Szuperfegyverekkel érvel Putyin a politikában

Publikálás dátuma
2018.06.05 07:32
Májusban, a győzelmi napi ünnepségen felvonultatták a fegyverarzenált FOTÓ: AFP/GRIGORIY SISOEV
Vlagyimir Putyin orosz elnök az állami tévében válaszol kérdésekre. Sok szó eshet a védelmi politikáról.

Úgy röpködnek a fenyegetések Moszkva és Washington között, mintha a két atomnagyhatalom szeretné minél előbb lerohanni a másikat, és rögtön ki is tűzni a győzelmi zászlót. A nagy szótacsa orosz részről már csak azért is elgondolkoztató, mert a Stockholm International Peace Research Institut (SIPRI) elemzése szerint húsz százalékkal csökkenhettek Oroszország katonai kiadásai és további csökkenés prognosztizálható a súlyosbodó gazdasági helyzet miatt. Hasonló visszaesésre húsz éve nem volt példa. A fegyverkezés mértékét tekintve Oroszországot már Szaúdi-Arábia is megelőzi.

Mivel lehet ezt a lemaradást ellensúlyozni? Egyrészt fenyegető szavakkal, másrészt azzal, hogy egy-egy ijesztő új fegyverrel demonstrálják Oroszország erejét. Putyin sokat tanult a múltból, nem követi el azt a hibát, mint néhány elődje, hogy a fegyverkezés minden területén versenyre keljen az amerikaiakkal. Elegendő, ha jelzi, néhány modern fegyvere tökéletes védőpajzsot képez az ország köré, miközben támadó rendszerei a mai technikai tudás mellett egyszerűen kivédhetetlenek. Ennek idei legmarkánsabb jele az volt, amikor évértékelő beszédében nemcsak beszámolt az ország új csodafegyvereiről, de a parlament két háza előtt óriásképernyőkön be is mutatta az új fegyverrendszerek működését. A korlátlan hatótávolságú manőverező repülőgép, a nagysebességű nukleáris töltettel felszerelt víz alatti drón, a „Kinzsál” (Tőr) elnevezésű hiperszonikus nehézrakéta elég hatásos üzenetnek hatottak.

Ennyi is elég lett volna az ellenfél figyelmeztetéséhez, itt azonban Moszkva nem állt meg. Az interneten a közelmúltban a védelmi minisztérium bemutatta, amint a „Jurij Dolgorukij” tengeralattjáróról négy „Bulava” hadászati rakétát fellőnek. Lenyűgöző videón követhetjük nyomon, amint a gigantikus test alámerül a hullámokban, a vezérlőegységből a parancsnok harci riadót rendel el, és kiadja az utasítást a kilövésre, amint a matrózok elfoglalják harci állásaikat, monitorjaik előtt ülve jelentést tesznek a rakéták helyzetéről, a betáplált adatokról. Ezután víz feletti felvételeket láthatunk ahogy a négy rakéta kibontakozva a füstfelhőből egymást követve csíkot húzva maga után a Fehér tengerről elindul a távoli cél, a sokezer kilométerre lévő Kamcsatka felé. Itt csapódtak be.

A Jurij Dolgorukij negyedik generációs stratégiai rakétákkal felszerelt tengeralattjáró, amely 16 Bulava rakétával és torpedókkal rendelkezik.

Az orosz haditengerészetnek jelenleg három hasonló cirkálója van, a „Jurij Dolgorukij”-t és az „Alekszandr Nyevszkij”-t 2013-ban állították hadrendbe, a „Vlagyimir Monohach”-ot 2014-ben. Jövőre készül el a „Knyaz Vlagyimir” amely már egy új fejlesztés eredménye. 2023 után még hat, rakétákkal felszerelt tengeralattjáró építésével számolnak.

