A kajszibarack kilója 700-800 forint alá nem nagyon megy, mert a termést megtizedelte a márciusi fagy. Különösen az ország déli megyéiben egyes ültetvényeken idén lemondhatnak a szüretről is. Kertészeti ágazatai szakemberek régóta hangoztatják: az alacsonyabban fekvő síkvidéki területeken nagyobb a gyümölcstelepítés kockázata a fagyok miatt, mint a magasabban fekvő, dombos részeken. Igaz, léteznek megfelelő védekezési módszerek, például a permetfüggöny, de az költséges és leginkább az öntözéses gazdaságokban jelenthet ideiglenes megoldást. Természetesen elhúzódó mínusz 10 fokos, illetve az alatti hidegben már az sem menti meg a gyümölcsfákat.
Az őszibarack kilója átlagosan 600 forintos áron kapható. Ám ha csökkenni fog a termőterület, hosszabb távon ennek a kedvelt gyümölcsnek is jócskán felmehet az ára. Márpedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb felmérése szerint sok gazda foglalkozik azzal a gondolattal, hogy mást ültet az őszibarackfák helyett.
Az alma után a legnagyobb területen termesztett cseresznye viszont a fagykárokat jobban bírta, mint a barack, és az utóbbi időszak légköri aszálya, a korai nyári meleg gyorsabban érlelte a termést a szokásosnál. A csonthéjas gyümölcsöt a 700-900 forint között kínálják, de ennél magasabb árakkal is találkozhat a vásárló.
A lassan kifutóban lévő eper árai alaposan lezuhantak a kezdeti 1800-2000 forinthoz képest. Jelenleg akár naponta változó áron, de átlagosan 600-800, néhol még mindig 1200 forintért mérik kilóját.
A statisztikai hivatal összeírása a barackosok megfogyatkozásán kívül is egyéb fontos változásokra is felhívta a figyelmet. Összesen 1 500 településen 15 ezer gazda 37 ezer ültetvényét mérték fel a KSH szakemberei 2018. február – április közepe között. Minden 2 500 négyzetméternél nagyobb kertészetet felvettek az adatbázisba, így mintegy 73 ezer hektár ültetvényről készült felmérés.
A szakembereket nem érte meglepetés: a legutóbbi, 2012-es összeírás óta nem változott az arány, a hazai gyümölcsültetvények 53 százalékán az alma és a meggy osztozik.
A statisztikai hivatal szakemberei a gazdák telepítési terveire is kíváncsiak voltak. A válaszokból kiderült, hogy 2022-ig összesen 17 ezer hektár gyümölcsöst telepítenének és 12 ezer hektárt vágnának ki - közölte Tóth Péter, a KSH mezőgazdasági statisztikai osztályának tanácsadója az előzetes felmérés eredményéről tartott tegnapi tájékoztatón. A legnagyobb területen almát, meggyet és diót terveznek telepíteni a kertészetek. A rossz hír, hogy az egyik legkedveltebb gyümölcs, az őszibarack termőterülete viszont összességében csökkenhet, ami akár az árakat is feljebb tornázhatja majd.
Az összeírt gyümölcsfajok közül a bodzaültetvények a legfiatalabbak, területük kétharmadát 2010 után építették, az almások és körtések harmada viszont 2000 előtti telepítésűek.
Az sem véletlen, hogy a munkaerőiány is a kertészeteket sújtja a leginkább. Ez az ágazat ugyanis minimális szaktudást, gyakorlatot igényel, ezért a közfoglalkoztatottak többsége nem alkalmas kertészeti munkára. Jellemző az ágazatra, hogy a mezőgazdaság átlagához képest jóval magasabb a legalább közép, illetve felsőfokú szakképesítéssel rendelkező gazdálkodó.
Hasonlóan jó a 40 év alatti fiatalok aránya is, amely eléri a 21 százalékot, ami 2012-hez képest 3-4 százalékos növekedést jelent. A 65 év feletti időseké pedig 23 százalék. A fiatalok részaránya Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb, 36,2 százalék, Csongrád megyében pedig a legalacsonyabb, 12 százalékkal. A javuló adatok egyebek mellett annak is köszönhetőek, hogy sok olyan egyéni gazda hagyott fel a mezőgazdasági tevékenységgel, akinek szakképzettsége nem, csak gyakorlata volt. Az elmúlt fél évtizedben 15-20 százalékkal csökkent a gazdaságok száma. Vagyis nem a képzettek száma bővült érdemben, hanem az arányuk nőtt meg a kevesebb gazdálkodó között – erősítette meg a Népszava felvetését Tóth Péter.
A gazdaságok kétharmada áll kapcsolatban kereskedőkkel, 13 százalékuk használ és nyolc százalékuk birtokol is van tárolót vagy hűtőházat. A gazdák 153 féle alma, 25 féle meggy, valamint kétfajta dió, és egy bodzafélét neveztek meg - mondta Tóth Péter. Az egykor emblematikus hazai almafajtának tartott jonatán viszont két évtized alatt alaposan háttérbe szorult. Egykor 34 százalékát tette ki az ültetvényeknek, ma már alig 8,8 százalék a részaránya.
Talán a kertészeti ágazat igényelné leginkább az öntözést. A hazai gyakorlat azonban nem túl biztató. A cseresznye és a körte ültetvények majd’ fele, a meggynek 37 százaléka lenne öntözhető, de a gazdák ezeknek a lehetőségeknek a felét sem használják ki. A legkevésbé a bodza és a dió ültetvényeknél megoldott a vízutánpótlás.
