Horvátország nem lesz gyűjtőközpont

Ha a migrációs útvonalon Horvátországtól nyugatra fekvő országok lezárják határaikat a migránsok előtt, Horvátország nem lesz gyűjtő- és elosztóközpont (hot-spot) - jelentette ki újságíróknak Davor Bozinovic horvát belügyminiszter vasárnap.

Kiemelte, hogy Horvátországnak két lehetősége van. Zágráb vagy elejét veszi az illegális migrációnak, a bevándorlók horvátországi tartózkodásának és mozgásának, vagy hot-spottá válik - mondta, hangsúlyozva, hogy "ez utóbbi nem fog megtörténni".

Mint mondta: a hatóságok napi szinten elemzik a kialakult helyzetet, az illegális határsértők mozgását és a határok átjárhatóságát, de a konkrét lépésekről először saját tisztségviselőiket értesítik, mert a nyilvános kommunikáció szerinte csak az embercsempészeknek segít. "Komolytalan volna a tényleges intézkedésekről beszélni" - fogalmazott.

"Hónapok óta folytatunk párbeszédet a migrációban érintett országokkal, adatokat cserélünk és fel vagyunk készülve minden eshetőségre" - húzta alá végezetül a tárcavezető.

Szlovénia és Ausztria már korábban jelezte: ha tovább nő az illegális határsértések száma, teljesen lezárják határaikat a migránsok előtt.

Az úgynevezett nyugat-balkáni migránsútvonalat két évvel ezelőtt lezárták, és azóta jelentősen csökkent az érintett országokon áthaladó migránsok száma. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia jelenleg csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy ott akarnak menedéket kérni.

A szlovén hatóságok szerint azonban most egy új, a korábbinál veszélyesebb balkáni migránsútvonal van kialakulóban. A Görögországból induló, Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián át vezető útvonal nehezebb és veszélyesebb a korábbinál, ugyanis hegyes vidéken kell áthaladni, valamint a Horvátország és Szlovénia között természetes határt képező, heves sodrású Kupa folyón is át kell kelni. A folyóba már több migráns belefulladt.

Horvátországnak Boszniával több mint ezer kilométer hosszú határa van, amely nehezen ellenőrizhető, a határsértések pedig mindennaposak.

Szerző

Szlovéniai választások - Nagy a részvételi arány

A szlovéniai országos választási bizottság adatai szerint vasárnap tizenegy óráig többen mentek el szavazni, mint a 2014. július 13-i parlamenti választásokon.

Délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosult polgárok 17,27 százaléka járult az urnákhoz. 2014-ben ugyanez az arány 15,43 százalék volt.

A választás nyugodtan folyik, rendkívüli eseményről nincs értesülés. Szlovéniában szombat éjféltől vasárnap este hét óráig tart a kampánycsend.

A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este hét óráig várják az 1,7 millió választópolgárt.

A szavazók a kétkamarás szlovén parlament 90 fős alsóházának leendő képviselőiről döntenek, egyéni jelöltre és pártlistára voksolva. A választáson 1631 jelölt és 25 pártlista szerepel.

A felmérések alapján a választók nem voltak elégedettek a Miro Cerar ügyvezető kormányfő vezette balközép kormánykoalícióval. Annak ellenére, hogy Cerárnak, a Dejan Zidan vezette Szociáldemokrata Pártnak (SD), valamint a Karl Erjavec vezette nyugdíjas pártnak (DeSUS) sikerült csökkentenie a munkanélküliséget és stabilizálni az állami pénzügyeket, a választók felróják nekik, hogy nem nőttek a fizetések és a nyugdíjak, valamint elmaradtak a reformok.

Az előrejelzések szerint ezért jobboldali győzelem várható, de a szakértők úgy vélik: a baloldal sokkal nagyobb koalíciós potenciállal rendelkezik. Önállóan egyik párt sem tud majd kormányt alakítani.

A közvélemény-kutatások szerint a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) áll győzelemre 26 százalékos támogatottsággal, a második hely a jelenlegi kormánykoalíció baloldali tagjáé, a Szociáldemokrata Párté (SD) lesz 12 százalékkal. A harmadik helyen Marjan Sarecnek, Kamnik város polgármesterének nemrég alapított baloldali pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) áll 11 százalékkal. A pártok parlamentbe jutásának küszöbe 4 százalék.

Elemzők szerint Jansának legalább két koalíciós partnerre lenne szüksége, hogy kormányt tudjon alakítani. Ehhez azonban szüksége lesz a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) nagyobb sikerére - jelenleg 7 százalékon áll -, valamint a Szlovén Néppárt (SLS) bejutására a parlamentben, amely a felmérések szerint nem éri el a 4 százalékos küszöböt.