Washington nem kezdeményez
A Kreml továbbra is a konkrétumok és a kezdeményezés hiányát érzékeli az orosz-amerikai csúcs kérdésében - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak hétfőn Moszkvában.
"Továbbra is hiányzik a konkrétum Vlagyimir Putyin és Donald Trump legutóbbi telefonbeszélgetése óta, amelyen éppen arról volt szó, hogy a két elnök érti a találkozó szükségességét. Továbbra is hiányzik a kezdeményezés amerikai partnereink részéről" - hangoztatta Peszkov az MTI tudósítása szerint.
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai államfő március 20-én, két nappal az orosz elnök újraválasztása után beszélt telefonon egymással. Az eszmecsere nyomán a két külügyminisztérium utasítást kapott a személyes találkozó előkészítésére.

A Bulava nem minden fellövése bizonyult olyan sikeresnek, mint az utóbbi négy. 2005 és 2012 között 12 fellövésből hat kudarccal végződött. A menet közbeni tökéletesítések, úgy tűnik, megbízhatóbbá tették. A mostani együttes négy sikeres start is erről tanúskodik. Ugyanakkor a tengeralattjáró- fejlesztésekre szánt összegek csökkenése arra utal, hogy a hangsúly nem a hajókra, hanem a modern fegyverzetre tolódik át.

Aki az orosz internetet böngészi, szinte naponta talál valamilyen érdekességet a katonai fejlesztésekről. Sojgu védelmi miniszter a minap nyilatkozott arról, hogy Szíriában harci körülmények között tesztelték azokat a cirkáló rakétákat, amelyekkel a SZu-57-es ötödik generációs repülőgépeket fogják felfegyverezni. A szíriai tapasztalatok birtokában 11 repülőgép és helikopter típust modernizálnak.

És ez csak a dolog egyik oldala. Washingtonban is szinte naponta gondoskodnak arról, hogy bizonyítsák: sem szavakban, sem fegyverekben nem lehet felvenni vele a harcot. Az utolsó szót azonban senki nem meri kimondani.

Trump a klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáltatja

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:12
Illusztráció
Pixabay
A Fehér Ház a klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló bizottságot hoz létre - értesült a The New York Times című lap csütörtökön.
A lap egy február 14-i keltezésű, a Fehér Házban készült feljegyzésre hivatkozva azt írta, hogy Donald Trump elnök munkatársai már elkészítették annak az elnöki rendeletnek a vázlatát, amellyel létrehozzák a klímabizottságot. 
A testület várhatóan 12 tagú lesz és helyet kap benne William Happer, a Fehér Ház fizikus végzettségű tanácsadója, aki köztudomásúan szkeptikus azt illetően, hogy az emberi tevékenység alapvetően befolyásolná a globális felmelegedést. Happerről a The New York Times felidézi, hogy tudományos berkekben megütközést keltett, amikor többször is kifejtette, hogy az üvegházhatással járó széndioxid-kibocsátás nem hogy káros, hanem kifejezetten hasznára válik az emberiségnek. 
A The New York Times információi szerint a Fehér Ház feljegyzése kétségbe vonja azokat a tudományos és védelempolitikai elemzéseket, amelyek szerint a klímaváltozás komoly fenyegetést jelent az amerikai nemzetbiztonságra. Az elemzésekről azt állítja, hogy nem vetették alá ezeket szigorúan független és ellenvéleményeket is számításba vevő ellenőrzéseknek, illetve egyáltalán nem adnak teret az ellentétes álláspontoknak. A kongresszus 2017 végén kétpárti egyetértéssel elfogadott védelmi költségvetési törvényében egyébként a törvényhozók már rögzítették, hogy a klímaváltozás "közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára", valamint befolyásolja "a világ azon térségeinek stabilitását is, ahol az Egyesült Államok hadserege jelen van és ahol a jövendő konfliktusok stratégiai következményekkel járnak". 
Ez a törvény - amelyet Donald Trump aláírt - előírta a védelmi minisztériumnak, hogy évente készítsen jelentést a klímaváltozás hatásairól és egyúttal arra bátorította a tárca vezetőit, hogy a leendő katonai missziók tervezésekor számoljanak ezzel a tényezővel is. Az első ilyen jelentést a Pentagon (védelmi minisztérium) januárban hozta nyilvánosságra. Ez a többi között - konkrét példákat is idézve - azt állapította meg, hogy a klímaváltozással járó áradások, szárazság, sivatagosodás és egyre gyakoribb tűzvészek közvetlenül is fenyegetik az amerikai támaszpontokat és berendezéseiket.
Szerző
Frissítve: 2019.02.21 13:11

Csak ígéret maradt az iráni forradalom?

