Gyurcsányék a pénzosztás győztesei

Publikálás dátuma
2018.05.28. 21:30
Fotó: Molnár Ádám, Népszava

Hiába végzett az elvárásainál rosszabbul a Demokratikus Koalíció (DK) az áprilisi választáson, az állami pártfinanszírozási versenyt egyértelműen Gyurcsány Ferenc pártja nyerte az ellenzéki térfélen.

– Eddig 132 millió forintot kaptunk egy évben, ami 2019-től 207 millióra nő. Az alapítványunknál 40 millió forint volt az éves támogatás, ez 76 millióra növekszik – tájékoztatta lapunkat Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója. Ezekhez jön még a frakciótámogatás is: tavaly ez saját képviselőcsoport híján nem járt nekik, most viszont nagyjából 200 millió forintra számíthatnak. Ez két részből áll: az alkalmazotti keret nagyjából évente 110 millió forint, a működési keret pedig 90 millió körül jön ki.

– Komoly parlamenti munkára készülünk, már a bizottságokban is jelen vagyunk. Rengeteg olyan alkalom lesz, amikor szükséges szakértők segítségére is. Aktív frakciót képzelünk el, amihez bizony pénz kell – mondta Sebián-Petrovszki arra a kérdésünkre, hogy mire költi a plusz pénzt a DK. Gyurcsány Ferenc pártjában egyébként egyelőre azt mérik fel, miként kell a szervezetet úgy segíteni, hogy a jövő évi önkormányzati választáson hatékonyabbak legyenek.

Ez nem az a kétharmad
A Fidesz-KDNP kétharmados többsége nem jelenti azt, hogy a kiosztható állami támogatás kétharmada is a kormánypártoknak jár. A törvény szerint ugyanis a költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát egyenlő arányban kell felosztani az országos listán mandátumot szerző pártok között. A fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg pedig a választások eredménye – tehát nem a megszerzett mandátumszám – alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott egyéni és listás szavazatok arányában illeti meg a pártokat.

Az LMP sem panaszkodhat, a pártnál 25-26 százalékos növekedés várható, tehát negyedével lesz több forrásuk, mint a legutóbbi ciklusban – tudtuk meg Kanász-Nagy Mátétól, az ellenzéki párt titkárától. Szél Bernadették eddig 174 milliót kaptak az adófizetői pénzekből, míg az alapítványuk 68 milliót. Kanász-Nagy szerint a kormánypártok sokkal több forrásból gazdálkodhatnak az oligarcháik révén, mint amennyit az állami kasszából pártfinanszírozás címen kapnak. Arra a kérdésünkre, hogy az LMP mire költi a plusz pénzt, a titkár azt mondta: a meglévő szervezeti, hálózati és szakértői bázisukat bővítik. – A helyi ügyeket akarjuk felkutatni, feldolgozni, bevinni a parlamentbe és megoldásokat találni. Most állt fel az új elnökségünk, lesz új költségvetésünk, de ezek a fő irányok – mondta Kanász-Nagy Máté. A titkár arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a kampányban százmilliós nagyságrendű hitelt vettek fel, amelynek a részleteit évekig kell törleszteniük.

– A Jobbik állami támogatása is nőni fog, az eddigi 476 millió helyett nagyjából 510 millióval tervezhetünk – fogalmazott lapunknak Schön Péter. Mint ismert, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 331 millióra büntette a Jobbikot és további 331 millióval csökkentenék a párt állami támogatását tiltott pártfinanszírozás miatt. Schön leszögezte nincs új információjuk az eljárásról. – Utoljára a kampány elején kaptuk azt a tájékoztatást, hogy júliustól vonják le a büntetést, de ennek módjáról azóta sem kaptunk értesítést az Államkincstártól – mondta a politikus.

