Előfizetés

Mazars: magas a magyar adóék

Publikálás dátuma
2018.06.01. 07:23

Egy gyermektelen, egyedülálló alkalmazott számára, a havi 500 eurós (160 ezer forintnyi) fizetéséből Magyarországon marad a legkevesebb, a közterhek levonása után, ha a tág értelemben vett régió államait (beleértve Németországot, Ausztriát, a balti országokat és a Balkánt is) figyelembe vesszük - mondta H. Nagy Dániel adóigazgató, a Mazars adótanácsadó cég csütörtöki háttérbeszélgetésén. A társaság hatodszor megjelent, a Közép- és Kelet-Európa országainak aktuális adózási helyzetét bemutató éves adóbrossúrájából kiderül, hogy nálunk páratlanul nagy mértékű közteher rakódik a jövedelemre. Bár Magyarországon folytatódik a jövedelmeket és az élőmunkát terhelő adók és járulékok csökkentése, a munkáltatók teljes bérköltsége azonban még mindig megközelíti a nettó bérek 160 százalékát.

A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértékét idén mérsékelték 19,5 százalékra, s azt lehet mondani, hogy a kormány még gáláns is volt, ugyanis a tavaly tavasszal elfogadott 2018. évi költségvetés még 20 százalékot tartalmazott. Varga Mihály pénzügyminiszter azt ígérte, hogy jövőre újabb 2 százalékponttal mérséklődik a szocho adókulcsa. Azonban még ez is kevés lesz ahhoz - mondta H. Nagy Dániel -, hogy a felmért 22 ország között ne mi legyünk a sereghajtók az állampolgárokat terhelő adókat illetően. Igaz, a kiadványban nem szereplő Belgium vagy Franciaország adóéke (a nettó kereset és a teljes bérköltség aránya) magasabb, 50 százalék körüli, szemben a mienk 40 százalékával. A sorrend évről évre változik, összességében Magyarország évek óta kibérelte a harmadik-negyedik helyet.

Az egyes országok adózási rendszere abban különbözik alapvetően egymástól, hogy a jövedelem típusú vagy a forgalmi típusú adózásra helyezik a fő súlyt. Ahol csökkennek jövedelem típusú adók, ott magasak a forgalmiak. Nálunk a társasági adó (tao) 9 százalékos, amely a legalacsonyabb Európában, viszont az általános fogyasztási adó (áfa) a maga 27 százalékával legmagasabb. Németországban a tao 33 százalékos és 19 százalékos áfát kell fizetni. Szélsőséges eset Görögországé, ahol a tao 29, az szja 20 és 40, az áfa pedig 24 százalékos.

A negyedik Orbán-kormány aligha csökkent a 27 százalékos áfa mértéken - vélik a szakértők, és annak is kicsi az esélye, hogy újabb kedvezményes adókulcsokat kezdeményez a kormány, már csak azért is, mert ennek kedvező eredményeiből keveset érzékeltek a fogyasztók. Azt sem tartják reálisnak a Mazars szakértői, hogy a jövőben Magyarországon egyszámjegyűvé válna az szja. Az is csekély vigasz, hogy a forgalmi típusú adózást előtérbe helyező országok feltehetően előbb-utóbb adót emelnek.

Magyarországon az elmúlt években drasztikus adóváltozások nem voltak - emelte ki H. Nagy Dániel. A forgalmi adó behajtása ugyanakkor egyre tökéletesebbé válik, az online pénztárgép és a közúti árufuvarozás szigorú ellenőrzése (EKÁER) is ezt a célt szolgálja, és küszöbön áll az online számlázási rendszer bevezetése is.

A szakember elismerte: a NAV működése ügyfélbarátabbá vált, akár magánszemélyek szja-bevallásának elkészítését, akár a társaságok pénzügyi beszámolóinak határidejét vesszük figyelembe. Ugyanis, ha egy cég elmulasztotta a tegnapi, május 31-i bevallási határidőt, az elsőre nem számíthat bírságra, csak figyelmeztetésre. Viszont ezzel az adóalanyok is tisztában vannak, ezért lazulhat az adózási fegyelem - figyelmeztetett az adószakértő.

Ezt így hogy? - Profit a nonprofit közműnél

Publikálás dátuma
2018.06.01. 07:22
NYERESÉG A nemzetivé tett áramszolgáltató nyeresége meghaladta az 5 milliárdot FOTÓ: MTI/UJVÁRI SÁNDOR
Tavaly pozitívba fordult a leányvállalatai kiemelkedő nyereségét is felvevő állami közmű, az NKM eredménye. De Mészáros Lőrinc és a többi oligarcha se járt rosszul.

