Putyinista fordulat az Unióban

Publikálás dátuma
2018.06.04. 07:35
Letette az esküt a két populista párt új olasz kormánya. FOTÓ: AFP
Akár már heteken belül, az Európai Unió június végén esedékes csúcstalálkozóján, döntő változás állhat be az EU Oroszországgal kapcsolatos politikájában.

Európában bekövetkezik a legrosszabb forgatókönyv, a velejéig populista programot hirdető két olasz politikai erő, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és Liga alakít kormányt Itáliában. A piacok érthető módon idegesek, de talán még mindig jobb a kormány létrejötte, mint egy előrehozott választás, hiszen az Itália legnépszerűbb politikusává előlépett Matteo Salvini jobboldali radikális, bevándorlásellenes pártja rosszabb esetben is akár 8-10 százalékkal erősödne a következő választáson a március 4-én megrendezett voksoláshoz viszonyítva.

A piacok már az egyebek mellett feltétel nélküli alapjövedelmet, illetve adókönnyítéseket ígérő kormány programjára is riadtan reagáltak. Egy Salvini-Luigi Di Maio kettős azonban az Európai Unió külpolitikáját is alapjaiban veszélyeztetné. Az M5S és a csillagosok között ugyanis közös pont, hogy mindkét párt kifejezetten kedveli Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Az erőteljesen baloldali gyökerekkel rendelkező M5S-nél sokan az amerikai imperializmus áldozatának tekintik Oroszországot. A Kremlt példaképnek tekintik amiatt is, mert ellenszegül a globalizációs törekvéseknek és megakadályozza Washington hegemóniáját a világpolitikában. Az M5S kifejezetten dicsérte Moszkvát a szíriai katonai beavatkozásáért. A Liga viszont azért kedveli Putyint, mert „visszaadta az emberek büszkeségét”. Mindkét politikai erő bocsánatos bűnnek tartja a Krím félsziget annexióját, illetve Kelet-Ukrajna megtámadását, ezért az Oroszországgal szembeni uniós szankciók feloldását követelheti.

A Liga oroszok iránti rokonszenve régi időkre nyúlik vissza. Az ulranacionalista orosz „politikus”, Vlagyimir Zsirinovszkij már a kilencvenes években azt közölte, e politikai erőt támogatja. A pártot akkor Salvini elődje, Umberto Bossi irányította. Az orosz nacionalizmus egyik főideológusa, Alekszander Dugin pedig évek óta kapcsolatban áll Salvinivel. Anton Sehovcov ukrán politológus úgy vélte, az olasz Liga nevezhető az EU leginkább oroszbarát pártjának.

Németországban felmerült a kérdés: miként osszanak meg fontos titkosszolgálati értesüléseket egy olyan partnerrel, amely nyíltan Moszkva érdekeit képviseli? Mi történik akkor, ha Oroszország kibertámadást indít az Európai Unió ellen, vagy ismét olyan akciót hajtanak végre, mint márciusban, Nagy-Britanniában Szergej Szkripal kettős ügynökkel szemben? – tette fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. Stephan Thomae, a német Bundestag titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság szabaddemokrata tagja közölte, ez esetben fel kell vetni a kérdést, valóban jó ötlet-e együttműködni az olasz hírszerzéssel. Ha ugyanis a megosztott információk valamelyik moszkvai illetékes asztalán kötnek ki, ez esetben „nem szabad továbbadni az értesüléseinket” – fejtette ki.

Az EU a június végén esedékes csúcstalálkozón dönt az oroszellenes szankciók újabb fél évvel való meghosszabbításáról. Minden korábbinál erőteljesebben merülhet fel a kérdés: meddig van értelme fenntartani az intézkedéseket? Már csak azért is, mert Ausztriában tavaly decemberben – az Osztrák Néppárt koalíciós partnereként – kormányra került a nyíltan oroszbarát, a moszkvai kormánnyal is szoros kapcsolatokra törekvő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Heinz-Christian Strache, a párt elnöke több ízben – legutóbb május végén – emelt szót az oroszellenes szankciók feloldásáért. Ugyanakkor Sebastian Kurz aligha engedi Strache számára, hogy ily mértékben megváltoztassa a külpolitika eddigi irányvonalát.