A szocialistákat éri majd a legnagyobb anyagi veszteség. A pénteki Magyar Közlöny szerint ugyanis az MSZP és a pártalapítványa összesen csaknem 120 millió forinttal kap kevesebb támogatást az év hátralévő hét hónapjában. A Párbeszéd, illetve a hozzá tartozó Megújuló Magyarország nevű alapítvány esetében a kiesés 15,5 millió forint lehet.

Kerestük a kormánypártot is, de nem válaszoltak lapzártánkig, így esetükben is a 2018-as frissen megjelent adatokra hivatkozunk. Eszerint Orbán Viktorék 53 millió forinttal költhetnek többet, a Balog Zoltán leköszönő humán-miniszter vezette pártalapítványunk pedig 22 millió pluszt kap.

Ennyiből nem lehet
Ennyi pénzből nem lehet biztosítani egy országos hálózat működését – mutatott rá Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, aki szerint valójában a pártok egyéb bevételekhez is jutnak. Azt is megjegyezte, hogy a kormánypárti politikusok korábban azt nyilatkozták, a civil szervezetek külföldi támogatása azért aggályos, mert ezeknek az egyesületeknek alulról kellene szerveződniük, azaz az állampolgároknak kellene őket eltartaniuk. - Ez az érvelés azonban a pártok esetében is sántít, hiszen kizárólag tagdíjakból nem képesek fenntartani magukat, a valós tagság létszámát pedig rendre felülbecsülik – fogalmazott a jogi igazgató.
Ezt egyébként az is alátámasztja, hogy az április 8-i választások idején az ellenzéki pártok nem tudtak mind a csaknem 11 ezer szavazókörbe szavazódelegáltat küldeni, emiatt pedig voltak olyan helyek, ahol kizárólag kormánypárti küldöttek ellenőrizték a voksolás tisztaságát. A pártok bevételeiket tekintve igen korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek, nem fogadhatnak el például cégektől, más országoktól támogatást, így az állami juttatásokon és a tagdíjakon felül csak az általuk
Ligeti Miklós szerint az is árulkodó, hogy a pártok a választások évében ugyan nagyobb büdzsét vallanak be, ám ez korántsem fedezi a kampányok becsült értékét.
Az idei kampányköltések egyébként majd csak 60 nappal a választások után lesznek nyilvánosak, a pártoknak ugyanis addigra kell elkészíteniük a beszámolójukat. Ezek a hivatalos adatok azonban már 2014-ben is jelentősen eltértek a valóságtól: a Transparency International adatai szerint például csak a kormányoldal kampányköltségei – az általuk bevallott 984 millió forinttal szemben - elérhették a 4 milliárd forintot. A Jobbik kampánya a hivatalos 838 millió forint helyett 1,2 milliárd forintba kerülhetett, a baloldali pártok pedig a hivatalos adat majdnem kétszeresét, 1,6 milliárd forintot költhettek erre a célra. A törvény értelmében egy párt a parlamenti választási kampányára legfeljebb 995 millió forintot költhetett, és ebből legfeljebb 703 millió forint származhatott állami forrásból.

Hőség zivatarokkal

Publikálás dátuma
2018.05.28. 19:16
Illusztráció/AFP
Kedden a Dunántúlon és az ország középső harmadában erőteljesebb lesz a gomolyfelhő-képződés a többórás napsütés mellett, és ezeken a területeken elszórtan kell záporra, zivatarra számítani. Keleten eközben derült vagy legfeljebb gyengén felhős, napos, csapadékmentes idő ígérkezik. A keleti, délkeleti szél nagy területen megélénkül, emellett zivatar környezetében átmeneti szélerősödés is előfordulhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 14 és 19 fok között alakul. A legmagasabb nappali 26 és 31 fok között valószínű.

Szerdán a Dunántúlon változóan felhős ég mellett a legtöbb helyen több órára kisüt a nap, másutt napos időre számíthatunk kevés gomolyfelhővel. A Nyugat-Dunántúlon néhol zápor, esetleg zivatar kialakulhat, másutt csapadék nem valószínű. A délkeleti, keleti szél többfelé megélénkül, zivatar környezetében erős vagy viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13 és 19, a legmagasabb nappali 27 és 31 fok között alakul.

