy, mint az, hogy a terrorizmussal szembeni fellépés koordinálása az utóbbi időben gyakorlatilag befagyott Oroszország és az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia között. Németországgal, Franciaországgal és számos más nyugat-európai állammal azonban e téren még tart az együttműködés, sőt a legkülönbözőbb titkosszolgálatok továbbra is együttműködnek, függetlenítve magukat a politikai széljárástól. Csakhogy Washington nélkül ez kevés.

Úton az olcsó heroin
Afganisztánból származó, igen tiszta és olcsó heroin kerülhet hamarosan piacra világ különböző pontjain – figyelmeztetett a közelmúltban az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala. Az ópiumtermés rekordokat döntött Afganisztánban a tavalyi évben: a The Telegraph beszámolója szerint a mákültetvények több mint 3237 km2-en terültek el, s ez a nemzetközi szervezet becslése szerint korábban nem látott mennyiségű – akár 900 tonna, rendkívül tiszta, exportminőségű – heroin előállítását eredményezheti.
A brit napilap emlékeztetett, hogy Afganisztán így is piacvezető, hiszen innen származik a világ heroinkészletének 90 százaléka, s ennek 95 százaléka Nagy-Britanniában található. Az Egyesült Királyság ezért az elmúlt másfél évtizedben több millió fontot áldozott az ültetvények megsemmisítésére, de a jelek szerint nem lett eredménye.
Az ópiumfővárosnak nevezett Helmand tartományban például nyolc éven át próbálták meg kiirtani az ültetvényeket, ám 2016-ban 79 százalékkal nőtt a termelés. A kábítószer-kereskedelem nem csupán a nyilvánvaló egészségügyi kockázat miatt jelent komoly problémát, hanem azért is, mert a jövedelmező üzlet különböző radikális szervezetek, így a tálibok számára is fontos bevételi forrást jelent.  - K.I.

Tavaly csökkent az állami MVM nyeresége, ám idén már nőhet; a felvásárlási terveiket lefújták és ezt az évet a hatékonyságjavításra szentelik.