Csak most lett veszélyes a bírák oktatása

Publikálás dátuma
2018.05.29. 21:11
Handó Tünde - Népszava fotó

Januárban még nem aggódott az Országos Bírósági Hivatal (OBH) amiatt, hogy "Soros-szervezetek", például a Magyar Helsinki Bizottság részt vettek a bírák képzésében. Handó Tünde év elején az Origónak azt mondta: "2016-ban összesen 528 képzést szerveztünk 25 ezer résztvevővel, ehhez képest volt egy kétszer egynapos rendezvény, egy civil szervezet projektjének részeként a gyűlölet-bűncselekmények témájában. Ezen összesen 19 bíró és 20 ügyész vett részt. Ez nem jelent semmilyen veszélyt a bírói karra." Hozzátette: "Valós veszélyt jelentenek ugyanakkor azok a szervezettnek tűnő sajtótámadások, amelyek a bírósági szervezetből származó álhírekből próbálnak botrányt kavarni."

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője vasárnap mégis arról beszélt, hogy "az egyik legismertebb migránsbarát Soros-szervezet", a Magyar Helsinki Bizottság rendszeresen "úgynevezett migránspárti" érzékenyítő tréningeket tart bíróknak, bírósági alkalmazottaknak a migránsokat érintő ügyekben.

Az OBH egy nappal későbbi közleményében sietett közölni: "egyes személyek vagy szervezetek tevékenysége – akár az oktatáson keresztül – az általuk preferált világnézet és jogértelmezés bírákra erőltetését is célozhatja". Álláspontjuk szerint ugyanakkor az "OBH mindig is odafigyelt arra, hogy az általa szervezett képzéseken szigorúan csak szakmai megnyilvánulások kapjanak helyet. Például a Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével 2016-ban egy alkalommal került sor bírák képzésére (...) A gyűlölet-bűncselekményekről szóló kétszer egy napos képzésen összesen 19 bíró és 20 ügyész vett részt." Az OBH most is azt közölte: "Amik a bírósági szervezetre jelenleg valós veszélyt jelentenek, azok az immár a külföldi médiában is megjelenő nyomásgyakorlási kísérletek."

Kedden egyébként a Handóhoz hű bírósági vezetők (törvényszéki és ítélőtábla elnökök) nyílt levélben szólították fel az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjait: "ne veszélyeztessék a magyar bírósági szervezet jövőjét". Az ügy előzménye, hogy az OBT kilátásba helyezte: kezdeményezi, fosszák meg tisztségétől Handót.

Megdöbbentek Vida megbízásán
Döbbent csend - ez volt a reakciója a Fővárosi Törvényszék (FT) hétfői összbírói értekezletének Handó bejelentésére, hogy egyéves időtartamra Polgárné Vida Juditot bízza meg az FT vezetésével. Az OBH-elnök egyúttal eredménytelenné nyilvánította az FT elnöki posztjára kiírt második pályázatát. A pályázat sorsáról ezen túl semmit nem tudni, noha Handónak indokolnia kellene döntését.
Úgy tudjuk, a posztra kiírt újabb pályázatra ezúttal is csak egy jelentkező - a korábbi elnök Fazekas Sándor - volt, mint az elsőre. Akkor Handó azzal érvelt, hogy Fazekas nem felel meg a fokozódó kihívásoknak, amik előtt a bíróságok állnak. Fazekas annak ellenére nem lett elnök, hogy a törvényszék áprilisi, 550 fős összbírói értekezlete 78 százalékos támogatásáról biztosította.
A megbízott elnök, Vida Judit személye rendkívül megosztó, törtetőnek, karrieristának tartják. Úgy tudjuk, többen lemondásukat fontolgatják megbízása miatt. Hiába volt korábban az FT elnökhelyettese, egy plágium-ügy miatt lemondásra kényszerült, ám Handó megmentette, és az OBH elnöki biztosaként dolgozhatott tovább.

Szerző

Kizárták Dúró Dórát a Jobbik-frakcióból

Publikálás dátuma
2018.05.29. 21:05
Dúró Dóra még 2014-ben a parlamentben - Fotó: Németh András Péter
Kizárták Dúró Dórát a Jobbik frakciójából. A döntést a párt parlamenti képviselőcsoportjának keddi ülésén hozták meg – írta meg az Alfahír. Az értesülést Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője megerősítette.

Dúró, Toroczkai László elnökhelyettes-jelölte volt a Jobbik május 12-i tisztújításán. Mint ismert, Sneider Tamást választották elnökké, ezt követően Toroczkai bejelentette: "Mi Magunk" néven platformot alapít a Jobbikon belül. A párt elnöksége szerint azonban ez az alapszabályba ütközik, így fegyelmi eljárást kezdeményeztek az alulmaradt elnökjelölttel. A platformhoz a Jobbik-frakcióból csak Dúró csatlakozott.

Mirkóczki az Alfahírnak azzal indokolt, hogy "bizalmi válság alakult ki" a képviselővel szemben. Hozzátette: Dúró mandátumának sorsáról a párt elnöksége dönthet. A Jobbik alapszabálya szerint – idézte fel a portál -, ha az elnökség kétharmada úgy dönt, felszólíthatják mandátumának visszaadására. A párt parlamenti képviselői a Szent Korona előtt tett esküjükben vállalták, hogy ennek alávetik magukat. 