Csütörtökön a sok napsütés mellett a Dunántúlon erőteljesebb, másutt gyengébb gomolyfelhő-képződésre számíthatunk, előbbi területen elszórtan, attól keletebbre néhol várható zápor, zivatar. A Dunántúlon a déli, délkeleti szél helyenként megélénkül, másutt mérsékelt marad a légmozgás, illetve szélerősödés csak zivatar környezetében lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13 és 19, a legmagasabb nappali 28 és 32 fok között várható.

Pénteken a Dunántúlon változóan felhős időre számíthatunk több-kevesebb napsütéssel, másutt többnyire napos idő ígérkezik gomolyfelhőkkel. A Dunántúlon szórványosan, az ország többi részén helyenként valószínű zápor, zivatar. Az Alföldön az északkeleti szél kis területen megélénkül, másutt mérsékelt marad a légmozgás, illetve zivatar környezetében átmenetileg erős vagy viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13 és 20, a legmagasabb nappali 25 és 31 fok között várható, a Nyugat-Dunántúlon lesz napközben a hűvösebb.

Szombaton a napsütés mellett északkeleten, keleten gyengébb, másutt erőteljesebb gomolyfelhő-képződés valószínű, és előbbi területen csak néhol, az ország többi részén elszórtan várható zápor, zivatar. Az északkeleti szél többfelé megélénkül, zivatar környezetében erős vagy viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 20, a legmagasabb nappali a Dunántúlon 23 és 27, másutt 27 és 30 fok között valószínű.

Vasárnap a napsütés mellett erősebben és gyengébben gomolyfelhős területek egyaránt lehetnek, szórványosan várható zápor, zivatar. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, szélerősödés csak zivatar környezetében lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13 és 18, a legmagasabb nappali 22 és 29 fok között valószínű.(forrás: met.hu)

Szerző
Témák
időjárás

Végre! Eltüntették a Corvin borítását

Publikálás dátuma
2018.05.28. 19:06
A Corvin áruház épülete a bádogborítás elbontása után a fővárosi Blaha Lujza téren 2018. május 28-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Corvin Áruházat 1926. március 1-jén nyitották meg, a hamburgi M. J. Emden und Söhne cég alapította, egymillió magyar korona alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke Lewin Miksa lett, és ő volt az áruház első igazgatója is. Az épületet Reiss Zoltán tervei alapján építették meg, és klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzatot kapott. A látszólag egyemeletes homlokzat valójában négy emeletet rejtett maga mögött, melynek ablakai teljes négy emelet magasságban összefüggtek, és ezeket alig észrevehető fabetétek választották el. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid szobrászművészek munkái díszítették.

Az áruház megjelenésével a Blaha Lujza téri csomópont a főváros egyik legforgalmasabb kereszteződésévé vált, és itt, a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán helyezték üzembe az ország első villanyrendőrét, 1926. december 23-án. A Corvinban nagy sikernek örvendett az 1931-ben felszerelt mozgólépcső, mely az első ilyen szerkezet volt az országban.

Az áruház a második világháború során kiégett ugyan, de csupán kisebb sérüléseket szenvedett. 1944-ben bezárt. A talpra álló intézményt 1948-ban államosították. Újjáépítése után Budapest Nagyáruház néven működött. Az 1956-os forradalomban az épületet nagyobb károk érték. 1966-ban az Országos Áruházi Vállalat üzemeltetésébe adták, amely 1967-től Centrum Áruházak néven folytatta tevékenységét, az áruház pedig felvette a Centrum Corvin Áruház nevet. A belső felújítás mellett ekkor került a tér felőli homlokzatra az alumíniumborítás. (Wikipédia)

Szerző