Németországban sem támogatják egyöntetűen a szankciók meghosszabbítását. A nagykoalíció kisebbik pártjánál, a szociáldemokratáknál belső feszültséget is kelt a kérdés. Elsősorban a párt keletnémet tagszervezetei követelik az eddigi irányvonal felülvizsgálatát - Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia miniszterelnöke a napokban a Die Weltnek elmondta, Németországnak és Oroszországnak közösek az érdekei, ezért szoros partneri viszonyra van szükség. Dietmar Woidke, Brandenburg miniszterelnöke pedig annak a véleményének adott hangot, hogy konfrontáció helyett kooperációra van szükség Moszkvával.

Az SPD-nél nyugtalanságot keltett, hogy Heiko Maas külügyminiszter elődjénél és párttársánál, Sigmar Gabrielnél jóval radikálisabb oroszpolitikát folytat. Miközben Gabriel már hajlandónak mutatkozott a szankciók felülvizsgálatára, s azok fokozatos leépítésére, Maas egyértelműen ellenséges politikával vádolta a Kremlt. Ez a kijelentése azonban kedvezőtlen visszhangra talált abban a pártban, amelyben mind a mai napig nagyra tartják az egykori kancellár, Willy Brandt tárgyalásokra, közeledésre épülő „Ostpolitikját”.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő sem tartozik az Oroszország elleni büntetőintézkedések nagy hívének, egy ízben el is határolódott egy a Moszkvával szembeni közös uniós nyilatkozattól, ettől függetlenül a szankciókat ő sem vétózná meg, már csak azért sem, mert ez az országot gazdaságilag életben tartó hitelezőknél is kiverné a biztosítékot.

Bringázva segíteni menő - A Bike Maffiával bicikliztünk

Publikálás dátuma
2018.06.02. 07:00
FOTÓK: DRASKOVICS ÁDÁM
A Vitamin kommandó önkéntesei szendvicseket kennek, majd két kerékre pattanva hajléktalanokhoz viszik mindazt, amit elkészítettek. A Budapest Bike Maffiával bicikliztünk csütörtök este.
Hétvége
Ma és holnap kétnapos országos tekeréssel lehet ételadományt gyűjteni a hátrányos helyzetű gyerekeknek: a Hello és a Budapest Bike Maffia „Tekerjünk közösen egy közös célért” néven hirdette meg az eseményt. A Vitamin kommandó pedig legközelebb hétfőn este 6-kor kezdi meg a szendvicsek gyártását.

- Azért vagyok itt, hogy csináljak valami értelmeset, segítsek valamiben – válaszolja a miértre a neve elhallgatását kérő ügyész a Budapest Bika Maffia (BBM) szendvicskészítésén. A híradóban látott egy interjút egy rászoruló családnak átadott felújított lakásról, ezt követően kereste meg a civil szervezet Facebook-oldalát. Ő először jött el a Károly körútra, a két, Lyonból két hónapra Magyarországra érkezett önkénteskedő diák viszont már többedszerre. A szendvicskészítők között akad általános iskolás, rádiós műsorvezető, futár, érettségiző diák és nyugdíjas angoltanár is. Hagymát vágnak, kenyeret kennek, majd járják az aluljárókat, tereket és odaadják azoknak, akik elfogadják az ételt.

A fő foglalkozását tekintve mérnök, szabadidejében kamarazenekarban brácsázó Bara Péter, a Civil Rádió műsorvezetője a BBM indulásakor készített interjút Havasi Zoltánnal. Miután mindig volt benne szociális érdeklődés, természetes számára, hogy csatlakozott. A 12 éves Babó András sokszor jön szendvicset készíteni és szállítani. - Azért jövök, hogy jótékonykodjak és biciklizni is nagyon szeretek. Adni jó érzés – meséli. - Nem szoktam erről beszélgetni a barátaimmal, osztálytársaimmal, nem olyan nagy dolog ez – válaszolja. Egyetemista bátyjával jött először, és miután ő azt mondta, hogy jó a társaság, szüleik nem ellenzik fiaik aktivitását.

