Szuperfegyverekkel érvel Putyin a politikában

Publikálás dátuma
2018.06.05. 07:32
Májusban, a győzelmi napi ünnepségen felvonultatták a fegyverarzenált FOTÓ: AFP/GRIGORIY SISOEV
Vlagyimir Putyin orosz elnök az állami tévében válaszol kérdésekre. Sok szó eshet a védelmi politikáról.

Úgy röpködnek a fenyegetések Moszkva és Washington között, mintha a két atomnagyhatalom szeretné minél előbb lerohanni a másikat, és rögtön ki is tűzni a győzelmi zászlót. A nagy szótacsa orosz részről már csak azért is elgondolkoztató, mert a Stockholm International Peace Research Institut (SIPRI) elemzése szerint húsz százalékkal csökkenhettek Oroszország katonai kiadásai és további csökkenés prognosztizálható a súlyosbodó gazdasági helyzet miatt. Hasonló visszaesésre húsz éve nem volt példa. A fegyverkezés mértékét tekintve Oroszországot már Szaúdi-Arábia is megelőzi.

Mivel lehet ezt a lemaradást ellensúlyozni? Egyrészt fenyegető szavakkal, másrészt azzal, hogy egy-egy ijesztő új fegyverrel demonstrálják Oroszország erejét. Putyin sokat tanult a múltból, nem követi el azt a hibát, mint néhány elődje, hogy a fegyverkezés minden területén versenyre keljen az amerikaiakkal. Elegendő, ha jelzi, néhány modern fegyvere tökéletes védőpajzsot képez az ország köré, miközben támadó rendszerei a mai technikai tudás mellett egyszerűen kivédhetetlenek. Ennek idei legmarkánsabb jele az volt, amikor évértékelő beszédében nemcsak beszámolt az ország új csodafegyvereiről, de a parlament két háza előtt óriásképernyőkön be is mutatta az új fegyverrendszerek működését. A korlátlan hatótávolságú manőverező repülőgép, a nagysebességű nukleáris töltettel felszerelt víz alatti drón, a „Kinzsál” (Tőr) elnevezésű hiperszonikus nehézrakéta elég hatásos üzenetnek hatottak.

Ennyi is elég lett volna az ellenfél figyelmeztetéséhez, itt azonban Moszkva nem állt meg. Az interneten a közelmúltban a védelmi minisztérium bemutatta, amint a „Jurij Dolgorukij” tengeralattjáróról négy „Bulava” hadászati rakétát fellőnek. Lenyűgöző videón követhetjük nyomon, amint a gigantikus test alámerül a hullámokban, a vezérlőegységből a parancsnok harci riadót rendel el, és kiadja az utasítást a kilövésre, amint a matrózok elfoglalják harci állásaikat, monitorjaik előtt ülve jelentést tesznek a rakéták helyzetéről, a betáplált adatokról. Ezután víz feletti felvételeket láthatunk ahogy a négy rakéta kibontakozva a füstfelhőből egymást követve csíkot húzva maga után a Fehér tengerről elindul a távoli cél, a sokezer kilométerre lévő Kamcsatka felé. Itt csapódtak be.

A Jurij Dolgorukij negyedik generációs stratégiai rakétákkal felszerelt tengeralattjáró, amely 16 Bulava rakétával és torpedókkal rendelkezik.

Az orosz haditengerészetnek jelenleg három hasonló cirkálója van, a „Jurij Dolgorukij”-t és az „Alekszandr Nyevszkij”-t 2013-ban állították hadrendbe, a „Vlagyimir Monohach”-ot 2014-ben. Jövőre készül el a „Knyaz Vlagyimir” amely már egy új fejlesztés eredménye. 2023 után még hat, rakétákkal felszerelt tengeralattjáró építésével számolnak.

Washington nem kezdeményez
A Kreml továbbra is a konkrétumok és a kezdeményezés hiányát érzékeli az orosz-amerikai csúcs kérdésében - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak hétfőn Moszkvában.
"Továbbra is hiányzik a konkrétum Vlagyimir Putyin és Donald Trump legutóbbi telefonbeszélgetése óta, amelyen éppen arról volt szó, hogy a két elnök érti a találkozó szükségességét. Továbbra is hiányzik a kezdeményezés amerikai partnereink részéről" - hangoztatta Peszkov az MTI tudósítása szerint.
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai államfő március 20-én, két nappal az orosz elnök újraválasztása után beszélt telefonon egymással. Az eszmecsere nyomán a két külügyminisztérium utasítást kapott a személyes találkozó előkészítésére.

A Bulava nem minden fellövése bizonyult olyan sikeresnek, mint az utóbbi négy. 2005 és 2012 között 12 fellövésből hat kudarccal végződött. A menet közbeni tökéletesítések, úgy tűnik, megbízhatóbbá tették. A mostani együttes négy sikeres start is erről tanúskodik. Ugyanakkor a tengeralattjáró- fejlesztésekre szánt összegek csökkenése arra utal, hogy a hangsúly nem a hajókra, hanem a modern fegyverzetre tolódik át.

Aki az orosz internetet böngészi, szinte naponta talál valamilyen érdekességet a katonai fejlesztésekről. Sojgu védelmi miniszter a minap nyilatkozott arról, hogy Szíriában harci körülmények között tesztelték azokat a cirkáló rakétákat, amelyekkel a SZu-57-es ötödik generációs repülőgépeket fogják felfegyverezni. A szíriai tapasztalatok birtokában 11 repülőgép és helikopter típust modernizálnak.

