Radikális béremelést sürget az oktatásban a Párbeszéd

Publikálás dátuma
2018.06.03. 14:40
A kép illusztráció. FOTÓ: Népszava
A Párbeszéd szerint a készségek fejlesztését szolgáló oktatás megteremtése mellett azonnali és radikális béremelés szükséges az oktatás területén az ország sikere érdekében - jelentette ki a párt szóvivője vasárnap Budapesten.

A pedagógusnap alkalmából megtartott sajtótájékoztatón Barabás Richárd hangsúlyozta: a 21. századi oktatás megteremtésének legfontosabb feltétele a tanítók, tanárok munkájának megkönnyítése.

Ennek érdekében a Párbeszéd jelenősen növelné a pedagógiai asszisztensek, az iskolapszichológusok számát, csökkentené az osztálylétszámokat és a papírmunkát, illetve 7-8 évente egy év fizetett szabadságot biztosítana a pedagógusok számára.
Elmondta: a Párbeszédnek az a véleménye, hogy a "habókos" Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője "bolondos" nézeteket vall a világról. Ez pedig megengedhetetlen egy olyan politikus esetében aki az ország sorsát évtizedekre meghatározó kérdésekben dönthet - tette hozzá.

Ezzel kapcsolatba felidézte, hogy Kásler Miklós szerint az oktatással és a Nemzeti alaptantervvel alapvetően minden rendben, csak a megvalósítással vannak problémák. Ezzel pedig a miniszter azt mondta, hogy még mindig nem elég sok tananyagot töltünk be a gyerekek fejébe és nem elég gyorsan - vélekedett.

Kifejtette, ezzel szemben a Párbeszédnek az a véleménye, hogy a következő két évtizedben, a technológiai fejlődés és a globalizáció következtében radikálisan megváltozik a világ.

Ebben a világban pedig olyan fiatalokra és felnőttekre van szükség, akik a dogmatikus válaszok ismételgetése helyett képesek a kritikus gondolkodásra - mondta Barabás Richárd.

Szerző

Simicskának még mindig jól megy

Publikálás dátuma
2018.06.03. 13:26
FOTÓ: Népszava

Ahogy arra számítani lehetett, megroggyant a Közgép bevétele 2017-ben, arról azonban nincs szó, hogy megsemmisült volna az állami megbízások egykori kedvence. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég 4,87 milliárd forintos bevétellel zárta az évet, ez negyede az előző évi 19 milliárdnak. Ennek ellenére nőni tudott a profit, ami részben betudható annak is, hogy a 80 fősre fogyatkozó cég személyi jellegű ráfordításai 2,77 milliárdról 1,16 milliárdra estek vissza, az anyagjellegű kiadásai pedig még durvábban, 17,5 milliárdról 3,06 milliárdra csökkentek - írja a hvg.hu.

Így összességében 679 milliós plusszal zárta az évet a Közgép, ezt a pénzt a tavaly év végén már 7,39 milliárdos eredménytartalék hizlalására benntartják a cégben.

Nem tudott profitálni a hirdetési piac tavalyi szárnyalásából Simicska érdekkörének köztéri reklámozással foglalkozó cége. A Publimont bevétele azonban nem esett olyan drasztikusan, mint a Közgépé: a 2016-os 4,17 milliárd után 3,99 milliárdot ért el. Ez 409 millió forintos profitra volt elegendő, ami bő húszmillióval kevesebb az előző évinél – ebből 300 millió forintot vettek ki a tulajdonosok.

Kevesebb pénzt szerzett tavaly az érdekeltségi kör másik hirdetési cége, az Euro Publicity Kft., amely a 2016-os 399 millió után 314 millió forintot könyvelhetett el. Felére, 143 millióról 71 millióra apadt a nyereség is, az osztalékfizetéshez így igénybe vették az eredménytartalékot is, és 275 milliót osztanak szét a tavaly 293 millió forintra növelt eredménytartalék terhére.