Szerző

Puhul a kormány a közszolgák béremelésében

Publikálás dátuma
2018.05.29. 20:12
Fotó: Molnár Ádám
A kormány napokon belül összehívja a közszféra érdekegyeztető fórumát, érik a bérmegállapodás. Ugyanakkor senki nem tudja, miről szól a választás előtt meghirdetett Modern Falvak program.

Egyelőre fogalma nincs a kormánynak, hogy milyen tartalommal kellene megtöltenie a Modern Falvak néven bejelentett fejlesztési csomagot, de az országgyűlési választás küszöbén nem tehette meg, hogy legalább egy halvány ígéretmézzel átkent madzagot ne húzzon el a kistelepülési vezetők orra előtt. Ezt lehetett kiolvasni a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárának szavaiból a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) tegnapi küldöttgyűlésén. Pogácsás Tibor szerint a már korábban elindult Modern Városok programra azért volt szükség, mert túl nagyok a területi különbségek az ország nagyvárosai között, közülük több is segítségre szorul, hogy a gazdasági fejlődésben és a magasan képzett munkaerő megtartásában is előbbre tudjon lépni. A kisebb települések jövőjét meghatározó fejlesztéseket egy ernyő alá gyűjtő Modern Falvakról azonban csak annyit tett hozzá: ki kell találni, „mit kell érteni alatta”, tartalommal kell feltölteni és immár kutatások is segítik, hogy megvalósítható, reális tervek szülessenek.

A TÖOSZ elnöke próbált optimistán csatlakozni a homályos tervekhez, de alapvető információk nélkül Schmidt Jenő is csak azt tudta kijelenteni, ez sokéves, ciklusokon átívelő csomag lesz, a vidék átalakítása, modernizálása nem mehet végbe egyetlen kormányzati periódusban.

Pogácsás államtitkár szerint ezek mellé lassan „bekúszik” egy harmadik fejlesztési irány, az „okos városok” létrehozása. A központi informatikai fejlesztéseken túl azonban a települések sokszor vesznek meg a munkájukat segítő programokat, vagyis ezen a téren kaotikus viszonyok jöttek létre. A belügyi tárca most egységes irányelveket akar összeállítani, hogy legalább olyan elektronikus segédprogramok működjenek mindenfelé, amelyek a közigazgatási rendszer más pontjain is használhatók, vagyis egy egységes rendszerbe illeszkednek.

Az államtitkár ugyan többször is hangsúlyozta, hogy a maguk részéről az önkormányzati rendszer átalakítását lezártnak tekintik, a feladatok egy részének államosítása, más ügyek járási szintre emelése, a kistelepüléseken a közös hivatalok kialakítása eredményes volt, de a rákosligeti művelődési házban egybegyűlt polgármesterek a kistelepülések önállóságának felszámolásáról szárnyra kelt korábbi hírek miatt a hisszük is, meg nem is bizonytalanságának tétova fejbillentésével ültek a padsorokban. S ezt az érzést csak erősítette, hogy Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára sem kápráztatta el a hallgatóságot túl sok konkrétummal. Így nem tudtuk meg, mekkora összeg szerepel majd a költségvetés önkormányzati fejezeténél, mindössze azt erősítette meg, hogy 2019-ben az egészségügy korszerűsítése és a nyugdíjasok helyzetének javítása mellett a Modern Falvak elindítása lesz a legfontosabb feladat, amihez költségvetési források kellenek. Mindenkit megnyugtatott, hogy összességében az önkormányzatok gazdálkodása stabil, több pénzhez jutnak egy évben, mint amennyit elköltenek, már 2016 végén 670 milliárd forintnyi lekötött betét volt a nevükön.

A legtöbb konkrét kérdés a bölcsődék létrehozásával és az iskolai étkeztetés megszervezésével kapcsolatban merült fel, de a polgármestereknek ismét csalódniuk kellett, amikor konkrét választ vártak. Kiderült ugyanis, hogy a pénzügyi vezető még csak nem is hallott arról a mindennapos gondról, hogy a nem ÁFA körbe tartozó önkormányzati hivataloknak azok után a gyerekek után is be kell fizetniük az ebéd ÁFA részét, akik a kormány döntése szerint ingyenesen étkeznek. A hamarosan megjelenő bölcsődei pályázatoknál legalább arról számolt be, hogy enyhítettek a feltételeken és emeltek a keretösszegen is, országosan és külön Pest megyében is 4,5 milliárd forintra lehet pályázni.

A polgármesteri hivatalokban dolgozó köztisztviselők és alkalmazottak béremeléséről azonban a helyettes államtitkár csak annyit közölt, hogy néhány héten belül már lesz mit mondani róla, de most még nem. A TÖOSZ küldöttgyűlésén jelen lévő Boros Péterné ezt a Népszavának megerősítette, mert ígéretet kaptak rá, hogy a kormány napokon belül összehívja az Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) plenáris ülését. A közszféra döntéshozó fóruma a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) javaslatai alapján tárgyalhat és határozhat a minimálbér mindenkori összegére alapozott – a közszféra egészére egyformán érvényes – bérrendszerről, ennek részeként a diplomás minimálbér bevezetéséről. A felvetésre, hogy ezek szerint puhul a kormány, Borosné óvatos optimizmussal felelt. Szerinte a kormány belátta, hogy a 680 ezer közszolgálatban dolgozó 10 százaléka már hiányzik, mert a legjobbak elmentek a sokszor tíz éve elmaradt béremelések miatt, ez pedig már a hivatalok működőképességét kezdi veszélyeztetni.