Már álmodni sem álmodnak nagyobbat a közmunkánál

Publikálás dátuma
2018.06.02 07:01
Fotó: Vajda József
Fotó: /
Az a legnagyobb baj, hogy az elszegényedett vidékeken a gyerekek jó része már nem akar közmunkásnál több lenni – állítja Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricse polgármestere.

A téeszek és gyárak bezárása után ezrével lettek munkanélküliek azok, akiknek alacsony képzettsége, elavult szakmája nem volt piacképes, így csak állami segítséggel tudtak talpon maradni. Okos ötletek és rendszerszintű programok nélkül ez a foglalkoztatási forma egyfajta csökevényként azóta is megmaradt, hűbéri viszonyt alakítva ki a hatalom és a neki kiszolgáltatottak között.

- Egyetért azzal, hogy a legutóbbi országgyűlési választást a vidék szegényei, köztük a közmunkások döntötték el?

- Kétszázezer köz-foglalkoztatott önmagában senkit nem tud hatalomra juttatni. De az biztos, hogy ezeknek az embereknek a többsége finoman szólva nem túl képzett, nehezen ismeri fel a saját érdekeit. Eladja a holnapot egy tál lencséért, mert ezekben a leszakadó térségekben a kicsi is több a semminél.

- Mennyi az a „kicsi”?

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

- A második Orbán kormány még működésének elején „lesújtott” a legkiszolgáltatottabbakra: a közmunkások addigi 60 ezer 200 forintos nettó bérét lecsökkentették 47 ezerre – igen, ez az a „legendás” összeg, amiből a kereszténydemokrata Zsiga Marcell szerint meg lehet élni –, s megkurtították a foglalkoztathatóságuk idejét is: 2011-re egy ember már csak két hónapot dolgozhatott ilyen keretek között egy évben, napi négy órában: ha ezt letudták, kiestek az állami gondoskodásból, mehettek a szabad piacra, ahol persze nem kaptak állást. Ez az egész életükre kihat: évente mindössze egy hónapnyi munkaviszonyt szerezhettek ilyen módon, ennyi után fogják nekik kiszámítani a nyugdíjat is.

- Ezért hozták létre 2012-ben a Közmunkás Szakszervezetet?

- Addigra még tovább romlott a helyzet: ugyan két órával megemelték az addigi limitet, s egy ember a korábbi négy helyett már hat órát dolgozhatott, de a két hónapos foglalkoztathatósági korlát megmaradt. Ugyanakkor lecsökkentették az álláskeresési támogatás idejét: ami korábban kilenc hónap volt, az mindössze három lett, pedig egy állását vesztett ember újbóli elhelyezkedéséhez a statisztikák szerint akkor átlagosan 16 hónap kellett. Ezeket az embereket nem védte meg senki.

- Különös, hogy épp egy polgármester lett a szakszervezet elnöke, nem pedig egy közmunkás.

- Egy polgármesternek legalább annyi érdeke fűződik a közfoglalkoztatás jó működéséhez, mint maguknak a közmunkásoknak. Egy, a miénkhez hasonló, peremvidéki faluban nemigen vannak nagy termelő cégek, mindent magunknak kell elvégeznünk, ha nem működünk együtt, lehúzhatjuk a rolót. A település első emberén sok áll vagy bukik: lehet közmunkát értelmes célokra is szervezni, nem csak árokkapirgálásra. Bár meg kell mondjam, annak is van haszna, ha szép egy falu, és nagy esőzés idején az árokból elfolyik a víz. Ricsén viszont a rendszerváltás utáni években a közmunkásokkal több száz hektár erdőt telepítettünk, tölgyet és diót: az elmúlt években ezek eladásából, feldolgozásából százmilliós bevételre tettünk szert, s az általunk akkor darabokban megvásárolt és összevont földterület értéke is megtízszereződött. Erre nem lehet mondani, hogy „értéktelen munka” lenne, ráadásul hosszú évtizedekre jelent elfoglaltságot sokaknak.

- Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy közmunka már az Antall-kormány idején is létezett…

- Akkoriban szűntek meg a téeszek, zártak be a gyárak, kerültek utcára emberek. Sokaknak csak ez a lehetőség maradt. Mi magunk akkor nem is hangsúlyoztuk nagyon a „közmunka” szót, hogy megmaradjon azoknak a méltósága, akik egyik nap még gépészként dolgoztak, másnap meg munkanélküliek lettek.

- Kimondhatjuk, hogy ez inkább szociális, semmint munkaügyi foglalkoztatási forma?

- Főként a kezdetekkor az volt, igen. Tudok olyan településről – nem akarom megnevezni, mert jó a viszonyunk – ahol a közmunkaprogramban egy tyúkfarmon egy tojás előállítási költsége 350 forint volt. Ezt az árat a piac sose fizette volna ki, de nem is ez volt a lényeg, hanem maga a foglalkoztatás. A közmunka bizonyos része ma is inkább egyfajta segélynek tekinthető, főként azoknak a diplomásoknak az esetében, akik az elbocsátásuk után hasonló munkát végeznek, mint korábban, csak épp már köz-foglalkoztatottként.

- A közmunka egyfajta megregulázása is azoknak, akik a többségi társadalom szemében „csak otthon ültek korábban, és felvették a segélyt a semmire...” Ha ők dolgoznak, az elégedetté teszi korábban berzenkedő honfitársainkat is.

