Botka csak vidéken politizál

Publikálás dátuma
2018.06.01. 07:06
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

Nem vállal országos pozíciót az MSZP-ben Botka László, szerinte az ellenzéki pártelitek tehetnek a Fidesz újabb kétharmadáról. Szeged polgármestere erről a város tulajdonában álló szeged.hu-nak adott interjújában beszélt. Az MSZP egykori miniszterelnök-jelöltje úgy vélte, amikor tavaly elutasították programját az ellenzéki pártok vezetői, akkor „önzésből, árulásból, butaságból” buktatták meg a miniszterelnök-jelöltségét. Botka továbbra sem mond neveket, de kijelentette: az általa emlegetett vezetőknek „nem a választóik érdeke, hanem a saját túlélésük volt a fontos.” - Megértem az óriási dühöt, amit az emberek az ellenzéki pártokkal szemben éreznek. A parlamentben ülő pártok többszörösen leszerepeltek. Legutoljára azzal, hogy nem tudták még az újabb kétharmadot sem megakadályozni. A kétharmad nem szolgálja még a Fidesz-szavazók érdekét sem, mert senki sem akar olyan országban élni, ahol a szabályokat kénye-kedve szerint akár naponta szabhatja át a hatalom. A választások előtt már minden ellenzéki vezető látta, hogy a választást nem lehet megnyerni, de a kétharmadot még meg lehet akadályozni. Ők mégsem ezt tették. Ezért a felelősségük óriási, a Jobbiktól az LMP-n át az MSZP-ig - hangsúlyozta a politikus.

Botka beszélt arról is, hogy szorosabbra fűzi a kapcsolatát Hódmezővásárhely független polgármesterével, Márki-Zay Péterrel, mert „csak helyből indulva, baloldali és jobboldali együttműködéssel lehet újraszervezni a demokratikus Magyarországot.”

Orbán Viktor a szocialista politikus szerint lényegében egypártrendszert épített, és ehhez aktívan hozzájárultak az ellenzék vezetői, ki ostobaságból, ki érdekből.

- Amíg nem értik meg Budapesten, hogy miért nyert a Fidesz zsinórban harmadszor, semmi se fog változni. Amíg nem értik meg, hogy nem a választókat kell szidni a vereség után, hanem dolgozni kellene értük, minden marad a régiben. Nem elég azt mondani, hogy holnaptól nem Orbán Viktor a miniszterelnök, mert ettől még nem fog veszíteni – vélekedett Botka, aki tizennyolc év után még a megyei elnöki tisztséget sem vállalja pártjában. Ezt egykori kabinetfőnöke, Szabó Sándor országgyűlési képviselő fogja betölteni, Botka pedig a helyi ügyekre akar koncentrálni.

Szerző

Orvosok az oktatás élén

Publikálás dátuma
2018.06.01. 07:04
Az onkológusprofesszor Kásler és a nőgyógyász rektor néz szembe az iskolák világával FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT
Félő, ezen a területen a diagnózist sem tudják majd rendesen felállítani - vélekedett Radó Péter oktatáspolitikai elemző azzal kapcsolatban, hogy két orvos, Kásler Miklós és Bódis József kerül az oktatásirányítás élére. A szakma egyszerre aggódik és bizakodik.

Nem akarnak jóslatokba bocsátkozni, szeretnének időt hagyni az új humánminiszternek és az oktatási államtitkárnak azok a szakértők, pedagógusok és intézményvezetők, akiket arról kérdeztünk, mit üzen számukra a vezetőváltás, mire számítanak Kásler Miklós onkológus professzor miniszteri, és a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) leköszönő rektora, a kutató szülész-nőgyógyász Bódis József államtitkári kinevezése után. Bár vannak, akik kifejezetten bizakodóak, nagy irányváltást senki nem remél az oktatáspolitikában. Kásler Miklós az oktatásban egy olyan rendszer kialakítását jelölte meg célként, amely korszerű és alkalmas arra, hogy "a sorsdöntő években, évtizedekben mindenre felkészítse a jövendő generációkat".

Manherz Károly egyetemi tanár szerint Kásler jól tette, hogy Bódist kérte fel az oktatási államtitkárság vezetésére. Az egykori felsőoktatási szakállamtitkár kijelentette: egy teljesen új felsőoktatási stratégiára lenne szükség, mert amit az új kormányban miniszterré előlépett Palkovics László készített, már nem lehet kiindulási alap, még akkor sem, ha lényegében nem valósult meg belőle semmi.

CKP: nincs értelme a kirakat-tisztviselőknek
A majdnem 60 civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) az új Fidesz-KDNP kormány oktatásirányításától gyökeres fordulatot vár - közölte Ercse Kriszta szóvivő. Érdemi cselekvésre utaló jeleknek azonban nyomuk sincs - tette hozzá. Nem tartjuk szerencsésnek, hogy ebben a gigaminisztériumban a köz- és felsőoktatást egyben tartották és a területeket ismét egy orvos képviseli - fogalmazott Ercse Kriszta.

