A kiszivárgott koncepció alapján azon államok pénzelését vágnák meg, melyek eddig bőségesen részesültek az uniós forrásokból. Helyettük a 2021-27 közti ciklusban a déli államok felzárkóztatására költenének.
Lengyelország támogatását 23 százalékkal csökkentenék - ez 19,5 milliárd euróval kevesebbet jelentene, mint amennyit a 2014-20-as ciklusra kaptak, ami 2018-as árfolyamon számolva 83,9 milliárd euró volt. Magyarország, Csehország, Észtország és Litvánia még ennél is nagyobb arányú, 24 százalékos csökkentést kaphat - ez az érvényben lévő szabályozás szerint a legtöbb, amit kiadhatnak.
És így járnának jól a déliek: Spanyolország 5 százalékkal kaphat többet, így érkezne hozzájuk 34 milliárd euró; Görögország támogatása a maximális 8 százalékkal emelkedne, 19,2 milliárdra; és Olaszország 6,4 százalékkal kapna többet, összesen 38,6 milliárd eurót. Mellettük Portugáliának és Ciprusnak is több forrást folyósítanának, így a következő körben jobban kedvezményezett déli államokra összesen 3,7 milliárd euróval jutna több.
Az EU a források elosztását is átszabná. A jövőben a korlátozott GDP/fő alapú számítás helyett figyelembe vennék a fiatalok munkanélküliségi rátáját, az oktatási szinteket, a szén-dioxid-kibocsátást és a 2014-2017 közti bevándorlás mértékét is.
