Újabb üzleti csodák a Kósa családban

Publikálás dátuma
2018.06.01. 16:24
Kósa mellett bizalmi ügyvédje és jobbkeze Fiák István. FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Egy év alatt 91 millió forint adózás utáni eredményt termelt az a cég, amit tavaly mindössze 6 millió forintért vett meg Kósa Lajos felesége.

A vételárhoz képest tizenötszörös nyereséget kaszált a tavaly tavasszal Kósa Lajos családjához sajátos körülmények között került Tócó-Pece Kft. Kósa bizalmi ügyvédje és jobbkeze, a lobbista Fiák István által létrehozott, 139 milliósra feltőkésített, majd 6 millióért átadott vállalkozás a cégbíróságra most leadott adatok szerint tavaly 91 millió forintos adózás utáni eredményt termelt. Ez ráadásul nemcsak a 6 millió forintos vételárhoz képest figyelemre méltó, hanem azért is, mert a cég korábban papíron rendre veszteséges volt, csak eladása után, "politikusközelben" fordult hirtelen termőre.

Érdekes az is, hogy a vállalkozás cégbíróságra beadott gazdasági adatai hiányosak, többek között a cég hitelállományára sem derül fény. Pedig ezt fontos lenne tudni, mert Kósa Lajos tavaly – akkor még miniszterként – lapunknak azzal magyarázta a 139 milliós eszközállományhoz képest nevetségesen alacsony 6 milliós vételárat, hogy a vállalkozás még az adás-vétel előtt súlyosan eladósodott. Mivel ennek az állítólagos hitelnek a cég 2017 tavaszi eladása előtt sem volt nyoma a kft könyveiben, kíváncsiak voltunk, pontosan miféle adósságot vett fel az utolsó mérleg és a márciusi eladás közötti pár hónapban a Tócó-Pece. Ekkor azonban Kósa már visszavonulót fújt, mondván, "magánszemélyek üzleti ügyeiben nem nyilatkozik".

A Tócó-Pece Kft-t még 2014-ben hozta létre Pilisborosjenőn a Kósa Lajoshoz több szálon kötődő Fiák István. Fiák a Kósa elnökölte Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségben elnökségi tag. Az ügyvéd intézte a Kósa-család egyes üzleti ügyeinek jogi munkáit is. Eljárt például a politikus édesanyjához került sertéstelep, és felbukkant a Kósa Lajoshoz kötődő, jelenleg nyomozás alatt álló "ezermilliárdos" örökséggel házaló csengeri nő ügyletében is. Szoros viszonyukra utal az is, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács élére a napokban kinevezett Kósa Lajos mellett rögtön alelnöki tisztséget kapott Fiák. A szövetkezeti terepen amúgy nem újkeletű az együttmozgásuk. Az ügyvéd a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekvédelmi Szövetsége (DiákÉsz) elnökeként több olyan törvényjavaslat egyik szellemi atyja is volt, amelyeket Kósa Lajos nyújtott be. Így például Fiák és Kósa közösen reklámozta a nyugdíjas munkaerő szövetkezetek létrehozatalát. Amikor erre az összeférhetetlennek tűnő helyzetre rákérdeztünk még miniszterként Kósától, ő csak annyit közölt, hogy nincs ebben semmi problémás, mivel a törvényjavaslatok a "közjót" szolgálták. Ugyanakkor a "köz"-be Kósa valószínűleg beleértette a Fiák István-közeli céghálót is. Ezek ugyanis bő tucatnyi nyugdíjas munkaerős céget alapítva kőkeményen rástartoltak a Kósa javasolta törvénnyel létrehozott nyugdíjas munkaerő szövetkezeti piacra, amelytől évi 40 milliárdos hasznot várnak. Mindezek ismeretében még aktuálisabb a kérdés: miért volt Fiák olyan nagyvonalú, hogy 6 millióért adta el a 139 milliós eszközállományú, tavaly 91 milliós eredményt produkáló céget?