Tavaly csoportszinten hárommilliárd forint, egymagában pedig pont feleekkora nyereséget ért el a NKM Nemzeti Közművek (Nkm) – derül ki az közműcsoport frissen leadott mérlegéből. Az állami tulajdonosok – 50-50 százalékban a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Villamos Művek – nem vontak ki osztalékot. Tavalyelőtt még 1,2 milliárdos veszteséget mutatott az évvégi elszámolás.

Habár tehát a működés nyereségbe fordult, a nemzeti közműcsoport 2015-ös megalapításakor még nonprofit működést ígértek. Mindazonáltal az ellentét áthidalására a cég kiegészítő melléklete is kísérletet tesz. Eszerint „az állami közműszolgáltatás átfogó közösségi szempontok alapján piaci tevékenységet végez, a nonprofit elvet is képviselve”, illetve a nyereség „nem elsődleges szempont”: azt ugyanis a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva a szolgáltatás bővítésére és fejlesztésére fordítják.

Fánk helyett bukta
A számos állami rendezvényt biztosító Valton-Sec bevételei tavaly 2,6 milliárdról 6,4 milliárdra, nyeresége pedig 447 millióról 1,45 milliárdra ugrott. A tulajdonosok 300 milliós osztalékot vontak ki – hívta fel a figyelmet a hvg.hu. Besülni látszik viszont Andy Vajna média- és kaszinópápa felesége, Vajna Tímea fánküzlete. A Mr. Funk Vendéglátó Kft. a 2016-os 70 milliós bukta után a tavalyi évet 168 milliós veszteséggel zárta; igaz, a bevétel 22 millióról 184 millióra ugrott. Nem így Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök felesége, Rogán Cecília és Sarka Kata celeb közös társasága, a Nakama & Partners: a reklámcég nyeresége 7,7 millióról 221 millióra hízott – hívja fel a figyelmet a hvg.hu és a zoom.hu. Ebből a két üzletasszony 82 millió forint osztalékot fel is vett. Tavaly ismét kiugró, közel félmilliárdos nyereséget ért el a Rogán Antal feltalálótársai működtette, a Fidesz-féle törvénymódosításokkal helyzetbe hozott Hunguard Kft: a minősítőcég régi-új tulajdonosai, Csík Balázs és Lengyel Csaba négyszázmilliót haza is vittek.

Az Nkm tavaly kétségkívül jelentősen kibővült. Miközben átvették a teljes lakosság gázellátását, a francia EDF-től megvásárolták a dél-magyarországi, az áramhálózatot és lakossági ellátási tevékenységet is magába foglaló szolgáltatócéget, egy idén év elején záruló ügylettel pedig a fővárosi mellé megvették a francia Engie-től az észak-dunántúli és a dél-magyarországi gázhálózatot is.

Magára az Nkm-re ugyanakkor leányvállalataival szemben már kevéssé volt elmondható a tulajdonosi önmérséklet. A fővárosi gázszolgáltatást és -hálózatot képviselő NKM Földgázszolgáltató (az egykori Főgáz) tavaly kiugró, 7,4 milliárdos nyereséget ért el. Ezt az Nkm mint egyedüli tulajdonos teljes egészében kivonta a cégből. Ugyanez történt a dél-magyarországi NKM Áramszolgáltató (az egykori Démász) tavalyi 5,4 milliárdos nyereségével is. Igaz, az észak-dunántúli, illetve dél-magyarországi gázhálózat, az NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zrt. (az egykori Égáz-Dégáz Földgázelosztó) félmilliárdos eredményét az Nkm bennhagyta a társaságban.

Habár tehát az – önálló tevékenységet nem végző - anyacég most milliárdokat gyűjtött magához, szakértők szerint a csoport a nemzetközi energiaárak megugrása esetén ismét veszteségbe csúszhat. Mivel ugyanis a rezsi szinten tartása megingathatalannak tűnő politikai szándék, az esetleg magasra szökő beszerzési árakat az állami ellátók saját forrásból lesznek kénytelenek ellensúlyozni. Igaz, ennek terhei első körben a gáz- és áramnagykereskedelmet végző MVM-re hárulnának. A két cég ugyan egymás között megoszthatná a terheket, több jel szerint a két társaság közötti együttműködés akadozó, mivel mind az Nkm, mind az MVM a nemzeti közműközpont szerepére pályázik. Habár korábbi információink szerint az MVM tavalyi nyeresége kissé mérséklődött, az állami energiacsoport beszámolója tegnap lapzártánkig nem volt elérhető az elektronikus mérlegtárban.