- Azt, hogy az oktatás mennyire fontos a kormányzat számára, jól mutatja, hogy továbbra sincs önálló oktatási minisztérium - erről Máté András egyetemi docens, az Oktatói Hálózat egyik alapítója beszélt a Népszavának. Szerinte Kásler eddigi, "vallási fundamentalizmust tükröző ostobaságokat tartalmazó nyilatkozatai" keltettek némi nyugtalanságot. Emlékezetes: az Emmi új vezetője szerint a halálos betegségek a tízparancsolat betartásával megelőzhetők lennének, az oktatásnak pedig a "magyar hagyományokra" kell épülnie, az egyik legfontosabb feladat a keresztényi és nemzeti értékek elmélyítése.

Máté András ezzel szemben Bódis államtitkár eddigi ténykedésében talált rokonszenveseket is, korábban például hogy következetesen szót emelt az egyetemi autonómia mellett, ellenezte az azt csorbító kancellári rendszert. Az egyetemi konzisztóriumok bevezetését is azért támogatta, hogy a fenntartói érdekek képviseletét inkább ezek a testületek lássák el és a kormány által kinevezett kancellár súlyát csökkentsék. Hogy az új pozíciójában elfelejti-e a régi álláspontját, azt a jövő dönti el - fogalmazott az egyetemi oktató.

Három hónapon belül kiderül, mit várhatunk az új oktatási vezetéstől - jelentette ki lapunknak Daróczi Gábor oktatási szakértő, a Romaversitas Alapítvány korábbi igazgatója, a 2010 előtt még létező Oktatási Minisztérium miniszteri biztosa. Addig kiderül, végleg kiszorítják-e a magánkiadókat a tankönyvpiacról, mi lesz az új Nemzeti alaptantervvel, illetve mit lépnek az állami iskolafenntartó ellen nyert szegregációs perek nyomán. Egyelőre sajnos úgy látom, továbbra sincs átfogó oktatási stratégia, csak ötletek vannak - tette hozzá.

- Én nem látok arra utaló jelet, hogy a vezetőcserék komoly oktatáspolitikai fordulatot hoznának - nyilatkozta Radó Péter oktatáspolitikai elemző. Szerinte a miniszteri székbe újból a hatalomhoz végtelenül lojális személyt ültettek, az oktatási államtitkárnak pedig minimális a mozgástere. Ennél egy kicsit bizakodóbb és időt ad az új vezetőknek Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója, azt viszont sajnálja, hogy az oktatási államtitkár ezúttal sem a közoktatás területéről jön.

Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy látja, a vezetőcserék azt jelzik, a következő négy évben nem az oktatás, hanem az egészségügy élvez elsőbbséget a humántárcánál. Hozzátette, Bódis Józsefnek a közoktatásban valószínűleg kevés tapasztalata van, sok múlik majd azon, kik segítik a munkáját.

- Semmi jót nem lehet remélni, ma már egy államtitkár sincs döntési pozícióban - állította Szüdi János oktatási szakjogász, volt közoktatási államtitkár. Szerinte semmi nem utal pozitív változásra, sőt azzal, hogy a szakképzés az új innovációs minisztérium alá került, meg is erősödött a közoktatás szétdarabolása. Kormányprogram nem készült, koncepciótlanság érzékelhető - tette hozzá.

Oktatási államtitkárság: egy hónapig vezető nélkül?
Bódis József oktatásért felelős államtitkár csak a Pécsi Tudományegyetem rektori megbízatásának lejárta után, július elsejével veszi át kinevezését. Megkérdeztük a minisztériumot, ki vezeti addig a szakterületet, de csak egy szűkszavú közleményt kaptunk válaszként: "az államtitkárság jelenleg is a jogszabályban előírtaknak megfelelően működik". A helyettes államtitkárokra vonatkozó kérdésünkre nem is reagáltak, ám minden bizonnyal Bódis József munkáját is Maruzsa Zoltán és Horváth Zita fogja segíteni - legalábbis a kormany.hu-n továbbra is ők vannak feltüntetve helyettes államtitkárként.



Szerző

Formálódik a fehér házi találka

Publikálás dátuma
2018.06.01. 07:00
Vendégre várva - Trump elnök a Fehér Házban AFP fotó
Megdrágíthatja Orbán Viktornak a washingtoni utat, ha újra kedvezőtlen változások lesznek az EU és a NATO, illetve Magyarország viszonyában - véli a lapunknak nyilatkozó Heather Conley.

- Tett-e a magyar diplomácia engedményeket azért, hogy Szijjártó Pétert végre fogadja az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo?

Névjegy
Heather A. Conley a tekintélyes washingtoni Nemzetközi és Stratégiai Tanulmányok Központja Európával, Eurázsiával és az Északi-sarkvidékkel foglalkozó rangidős igazgatója, egyben az Európa-program igazgatója. 2001 és 2005 között, tehát a republikánus George W. Bush elnöksége idején az amerikai külügy észak- és közép-európai országokért felelős helyettes államtitkára volt. A hétvégén a Washington Postban jelent meg Charles Gati politológus professzorral közösen írt cikke az amerikai-magyar kapcsolatokról.

