Tisztázódott - Trump találkozik a kis vezérrel

Publikálás dátuma
2018.06.02. 11:32
FOTÓ: CHIP SOMODEVILLA / CONSOLIDATED NEWS PHOTOS / DPA
Donald Trump amerikai elnök pénteken a Fehér Ház Rózsakertjében bejelentette, hogy a tervezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót június 12-én Szingapúrban mégis megtartják.

Az elnök előtte az Ovális irodában a tervezettnél hosszabb ideig, csaknem egy órán keresztül folytatott megbeszélést Kim Jong Csollal, az észak-koreai állampárt Központi Bizottságának alelnökével, akit Kim Dzsong Un "jobbkezeként" tartanak számon, s amikor kikísérte a phenjani tisztségviselőt, újságírókkal közölte a megbeszélés egyes részleteit.

Kim Jong Csol Kim Dzsong Un levelét hozta az amerikai elnöknek, aki az újságíróknak "nagyon kedves, nagyon érdekes" levélnek minősítette, bár hozzátette: a levelet még nem tanulmányozta át. Mint mondta: Phenjan akarja az atomfegyver-mentesítést, de a júniusi csúcstalálkozó valószínűleg csak az első lesz az erről szóló találkozók sorában. Trump fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Kínának nagyon jelentős szerepe volt a csúcstalálkozó létrehozásában. "Megállapodást fogunk kötni és most megindítjuk az ehhez vezető folyamatot" - fogalmazott Trump, és hitet tett amellett, hogy ezt a tárgyalássorozatot siker koronázza majd. "Nagyon sikeres lesz" - ismételte meg kétszer is.

Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Kim Dzsong Un észak-koreai vezető elkötelezett az atomfegyver-mentesítés mellett. Az egyik újságíró felvetésére Trump elmondta, hogy a Kim Jong Csollal folytatott megbeszéléseken nem kerültek szóba emberi jogi kérdések. Mint mondta: az észak-koreai tisztségviselő az országa ellen hozott szankciókról érdeklődött. "Ezentúl nem használom a maximális nyomásgyakorlás kifejezést" - szögezte le az újságíróknak Donald Trump. Hozzátette: alig várja a napot, amikor feloldhatja az Észak-Korea elleni szankciókat. Újabb büntetőintézkedések "százai készültek el", de ezeket az amerikai kormány most már visszatartja.

Szintén újságírói kérdésre válaszolva az amerikai elnök kifejtette: nem hiszi, hogy az Egyesült Államok túl sok pénzt fektet Észak-Korea megsegítésébe, véleménye szerint Dél-Korea lesz az, amely jelentős összegekkel siet majd Phenjan segítségére.

Trump kitért Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozójára Kim Dzsong Unnal, és - mint fogalmazott - "ez nem tetszett" neki.

Az elnök elmondta továbbá, hogy Kim Jong Csollal megvitatta a koreai háború végleges lezárását, amely várhatóan egyik témája lesz a szingapúri csúcstalálkozónak. Szerinte Kim Dzsong Un irányításával fontos átalakulásokra kerülhet sor Észak-Koreában.

Donald Trumpot a pénteken kivetett védővámokról is kérdezték az újságírók, s az elnök megismételte azt, amit már a 2016-os elnökválasztás idején is hangoztatott: híve a kereskedelemnek, de csak a tisztességes kereskedelemnek. Ez igaz az Európai Unióra és Kanadára, valamint Mexikóra is - mondta. Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) az Egyesült Államok számára "szörnyűségesnek" nevezte, s ezt szerinte most már az emberek is kezdik átlátni. Leszögezte: híve annak, hogy az amerikai kormány az egyes országokkal külön kössön kétoldalú megállapodásokat.

Szerző

Kiábrándultak a politikából a szlovénok

Szlovéniában a választási kedv évről évre csökken, amit a tavaly tartott elnökválasztás is igazolt, amikor a részvételi arány alig több mint 43 százalékos volt. 1992-ben az elnök- és a parlamenti választásokon még a választásra jogosult állampolgárok 85 százaléka járult az urnákhoz. Szakértők előrejelzése szerint a mostani választásokon a választópolgárok valamivel több mint 50 százaléka fog voksolni. Négy évvel ezelőtt is közel 51 százalékos volt a részvételi arány.

A Vecer és a Dnevnik című napilapok által a héten készített felmérés eredménye szerint jelenleg a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) áll az első helyen 25,5 százalékkal, a másodikon pedig Marjan Sarecnek, Kamnik város polgármesterének nemrég alapított pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) 13,7 százalékkal. Sarec tavaly függetlenként indult az elnökválasztáson, és a második fordulóban mindössze öt százalékkal kapott kevesebb szavazatot, mint Borut Pahor régi-új elnök. Pártja sokáig a legnépszerűbb párt volt. A harmadik hely a jelenlegi kormánykoalíció baloldali tagjáé, a Szociáldemokrata Párté (SD) lehet mintegy 12,5 százalékkal.

Szerző

Átalakult a macedón kormány

Átalakult a macedón kormány: négy miniszter és több miniszterhelyettes, illetve államtitkár leváltásáról péntek késő este döntött a szkopjei törvényhozás - közölte a Vesti.mk hírportál.

A kormánykoalícióhoz két kisebbségi albán párt csatlakozott, így az Albánok Demokratikus Pártjának (DPA) két képviselőjével, valamint a Besa (Ígéret) nevű mozgalom öt képviselőjével növekedett a koalíció parlamenti képviselőinek a száma. 

A Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) vezette koalícióhoz tartozott eddig a két legnagyobb albán kisebbségi párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) és az Albánok Szövetsége. Így - egy évvel a kormányalakítás után - mind a négy albán kisebbségi párt a kormánykoalíció tagjává vált. Emellett a független képviselőként parlamentbe jutott roma nemzetiségű Amdi Bajram is úgy döntött, csatlakozik a szociáldemokraták koalíciójához.

A többórás parlamenti vita után péntek késő este a képviselők megszavazták, hogy az igazságügyi tárcát ezentúl az SDSM politikusa, Renata Deszkoszka vezesse, az oktatási minisztérium a DUI-tag Arbr Ademihez került, míg a kulturális tárcát ezentúl a Besa képviselője, Asaf Ademi vezeti majd, a DPA politikusa, Bardul Dauti pedig tárca nélküli miniszter lett.

A kabinet átalakítását a kormányt ért bírálatok indokolták, de az albán pártok a bejelentések szerint inkább a várható reformintézkedések, a Görögországgal fennálló névvita rendezése, valamint az euroatlanti integráció felgyorsítása érdekében álltak a kormányfő pártja mellé. Zoran Zaev miniszterelnök azzal indokolta a kormányátalakítás szükségességét, hogy országa előtt változásokkal teli időszak áll, emiatt pedig mindenképpen szükség volt a kormánykoalíció megerősítésére.

Az átalakítás után az új törvényeket valóban könnyebb lesz meghozni, a kormánykoalíciónak ugyanis eddig 61 képviselőre támaszkodott a 120 tagú parlamentben, az "átigazolások" után pedig 69 képviselő támogatását tudhatja magáénak.

Szerző