Publikálás dátuma
2019.02.21 11:30
Az iráni helyzet nagymértékben függ az olajbevételek alakulásától, és a szankciók miatt egyre szűkül a piac
Fotó: AFP/ ATTA KENARE
Népességrobbanás, munkanélküliség, korrupció, szankciók: negyven évvel a sah elűzése után a perzsa államnak még mindig jelentős kihívásokkal kell megküzdenie.
Negyven év telt el az iráni iszlám forradalom óta. Múlt héten a perzsa államban százezrek vonultak az utcára, hogy megünnepeljék Mohammed Reza Pahlavi sah hatalmának megdöntését és az Iráni Iszlám Köztársaság megszületését. Ugyanakkor az örömbe ismét rengeteg düh vegyült, mintha megállt volna az idő. A tömegben felbukkantak a „Halál Amerikára, halál Izraelre” táblák, és az ország vezetői ezúttal sem hagyták ki az alkalmat, hogy a Nyugatot, és mindenekelőtt a „Nagy Sátánt”, az Egyesült Államokat ostorozzák. Haszan Róháni elnök harcias beszédében azt üzente, „ellenségeik soha nem fogják elérni gonosz céljaikat”, és együttes erővel le fogják győzni a gazdasági kihívásokat. Ali Hámenei legfelsőbb vezető pedig terjedelmes nyilatkozatában többek között kizárta a párbeszédet az Egyesült Államokkal, és „álnok, megbízhatatlan államoknak” nevezett több európai országot. Korábban leszögezte, mindaddig nem hagynak fel a „Halál Amerikára” skandálásával, amíg az Egyesült Államok folytatja ellenséges politikáját. Márpedig Washington folytatja. „40 év korrupció. 40 év elnyomás. 40 év terror. Az iráni rezsim teljesítménye 40 évnyi kudarc. A régóta szenvedő iráni nép sokkal szebb jövőt érdemel” - írta Donald Trump amerikai elnök Twitterén. Hasonló üzenetet fogalmazott meg nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton is, akiről nemrégiben kiderült, arra utasította a védelmi minisztériumot, dolgozzanak ki forgatókönyveket egy esetleges iráni offenzívára. Közben múlt hétre az amerikaiak Varsóba trombitáltak össze magas szintű konferenciát, hogy életben tartsák az Irán-ellenes retorikát, és nyomást gyakoroljanak európai szövetségeseikre. A sok beszédnél is fontosabbak a tettek: hogy Donald Trump múlt évben kitáncolt az úgynevezett atomalkuból - amely az iráni nukleáris program korlátozásáért cserébe szankciókat oldott fel -, vagy hogy a szembenálló felek Szíriában, Jemenben kihelyezett háborúkat vívnak. Az ellenségeskedés tehát a régi, de a helyzet azért sokat változott az elmúlt évtizedekben. Hogy mégis mennyit, arra az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hétfő este rendezett kerekasztal beszélgetésen három magyar iranista kereste a választ. „Hogy forradalom, rendszerváltás történt, az nem kérdés. Legfeljebb az, hogy mennyiben volt iszlám? Hiszen nem csak a mélyen vallásosak lázadtak fel. Egyébként még az ellenzéki diaszpórában is forradalomnak nevezik a történteket, csak elmarad az iszlám jelző” - nyitotta meg az előadást Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora. Azt a magyar történelemből is többször megtanulhattuk már, hogy ami az egyiknek elnyomó hódítás, a másiknak felszabadítás, ami egyik oldalról forradalom, a másik értelmezésben ellenforradalom. Ennek fényében joggal merült fel a kérdés, vajon hogyan látják az irániak saját maguk a negyven éve történteket. A kutatók szerint leginkább attól függ, kit kérdezünk. „Az iráni társadalom kétharmada 35 év alatti. Nekik nincsenek saját tapasztalataik, legfeljebb családi történetekből, tankönyvekből ismerik a forradalmat” - magyarázta Ablaka