Előfizetés

A nejlonszatyrokat már Chile is betiltja

Publikálás dátuma
2018.05.31. 15:58
Műanyag zacskót falatozó teknős - illusztráció: Sergi Garcia Fernandez / Biosphoto
A chilei Képviselőház történelmi döntést hozott: tilalmat rendeltek el a nejlonszatyrok használatára az ország területén működő boltokban - számol be a Santiago Times alapján a 24.hu. Ezzel Chile lett az első ország az amerikai kontinensen, ahol tiltást vezettek be az egyszer használatos zacskókra.

Az új szabály egy év múlva lép életbe a kiskereskedők, és két év múlva a kisvállalkozások esetében, és a szemeteszsákokra nem vonatkozik. Eközben a szupermarketekben és nagyobb boltokban már csak legfeljebb két nejlonszatyrot adhatnak egy-egy vásárlás során.

A zacskók használatát korlátozó törvényjavaslatot a korábbi elnök, Michelle Bachelet jelentette be 2017-ben. A terv akkor még az volt, hogy csak a part menti városokban tiltsák be a szatyrokat. Az idén márciusban - második alkalommal - megválasztott Sebastián Piñera elnöksége alatt azonban országos szintre terjesztették ki a javaslatot.

A Műanyaggyártók Szövetségének adatai szerint egy egyszer használatos nejlonszatyor előállítása nagyjából egy percet vesz igénybe, összességében pedig átlagosan 15-30 percig van használatban. Ehhez képest a teljes lebomlása 400 évet vesz igénybe. Egy chilei egy évben körülbelül 200 műanyagzacskót használ - a közel 18 milliós országban ez évi 3,4 milliárdot jelent.

Az ENSZ becslései alapján évente mintegy 13 millió tonna műanyaghulladék áramlik az óceánokba. Szakértők szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A környezetszennyezés mértékét mutatja, hogy egy Magyarországon készült felmérés alapján még a Tiszában is milliószám mutathatóak ki mikroműanyagok. Ezek a tüdőbe, sőt, az ételeken keresztül a szervezet egészébe bejutnak, élettani hatásuk egyelőre ismeretlen.

A héten tett javaslatot szigorúbb uniós szintű szabályokra a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítása érdekében az Európai Bizottság is: betiltanák azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők. Az uniós tagállamok közül Romániában júliustól tilos műanyagszatyrokat importálni, jövő évtől kezdődően pedig ezeket forgalmazni sem engedélyezett. Olaszország pedig még 2011-ben tiltotta be a biológiailag nem lebomló zacskók gyártását és használatát.

Orbán akadályozza a megállapodást

„Amíg Orbán Viktor a Tanácsban ül, addig nem lesz konszenzus az új dublini rendeletről” — fejtette ki Cecilia Wikström svéd liberális európai parlamenti képviselő az EU menekültügyi reformjáról tartott strasbourgi sajtótájékoztatóján. A politikus sürgette a kormányok képviselőiből álló döntéshozó testületet, hogy ne ragaszkodjon az egyhangú döntéshozatalhoz, hanem éljen a szerződés adta lehetőséggel, és szavazzon minősített többséggel a jogszabálytervezetről. Ez azt jelentené, hogy a tagállamok Magyarország és Lengyelország ellenszavazata dacára el tudnák fogadni a rendeletet. A társjogalkotó EP már tavaly novemberben elfogadta állásfoglalását a dublini reformról, azóta a huszonnyolcak közös álláspontjára vár. A dublini szabályok határozzák meg, hogy mely tagállam felelős egy-egy menedékkérő ügyének az elbírálásáért. A parlament a reform részévé tenné a nemzetközi védelemre szoruló személyek kötelező elosztását. A parlamenti vélemény előterjesztője Cecilia Wikström volt.

Elítélték a letelepedési kötvénybizniszt

Közösségi szabályokat követelnek az európai parlamenti képviselők a pénzért letelepedést és állampolgárságot kínáló, úgynevezett “arany-vízum” programok megrendszabályozására a képviselő-testület szerdai vitájában.

Az ülésen ritkán tapasztalt egység volt a jobb- és baloldali, illetve az EU-párti és EU-ellenes képviselők között: mindnyájan egyhangúan elítélték az uniós letelepedési jogot, illetve állampolgárságot felelőtlenül áruba bocsátó tagállami gyakorlatokat. Mint elhangzott, az uniós országoknak csaknem a felében bevezettek már valamiféle “arany-vízum” programot. Ezek közé tartozik a magyar letelepedési kötvénybiznisz is, amit többen felemlegettek. A hozzászólók főként azt kifogásolták, hogy a kétes hátterű kérelmezők a schengeni térség egészébe belépést biztosító állandó tartózkodási engedélyt kaphatnak.

A holland liberális Sophie in’t Veldt — aki a plenáris vita egyik kezdeményezője volt — szenvedélyes hangú felszólalásában azt mondta: az uniós állampolgárság nem a bűnözőknek jár, hanem az EU polgárainak. "Hogy van az, hogy azoknak, akik dolgozni jönnek Európába, minden eszközzel megnehezítjük a dolgát, miközben a korrupt gazdagok elé kiterítjük a piros szőnyeget?” — tette fel a kérdést. Többekkel együtt ő is sürgette, hogy az Európai Bizottság álljon elő jogszabályi javaslattal, dolgozza ki az "arany-vízum" kiadásának egységes közösségi feltételeit, a jelentkezőket pedig vessék alá szigorú átvilágításnak. In’t Veld erre a feladatra alkalmasnak ítélné például az Europolt.

Az Európai Bizottság képviselője a vitában elhárította a felelősséget, arra hivatkozva, hogy az EU-nak nincs hatásköre állampolgársági ügyekben. “Ha én orosz oligarcha lennék, örömmel hallanám ezt a megjegyzést!” — fortyant fel erre Sophie in’t Veld. Violeta Bulc biztos csak annyit ígért, hogy a helyzetet “alaposan figyelemmel kísérik”, és ősszel közleményben fogják értékelni a beruházási programokat. A jelenlévők ezt láthatóan kevesellték.