Remények
A 32 éves, mozgáskorlátozott Angéla két hete él a II. János Pál pápa téren. Vidékről érkezett, miután véget ért a párkapcsolata, de Budapesten élő családja nem fogadta be.  Leginkább a lakhatás hiányzik, nem ehhez vagyok szokva. Egy hátizsákkal jöttem, a ruháim elkoszolódtak, nem volt hol kimosni, ezért el kellett dobnom szinte mindegyiket. A szüleim meghaltak, a családtagok pedig – bár teljesen önellátó vagyok – talán megijedtek attól, hogy majd segíteniük kell - meséli a történteket. Rehabilitációs intézményekben dolgozott, most megváltozott munkaképességűek számára szervezett munkát keres. Álmodozni már fél, néha mégis saját lakásról és nyugodt párkapcsolatról fantáziál.
László szobafestő. Németországban dolgozott, mire visszajött, a felesége már mással élt, otthona nem volt többé. Az 50 éves férfi most is dolgozik, de fizetése nem elég lakásra, és lelkileg is nagyon rosszul viseli az egyedüllétet. A padon alszom, reggel megyek dolgozni, majd 14 órát állok a létrán. Édesanyám mos rám, de a mostohaapám nem engedi, hogy ott lakjak. A személyimet ellopták, ezért szállóra nem mehetek. Az arcomon lévő zsírcsomóra a kórházban azt mondták, hogy MR felvételt kell készíteni mielőtt bármit csinálnak vele, de időpontot még nem kaptam. Egyre inkább a szememre nő. Olyan helyen dolgozok, ahol minőséget kell festeni. Hogy fessek ha nem látok? El fogom veszíteni a munkámat - mondja.
Angéla és László közös terveket sző a padon töltött éjszakákon. Néhány napos ismeretség után arról beszélgetnek, együtt talán könnyebben boldogulhatnak.

Nagy Péter szeptember óta rendszeresen jön, futár és tajcsi oktató. Meglepte, hogy télen néhányan nem fogadták el az izolációs fóliát, és van, aki a szendvicset is visszautasítja büszkeségből, mondván, a darabonként három forintért eladott italos pléhdobozokból szerzett pénze elég ennivalóra. Orosz Dávid most érettségizik a Közgazdasági Politechnikumban, a középiskolások számára kötelező 50 órás közösségi szolgálat után ragadt itt.

Kalocsai Mária, nyugdíjas angoltanárnő ősszel keresett önkéntes munkát, egy biciklis ismerőse mesélt a BBM-ről. Magántanítványaival gyakran beszélget a projektről és azt állítja, hogy sikerült néhány ember hajléktalanokról kialakított véleményét megváltoztatni. A Margit híd budai hídfőjénél lakó, és befogadott kutyájuk miatt szállóra nem költöző idős házaspárral gyakran beszélget, krimibe illő történetükről és mindennapjaikról sokszor mesélnek neki.

Elégedetlenségből született startup
Havasi Zoltán grafikus, kreatív szakember a reklámipart hagyta el a Bike Maffiáért. A Bike Maffia gondolatát az elégedetlenség szülte, meguntam az előítéleteket, a felelősség áthárítását, az egymásra mutogatást – mesél a kezdetekről a civil szervezet vezetője. Fejletlen az itthoni adományozási kultúra, az „ez még jó lesz nekik” szemlélet él: a rászorulóknak szánt levált talpú cipők, hónaljban szakadt pulóverek és szakadt gumijú bugyik, a megalázó gesztusok.  A Bike Maffia nem más, mint sok társadalmi vállalkozás elegye. Célja az esélyegyenlőség ideológiamentes, pátosz nélküli elősegítése, társadalmilag hasznos modellek megteremtése, munkahelyek létrehozatala, miközben az önkéntesség menővé válik - hangsúlyozza külön az utóbbi szempontot.
A későbbiekben szeretnénk “social startup”-okat, a projektjeink alapján különböző lábakon álló társadalmi vállalkozásokat létrehozni. A szervezet aktív magja 100 fős, a bringázó önkéntesek között akad pszichológus, tanár vagy épp targoncás is. A projektek nagy része saját ötlet, ebben nagy haszna lehet a kreatív szakmában töltött múltnak – folytatja. A példa ragadós, Debrecenben, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron már működik, Miskolcon most indul a helyi Bike Maffia. Bukarestben is érdeklődnek iránta. Egy Magyarországon tanult és velünk aktívan együttműködő kolumbiai önkéntes pedig létrehozta a szervezetet a dél-amerikai országban, ott, ahol a maffia szó az itthoninál súlyosabb jelentést hordoz. A különböző bike maffiák a saját útjukat járják, nem kell folyamatosan egyeztetniük velünk - mesél a sajátos franchise rendszerről.
Tervezünk egy vendéglátósokat bevonó programot: a résztvevők az árukészletük egy termékére ráírják, hogy az abból származó bevétel hány százaléka adomány. Ha összegyűlik kellő számú vendéglátós, akkor ők szavazhatják meg, hogy az adott időszakban melyik karitatív szervezetet támogatják. Szeptembertől pedig reményeink szerint bebizonyítjuk, hogy a segítségnyújtás is lehet piaci alapú: nyitunk egy kávézót, ahol egy hajléktalan embernek munkát, lakhatást és mentorálást biztosítunk, a profitot pedig visszaforgatjuk - oszt meg kettőt a megvalósítandó ötletei közül Havasi Zoltán.


