Horvátország nem lesz gyűjtőközpont

Ha a migrációs útvonalon Horvátországtól nyugatra fekvő országok lezárják határaikat a migránsok előtt, Horvátország nem lesz gyűjtő- és elosztóközpont (hot-spot) - jelentette ki újságíróknak Davor Bozinovic horvát belügyminiszter vasárnap.

Kiemelte, hogy Horvátországnak két lehetősége van. Zágráb vagy elejét veszi az illegális migrációnak, a bevándorlók horvátországi tartózkodásának és mozgásának, vagy hot-spottá válik - mondta, hangsúlyozva, hogy "ez utóbbi nem fog megtörténni".

Mint mondta: a hatóságok napi szinten elemzik a kialakult helyzetet, az illegális határsértők mozgását és a határok átjárhatóságát, de a konkrét lépésekről először saját tisztségviselőiket értesítik, mert a nyilvános kommunikáció szerinte csak az embercsempészeknek segít. "Komolytalan volna a tényleges intézkedésekről beszélni" - fogalmazott.

"Hónapok óta folytatunk párbeszédet a migrációban érintett országokkal, adatokat cserélünk és fel vagyunk készülve minden eshetőségre" - húzta alá végezetül a tárcavezető.

Szlovénia és Ausztria már korábban jelezte: ha tovább nő az illegális határsértések száma, teljesen lezárják határaikat a migránsok előtt.

Az úgynevezett nyugat-balkáni migránsútvonalat két évvel ezelőtt lezárták, és azóta jelentősen csökkent az érintett országokon áthaladó migránsok száma. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia jelenleg csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy ott akarnak menedéket kérni.

A szlovén hatóságok szerint azonban most egy új, a korábbinál veszélyesebb balkáni migránsútvonal van kialakulóban. A Görögországból induló, Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián át vezető útvonal nehezebb és veszélyesebb a korábbinál, ugyanis hegyes vidéken kell áthaladni, valamint a Horvátország és Szlovénia között természetes határt képező, heves sodrású Kupa folyón is át kell kelni. A folyóba már több migráns belefulladt.

Horvátországnak Boszniával több mint ezer kilométer hosszú határa van, amely nehezen ellenőrizhető, a határsértések pedig mindennaposak.

Szerző
2018.06.03 17:10

Nem szavaztak bizalmat a svéd miniszterelnöknek

Publikálás dátuma
2018.09.25 11:16
Stefan Löfven
Fotó: AFP/ ANDERS WIKLUND / TT NEWS AGENCY
A kormányfőt 142-en támogatták és 204 ellenszavazatot kapott.
Nem szavaztak bizalmat Stefan Löfven svéd miniszterelnöknek a parlamentben, így távoznia kell posztjáról – írja a Reuters. A kormányfőt 142-en támogatták és 204 ellenszavazatot kapott. Svédországban a parlamenti választások után kötelező bizalmi szavazást tartani a kormányfő személyéről. Jelenleg – a szeptember 9-i választás eredményeként – egy politikai erőnek sincs abszolút többsége.  
2018.09.25 11:16
Frissítve: 2018.09.25 11:22

Elzárná a kritikus médiát az információtól az osztrák belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:51
Herbert Kickl
Fotó: AFP/ Michael Gruber
Herbert Kickl ugyanazt szeretné megvalósítani, ami Magyarországon már bevett szokás: bizonyos lapokkal a minimumra csökkentené a kommunikációt.
Négyoldalas levélben adta ki a követendő kommunikációs stratégiára vonatkozó utasításokat a tartományi rendőr-igazgatóságoknak Herbert Kickl osztrák belügyminiszter. A Der Standard című lap által megszerzett levélben a szabadságpárti tárcavezető azt írja: egyes médiumok – maga a Der Standard, a Kurier és a Falter magazin – nagyon egyoldalúan és negatívan írnak a minisztérium vagy a rendőrség munkájáról, illetve bizalmas információkat szivárogtatnak ki.  Ezért aztán a miniszter szerint ezekkel a lapokkal a szükséges – törvényileg még elfogadható –  minimumra kell csökkenteni a kommunikációt, és nem szavad őket például exkluzív értesülésekhez juttatni. Van persze pozitív példa is: a miniszter megemlíti, hogy az ATV nevű kereskedelmi tévécsatornán januártól fut majd egy sorozat a rendőrség mindennapjairól, amelyben pozitív képet festenek majd a rendőrségről, és azokról a témákról lesz szó, amelyeket a minisztérium meghatároz.  A rendőrségi sajtóreferensek a Der Standard szerint már el is kezdték megvalósítani Kickl egy másik utasítását: e szerint minden esetben konkrétan meg kell nevezni a gyanúsítottak állampolgárságát és jogi státuszát – ez azért fontos a bevándorlásellenes Szabadságpártnak, hogy fel lehessen mutatni, ha külföldi, például menekült követ el bűncselekményt. Az igazságügyi minisztérium állásfoglalása szerint azonban ez nem törvényes: a bőrszínre, etnikai és vallási hovatartozásra ugyanis csak akkor lehet hivatkozni, ha az az ügy megértéséhez feltétlenül szükséges. 
2018.09.25 09:51