Kisebb Unió, kisebb büdzsé

Publikálás dátuma
2018.05.31. 07:22

A kormány cselekvő (proaktív) hozzáállását hiányolja az uniós forrásokról folyó tárgyalások során Fazakas Szabolcs, volt miniszter, európai parlamenti képviselő

Az új uniós költségvetésből tizennégy ország kapna kevesebb támogatást, ám arányaiban Magyarország járna a legrosszabbul. Hazánk a 2014-2020-as időszakhoz képest 2021-2027 között 24 százalékkal kevesebb felzárkóztatási (kohéziós) támogatáshoz jutna. Budapestről nézve ez óriási vágás, ám a körülményeket és az összefüggéseket is figyelembe véve az uniós költségvetés Európai Bizottság (EB) által nyilvánosságra hozott részletei a realitásokat tükrözik – fejtette ki a Népszava kérdésére Fazakas Szabolcs. Az egykori ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter évekig volt európai parlamenti képviselő, valamint az Európai Számvevőszék magyar tagja, s jelenleg is Günther Oettinger, az EU költségvetéséért felelős uniós biztos speciális tanácsadója, így régóta közelről szemléli az uniós folyamatokat és a költségvetés készítését is.

A most megismert számok egy első tervezet részei, amiről még csak most kezdődik a vita – tette hozzá. A Bizottság természetesen szeretné tavaszig lezárni és egyhangúan elfogadtatni a végleges számokat. Ha sok ország vitatja a támogatási összegeket, a vita átcsúszhat az új parlament és Bizottság időszakába, s akár két évig is eltarthat – vélekedett Fazakas Szabolcs. Erre pedig nagy az esély, hiszen a lengyelek máris tiltakoztak a mienknél valamivel kisebb támogatáscsökkenés miatt. De várható, hogy több más ország, köztük Németország is felszólal, mivel utóbbi befizetései közel 50 százalékkal nőnének – vetítette előre a szakértő. A kohéziós és agrártámogatások által érintett országok is megpróbálnak a számokon javítani, hogy az ajánlatnál többet kapjanak. Esetünkben azonban továbbra is nagyvonalú számokról beszélhetünk, hiszen évi 3 milliárd eurónyi kohéziós támogatást kaphatunk és az agrártámogatások is jelentősek maradnak.

A következő pénzügyi szemeszter kihívás és egyben lehetőség számunkra – tette hozzá a főtanácsadó. Tudomásul kell vennünk, hogy az EU új szemléletű költségvetése megszorításokat kell tartalmazzon, hiszen kilép Nagy-Britannia, ezért 13 milliárd euróval, összességében 10 százalékkal csökken az éves költségvetés. Ezen túl az Uniónak egy sor új kihívással is meg kell birkóznia, s nemcsak a migrációról van szó, hanem e körbe tartozik a versenyképesség, a gazdaság növekedése, a védelem, a terrorizmus elleni harc, az úgynevezett összekapcsoló és egyéb projektek mint például a digitalizáció végrehajtása, amelyekben már régóta lépni kellett volna. Ezek, s ezen túl az oktatás elősegítése (Erasmus) legalább 20 milliárd euró pluszköltséget jelentenek. Felmerült, hogy az egyensúly megtartása érdekében a támogatások eddigi nettó kedvezményezettjei emelnék befizetéseiket, ám több tagország a Bizottsággal ellentétben úgy vélte, a kisebb Unió kisebb költségvetéssel kell járjon. Így az eddigi két legnagyobb kiadási tételt jelentő kohéziós és agrártámogatási alapok keretét kénytelenek csökkenteni.