Politológusok arra figyelmeztetnek, hogy megismétlődhet a 2011-es forgatókönyv, amikor Zoran Jankovic, Ljubljana polgármestere és a Pozitív Szlovénia (PS) párt elnöke nem tudott kormányt alakítani annak ellenére, hogy a legtöbb szavazatot kapta a választásokon. Másodszori próbálkozásra Jansa alakított kormányt, amely mindössze másfél évig működött, ugyanis a parlament megszavazta az ellene indított bizalmatlansági indítványt. Amennyiben Jansa sikerrel jár, harmadszor kap mandátumot kormányalakításra.

A szlovén választási iroda honlapján folyamatosan beszámol a részvételi arányról. A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló exit pollok eredményét közvetlenül az urnazárás után nyilvánosságra hozzák. Az első részeredmények 21 óra után várhatók.

Szerző

Brexit - Összeomolhat egy-egy gazdasági központ

Publikálás dátuma
2018.06.03. 13:49
FOTÓ: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Apokaliptikus fejleményekre felkészítő forgatókönyvek is készülnek vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalásokért felelős minisztériumban arra az esetre, ha Nagy-Britanniának a kilépés időpontjáig nem sikerül kereskedelmi megállapodásra jutnia az Európai Unióval.

A The Sunday Times konzervatív vasárnapi brit lapnak név nélkül nyilatkozó minisztériumi illetékesek elmondták: készenléti tervezés folyik például arra, hogy a délkelet-angliai Dover évente 2,5 millió kamiont fogadó kikötőjének működése "a Brexit utáni első napon" összeomlik.

A lap egyik minisztériumi forrása szerint e forgatókönyv alapján Délnyugat-Angliától az északi Skóciáig a szupermarketekben két napon belül elfogyna az élelmiszer, a kórházak két héten belül gyógyszer nélkül maradnának, és a második hét végére elfogyna az üzemanyag is. A tervek alapján a hatóságok repülőgépek bérlésével vagy a brit királyi légierő (RAF) szállítógépeivel igyekeznének eljuttatni a legfontosabb árucikkeket és gyógyszereket az ország minden zugába.

A Brexit-tárgyalásokért felelős minisztérium szóvivője a lapnak megerősítette, hogy "folytak megbeszélések" ilyen jellegű forgatókönyvekről, az illetékes azonban "teljesen hamisnak" nevezte azt a beállítást, hogy ezeknek a forgatókönyveknek esélyük lenne a megvalósulásra.

Arra mindazonáltal brit hivatalos személyiségek és az üzleti szektor képviselői is felhívták már a figyelmet, hogy ha nem lesz kereskedelmi megállapodás az EU-val, és emiatt a brit EU-tagság megszűnése után vámadminisztrációs eljárásokat kell alkalmazni a jelenleg vámmentes kétoldalú kereskedelemben, az legalábbis súlyos költségekkel és potenciális fennakadásokkal járhat.

Jon Thompson, a brit adó- és vámhivatal (HMRC) vezetője a londoni alsóház költségvetési és pénzügyi bizottságának minapi meghallgatásán elmondta: az HMRC becslése szerint - amely a különböző elemzői számítások középértékét veszi alapul - a brit exportcégeknek minden egyes exporttétel után 32,50 fontba kerülne a vámáru-nyilatkozat kitöltése. Közölte: évente hozzávetőleg 200 millió tételnyi exportszállítmány indul az Egyesült Királyságból az Európai Unió más piacaira. Ez önmagában 6,5 milliárd font költséggel járna, ráadásul nagyjából ugyanennyi pótlólagos költség az EU-piacról származó - éves tételszámban jórészt a brit exportmennyiségnek megfelelő - importban is megjelenne, vagyis ez az adminisztrációs kötelem évente 13 milliárd fontba (több mint 4700 milliárd forint) kerülne.

Thompson szerint az egyéb EU-szabályozási - például eredetigazolási - kötelmek ehhez "még néhány milliárdot" hozzáadnának, így a költségtöbblet elérheti a 17-20 milliárd fontot.

A japán Honda autóipari konglomerátum brit érdekeltségeinek szakértői a londoni alsóház meghallgatásán elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek az uniós beszállítóktól származó részegységeket hozó kamionok, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van.

A Honda szakértői szerint, ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (csaknem 310 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.

Szerző
Témák
Brexit