A Vitamin Kommandó vezetője, Poós Noémi utazási irodában dolgozik, mindig volt benne vágy arra, hogy tegyen valami hasznosat másokért. Ő felelős a heti kétszeri szendvicskészítésért és szállításért. - Bárki eljöhet, bicikliznie sem kell, lehet „csak” szendvicset készíteni is. Az itt dolgozók mindannyian szabadidejüket áldozzák erre, ezért igyekszünk gördülékenyen dolgozni. Ennek ellenére néha van idő beszélgetni az utcán, aluljárókban élőkkel, sokukat ismerjük is már, ha eltűnnek, aggódunk, ha előkerülnek, örülünk – meséli a projekt során barátokra is szert tevő Poós Noémi.

Budapest Bike Maffia
A Budapest Bike Maffia civil szervezet, amelyet kerékpárosok hívtak életre 2011 karácsonyán. Alaptevékenységük az adománygyűjtés, és az adományok kiszállítása kerékpárral a rászorulóknak. Idén a szervezet közösségi kategóriában nyerte meg a különböző szociális területeken áldozatos és példaértékű munkát végzőknek évről évre járó Jószolgálati díjat.
Tizenegy szociális munkát végző személy és szervezet kapott Jószolgálat-díjat péntek este a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, az "Önkéntesen végzett szociális munka" kategória közönségdíját a Budapest Bike Maffia vehette át. Ugyanebben a kategóriában - miután a Budapest Bike Maffia lemondott javukra a pénzdíjról - a szakmai zsűri különdíját a Heti Betevő Egyesület kapta.
Projektjeik többek között az iskolákkal együttműködve létrejött +1 szendvics programtól rászoruló családok lakásainak felújításáig, hajléktalanok fotóiból készült naptártól a közös főzésig, még felhasználható meleg ételek éjjeli összegyűjtésétől a szendvicsek készítéséig, majd azok biciklivel való szállításáig terjednek.

Nyitott templomok: lehetetlen küldetés?

Publikálás dátuma
2018.06.01. 07:02
A tolvajoktól és a rongálóktól féltik az épület szakrális tárgyait - Fotó: Tóth Gergő
Az egyház új célja, hogy napközben is legyenek nyitva a templomok, de körképünkből kiderül: ezt a legtöbb helyen nem tudják vállalni, sőt nem is biztos, hogy lenne rá igény.

Lengyelországban, Grúziában, Romániában vagy éppen Ukrajnában mindennapos jelenség, hogy üzletemberek ebédidőben, cekkeres asszonyok pedig vásárlás közben tartanak szünetet: betérnek a templomba, s magukba mélyedve imádkoznak néhány percet. Magyarországon az áhítat kevésbé spontán, a jellemzően vallásosabb falusi hívek is kénytelenek megvárni a szentmisét, előtte és utána a legtöbb templom zárva tart. Erdő Péter bíboros viszont azt szeretné, ha nem csupán az idegenforgalmi látványosságnak számító templomokban biztosítanák a lehetőséget az imádkozásra a szentmiséken túl. Ezt nemrégiben Máriaremetén jelentette ki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye feje, hozzátéve: a templomok biztonságát eközben szavatolni kell, s ezt külső segítséggel tudják megoldani. Van, ahol elég egy vasrács, máshol kamerákat lehet felszerelni, de a műemléki védettségű templomokat például egész nap őrizni kell, ami nagyon megterheli a plébániák költségvetését – mondta.