Az állam előretörése után a hazai közműrendszerben két nagyobb külföldi – egyaránt német - csoport maradt még talpon: a német E.ON, illetve az Elmű-ÉMÁSZ-t működtető RWE-EnBW. A Dunán-, illetve Tiszántúli áramszolgáltatást végző, valamint két dunántúli gázhálózatot birtokló E.ON Hungária tavaly 10,6 milliárdos nyereséget ért el, amiből a külföldi tulajdonos 9,4 milliárd forint osztalékot vont ki. Az Elmű és az ÉMÁSZ tőzsdei jelenléte nyomán már korábban közölte: a fővárosi áramszolgáltató tavalyi 17,6 milliárdos nyereségéből 9,7 milliárdot, míg az észak-magyarországi ellátó 4,8 milliárdos nyereségéből 4,6 milliárdot vesznek fel a tulajdonosok.

A kelet-magyarországi gázhálózatot birtokló Tigáz, mire azt a magyar hátterűnek mondott MET-csoport svájci cége az olasz ENI-től megveszi, a korábbi évtizedek tízmilliárdos veszteségei után tavaly már pozitív eredményt mutat fel. A közgyűlés a másfélmilliárdos nyereség kiosztására vonatkozó javaslatot elvetette, így a pénz a cégben marad.

Újabb milliárdok a közösből Mészáros Lőrinc zsebébe
Tavaly kilencmilliárdról közel húszmilliárd forintra emelte árbevételét a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc felcsúti ex-polgármester és felesége tulajdonában lévő, főként állami megrendelésekből élő Mészáros és Mészáros Kft. - idéz a tegnapi határidőre leadott mérlegből a napi.hu. A társaság adózott eredménye 1,7 milliárdról 3,7 milliárdra ugrott, amit a tulajdonosok teljes egészében fel is vettek. A vállalkozó leginkább vasútépítési munkálatokat végző társasága, az R-Kord bevételét 17 milliárdról 36 milliárdra, nyereségét pedig 3,6 milliárdról 7,5 milliárdra növelte. Osztalékkifizetésre ugyanakkor itt nem került sor. A 24.hu beszámolója szerint az egykori gázszerelő által 2015 elején alapított, úgyszintén állami megrendeléseiről ismert Vivenvíz árbevétele tavaly 650 millióra, nyeresége pedig 265 millióra nőtt, ami egyaránt a 2016-os teljesítmény többszöröse.
Az online portál végignyálazta a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető, 17 társaságból álló hálózat tavalyi papírjait is. Eszerint a tavalyelőtti érték hatszorosára rúgó, 4,1 milliárdos nyereséggel zárt a luxusingatlanok forgalmazásával foglalkozó BDPST Zrt. A cég többek között az üresen álló egykori Postabank-székházzal, a turai kastéllyal és a Városligeti fasor egy villájával üzletel. Bár a Tiborcz-család csabdi főhadiszállásán bejegyzett ES Hungary tavaly 7,7 milliós veszteségbe csúszott, a tartalékok terhére 24,2 milliót vontak ki a társaságból. A kormányfő kötélbarátja, Garancsi István tulajdonában lévő Market Építőipari Zrt. tavaly árbevételét ötödével 107 milliárdra emelte. A 6,3 milliárdos nyereség után 5,35 milliárd osztalék kerül a részvényesekhez.



A társadalom elfelejtett harmada - "Napról napra élünk"

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2018.06.01. 07:21
Fotó: Vajda József
A társadalom harmadának az alapvető szükségletek fedezésére sincsen pénze, fele nem képes tartalékot képezni – derült ki egy friss elemzésből.

Mintegy 3,3 millió ember él jelenleg a létminimum alatt, azaz jövedelme nem éri el azt a szintet, amelyből fedezni tudná az alapvető élelmezési, ruházkodási és lakhatási költségeket. Ez azt jelenti, hogy a társadalom harmada havonta 90 450 forintnál is kevesebből próbál megélni: a Policy Agenda számításai szerint 2017-ben ugyanis ekkora összeget tett ki a létminimum egy főre eső összege. (2016-ban a létminimum összege 88 619 forint volt.) Egy kétkeresős, kétgyermekes család esetében 262 305 forint a létminimum. Az adatok megerősítik az ország településszint szerinti és regionális kettészakadását. A legrosszabb a falvakban élők helyzete: 40 százalékuk él ugyanis olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a létminimumot. A városokban élők esetében 33, a megyei jogú városokban 21, a fővárosiak esetében pedig 15 százalék az arány. Az Észak-Alföldön majdnem minden második ember a létminimum alatt él, miközben Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon minden ötödik.