És ez csak a dolog egyik oldala. Washingtonban is szinte naponta gondoskodnak arról, hogy bizonyítsák: sem szavakban, sem fegyverekben nem lehet felvenni vele a harcot. Az utolsó szót azonban senki nem meri kimondani.

Szerző

Az AfD-t is megosztja a kirohanás

Publikálás dátuma
2018.06.05. 07:30
Gauland, Alice Weidelhez (jobbra) hasonlóan, ugyancsak az AfD jobbszárnyához sorolható FOTÓ: AFP/ABDULHAMID HOSBAS

Óriási felháborodást keltett Alexander Gauland, a német szélsőjobboldali Alternatíva (AfD) társelnökének szombat este, a párt ifjúsági szervezete, az „Ifjú Alternatíva” rendezvényén elhangzott kijelentése, amelyben úgy foglalt állást, a nácizmus csak egy csöppnyi madárpiszok Németország történelmében. A lapok egyöntetűen, a leghevesebben utasították el szavait, s azt, hogy a nácik rémtetteinek jelentőségét kisebbíteni akarja. Ugyanakkor még az AfD mérsékeltebben konzervatív támogatói sem tudnak azonosulni a társelnök kijelentésével. Sőt, a politikai erőn belül is nyugtalanságot keltettek szavai.

A Die Zeit cikkében utal arra, hogy a hasonlóan szélsőséges kijelentések rendre ártottak a párt egységének is, s hatalmi harcok kezdődtek minden hasonló eset után. Így történt ez az AfD türingiai tartományi vezetője, Björn Höcke tavaly januárban elhangzott beszéde után is, amikor úgy foglalt állást, hogy a berlini holokauszt-emlékmű (hivatalos nevén az „Európa meggyilkolt zsidóinak emlékműve”), szégyenteljes. Hasonlóan belső feszültséget keltettek Höcke barátja, Jens Maier kijelentései is. Az AfD-politikus, aki egy jelenleg német parlamenti képviselő, egy ízben „kis félnégernek” nevezte az egykori teniszcsillag, Boris Becker fiát. Meier ellen két kizárással fenyegető eljárást is indítottak az AfD-ben, ám egyik sem járt eredménnyel. Belső megosztottságot eredményezett az AfD Szász-Anhalt tartományi volt vezetője, André Poggenburg azzal, hogy „tevehajcsároknak” nevezte török gyökerekkel rendelkező honfitársait.

A jelek szerint azonban Gaulandot cseppet sem zavarta, hogy a múltban még saját pártjában is nyugtalanságot keltettek a szélsőséges megnyilatkozások, sőt látható büszkeséggel töltötte el, amikor az AfD ifjúsági szervezetének aktivistái lelkesen ünnepelték. Ez azonban még a pártvezetésben is kiverte a biztosítékot. Steffen Königer elnökségi tag „visszatetszőnek” nevezte Gauland szavait. Uwe Witt, az AfD parlamenti képviselője pedig a Facebookon kért bocsánatot a társelnök nevében, mint írta, „különösen azoktól a zsidó embertársainktól, akik a náci rezsim áldozataivá váltak”.

Szó sincs azonban arról, hogy mindenki elítélte volna Gaulandot. Az AfD-nek szintén a nemzeti konzervatív szárnyához sorolt Jörg Meuthen társelnök azzal sietett a segítségére, hogy a politikus „nem mentette fel a nemzetiszocialistákat rémtetteikért”.

Szerző

Még a héten bemutatkozik az új spanyol kormány

Publikálás dátuma
2018.06.04. 19:43
Pedro Sánchez, az új spanyol miniszterelnök (balra). Fotó: GABRIEL BOUYS / AFP
A hét közepén ismerteti kormányának összetételét Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök - mondta José Luis Ábalos, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) szervezeti titkára egy hétfői interjúban, melyről az MTI számol be.

Tájékoztatása szerint az új kormányban nem kapnak tárcát más pártok tagjai csak szocialista politikusok, vagy olyan független személyek, akik valamilyen módon kötődnek a PSOE-hez.

Bejelentette, hogy ismét külön tárcát kap az esélyegyenlőség területe, amely eddig az egészségügyi és szociális minisztérium alá tartozott. Emellett létrehozzák a gyermekszegénység elleni főbiztosságot is, amely közvetlenül a miniszterelnökség alá fog tartozni.

Az új kormány létrehozásakor a paritásos elvet kívánják érvényesíteni, azaz a nemek arányának egyenlőségét.

Pedro Sánchezt pénteken választotta meg miniszterelnökké a spanyol parlament azzal, hogy elfogadta a szocialista párt bizalmatlansági indítványát, és megvonta a bizalmat Mariano Rajoy konzervatív kormányfőtől. A PSOE azért kezdeményezte a kormányfő leváltását, mert a bíróság a múlt héten első fokon ítéletet hirdetett az egyik legszövevényesebb spanyol korrupciós botrányban, a 2009-ben kirobbant úgynevezett Gürtel-ügyben, és megállapította, hogy a korrupciós hálózatból hasznot húzott a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) is. A PP fellebbezett a döntés ellen, amely 245 ezer euró (77,9 millió forint) pénzbüntetés szabott ki rá.

Pedro Sánchez Európa-barát kormány megalakítását ígérte az intézményi, gazdasági, társadalmi és területi stabilitás biztosításának céljával. A szocialista pártnak 84 mandátuma van a 350 fős törvényhozásban, vagyis jelentős kisebbségben vannak - ez még okozhat számukra nehézséget.

Szerző