Súlyos indok
Az Egyházi Törvénykönyv 937. kánonja ezt írja elő: „Hacsak súlyos indok nem gátolja, az a templom, melyben a legszentebb eucharisztiát őrzik, legalább naponta néhány órán át álljon nyitva a hívők számára, hogy imádkozhassanak a Legszentebb előtt.”

A legutóbbi összesítés szerint ma Magyarországon 4000 katolikus templom és kápolna van, vagyis az ország közel 3200 településének mindegyikére jut legalább egy. A református egyházközségek száma 1200. Ha a templomok őrzésére a parókiáknak és egyházközségeknek akárcsak minimálbérrel is egy gondnokot kellene felvenniük – akinek helyettesítéséről is illő gondoskodni – az egy esztendőben minimum hárommillió forintos kiadást jelentene. A 180 ezer forintos szakmunkás havi bruttó bért ugyanis közel 70 ezer forint járulék terheli, amit a munkáltató visel. Elvileg közmunkásokkal is megoldhatnák az őrzést, erre a felvetésre azonban Vécsi István a Közmunkás Szakszervezet elnöke a Népszavának úgy reagált: már a rendőrségen, a vízügynél és az önkormányzatoknál is a közmunkásokkal akarják megoldani a munkaerőhiányt, nehogy már a templomokat is velük őriztessék! Ráadásul – tette hozzá - óhatatlanul feszültséget okozna egy kistelepülésen, hogy ugyanazért az 52 ezer forintos havi apanázsért az egyik közmunkás a templomban „hűsöl”, a másik meg kint, a hőségben kaszálja az árokpartot.

Az általunk megkérdezett papok jelentős része ráadásul úgy vélte, a falusi templomok többsége nem alkalmas arra, hogy egész nap nyitva legyen a hívők előtt. A kistelepülések plébánosainak zöme azért ódzkodik nyitva tartani a templomokat, mert a tolvajoktól és a rongálóktól féltik az épület szakrális tárgyait.

– Egyetértek a bíboros úrral, nagy szükség lenne a nyitott templomokra – mondta egy több somogyi településért felelős plébános, aki azonban azt is megjegyezte, hogy ezt lehetetlen megoldani. Az anyafalumban nem gond, mert a plébániahivatalban van egy alkalmazott, akire, ha nem vagyok helyben, rábízhatom a templomot, de a hozzám tartozó többi kistelepülésen csak a misékre tudjuk kinyitni az épületet. Kevés a hívő, jellemzően idősek járnak templomba, nem várhatom el tőlük, hogy önkéntesként akár egész nap ott üljenek váltásban, várva, hogy valaki betérjen hozzánk.

Az esztergomi bazilikát naponta több százan keresik fel, a falusi templomokat jó, ha egy-két ember látogatná

Az esztergomi bazilikát naponta több százan keresik fel, a falusi templomokat jó, ha egy-két ember látogatná

– A területemen a hatból négy templom nagyon leromlott állapotban van – mondta egy másik, dél-magyarországi pap. – Nyáron még csak-csak elüldögélhetne bennük valaki, de télen borzalmas a hideg. A fűtés nagyon drága, örülök, ha a misékre fel tudjuk fűteni 14-15 fokra, de a falak akkor is nyomják be a hideget.

Noha a bíborosi ajánlás természetesen nem vonatkozik rájuk, megkérdeztük az egyik református gyülekezet presbiterét is, mi a véleménye a nyitott templomokról.

– Személyileg megoldható lenne, de valljuk be, fölösleges – mondta. – Nincs akkora érdeklődés, hogy a hét minden napján reggeltől estig nyitva legyen a templom. A hívőknek kialakult szokásaik vannak, tudják, mikor van istentisztelet, ehhez igazítják a programjukat, a nagyobb egyházi ünnepek előtt pedig úgyis eljönnek a programokra.

