Az elhunyt labdarúgóként is sikereket ért el, az MTK saját nevelésű játékosaként 1954-től több, mint egy évtizeden át viselte a kék-fehér mezt. A fővárosiakkal bajnok, Kupagyőztesek Európa Kupája - döntős és kétszer a Közép-európai Kupa győztes volt, miközben az 1960-as római olimpián bronzérmet szerzett a nemzeti csapat színeiben.
Az aktív évek után 1965-ben edzőnek állt, kezdetben az MTK utánpótlásáért dolgozott, az 1968/1969-es idényben viszont már az első csapat kispadján ült. 1970-'72 között az Egri Dózsa, 1972-'77 között a Videoton SC, 1977-'78 között a Vasas SC, 1978-'79 között a magyar válogatott, 1980-'83 között a DVSC, 1983-'86 között újra a Videoton SC, 1986-'87 között a spanyol Las Palmas, 1987-'88 között harmadszor is a Videoton SC, 1989-'90 között a Szeged SC, 1990-'93 között az Újpest vezetőedzője volt.
Kovács Ferencet már 1983-ban mesteredzői díjjal tüntették ki, ám legnagyobb sikereit a Videotonnal érte el. Magyar bajnoki ezüstérmes lett 1976-ban, bronzérmes 1984-ben és 1985-ben is a fehérváriakkal. Kovács vezetésével jutott el az UEFA Kupa döntőjébe a Videoton, aki így Székesfehérváron igazi legendának számított.
"Döbbenten és értetlenül állunk a tragédia előtt. Pár napja még felhőtlenül ünnepeltük az aranyérmet, és terveztük a jövőt" - mondta megrendülten a Videoton tulajdonosa, Garancsi István, miután megtudta a hírt.
Kovács Ferenc az elmúlt években is aktívan élt és a labdarúgásnak szentelte mindennapjait, 2008 óta a Videoton FC tiszteletbeli elnökeként és az Magyar Labdarúgó-szövetségben is dolgozott. Számára a titulus nem csak egy üres szólam volt, hiszen szinte nem telt el nélküle Vidi-meccs, edzőmérkőzésekre, valamint idegenbeli bajnoki találkozókra is kísérte a csapatot, természetesen a helyszínen ünnepelte klubunk harmadik bajnoki sikerét is vasárnap a Pancho Arénában – írta a vidi.hu.
Kovács Ferencet a Videoton FC saját halottjának tekinti.