A Policy Agenda most harmadik alkalommal tette közzé a létminimumra vonatkozó számításait, amelyet a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából készített el. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis már nem közöl ilyen számításokat. Mint arra Kordás László, a szakszervezeti szövetség elnöke emlékeztetett: azt ígérték, új mutatószámot dolgoznak majd ki, ám azóta sem derült ki, mi lenne ez. Az érdekvédők számára ugyanakkor fontos, hogy ismerjék a megélhetési költségek alakulását, hiszen a bértárgyalások során követett stratégiát erre tudják alapozni.

Kordás László úgy véli, az eddigi stratégiájuk helyes volt, mert a 2016-os 36 százalékhoz képest valamivel csökkent a létminimum alatt élők aránya, valamint a minimálbér nettó összege (91 770 forint) az utóbbi két év emeléseinek köszönhetően mára már szinte eléri a létminimum összegét. (A mintegy 160 ezer közmunkás átlagosan alig nettó 55 ezer forintos bére ugyanakkor mindössze a létminimum 60 százalékát éri el). Ha azonban megáll a béremelkedés, akkor ismét emelkedni fog a létminimum alatt élők tábora, ezért a szakszervezeti vezető szerint minél előbb meg kell kezdeni a háromoldalú bértárgyalásokat. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt mondta: a jelenlegi adórendszer mellett kétszámjegyű béremelést tartanának szükségesnek, ám a jövedelemnövekedést adócsökkentéssel is el lehet érni. Céljuk, hogy az alacsonyabb bérkategóriákban 9 százalékra csökkenjen a személyi jövedelemadó mértéke, ez rögtön 6 százalékpontos jövedelemnövekedést jelentene, ráadásul az eddigi emelések miatt a bértáblában bekövetkezett torlódásokat is ki lehetne vele küszöbölni.

Kordás László úgy fogalmazott: a családok számára a kor színvonalának megfelelő körülményeket biztosító jövedelmi szintet szeretnének elérni, ezért kiszámoltak egy úgynevezett társadalmi minimumszintet is. Ez az összeg az alapvető szükségletek kielégítésén túl egy minimális tartaléklehetőséget is biztosít, amiből olyan váratlan kiadásokat lehet fedezni, mint például a táppénz okozta jövedelemkiesés vagy egy mosógép cseréje.

A módszertan egyébként nem új: 1991-ben a parlamenti albizottság, amely kidolgozta a létminimum-számítás alapjait, a társadalmi minimumra is kidolgozott egy koncepciót. Mindkét számítás a KSH adatain alapul – mondta el Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője. A társadalmi minimum egy főre jutó összege 2017-ben 117 720 forint volt, egy kétkeresős, kétgyermekes család esetén pedig 341 388 forint. Kiss Ambrus rámutatott: számításaik szerint jelenleg a falvakban élők kétharmadának jövedelme nem éri el a társadalmi minimumot, azaz belső átcsoportosítással sem tudnak kisebb váratlan kiadásokat fedezni. Ez mintegy 2,2 millió embert jelent. Egyébként a magyar társadalom több mint fele, csaknem 5,5 millió ember él a társadalmi minimum alatt, vagyis az ország kevesebb mint fele tud némi tartalékot képezni jövedelméből. A településszintű és regionális különbségek e téren is igen jelentősek. Az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön élők bő kétharmada, a Közép-Magyarországon élők 40 százaléka él a társadalmi minimum alatt, Budapesten pedig 33 százalék az arány.

KSH: többet költünk
A háztartások fogyasztási kiadása 82,9 ezer forint volt egy főre jutóan havonta, nagysága reálértéken 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - állapította meg a KSH a múlt évi költésekről készített statisztikájában. Minden fogyasztási főcsoportban nőtt a fogyasztás, legnagyobb mértékben, csaknem tíz százalékkal a vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra fordított összegek emelkedtek, melyet a lakberendezési és háztartásviteli kiadások követtek. A legtöbbet fejenként és havonta 22,5 ezer forintot élelmiszerekre és alkoholmentes italokra költött a lakosság, melyet a lakásfenntartási és háztartási energiakiadások követtek 17,5 ezer forinttal. Közlekedésre és szállításra 8984 forint fordítódott egy főre vetítve havonta, amelyből 6209 forintot költött a lakosság üzemanyagra. A telefonra, internetre, Tv-re havonta fejenként 5524 forintot, kultúrára és szórakozásra 4701 forintot adtak ki a családok. Az egészségüggyel kapcsolatos eszközökre, gyógyszerre, illetve orvosi ellátásra fejenként 3874 forintot költött a lakosság havonta.