Egyre fogynak a civilek

Publikálás dátuma
2018.05.26 07:00
2017. MÁJUS 17., KOSSUTH TÉR - Civilek demonstrációja Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
A hazai civil szektor pénzeinek tizede sem jön külföldről, a szektor alig 1,6 százaléka foglalkozik politikával, de ezeket össztűz alatt tartja a kormány.

Nem csak a „Stop, Soros!” néven ismertté vált jogszabálycsomag jelzi, hogy Magyarországon egyre nehezebb a civilek helyzete: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nonprofit szervezetekről szóló kiadványa szerint ugyanis 2011 óta összesen négyezerrel csökkent a működő szervezetek száma. Pedig hét évvel ezelőttig még fejlődés jellemezte a szektort és az 1990-es 15 ezer helyett 65 ezer nonprofit egyesület volt bejegyezve. A trend a második Orbán-kormány hivatalba lépése után egy évvel fordult meg, ennek következtében a 2016-os adatfelvétel idején már csak 61 ezer szervezetet tudtak összeszámolni.

A rendszerváltás előtt egyébként szintén nem kedveztek az állami ellensúly szerepét is betöltő civileknek, hiszen míg 1932-ben több mint 14 ezer egyesület végzett valamilyen tevékenységet, addig az 1970-es és 1980-as években már csak 6-8 ezer.

A 2011 óta tapasztalható megszűnési hullám mindenesetre tovább folytatódhat, a kormány tervei szerint ugyanis az új parlament elsőként a "Stop, Soros!" néven ismertté vált törvénycsomagot fogadja el. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy kedden már benyújtják a parlamentnek a javaslatokat, a csomag alaptörvénymódosítást igénylő részeit pedig egy héttel később tárgyalják.

A korábban közzétett változathoz képest azonban jelentősen módosul majd a törvényjavaslat. Gulyás Gergely elmondása szerint például kiveszik belőle azokat a passzusokat, amelyek a bevándorlásszervezési illetéket írták volna elő, amit a „migrációt támogató szervezeteknek” kellett volna fizetniük külföldről származó juttatásaik után. Mértéke 25 százalékos lett volna, ám Gulyás Gergely szerint ez indokolatlanná vált, mert az új változat szerint bűncselekménynek számít majd az „illegális migráció szervezése”. Ennek megfelelően azt is megpróbálják majd meghatározni, hogy mely egyesületek minősülnek „illegális migrációt támogató szervezetnek”, azonban – mint ahogyan arról lapunk több alkalommal is beszámolt – ez várhatóan számos jogvitát eredményez majd. Ennek egyik oka, hogy – mint ahogyan a neve is mutatja – ez a tevékenység eddig is büntetendő volt. Gulyás Gergely szerint olyan csomagot hoznak létre, amely öt törvényt módosít: a Btk.-t, a rendőrségi törvényt, a menedékjogról szóló törvényt, az államhatárról szóló törvényt, és a szabálysértési törvényt.

A kormány célkeresztjében lévő szervezetek - így például a Helsinki Bizottság, a TASZ, valamint az Amnesty International -, lapunk megkeresésére azt közölték, hogy kommentárjukkal megvárják a törvényjavaslat végleges szövegét.

A KSH kiadványa egyébként részletesen kitér a nonprofit szervezetek típusaira és bevételi forrásaira is. Ennek alapján a legtöbb szervezet valamilyen hobbitevékenységhez, kultúrához, sporthoz, vagy oktatáshoz kapcsolódik, ezek teszik ki az összes egyesület nagyjából 60 százalékát. Politikai vagy jogvédő tevékenységet viszont a szervezetek elenyésző része (összesen mindössze 1,6 százaléka) végez. A civil szektor egyébként összesen több mint 1600 milliárd forintos bevétel mellett működött 2016-ban, ebből a külföldről származó összeg – benne az uniós támogatásokkal - mindössze 118 milliárd forint volt.