Gergely, az ELTE oktatója. „Egy módos teheráni fiatal az elért eredményeket valószínűleg kudarcként éli meg. Egy szegény vidéki viszont sikerként” - mondta, Sárközy Miklós pedig egyetértve hozzátette, a forradalom tízmilliók előtt nyitotta meg a tanulási lehetőséget, a felsőoktatási intézmények száma megtízszereződött. „Negyven éve nagyjából 30 milliós volt, most 80 millió fölötti a népesség. Ráadásul a forradalmat követően azonnal következett egy véres és pusztító háború Irakkal, amely valamilyen módon minden családot érintett” - mutatott rá a további tényezőkre N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.  Kérdés ugyanakkor, hogy mit ér a diploma, ha nincs munka, a gazdaság gyengélkedik. Iránban tavaly év végi adatok szerint meglehetősen magas, 12 százalékos volt a munkanélküliség, amely leginkább a fiatalok számára jelent problémát. A 2015-ös „atomalkut” követő reményteli évben a Világbank adatai szerint az iráni gazdaság ugyan több mint 13 százalékot növekedett, azaz valósággal kilőtt, 2017-ben az eufóriát követően azonban már 3,7 százalékosra esett vissza a növekedés, az újabb előrejelzések pedig már ismét visszaesést jósolnak. Az iráni gazdaság még mindig nagyban függ az olajtól - Teherán számításai szerint ez adja a bevétel 33 százalékát -, és míg a költségvetés a napi 1-1,5 millió hordó eladott olajjal számolt, az amerikai szankciók bevezetését követően a kitermelés 2,7 millióról pár hónap alatt 1,9 millióra zuhant. Washington nyolc államnak adott „kiskaput”, hogy vásárolhassanak iráni olajat, ám a kivétel májusban lejár, és a hírek szerint nem hosszabbítják majd meg, így könnyen lehet, hogy Teherán további visszaeséssel számolhat. Bedőlni ugyan aligha fognak - mint azt Sárközy Miklós találóan megjegyezte, Irán 40 éve túlélésre van berendezkedve -, ám a helyzet javulására aligha lehet számítani. És nagyon úgy tűnik, hogy nincs kiút. „Nagyon nehéz helyzetben van Irán. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vizsgálatai alapján betartják a megállapodásban foglaltakat, és erről teljes a nemzetközi egyetértés. Ám Donald Trump ennek ellenére is felrúgta az alkut. Ezek után mindenképpen rosszul járnak: ha Teherán továbbra is betartja a megállapodást, a fojtogató szankciók akkor is maradnak. Ha megszegi őket, az is visszacsap" - összegezte a helyzetet N. Rózsa Erzsébet. „Nagyon fájdalmasak az amerikai szankciók, különösen mivel főként nem a politikai elitet, hanem a társadalmat sújtják velük. Az amerikaiak arra számítanak, hogy ennek hatására majd az elégedetlen nép az utcára megy, és megdönti a hatalmat. Ám ez nem fog megtörténni - tette hozzá Sárközy Miklós. Ha a helyzet nem is a legfényesebb, abban legalább mindhárom szakértő egyetértett, hogy a háború - akár az Egyesült Államokkal, akár a szunnita arabokkal, akár Izraellel - valószínűtlen. „Kihelyezett háborúk már így is zajlanak, a nyílt összetűzés senkinek sem érdeke. Irán lassan elérte befolyása maximumát, tovább nem nagyon tud terjeszkedni” - vélekedett Ablaka Gergely. „Izraelnek sem háborúra kell készülni, hanem arra, hogy az irániak évekig ott lesznek a határaikon. Irán stratégiája, hogy a konfliktusokat minél messzebbre viszi a határtól, miközben jól használják ki az ellenség belső megosztottságát. Persze ki tudja, a Közel-Keleten gyorsan változnak a dolgok, nincsenek örök házasságok, csak érdekek” - tette hozzá Sárközy Miklós. 
Frissítve: 2019.02.21 11:30