Kiemelte, hogy Horvátországnak két lehetősége van. Zágráb vagy elejét veszi az illegális migrációnak, a bevándorlók horvátországi tartózkodásának és mozgásának, vagy hot-spottá válik - mondta, hangsúlyozva, hogy "ez utóbbi nem fog megtörténni".
Mint mondta: a hatóságok napi szinten elemzik a kialakult helyzetet, az illegális határsértők mozgását és a határok átjárhatóságát, de a konkrét lépésekről először saját tisztségviselőiket értesítik, mert a nyilvános kommunikáció szerinte csak az embercsempészeknek segít. "Komolytalan volna a tényleges intézkedésekről beszélni" - fogalmazott.
"Hónapok óta folytatunk párbeszédet a migrációban érintett országokkal, adatokat cserélünk és fel vagyunk készülve minden eshetőségre" - húzta alá végezetül a tárcavezető.
Szlovénia és Ausztria már korábban jelezte: ha tovább nő az illegális határsértések száma, teljesen lezárják határaikat a migránsok előtt.
Az úgynevezett nyugat-balkáni migránsútvonalat két évvel ezelőtt lezárták, és azóta jelentősen csökkent az érintett országokon áthaladó migránsok száma. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia jelenleg csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy ott akarnak menedéket kérni.
A szlovén hatóságok szerint azonban most egy új, a korábbinál veszélyesebb balkáni migránsútvonal van kialakulóban. A Görögországból induló, Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián át vezető útvonal nehezebb és veszélyesebb a korábbinál, ugyanis hegyes vidéken kell áthaladni, valamint a Horvátország és Szlovénia között természetes határt képező, heves sodrású Kupa folyón is át kell kelni. A folyóba már több migráns belefulladt.
Horvátországnak Boszniával több mint ezer kilométer hosszú határa van, amely nehezen ellenőrizhető, a határsértések pedig mindennaposak.