- Nincs ok a megelégedettségre. Kimondva-kimondatlanul ez a kormány rendre azt sugallja, hogy a közmunka haszna az is, ha a kisgyerek reggelente látja munkába menni otthonról a szüleit. Persze. És azt is látja, hogy az így megkeresett pénzből továbbra is nyomorog a család. Mit von le belőle? Hogy a munkának nincs semmi értelme, nem visz előrébb. Ám mivel nincs kitörési lehetőség, egy idő után neki is ez lesz a követendő minta, mert közben megszokja a nyomort, s inkább elmegy tizenhat évesen közmunkásnak, mint szakmunkásképzőbe. Sőt, továbbmegyek: mostanság a leszakadó családokban élő, gyakran túlkoros gyerekek között van, aki hatodik után abbahagyja az iskolát, nem végzi el a hetedik-nyolcadik osztályt, hanem tizenhat évesen bemenekül a közmunkaprogramba, az általánost pedig pár hónap alatt, egy olyan tanfolyamon fejezi be, ami mellé külön támogatás jár.

- A törvény nem tiltja, hogy ilyen fiatalon közmunkás legyen valaki? Voltaképp még gyerek...

- Elvileg tiltja, de vannak kiskapuk. Huszonöt alatti fiatalt nem lehetne ilyen programba felvenni, de ez csak akkor igaz, ha épp nincs a munkaügyi központnak valamilyen képzése. Ha ugyanis van, akkor ezeket a fiatalokat közmunka-program keretében beültetik egy kurzusra, s még támogatást is fizetnek nekik. Most gonoszkodni fogok: használható tudást legtöbbször nem kapnak, viszont az oktatással foglalkozó cégek jól járnak. Az a pénz, ami elmegy közfoglakoztatásra, nem kevés. Egy összehangolt, szervezett program keretében olyan hátrányos helyzetű térségeket, mint Bodrogköz, amelynek máig nincs valós gazdasági arculata, ebből a pénzből fel lehetett volna zárkóztatni. S nemcsak ezt, a többi, mára „közmunka-paradicsommá” vált, leszakadó vidéket is.

Névjegy

Vécsi István 1958. február 23-án Sátoraljaújhelyen született, a mezőgazdasági szakközépiskolát Abaújszántón végezte. Érettségi után Ricsén a termelőszövetkezetben dolgozott, majd növénytermesztési üzemmérnökként diplomázott a szarvasi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Főiskolán. A rendszerváltás elején, 1990-ben a község választópolgárai a település polgármesterévé választották, ezt a tisztséget azóta is folyamatosan betölti. Tagja az MSZP-nek, volt megyei közgyűlési és országgyűlési képviselő is. A Közmunkás Szakszervezet 2012-es alapítása óta betölti annak elnöki posztját.



2018.06.02 07:01

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35

Ilyen EP-listát akar az MSZP elnöksége

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:27

Fotó: / Tóth Gergő
A pártelnökkel semlegesítenék a széttartó törekvéseket.
Mindjárt véleményt mond az MSZP választmánya a szombati kongresszus elé kerülő EP-listáról – amit Tóth Bertalan vezet. Az, hogy a pártelnök került a szocialista névsor élére, elejét vette, hogy huzakodás alakuljon ki a listavezető személye körül. Emlékeztetőül: a helyi szervezetek érdemi többsége azt jelezte korábban, hogy Ujhelyi István legyen az első az EP-lajstromban, és ezt támogatta az elnökség is. Csakhogy az utolsó pillanatokban Szanyi Tibor is bejelentkezett listavezetőnek, célját a választmány segítségével érte volna el – azért lobbizott, hogy a választmány emelje pajzsra a listavezetőt. (Megjegyzendő: a szabályok szerint az elnökségnek és a választmánynak együttesen kell döntenie a listára, egyik sem erőszakolhatja rá az akaratát a másikra.) Bár a többségi vélemény szerint Ujhelyi behúzta volna a listavezetői pozíciót, így azonban nem lesz konfliktus, illetve az elnök személye segíthet abban, hogy átmenjen a lista. Amelyiknek második helyén Ujhelyi István áll, így őt követi Szanyi Tibor, utána Tüttő Kata jön, majd Kálló Dániel következik, és a hatodik hely Gurmai Zitáé. Érdemes Kállót kiemelni, aki a Független Diákparlament szóvivője volt, és a civil erőt képviseli. (Az egyelőre kérdéses, mit szól hozzá a választmány.) Mint emlékezetes, ő az a fiatalember, akit tavaly februárban az Echo TV Napi aktuális című műsorában próbált sarokba szorítani a műsorvezető - kétes sikerrel. A nagy vihart kavart adás felvételét a csatorna törölte ugyan saját oldaláról, de ezen a linken még megnézhető.
Természetesen listán mindenki csúszik egyet előre. Hiszen Tóth Bertalan szimbolikus szereplő – az EP-választás után visszalép. A jelenlegi számítások szerint az MSZP mintegy három képviselői helyre számíthat, ebből vélhetően egyet átenged majd a közös listához csatlakozó Párbeszédnek, így Ujhelyi István és Szanyi Tibor újrázhat Brüsszelben.
2019.02.15 19:27
Frissítve: 2019.02.15 19:40