Az ügyben Hadházy Ákos, a Tócó-Pece ügyét kipattintó korrupcióellenes ellenzéki politikus feljelentést tett hivatali vesztegetés és költségvetési csalás gyanújával. A hivatali vesztegetés gyanúját a Polt Péter vezette ügyészség hamar lesöpörte az asztalról, ám a költségvetési csalás ügyében tett feljelentést nem tudta lezárni, így azt áttették a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészséghez, az pedig tovább passzolta az ügyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

Bár a költségvetési csalás gyanúját – miszerint nem valós, hanem fiktív áron kelt el a cég és a különbözet után nem fizettek jövedelemadót – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak Alföldi Bűnügyi Igazgatósága elutasította, a NAV által felvett vagyonmérlegből annyi kiderült: a Tócó-Pece Kft.-nek közel 60 millió forint értékű ingatlanja, illetve ingatlanhoz fűződő vagyoni jogai voltak. Ebből azonban Magyarországon csak 20 millió forintnyi ingatlanvagyonnak, egy mátészalkai gyárterületen fennálló jelzálognak volt nyoma, azaz következésképpen a fennmaradó 40 milliónyi ingatlanállományt vagy ingatlanvagyoni jogot külföldön kell keresni.

7. alaptörvény-módosítás: kedden tárgyal az Országgyűlés

Publikálás dátuma
2018.06.01. 15:48
Az Országgyűlés alakuló ülése - kép: Molnár Ádám
Az Országgyűlés jövő héten visszatér szokásos menetrendjéhez: kétnapos ülést tart, ismét lesznek interpellációk és a képviselők kedden tárgyalják meg az alaptörvény hetedik módosítását, valamint a "Stop Soros" törvénycsomagot - tájékoztat az MTI.

A parlament honlapjára pénteken felkerült napirendi javaslat szerint a hétfőn egy órakor kezdődő ülésen a képviselők megemlékeznek a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról is, amit 2010-ben tett a "nemzeti összetartozás napjává" a Fidesz. Ugyancsak megemlékezik a Ház a közelmúltban elhunyt, előbb a Magyar Igazság és Élet Pártjában (MIÉP), majd a Jobbikban és végül függetlenként politizáló Rozgonyi Ernő volt országgyűlési képviselőről.

Két képviselő is leteszi az esküt: a Párbeszéd-frakcióban Kocsis-Cake Olivio váltja Karácsony Gergelyt, Zugló polgármesterét, míg a Lehet Más a Politika (LMP) frakciójába Hohn Krisztina ül be Gémesi György, az Új kezdet vezetője, gödöllői polgármester helyett. Jegyzőválasztás is lesz: a napirend szerint Simicskó Istvánt (KDNP) az Országgyűlés jegyzőjévé választják.

Hétfőn, az új Országgyűlés megalakulása óta először hangzanak el interpellációk, azonnali kérdések és kérdések, továbbá a házszabálytól eltérve, vita nélkül fogadhatják el a hétpárti egyetértéssel benyújtott, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.

A napirend utáni felszólalásokat követően Hadházy Ákos (LMP) szintén képviselői esküt tesz, miután azt az alakuló ülésen ezt még nem tette meg.

Kedden 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik a parlamenti munka, majd a Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott alaptörvény-módosítás vitája kezdődik meg. Az alaptörvény hetedik módosításának vitájában először csak az előterjesztői nyitóbeszéd és a vezérszónoki felszólalások hangzanak el, majd elnapolják a vitát.

A képviselők ezt követően lefolytatják a Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott "Stop Soros" vitáját.

Az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete (angol rövidítéssel: GDPR) miatt jogharmonizációs céllal módosítani kell az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényt. Ennek az előterjesztésnek is kedden folytatják le az általános vitáját.

Ezt követően ismét megnyílik az alaptörvény módosításának általános vitája, majd napirend utáni felszólalásokkal zárulhat a kétnapos parlamenti ülés.

Szerző

Veszélyes trambulin

Publikálás dátuma
2018.06.01. 07:15
Gyakoriak a küllőbalesetek, az alsó képen a védő gyerekülés
Mire felnő egy magyar gyerek, legalább háromszor-négyszer szerez tapasztalatot a sürgősségi ellátásról.

Leggyakrabban törés, fulladás, égés, mérgezés – miatt van szükségük a kisebbeknek orvosra. A tragikus esetek hatoda baleset következménye. Aminek oka lehet olyan népszerű játék is, mint az otthoni trambulin, amelyek „irtására" az angol gyerekgyógyászok már mozgalmat indítottak saját országukban.