Fazakas Szabolcs szerint elfogadható hozzáállás, ha a kormány hátrányosnak ítéli a csökkentés mértékét és kitűzi maga elé, hogy ezen javít. Az előző két uniós pénzügyi időszakban ez a stratégia egyébként eredményre vezetett. A költségvetés elfogadásához egyhangú döntés kell, de ezt úgy kell kiharcolni, hogy értelmes kompromisszumot akarjunk elérni, ebben pedig Magyarország érdekeit kell képviselni. Politikai szinten lehet látványosan tiltakozni a javaslat ellen, de a realitások szintjén, szakmai alapon közelítve kell megkezdeni a tárgyalásokat arról, hogy hol vannak azok a területek, ahol a csökkentést vissza lehet venni, illetve hol lehet javítani a felhasználás feltételein, figyelembe véve többek között az EB tematikus célkitűzéseit, például a tiszta energiaforrások előnybe részesítéséről, illetve a digitális hálózatok fejlesztéséről megfogalmazott javaslatokat.

Ezután lehet megállapodni, azt is fegyelembe véve, hogy az új Európát megcélzó alapokból hogyan tudunk részesedni – fejtette ki a főtanácsadó. Hiba volt, hogy az utóbbi tizenöt évben a két nagy alap esetén a fő cél a pénzek lehívása volt, nem azok értelmes, hatékony felhasználása. Arra kellett volna koncentrálni, hogy e források milyen fejlesztéseket generálnak, hogy a magyar gazdaság érje el a nyolcvanas évek szintjét, vagy a kis- és középvállalatok miképpen tudnak európai szinten, hatékonyan dolgozni.

A kohéziós alapok mérséklése abból is következik, hogy a Bizottság egy sor ambiciózus tervet kíván megvalósítani. Többek között ilyen az Unió továbbfejlesztését szolgáló strukturális reform, vagy az eurozónához való csatlakozás elősegítése. De létezik migrációs, illetve szolidaritási része is a támogatásoknak, szintén a strukturális változások elősegítésére. Ebből az szűrhető le, hogy az Európai Bizottság már nem fenyeget, hanem eszközöket is biztosít a célok eléréséhez – értékelte a brüsszeli javaslatot Fazakas Szabolcs.

Az uniós politikák számunkra kedvező alakításához elengedhetetlen, hogy ne csak a már véglegesnek tűnő feltételek vitájában, hanem azok kialakításában a kezdetektől aktívan részt vegyenek az országot képviselő szakértők, politikusok – hangsúlyozta Fazakas Szabolcs. Mindez proaktív hozzáállást sürget, azaz a kezdetektől, mondhatni már a gondolat megszületésekor ott kellene lenni a megfelelő grémiumokban. Hogy ez most nincs így, az abból következik, hogy sündisznóállásból szemléljük az EU folyamatait. Sőt, gyakran támadásként értékeljük az új gondolatokat, ami hiba. Ennek talán az is oka, hogy ma már kevés uniós vezetői posztot tölt be magyar szakember, ami gyengíti a magyar érdekek érvényesítésé – tette hozzá Fazakas Szabolcs.

Szerző
Témák
EU büdzsé

És mégis eladó a MET

Publikálás dátuma
2018.05.31. 07:21
Az állammal folytatott gázkereskedelmi ügylete nyomán vált közismertté a cég FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Korábbi értesülésünknek megfelelően az Orbán Viktorhoz közel álló MET külső tőkebevonásra készül; ennek első elemeként egy kézbe kerültek a cég részvényei.
Lakatos Benjámin