Nőtt viszont a bevétele a Mahir Cityposter Kft-nek, 676-ról 743 millió forintra – a 88 milliós nyereség ehhez képest szerénynek tánhet a 2016-os 157 millió mellett. Ez persze nem akadályozta meg a tulajdonosi kört, hogy 100 millió forint osztalék kifizetéséről döntsenek.

Jó éve volt a Hung-Ister Zrt-nek is, amely még most is profitál egy korábbi állami megbízásból. A cég 2,34 milliárdról 2,39 milliárdra növelte bevételét, profitja viszont 722 millióról 551 millióra csökkent – a jó időkre tekintettel ebből 550 milliót vesznek ki osztalékként.

Szerző
Témák
Simicska Lajos

Vekerdy Tamás: a kormány egy jól manipulálható rabszolgatömeget akar

Publikálás dátuma
2018.06.03. 12:55
FOTÓ: Tóth Gergő, Népszava

A közéleti ügyekben is gyakran megszólaló Vekerdy megdöbbenve nézi az ellenzék cselekedeteit, és azt mondja, úgy látni, mintha újra az urak és cselédek országa épülne.

„Ilyen bukásra nem számítottam. Naiv vagyok, de én azt hittem, hogy valamilyen összjáték lesz az ellenzék között, a hódmezővásárhelyi példából is kiindulva. Ezt a teljes őrületet és rohanást az öngyilkosságba, amit például az LMP azóta is csinál, felfogni nem tudom. Az embernek azt kell gondolnia, hogy megbolondultak, vagy pedig egyszerűen a Fidesz dolgozik határozottan és erősen ezen a vonalon” – mondja Vekerdy Tamás a Magyar Narancsnak.

Volt idő az elmúlt nyolc évben, amikor Vekerdy el tudta képzelni, hogy az Orbán-rendszer konszolidálódni fog, de ma hiába szeretné, ezt már nem tartja elképzelhetőnek: „Ösztönörvényben pörög ez a hatalmi elit: semmit nem engedhetünk el, semmiben nem engedhetünk, gazdagodni kell tovább, mert egyre nagyobb a tét. Nincs elég bölcsesség se a konszolidációhoz, és senki nem tud ellenállni a vezérnek, csakis az ő akarta érvényesül.”

Vekerdy azt mondja, az elkövetkezendő években éppen ezért valószínűleg az a kormányzati retorika folytatódik, amit az elmúlt ciklusban láttunk, mert már csak a szavazatmaximalizálás mozgatja a kormányt és a pártot. „Mint sokan mondják, ma nem kormányzás folyik, nem oldják meg az egészségügy, az oktatás és az egyéb területek helyzetét. Ehelyett a kormány félelmet kelt, gyűlöletet szít. Ezek jól kézben tartható, jól manipulálható érzelmeket hívnak elő az emberekből” – mondja a pszichológus, aki szerint hiába csak az ország kisebbik felére tud így hatni a Fidesz, a választási rendszerből fakadóan a parlamentben kétharmados többségük van. „Igaz, amit a tüntetők mondtak, hogy mi vagyunk a többség. Törvényszerűen igaz, ennek ellenére a többség parlamenti reprezentációja egyharmad. És az is szétforgácsolt, egymást gyűlölő állapotban van” – magyarázza Vekerdy.

Külső esemény döntheti meg a rendszert

Vekerdy a történelmi tapasztalatokból kiindulva úgy látja, a jelenlegi rendszer végét egy külső esemény jelentheti majd, amire már a kormánynak nem lesz válasza: „Magyarországon az ilyen jellegű rendszerek sajnos addig maradnak fenn, amíg valami külső esemény meg nem dönti. Ezt mutatta 1989-ben a Szovjetunió felbomlása, vagy 1945-ben a második világháború elvesztése, amely pontot tett a két világháború közötti rendszer végére. De akár az első világháború kitöréséig is visszamehetünk, amely pedig a Monarchia végét jelentette. Persze, néha azt érzi az ember, és talán ebben a nosztalgia is közrejátszik, hogy minél messzebb megyünk vissza a múltba, annál »jobbak« voltak ezek a rémes rendszerek, de abban egyeznek, hogy végüket mindig egy külső esemény hozta el.”

Szerző