- Nekem nem úgy tűnik, de be kell vallanom, hogy a képlet nem teljesen világos, egyelőre csak a nyilvános közleményekre támaszkodhatunk. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy a magyar kormány éppen a találkozót megelőzően lépett a Stop, Soros! törvényjavaslat ügyében. Ez szomorú emlékeztető arra nézve, milyen kis jelentőséget kapott a civil társadalom helyzete az előkészítés során.

- Melyek az Egyesült Államok legfontosabb céljai Magyarországot illetően, azok a pontok, amelyeket bármely külügyminiszter felhozna egy ilyen találkozón?

- Azt hiszem, a mostani találkozót megelőzően az amerikai diplomáciának az volt a célja, hogy proaktív cselekvésre bírja a magyar kormányt a rosszindulatú orosz befolyással szemben Magyarországon, a térségben és különösen Ukrajna esetében. A magyarok ugyanis egy ideje akadályozták az eredményes megbeszéléseket a NATO és Ukrajna között. A legfontosabb az oroszok által a térségre jelentett biztonsági kockázat megértetése volt. Egyet visszalépve, azt mondhatom, hogy a mostaninál tipikusabb körülmények között az amerikai külügyminiszternek hosszú listája lett volna a megbeszélendő ügyekről, a kétoldalú kapcsolatok fontos kérdéseiről, a hazai helyzetről és Magyarország európai perspektíváiról, illetve a NATO feladatairól. Még nem tudom, mindez felmerült-e a szerdai találkozón.

- Szijjártó Péter egy nappal korábban Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel tárgyalt és utána a korábbiaknál sokkal puhábban fogalmazott. Budapestről nézve ez engedménynek tűnt.

REALIZMUS A magyar politikán múlik, hogy alakul a két ország viszonya –mondja Conley

REALIZMUS A magyar politikán múlik, hogy alakul a két ország viszonya –mondja Conley

- Azt hiszem, Wess Mitchell államtitkár az előző héten pont ezen dolgozott Budapesten. Igaza van, ezen a téren látszik változás a magyar kormány álláspontjában.

- Hallott valamit arról, mi lesz a Közép-európai Egyetem sorsa?

- Nem, kollégáimmal nem hallottunk új fejleményről. Amennyire tudom, a CEU keményen dolgozott, hogy teljesítse a Magyarország által támasztott, nehéz követelményeket. Reméljük, hogy közel a megoldás, talán már csak néhány napra.

- Merre vezet innen az út? Megkapja-e végre Orbán Viktor a fehér házi meghívót, amelyre 2001 óta vár?

- Egyre valószínűbb, hogy Orbán miniszterelnököt meg fogják hívni Washingtonba, hogy találkozzon Trump elnökkel. Ennek nem látom semmi akadályát, sőt, olyasmit is lehetett hallani, hogy a meghívót talán már kézbesítették is. Ez lehet az előre vivő út. Én azonban azt fogom figyelni, milyen belső fejlemények, új törvények következnek, miként tudnak vagy nem tudnak működni a civil szervezetek, folytatódik-e a nyitás a Kreml felé. Ha további kedvezőtlen változások lesznek az EU, a NATO és Magyarország viszonyában, az eléggé megdrágíthatja Orbán Viktornak a washingtoni utat. Ellenben, ha kedvezően alakulnak ezek a dolgok, akkor az új, kapcsolatépítő politika eredményesnek is bizonyulhat. Akárhogy is, a viszonyunk jövője a magyar kormány kezében van. Én egy kicsit szkeptikus vagyok, de csak örülnék, ha kiderülne, hogy nincs igazam.

Az orbánizmus a putyinizmus nyugati változata
"Annak idején, amikor Magyarország NATO- és uniós csatlakozásán dolgoztuk, nem értettük meg, hogy az ország nyugati átalakulása még messze nem teljes. Az euroatlanti és az eurázsiai térség közötti mezsgye mostanra ismét az ideológiai harc terepe lett. De a térség belső bajoktól is szenved, az etnikai identitás és a gyors társadalmi változások miatti félelem megosztó, negatív nemzeti érzelmeket serkent. Rosszul gondoltuk, hogy Közép- és Kelet-Európa szilárdan lehorgonyzott Nyugaton, abban az érték alapú rendszerben, amely védi az intézményeket, az egyént és a civil társadalmat. Persze a magyarokon múlik, milyen vezetésük és társadalmi berendezkedésük legyen, de azt meg az amerikai kormány dönti el, hogyan érintkezzen a megválasztott vezetéssel. Az orbánizmus végülis a putyinizmus nyugati változata és már továbbterjedt Lengyelországra, egyes elemeit pedig Európa-szerte hatékonyan használják az idegengyűlölő pártok. Biztos, hogy Putyin elnöknek tetszik Európa nyílt megosztottsága, amit csak növel, hogy a magyar kormány akadályozza a NATO és Ukrajna magas szintű párbeszédét." - mondta a Népszavának Heather Conley.