Olaszország: a szakértői kormány megalakítását is felfüggesztették

Publikálás dátuma
2018.05.30. 16:03
Az olasz szenátus ülésterme hiába várja az új kormányt. Illusztráció: Alberto PIZZOLI / AFP
Az olasz szakértői kormány megalakításának "felfüggesztését" jelentette be Carlo Cottarelli kijelölt miniszterelnök szerdán, hangsúlyozva, hogy új lehetőség merült fel politikai kormány felállítására - írja az MTI. Sajtóértesülések szerint a miniszterelnök-jelölt kész a visszalépésre.

Carlo Cottarelli közleményében azt írta, a fejleményekre vár. A kormányalakítással hétfőn megbízott Cottarelli arra utalt, hogy Luigi Di Maio, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője az M5S és a Liga közös kormánya megalakításának újraindítására szólította fel Sergio Mattarella államfőt.

Matteo Salvini, a Liga vezetője egyelőre továbbra is új választásokat szorgalmaz.

Sergio Mattarella államfő azután bízta meg kormányalakítással a közgazdász Carlo Cottarellit, hogy vasárnap nemet mondott az M5S és a Liga pénzügyminiszter-jelöltjére, és ezzel megakadályozta a két párt közös kormányának létrejöttét. Az államfő szakértői kormányban látta a megoldást, amely az új választásokig vezetheti Olaszországot. A Carlo Cottarelli által vezetendő kormánynak azonban egyetlen párt sem kíván bizalmat szavazni. Ezért kedden az M5S, a Liga és a balközép Demokrata Párt (PD) is minél előbbi parlamenti választásokat szorgalmazott.

A felfokozott és kaotikus helyzetben Luigi Di Maio, aki hétfőn még az államfő elleni mozgósításra szólított, együttműködést ajánlott fel a köztársasági elnöknek az M5S-Liga közti kormányalakítás újraindításával. Az M5S vezetője nyilatkozatai szerint a miniszterelnök-jelölt ismét Giovanni Conte lehet, aki vasárnap adta vissza korábbi kormányalakítási megbízatását. Luigi Di Maio azt sem zárta ki, hogy a miniszterelnök-jelölt ezen a ponton a Liga politikusa is lehetne, ami meglepetésnek számít, hiszen a két párt közötti szerződés értelmében a kormányfőt a március 4-i választásokon 32 százalékot szerzett M5S jelöli, nem pedig a 17,4 százalékos Liga. Igaz, a legfrissebb felmérések szerint a Liga támogatottsága már 27 százaléknál van, miközben az M5S 29-re csökkent.

Matteo Salvini szerint a szálakat az államfő bogozta össze, ezért most neki kellene megoldást találnia. Salvini bejelentette, hogy az olasz államfő közvetlen megválasztását akarják bevezetni. A Liga vezetője azonban hangsúlyozta, hogy a párt "nem akadályozza, hogy megoldás szülessen a válsághelyzetben". Salvini elismerte, hogy ő sem akar a nyár közepén újabb parlamenti választást tartani, inkább három-négy hónap múlva lenne kedve hozzá. A Liga politikusa megjegyezte, hogy addig is az M5S-Liga többségű római parlament bizottságainak meg kell kezdenie munkáját a két párt reformjainak előkészítésére.

Az elemzők csak a fejüket fogva találgatnak: Carlo Cottarelli vagy felállítja szakértői kormányát, amely nem kap bizalmat a parlamentben, vagy visszalép. Ezt követően az államfőnek új választásokat kell kiírni. Nem kizárt, hogy a pártok mást javasolnak: egy félig politikai, félig "átmeneti" kormányt az azonnali választások elkerülésére.

Az államfő újraindíthatja az egyeztetést az M5S-Liga közös kormányáról is. Kérdés persze, hogyan lehetne ez most lehetséges, ha a 86 napja tartó egyeztetés nem volt elegendő a politikai kormány felállításához. A Liga néhány nappal ezelőtt még ragaszkodott Paolo Savona pénzügyminiszter kinevezéséhez, akinek kinevezését az államfő a pénzpiacok reagálásától tartva megvétózta.

A jobbközép koalícióhoz tartozó Olasz Testvérek (FdI) jelezte, ha megalakul az M5S-Liga kormány, az FdI is csatlakozna hozzá. Az FdI a márciusi választásokon 4,3 százalékot szerzett.

Szerző

Fegyverszünetet kötött Izrael és a Hamász

Publikálás dátuma
2018.05.30. 12:45
Füst gomolyog Gáza város felett, ahol az izraeli légierő több épületet is bombázott 2017. május 29-én Forrás: AFP/ Ashraf Amra /
Az iszlamista szervezet kedden még száz rakétát és gránátot lőtt át a Gázai övezetből, az izraeli haderő bombázással válaszolt.

Tűzszünetet kötött egyiptomi közvetítéssel Izrael és a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász – idézi a Háárec című izraeli újság értesülését az MTI.

