Szuperfegyverekkel érvel Putyin a politikában

Publikálás dátuma
2018.06.05 07:32
Májusban, a győzelmi napi ünnepségen felvonultatták a fegyverarzenált FOTÓ: AFP/GRIGORIY SISOEV
Fotó: /
Vlagyimir Putyin orosz elnök az állami tévében válaszol kérdésekre. Sok szó eshet a védelmi politikáról.

Úgy röpködnek a fenyegetések Moszkva és Washington között, mintha a két atomnagyhatalom szeretné minél előbb lerohanni a másikat, és rögtön ki is tűzni a győzelmi zászlót. A nagy szótacsa orosz részről már csak azért is elgondolkoztató, mert a Stockholm International Peace Research Institut (SIPRI) elemzése szerint húsz százalékkal csökkenhettek Oroszország katonai kiadásai és további csökkenés prognosztizálható a súlyosbodó gazdasági helyzet miatt. Hasonló visszaesésre húsz éve nem volt példa. A fegyverkezés mértékét tekintve Oroszországot már Szaúdi-Arábia is megelőzi.

Mivel lehet ezt a lemaradást ellensúlyozni? Egyrészt fenyegető szavakkal, másrészt azzal, hogy egy-egy ijesztő új fegyverrel demonstrálják Oroszország erejét. Putyin sokat tanult a múltból, nem követi el azt a hibát, mint néhány elődje, hogy a fegyverkezés minden területén versenyre keljen az amerikaiakkal. Elegendő, ha jelzi, néhány modern fegyvere tökéletes védőpajzsot képez az ország köré, miközben támadó rendszerei a mai technikai tudás mellett egyszerűen kivédhetetlenek. Ennek idei legmarkánsabb jele az volt, amikor évértékelő beszédében nemcsak beszámolt az ország új csodafegyvereiről, de a parlament két háza előtt óriásképernyőkön be is mutatta az új fegyverrendszerek működését. A korlátlan hatótávolságú manőverező repülőgép, a nagysebességű nukleáris töltettel felszerelt víz alatti drón, a „Kinzsál” (Tőr) elnevezésű hiperszonikus nehézrakéta elég hatásos üzenetnek hatottak.

Ennyi is elég lett volna az ellenfél figyelmeztetéséhez, itt azonban Moszkva nem állt meg. Az interneten a közelmúltban a védelmi minisztérium bemutatta, amint a „Jurij Dolgorukij” tengeralattjáróról négy „Bulava” hadászati rakétát fellőnek. Lenyűgöző videón követhetjük nyomon, amint a gigantikus test alámerül a hullámokban, a vezérlőegységből a parancsnok harci riadót rendel el, és kiadja az utasítást a kilövésre, amint a matrózok elfoglalják harci állásaikat, monitorjaik előtt ülve jelentést tesznek a rakéták helyzetéről, a betáplált adatokról. Ezután víz feletti felvételeket láthatunk ahogy a négy rakéta kibontakozva a füstfelhőből egymást követve csíkot húzva maga után a Fehér tengerről elindul a távoli cél, a sokezer kilométerre lévő Kamcsatka felé. Itt csapódtak be.

A Jurij Dolgorukij negyedik generációs stratégiai rakétákkal felszerelt tengeralattjáró, amely 16 Bulava rakétával és torpedókkal rendelkezik.

Az orosz haditengerészetnek jelenleg három hasonló cirkálója van, a „Jurij Dolgorukij”-t és az „Alekszandr Nyevszkij”-t 2013-ban állították hadrendbe, a „Vlagyimir Monohach”-ot 2014-ben. Jövőre készül el a „Knyaz Vlagyimir” amely már egy új fejlesztés eredménye. 2023 után még hat, rakétákkal felszerelt tengeralattjáró építésével számolnak.

Washington nem kezdeményez
A Kreml továbbra is a konkrétumok és a kezdeményezés hiányát érzékeli az orosz-amerikai csúcs kérdésében - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak hétfőn Moszkvában.
"Továbbra is hiányzik a konkrétum Vlagyimir Putyin és Donald Trump legutóbbi telefonbeszélgetése óta, amelyen éppen arról volt szó, hogy a két elnök érti a találkozó szükségességét. Továbbra is hiányzik a kezdeményezés amerikai partnereink részéről" - hangoztatta Peszkov az MTI tudósítása szerint.
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai államfő március 20-én, két nappal az orosz elnök újraválasztása után beszélt telefonon egymással. Az eszmecsere nyomán a két külügyminisztérium utasítást kapott a személyes találkozó előkészítésére.