Lakatos Benjámin

A Népszava másfél hónappal ezelőtti – az érdekeltek részéről akkor titkolt – értesüléseinek megfelelően tegnap az Orbán Viktorhoz közel álló MET Holding AG bejelentette: a korábban a Molnál dolgozó Lakatos Benjamin, aki a svájci MET ManCo nevű érdekeltségén keresztül eddig közel 25 százalékot birtokolt a svájci energiakereskedőből, most egy újonnan alapított, szintén svájci társaságán, a MET Capital Partners AG-n keresztül összes tulajdonostársát kivásárolta. Így kiszállt a MET Holding AG-ból az üzletet 11 éve kiötlő, most 40 százalékot birtokló Mol, a kormányfő kötélbarátja, a ciprusi áttétellel 10 százalék mögött álló Garancsi István, valamint a fennmaradó negyedrészt szintén egy ciprusi érdekeltségén keresztül jegyző Nagy György, Csányi Sándor OTP-vezér és Mol-alelnök gyakori üzleti partnere. Közlésük alapján az eddig Lakatos Benjamin, illetve egyes más, pontosabban meg nem nevezett MET-vezetők jegyezte MET ManCo 10 százalékos MET Holding-része megmarad. Sőt egy belső részesedésszerzési program révén a MET ManCo-n „keresztül” a jövőben egyes dolgozók – nem részletezett módon – szert tehetnek akár a központi vállalat ötödére is. A vételárakat senki se közölte.

Mindez viszont csupán a társaság jövőbeni „jelentős tőkebevonását” megelőző lépés. Április közepén lapunk a MET eladásáról keringő piaci hírekről számolt be. Akkor a tulajdonosok közül – furfangosnak vélt módon – csak a MET reagált, Lakatos Benjamin nevében cáfolva, hogy a volt molos üzletember megválna MET-csomagjától. Vásárlási szándékról ugyanakkor – annak ellenére, hogy tegnapi közlésük szerint az ügyletsorozaton több mint egy éve dolgoznak - nem tettek említést. A többiek – a Mol, Garancsi István és Nagy György – ugyanakkor áprilisi megkeresésünket válasz nélkül elengedte. Igaz, egy Mol-közeli forrásunk értesülésünket részben alátámasztva úgy fogalmazott: „mindig minden eladó”.

Ennek kapcsán figyelemre méltó, hogy a tegnapi MET-közleményben Lakatos Benjamint a további növekedéshez szükséges jelentős tőkeszükségletükről tesz említést. Mi több, egyenesen „befektetési platformmá” válnának. Vonatkozó kérdéseinkre ugyanakkor a MET-től ennek részben ellent mondó tájékoztatást kaptuk. Eszerint most nem tárgyalnak tőkebevonásról: jelenleg elsősorban az 50-70 munkavállalójukat bevonó részesedés-vásárlási programra összpontosítanak. A majdani tőkebevonási eshetőségeket a jövő zenéjének nevezték, ami a MET elé kerülő befektetési lehetőségektől függ. Vagyis a későbbi felvásárlási terveiktől függően vonnának be külső partnereket. Így nem vázolták sem ennek se tervezett mértékét, se időpontját; tájékoztatásukból az se derül ki, nyitottak-e a MET irányító többségének átadására.

Noha tehát új szereplő mindeddig nem bukkant fel a könyvekben, forrásaink tegnap újfent megerősítették: a MET az elmúlt hónapok során amerikai közreműködéssel külső befektetők bevonásának szervezésébe kezdett. Korábbi – akkor nem kommentált – értesülésünk szerint MET-vevőként mások mellett orosz érdekeltségek is feltűntek. Ez nem lenne különösebben meglepő – hisz homályos hátterű, Moszkvához köthető szereplők már korábban is felbukkantak a társaság háza táján -, ám a MET azóta Magyarországon is jelentős energiaeszközöket - így a Dunamenti Erőművet és a Tigáz kelet-magyarországi gázhálózatát - vett át. Vagyis egy orosz tulajdonszerzés már magyar nemzetbiztonsági kérdéseket is felvetne. Miközben az amerikai közvetítőre vonatkozó kérdésünk megválaszolása elől a MET ismét kitért, azt leszögezték: orosz befektetőt nem látnak „a horizonton”.

Annak kapcsán, hogy esetleg Lakatos Benjamin a házon belülinek tekinthető ügylet során mások nevében járt el, a MET leszögezte: az üzletembernek nincs senkivel az osztalék továbbadására vonatkozó megállapodása. (Miközben az ügyletsorozat bejelentéséhez időzítve tegnap reggel három hazai sajtóorgánumban is Lakatos Benjamin személyes nyilatkozatát idéző, baráti hangvételű tudósítás jelent meg, addig a Népszava kérdéseire mindeddig Lakatos Benjamin helyett csak a MET küldött rövid válaszokat.)