A lap szerint a Hamász egyetértett az ideiglenes fegyverszünettel, az izraeli hadsereg pedig tiszteletben tartja a megállapodást mindaddig, amíg nem lőnek az övezetből. Az izraeli indoklás szerint azért fogadják el az egyezményt, mert nem kívánják kínos helyzetbe hozni Egyiptomot, mert szeretnék megőrizni Kairó közvetítő szerepét. Ha azonban kiújulnak a gázai támadások, akkor Izrael hevesebben fog válaszolni - közölték meg nem nevezett jeruzsálemi illetékesek a lappal.

Rakéták mindkét oldalon

Kedd reggel óta mintegy száz aknagránátot és rakétát lőttek a Gázai övezetből Izrael felé, de ezek túlnyomó többségét elfogta és megsemmisítette a Vaskupola nevű rakétaelhárító védelmi rendszer. Ez volt az eddigi legsúlyosabb gázai támadás 2014 óta. 

Izrael légicsapásokkal válaszolt, csaknem harminc helyszínen, így Gáza városban is bombázta a fegyveres szervezetek épületeit, de a  célba vett létesítményeket  előzőleg kiüríthették a támadásoktól tartva, ezért sem érkeztek jelentések palesztin áldozatokról.

Az Gázai-övezet szomszédságában lévő településeken a gyerekek negyede nem ment iskolába szerdán, noha a hadsereg polgári védelmi parancsnoksága közölte, hogy az oktatás zavartalan.

A katasztrófa napja

A Hamász és a zsidó állam konfliktusa azután újult ki, hogy az Gázai-övezetben élő palesztinok a félkatonai szervezet biztatására heteken át tüntettek a zónát és az izraeli területeket elválasztó határkerítés megnyitásáért.

A izraeli katonák nehéztüzérséggel válaszoltak a kődobálásra is, a sok halálos áldozattal járó konfliktus legvéresebb napja május 14-e volt, amikor az Egyesült Államok Izrael alapításának 70. évfordulóján Jeruzsálembe költöztették nagykövetségüket. Az évfordulót a palesztinok Nakbának, a katasztrófa napjának nevezik, mivel 1948-ban több százezer ősük kellett elhagyja korábbi otthonát, vagyis az alakuló állam területét. A tüntetések során közel hatvanan meghaltak, és 1200-an meghaltak a palesztin oldalon.

Szerző

Tito ma is népszerű

Publikálás dátuma
2018.05.30. 12:43
Tito tisztelője egy belgrádi megemlékezésen. Fotó: VLADIMIR ZIVOJINOVIC / AFP
A belgrádi Politikatudományi Kar hallgatói által végzett Generációk és a politika elnevezésű felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 59,2 százaléka pozitívan értékeli a csetnikvezér, Dragoljub Mihailović történelmi szerepét, míg Josip Broz Titóról a válaszadók 59,1 százaléka vélekedik így.

A Politika napilap tudósítása szerint a felmérés készítői Slobodan Milošević és Zoran Đinđić megítélésével is foglalkoztak. Az eredmények kimutatták, hogy főleg a fiatalabb generáció tagjainak (18 és 25 év között) van negatív véleménye Miloševićről, pozitívan pedig főként a 65 évnél idősebbek vélekednek róla. 64 százalékuk negatív értékelést adott róla, míg Đinđić esetében ez az arány összesen 33 százalék.

A Vajdaság Ma honlapja által idézett felmérés szerint a megkérdezettek 59 százaléka tekint pozitívan Ratko Mladić történelmi szerepére, s 57 százalékuk véli úgy, hogy a bosnyákok srebrenicai megölése bűncselekmény volt, nem népirtás. A fiatalabb korosztály mindössze 27 százaléka, az idősebb polgároknak pedig hét százaléka szerint történt népirtás.A legfiatalabb válaszadók (65 százalékuk) Aleksandar Vučićot választotta a generáció vezetőjévé, a 25 és 35 év közötti korosztály többsége (52 százalék) pedig Zoran Đinđić mellett döntött, a 70 évnél idősebbek 60 százaléka pedig Josip Broz Titóra szavazott.

A generációk között a legnagyobb szakadék a nemi esélyegyenlőséget illető kérdésekben tapasztalható. A fiatalabbaknak mindössze tíz százaléka fordítana hátat annak a barátjának, aki felfedi, hogy az LGBT populációhoz tartozik, a nyugdíjasok közül viszont minden második így cselekedne. A legidősebb válaszadók 10,6 százalékának nem lenne kifogása egy meleg államfő ellen, míg a fiatalok 39,9 százaléka nem ellenezné. Azonban a megkérdezett férfiak 81 százaléka nem támogatna egy meleg elnökjelöltet.

A kérdésre, hogy Szerbia uniós csatlakozására szavaznának-e, ha ennek Koszovó elszakítása lenne a feltétele, 85 százalékuk negatív választ adott. A válaszadók 78 százaléka szerint Szerbiában be kellene vezetni a halálbüntetést - írja a Politika belgrádi lap.

Szerző