A Bulava nem minden fellövése bizonyult olyan sikeresnek, mint az utóbbi négy. 2005 és 2012 között 12 fellövésből hat kudarccal végződött. A menet közbeni tökéletesítések, úgy tűnik, megbízhatóbbá tették. A mostani együttes négy sikeres start is erről tanúskodik. Ugyanakkor a tengeralattjáró- fejlesztésekre szánt összegek csökkenése arra utal, hogy a hangsúly nem a hajókra, hanem a modern fegyverzetre tolódik át.

Aki az orosz internetet böngészi, szinte naponta talál valamilyen érdekességet a katonai fejlesztésekről. Sojgu védelmi miniszter a minap nyilatkozott arról, hogy Szíriában harci körülmények között tesztelték azokat a cirkáló rakétákat, amelyekkel a SZu-57-es ötödik generációs repülőgépeket fogják felfegyverezni. A szíriai tapasztalatok birtokában 11 repülőgép és helikopter típust modernizálnak.

És ez csak a dolog egyik oldala. Washingtonban is szinte naponta gondoskodnak arról, hogy bizonyítsák: sem szavakban, sem fegyverekben nem lehet felvenni vele a harcot. Az utolsó szót azonban senki nem meri kimondani.

2018.06.05 07:32

Elkerüli a pápa Magyarországot

Publikálás dátuma
2018.12.14 10:22

Fotó: AFP/ FILIPPO MONTEFORTE
A Szentszék nem állja az Orbán kormány menek
 Bár Áder János köztársasági elnök 2013. szeptemberi vatikáni látogatása során azt közölte, Ferenc pápa elfogadta a Magyarországra szóló meghívást, s 2016-ban hazánkba látogat, ehhez képest nemhogy azóta nem jött el Budapestre, egyelőre 2019-es programjában sem szerepel úticélként Magyarország, s várhatóan nem is lesz benne. Ennek az az oka, hogy a Szentszék egyértelmű nemtetszéssel veszi tudomásul az Orbán-kormány menekültellenes politikáját. Miközben Ferenc pápa rendre rámutat, a keresztények kötelessége a menekültek befogadása, megsegítése, a magyar kabinet rendre szembemegy a pápa tanításával. Annak is meglehetősen rossz visszhangja lehetett a Vatikánban, hogy Magyarország elsők között jelezte, nem támogatja az ENSZ hét elején aláírt menekültügyi megállapodását, miközben a Vatikán rendre azt szorgalmazta, minél több ország írja alá a világszervezet migrációs paktumát. A Vatikán csütörtöki bejelentése szerint Ferenc pápa május 5-7 között Bulgáriába, illetve Macedóniába látogat el. Bár a 2019-es program még nem teljes, valószínűtlen, hogy az év második felében ismét közép- kelet-európai vizitet iktatnának a programba. Eddig annyi bizonyos, hogy januárban a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó helyszínére, Panamába látogat el a pápa, február elején az Arab Emírségekbe, Abu Dzabiba vezet az útja, március végén pedig kétnapos marokkói látogatás szerepel a programban. Az egyházfők közül eddig csak II. János Pál járt Bulgáriában, még 2002 májusában. Akkor három a kommunizmus idején meggyilkolt papot avatott boldoggá. Ferenc pápa bulgáriai látogatásának mottója „Béke a Földön”, amivel XXIII. János pápa 1963-as Pacem in terris enciklikájára utal. Mivel 2019-ben már aligha jön a magyar fővárosba Ferenc pápa, budapesti részről alighanem az a következő cél, hogy Ferenc pápát a 2020-as budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából csábítsák Budapestre.  
Témák
Szentszék
2018.12.14 10:22

„Jemen ma maga a pokol a gyermekek számára”