Míg a szerényebb körülmények között élő családokban megégnek, vagy a megfelelő gyermekülés híján a bicikliküllő töri, zúzza a gyereklábakat, a módosabbaknál a kerti medence, a tó és a hátsó kertbe telepített trambulin jelent olykor halálos veszélyt – derült ki a Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT) által szervezett tegnapi fórumon. Az intenzíves, a traumatológus, az égési specialista, és a mentőorvos ezúttal azért állt ki az újságírók elé, hogy együtt jelezzék: a nyár a gyermekbalesetek szezonja, és így május végén ideje: megtenni a sikeres megelőzésért mindenkinek a magáét.

Az egy évesnél idősebb gyermekek közül még mindig kétszer annyian halnak meg balesetben, mint daganatos megbetegedésben.

Pedig a baleseti sérülések zöme megelőzhető – állította határozottan Kassai Tamás​, az Országos Traumatológiai Intézet gyermektraumatológiai osztályának vezető főorvosa. Szerinte ennek egyik legfontosabb eszköze a folyamatos szülői figyelem és előregondolkodás. Azaz nem érdemes megspórolni a térd-, a könyökvédőt, a biciklis bukósisakot, vagy az autóban, a kerékpáron a biztonságos gyermekülést. Például a közlekedési balesetekben meghalt gyerekek száma 2009-2010-ben csökkent a felére, amikor a szülők elkezdték a gyermeküléseket használni.

Mint mondta: a bicikli balesetek legsúlyosabb sérülései között vannak például a küllőbalesetek. Ezeknél a csomagtartóra ültetett gyermek lába szokott a küllőbe szorulni. A következmény gyakran nyílt törés, súlyos csontsérülés, ami aztán később a növekedésben is problémát okozhat.

Gyakoriak a küllőbalesetek, az alsó képen a védő gyerekülés

Gyakoriak a küllőbalesetek, az alsó képen a védő gyerekülés

A hétköznapi el- és leesések láb- és kéztörései mellett egy ideje az új típusú nyári gyerekjátékok okozta – koponya-, nyaksérülések - is a traumatológusok elé kerülnek. Az utóbbiak a népszerű trambulinhoz köthetők. A főorvos szerint ha a játékon egyidejűleg több eltérő súlyú gyerek ugrál, a nehezebb elrugaszkodása és visszapattanása, olyan erővel dobhatja meg a kisebbeket, hogy azoknak szinte esélyük se marad a súlyos sérülés elkerülésére. Kassai Tamás megjegyezte: az angol gyermekgyógyászok egy csoportja mozgalmat indított a kertekben lévő trambulinok fölszámolására.

A Bethesda Gyermekkórház égési osztályára kerülők harmada még nincs három éves – mondta Bene Ruzsena osztályvezető főorvos. Őket gyakran maguk a szülők forrázzák le, amikor vizet melegítenek az esti fürdéshez. Vagy fölültetik a konyhapultra a kicsiket, akik aztán így könnyen elérik a fazekat, vagy a gázrózsát. A legsúlyosabb égések áldozatai azok lesznek, akiknek meggyullad a ruhája, vagy álló vonat tetejére másztak, és megüti őket a magas feszültségű áram. Az utóbbi helyzet gyakran végződik halállal, végtagamputációval. A főorvosnő szerint az égési sérülések élethosszig megmaradó hegekkel, orvosi kezeléssel járnak. A megégett bőrt pótolni kell, a gyerek növekedésével újabb és újabb beavatkozásra van szükség. Ezek a gyerekek gyakran kerülnek – sérüléseik miatt - szociális karanténba is.

Nyáron a tavak, a folyók, a kerti medencék is veszélyforrássá válnak. A legtöbb fulladásos halál a Balatonnál történik – állítja Gesztes Éva, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány szakmai vezetője, gyermekintenzív-gyógyász. A balesetek leggyakoribb oka, hogy olyanok is bemennek a mély vízbe, akiknek nincs kialakult vízbiztonságuk, mentőmellényük, nem tudnak úszni. Az orvos azt tanácsolta: úszni nem tudó gyereket mentőmellény nélkül ne engedjenek a szülők a vízbe. Tipikus balesetes helyzetként említette azt is amikor a családi ház kertjében lévő medence, kerti tó okoz tragédiát, mert a néhány percig felügyelet nélkül maradó totyogó vagy néhány éves kicsi beleesik. Az orvosnő szerint már vannak olyan országok, ahol kötelező körbekeríteni, letakarni a kerti vizes medencéket.

Szerző