– Ha meg akarjuk szólítani az embereket, nem azt kell várni, hogy ők jöjjenek el a templomba, hanem nekünk kell elmenni hozzájuk, s meggyőzni őket, jöjjenek el a közösségünkbe – vélekedett egy Balaton-környéki település katolikus papja. Szerinte ennél sokkal többet ér, ha aktívan részt vesz a települések életében, elmegy a közösségi programokra, az iskolákba, óvodákba, sportversenyekre, s ott, "civilként" alakít ki kapcsolatot. Aztán, ha megismerik, s elfogadják, sokkal könnyebb megtalálni a hozzájuk vezető lelki utat, és nem rábeszélésre, hanem kíváncsiságból jönnek be a templomba.

A háromszáz lelkes zempléni Komlóska görög-katolikus vallású, élő közösségként éli meg a hitét, és minden harmadik ember rendszeresen jár templomba. Az egyházközség egyik tagja szerint náluk ez az épület nemcsak akkor van nyitva, amikor misét tartanak vagy szellőztetnek. Ha nem is reggeltől estig, de napközben is bemehetnek azok, akik erre igényt tartanak.

Baranya 301 településének túlnyomó többségében a hívők döntően római katolikusok, ez ma már igaz a tradicionálisan református ormánsági falvakra is. Pécsen járva azt tapasztaltuk, hogy a belváros – turisták által is különösen kedvelt - féltucat katolikus temploma, mint például a négytornyú Bazilika, a Gázi Kászim pasa dzsámijában kialakított Belvárosi templom, a ferences vagy az irgalmas rend temploma, szinte egész nap várja a hívőket. Hasonlóan látogatható a Havihegyen álló Havas Boldogasszony Templom. Ez a félszáz hívőnek ülőhelyet adó, 1690-es években emelt, barokk templom zarándokhely, s ha valaki épp imádkozik, amikor csoport érkezik, akkor a vendégeknek suttogva mutatják be a kápolna méretű épületet. A kertvárosi plébánia II. világháború idején épített Szent Erzsébet temploma is nyitva tart, amiképp a Pécsi Tudományegyetem épületei által övezett, 1930-ban felszentelt Pius templom is.

A modern, hazai, egyházi építészet egyik legszebb, képeslapokról is sűrűn visszaköszönő alkotása, az 1937-ben felszentelt Pálos Templom viszont istentiszteleteken kívül zárva tart, amiképp a Mindenszentek temploma is. A rácvárosi templomba bekukkantani sincs esélyünk, a belvárostól 5 kilométerre lévő, barokk épület kapuját szertartásokon kívül zárva tartják. A baranyai falvak templomait azonban többnyire zárva találtuk. Mint a hívőktől és a plébánosoktól megtudtuk, általában ott van nyitva a templom, ahol a paplakból rálátás van az épületre. Ám, ha egy helyi hívőnek igénye van arra, hogy imádkozzon, akkor vagy a plébánostól, vagy az épület kulcsának őrétől mindig kérhet bebocsátást. 

Kulcs az áhítathoz
Budapesten is vegyes a kép. Michels Antal, akit Józsefvárosban a hajléktalanok papjaként ismernek, azt mondta a Népszavának: egyetért vele, hogy legyenek nyitottak a templomok, de belátja, hogy nagyon sok helyen ezt nehéz megvalósítani, mert odabent értékes tárgyak vannak, amelyeket nem lehet őrizetlenül hagyni. Nekik annyi szerencséjük van, hogy viszonylag nagy az előterük, így a templom belső részét anélkül lezárhatják, hogy az egész épületből kirekesztenék a híveket. A fővárosban sok olyan templomot ismer, amely hétfőtől péntekig reggel nyolctól estig nyitva tart, a belvárosi templomban pedig a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jegyében, amelynek 2020-ban Magyarország ad otthont, folyamatos szentségimádást tartanak. – Az nagyon jó dolog, ha egy templomba be lehet menni anélkül, hogy ehhez kulcsot kérnénk valakitől. Már csak azért is, mert kellemetlen azt érezni az áhítat ideje alatt, hogy szűkös az idő, mert egy ember vár türelmetlenül, mikor csukhatja be végre az ajtót – mondta. Hozzátette: vannak már jó kezdeményezések, amikor a hét egy-egy napján megnyitják a templomokat, de ez valóban nem jelent folyamatos bejutási lehetőséget a híveknek.