Publikálás dátuma
2018.12.14 10:00

Fotó: AFP/ MOHAMMED HUWAIS
Háború, éhezés, kolera: a közel-keleti országot sújtó humanitárius katasztrófa addig nem érhet véget, amíg a törvényes kormány és a lázadó húszik között nincs béke.
„Jemen ma maga a pokol a gyermekek számára”. Geert Cappelaere, az UNICEF regionális igazgatója írta le így a minap a háború tépázta közel-keleti ország állapotait. Aligha túlzott. Mióta 2015-ben az azóta elárult és meggyilkolt Ali Abdullah Száleh egykori elnök a húszi lázadók támogatásával elűzte a törvényes államfőt, Manszúr Hádit, a becslések szerint a háború már legalább 60 ezer ember, köztük több mint hatezer civil életét követelte. És ez csak a jéghegy csúcsa. A kettéosztott országban már az alapvető életfeltételek sem adottak. Se élelem, se tiszta víz, se gyógyszerek. Az ENSZ becslései szerint a 28 milliós lakosságból 20 millióan nem jutnak elég táplálékhoz. A tavaly kirobbant kolerajárvány - amely főként szennyezett vízzel terjed - óvatos becslések szerint is már 1,2 millió embert fertőzött meg, és több mint 2500-zal végzett. Jemenből menekülni sincs igazán hová. Az ENSZ becslései szerint több mint egymillióan kényszerültek már otthonuk elhagyására, ám a legtöbben csak az országon belül vándoroltak. Néhány tízezren legfeljebb a szomszédos államokig, Ománig (51 ezer), Szomáliáig (41 ezer), Szaúd-Arábiáig (40 ezer) jutottak. Jellemző azonban, hogy Szomáliában is olyan rossz a helyzet, hogy több mint 250 ezren a háború dúlta Jemenben kerestek menedéket. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a világ nagy reményekkel várta a Svédországban megrendezett és ma végződő békekonferenciát. Óriási áttörésre, azonnali megoldásra persze nem lehetett számítani, ám már önmagában az is eredmény, hogy a felek egy asztalhoz ültek. Két éve  ennyit sem sikerült összehozni, a lázadó húszik rendre lemondták a részvételt. Ehhez képest most apró, de fontos lépéseket tettek. Megegyezés született például több ezer fogoly kicseréléséről, márpedig éppen az effajta konkrét ügyek azok, melyek bizalmat építhetnek. Újranyitják a húszik által uralt egykori főváros, Szanaa repülőterét is, újabb köldökzsinórt biztosítva az éhező országnak. Egyelőre lesöpörték viszont azt ENSZ javaslatot, amely alapján a fegyveresek kivonása után közös vagy nemzetközi irányítás alá vonnák Hudajdát. Pedig a kikötőváros stratégiai fontosságú, mert oda érkezik a segélyek jelentős része. Ami a leglényegesebb, a tervek szerint jövő év első felében újabb tárgyalások lehetnek, ahol megtehetik a következő lépést. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a térségbeli hatalmak? A fű alatt a lázadó húszikat támogató síita Irán közleményben ugyan üdvözölte a békekonferenciát, ám Teherán növekvő belső problémái ellenére sem valószínű, hogy teljes hátraarcot vágna ki Jemenben. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a húszik körül fogy a levegő, nemzetközi megítélésük nem javul, területeik egyre fogyatkoznak, a Hudajda ellen nemrégiben indított ostrom a sarokba szorította őket. Másrészt a nemzetközileg elismert jemeni kormányt támogató Szaúd-Arábia vezette arab koalíció is kényelmetlen helyzetben találta magát. Az elhúzódó háború nem csak költséges, de a civil áldozatok miatt az emberi jogi aggodalmak céltáblája is lett. Különösen mióta Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán októberben meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót, egyre többen kötik össze az ügyet a jemeni háborúval. Több nyugati ország például szünetelteti a fegyvereladásokat Rijádnak, az Egyesült Államok a légi üzemanyagtöltés leállítása mellett döntött, de a szenátusban is napirenden van az amerikai segítség megvonása (az amerikaiak még hírszerzéssel, tanácsadással támogatják az arab koalíciót). Ezek nélkül ugyan Szaúd-Arábia és a koalíció gond nélkül elboldogul, Donald Trump pedig többször támogatásáról biztosította a fontos közel-keleti szövetségest, ám a nemzetközi nyomás mindenképpen jelzés értékű. Mohammed bin Szalmán trónörökösnek - aki védelmi miniszterként megindította a jemeni offenzívát - most úgy kell a nemzetközi siker, mint egy falat kenyér. Főként miután Rijádnak azt sem sikerül túl sikeresen kommunikálnia, hogy nem csak háborúzik Jemenben, hanem óriási összegeket is áldoz segélyezésre. Egyedül Szaúd-Arábia 2015 óta már több mint 11 milliárd dollárral támogatta az országot. Persze Rijádot joggal érhetné a vád, hogy ha nem lenne háború, a segélyekre sem lenne szükség. Ám mint láthatjuk, a háború lezárása koránt sem egyszerű feladat. Katonai erővel a konfliktus nehezen kezelhető. Egyrészt, mert a húszik szívós ellenfelek, másrészt mert a sűrűn lakott városi területek elleni támadás rendkívüli civil áldozatokkal járna, amit az arab koalíció nem vállalhat. Persze tudják ezt a lázadók is, ezért a másutt már jól bevált „emberi pajzs” taktikáját alkalmazzák. A svédországi tárgyalások most újabb lehetőséget teremtenek a politikai megoldásra. Ám ha a közeljövőben sikerül is békét kötni, a porig rombolt Jemennek még hosszú évekre lesz szüksége, mire a sebei begyógyulnak.
2018.12.14 10:00
Frissítve: 2018.12.14 10:00