Eddig ismertté vált részek az új "Stop, Soros!"-ban
  • Büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése
  • Kikerül belőle a bevándorlásszervezési illeték
  • Az Alaptörvénybe bekerül, Magyarország csak első biztonságos országként hajlandó menedékjogot biztosítani

Szerző
2018.05.26 07:00

Káoszt okoz a havazás az USA-ban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:55

Fotó: AFP/ JOSEPH PREZIOSO
Hótakaró borítja az amerikai Középnyugatot és a keleti partvidéket. A közlekedésben fennakadások vannak, repülőjáratokat töröltek és tízezrek áram nélkül maradtak.
A széles téli viharzóna a hétvégére elérte az Egyesült Államok keleti partvidékét, és az országos meteorológiai szolgálat a középnyugati Missouritól az északkeleti Maine államig húzódó térségben 15 tagállamra adott ki viharriadót. A Középnyugaton és az Ohio völgyében, a Nagy Tavak vidékén szombaton este 25-30 centiméteresre nőtt a hótakaró, több államban balesetekről számoltak be. Missouriban például az egyik országúton 15 autó csúszott össze, Kansasben egy hókotró csúszott az útpadkára és gázolt el egy férfit, a chicagói O'Hare nemzetközi repülőtéren pedig a kifutópályáról csúszott ki az arizonai Phoenixből leszálló gép 129 utassal a fedélzetén. Sérülés nem történt. A hóvihartól szenvedő térségben több repülőjáratot töröltek. Bostonban vasárnap 250 járatot függesztettek fel, tucatnyi járat nem indul a New York-i Kennedy repülőtérről és a szomszédos newarki légikikötőből sem. A Washington melletti Reagan repülőtéren az esőzés és a sűrű köd akadályozta a forgalmat. Vasárnap az Amtrak vasúttársaság nem indított vonatokat Chicagóból Bostonba, New Yorkba, Pennsylvaniába és Washingtonba.
Míg New York városában alig havazott, New York állam fővárosában, Albanyban 30 centiméternyi hó hullott vasárnapra virradóra, a Nagy Tavak egyike, az Erie-tó partján fekvő Buffalóban is 30 centiméternyinél vastagabb a hótakaró. Connecticut államban mintegy 14 ezren maradtak áram nélkül, de a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ennél jóval többeket fenyeget áramkimaradás. A térségben ugyanis sokfelé nem hó, hanem ónos eső esik, vasárnap éjjelre fagyot jósolnak, ez pedig azzal fenyeget, hogy leszakadnak a vezetékek. A keleti parton árvízriadót is kiadtak. Vasárnapi Twitter-bejegyzéseinek egyikében Donald Trump elnök óvatosságra intette az amerikaiakat.
Szerző
2019.01.20 18:55

Könnygázt vetettek be a rendőrök a tüntetők ellen Athénban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:17

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt tiltakoztak a görög fővárosban.
Könnygázzal oszlatta fel a tüntetőket a rendőrség Athén központjában vasárnap, a több tízezer tiltakozó Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt vonultak utcára – írja a Reuters. A helyiek szerint évtizedek óta ez volt a legnagyobb tüntetés a görög fővárosban. A New York Times arról számol be, hogy a tiltakozók be akartak jutni a Parlament épületébe, és többen kövekkel dobálták a rendőröket. A hatóságok közlése szerint tíz rendőr és egy fotós megsérült.
A macedón törvényhozásban már összejött a kétharmados többség az ország nevének megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosításhoz, a megegyezést ezután a görög parlamentnek kell jóváhagynia. Görögországban a társadalom több mint hatvan százaléka ellenzi a görög–macedón megállapodást. Ennek elsősorban történelmi okai vannak. A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek az elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Sokáig esély sem volt a névvita lezárására, mígnem Macedóniában 2017 májusában, a szociáldemokrata Zoran Zaev került kormányra, akinek egyik eltökélt szándéka volt az ügy megoldása. Enélkül ugyanis országának nem lenne esélye az uniós, illetve a NATO-integrációra. Az áttörés tavaly júniusban történt meg. Akkor a görög–macedón–albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ezután következett a ratifikáció folyamata, amely macedón részről péntek este zárult le. Összesen 81 képviselő voksolt az alkotmánymódosításra, biztosítva ezzel a kétharmados többséget. A tavaly Magyarországra menekült volt miniszterelnök, a Nikola Gruevszki által fémjelzett jobboldali VMRO-DPMNE párt képviselői bojkottálták a szavazást.
A nemzetközi közösségek fellélegeztek a szkopjei parlament szavazása után. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos gratulált a szkopjei parlamentnek a döntéshez. Közös közleményükben kifejtették, Macedónia jelentős lépést tett az európai integráció felé vezető úton. Szintén gratulált Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A megegyezés révén stabilabbá válik a régió – hangoztatta.  
2019.01.20 18:17