Mindazonáltal tény, hogy – amint azt a MET erőteljesen hangsúlyozza is -, az elmúlt 11 év során a hazai gyökerű, mára svájci központúvá vált kereskedőcég egy 28 országban tevékenykedő nemzetközi csoporttá nőtte ki magát. Összesített tavalyi árbevételük közlésük szerint 7,59 milliárd euró (2,4 ezermilliárd forint), ám nyereségüket érdeklődésünkre nem árulták el. Hazai jelenlétüket – fideszes beágyazottságukhoz hasonlóan – ugyanakkor érzékelhetően igyekeznek minél inkább kisebbíteni. Közlésük szerint ugyanakkor hazai cégük, a MET Magyarország tavaly 644 millió euró – kétszázmilliárd forint – árbevétel mellett 891 ezer eurós - közel háromszázmillió forintos - nyereséget ért el.

Ennek kapcsán emlékezetes: a MET Magyarország, még Svájcba költözésük előtt, a csoport központjaként 2012-ben 49 milliárd forintos nyereséget ért el. Ez pont arra az időszakra esik, amikor a cég az MVM-mel zavaros, ám értékelések szerint az állami energiacsoport kontójára számára igencsak nyereséges gázkereskedelmi ügyletekbe bonyolódott. Eladdig, hogy Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető szerint 2014 után a MET-be átcsorgatott állami pénzek miatt maradt el a lakossági gázrezsicsökkentés folytatása. Eme értékeléseket az érintettek visszautasították.

Szerző
Témák
MET eladás

Meghalt Mosonyi György, a Mol felügyelőbizottságának elnöke

Publikálás dátuma
2018.05.30. 19:37
Forrás: Facebook
Forrás: Facebook

Forrás: Facebook

Méltósággal viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 69. évében elhunyt Mosonyi György, a Mol felügyelőbizottságának elnöke - közölte tegnap az olajtársaság. Mosonyi György szakmai karrierjét a Mol-előd Ásványolaj-forgalmi Vállalatnál (Áfor) kezdte. 1974-ben szakértőként csatlakozott a Shell International Petroleum Co. magyarországi képviseletéhez, ahol 1986-tól kereskedelmi igazgatóként dolgozott. 1994 és 1999 között a Shell Hungary Rt. elnök-vezérigazgatói tisztségét töltötte be; 1997-ben a holland-brit csoport közép- és kelet-európai térség elnökének is kinevezték.

A páratlanul széles szakmai ismeretekkel rendelkező Mosonyi György ezt követően csaknem húsz évet dolgozott a Molnál: 1999-ben vezérigazgatóként csatlakozott a csoport igazgatóságához. A szakember oroszlánrészt vállalt a társaság akkori stratégiájának kialakításában és megvalósításában. 2011-ig tartó vezérigazgatói megbizatása alatt a legnagyobb magyarországi székhelyű vállalat valódi nemzetközi szereplővé vált. Mosonyi György, miután leköszönt vezérigazgatói posztjáról, egész haláláig elnökként vezette az olajcsoport felügyelőbizottságát: ez idő alatt is óriási energiával vett részt a Mol életében - szögezi le a közlemény.

Távoztával nem csak a Mol-csoport, de a teljes magyar üzleti élet és a térség energiaipara is egyik meghatározó alakját vesztette el. Menedzseri feladatai mellett több jelentős tisztséget is vállalt. Ilyen volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöki posztja, illetve évtizedeken át a Joint Venture Szövetség elnökségének különböző feladatai. Emellett 2012 áprilisában a Magyar Telekom Nyrt. igazgatóságába is beválasztották. Mosonyi Györgyöt a Mol saját halottjának tekinti.

Szerző
Frissítve: 2018.05.30. 21:18