Nem jelentette fel az OBT a kormányt

Az Országos Bírói Tanács (OBT) meghívta az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENCJ) újonnan megválasztott elnökét, Kees Sterket, hogy látogasson el Magyarországra és vegyen részt az OBT júliusi ülésén. Az ENCJ elnöke a meghívást elfogadta, amit június 5-én hivatalosan is visszajelzett az OBT felé. Az ENCJ elnökének levele és az ENCJ hivatalos közleménye is kitér arra, hogy tévesen jelent meg külföldi lapokban az a hír,  hogy a szervezet beavatkozás céljából érkezik Magyarországra - akár a közigazgatási bíróságok, akár az igazságügyi igazgatás tervezett reformja kapcsán. Ilyen kérés az OBT részéről nem hangzott el - írta közleményében Hilbert Edit, az OBT soros elnöke. A közlemény szerint nem is tartozik az ENCJ feladatai közé az egyes országokkal, kormányokkal szembeni fellépés. Hilbert Edit kitért arra is, hogy az OBT megalakulásától kezdve elkötelezett amellett, hogy az esetleges jogi vagy egyéb nézeteltéréseket párbeszéd útján tisztázza az érdekeltekkel.

Ismert, a januárban választott, új összetételű OBT, amely a törvény szerint az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) ellenőrző szervezet, az elmúlt hónapokban megvizsgálta az OBH nagy hatalmú elnökének, Handó Tündének a kinevezési gyakorlatát, s törvénysértőnek találta azt. Az OBT - amelyet időközben Handó nyomására egy tucatnyi tag otthagyott - kilátásba helyezte azt is, hogy kezdeményezi Handó tisztségétől való megfosztását. 

Szerző
Témák
feljelentés OBT

Kiderült, milyen kérdések szerepelhetnek az új konzultációban

Publikálás dátuma
2018.06.05. 17:56
LOIC VENANCE / AFP

Orbán Viktor miniszterelnök a választást követően beszélt arról, hogy a nőkkel akar megállapodni, az ő véleményükre kíváncsi a gyerekvállalásról. A Hvg.hu most azt írja: úgy tudják, az új, demográfiai témájú nemzeti konzultációt ősszel indítanák el, így a másfél-két hónapos visszaküldési határidőt, illetve az eredmények kiértékeléséhez szükséges időt figyelembe véve év vége előtt aligha születhet meg a családpolitikai akcióterv. Információik szerint a kérdőíveit minden nagykorú magyar állampolgárnak – 8 millió 18–98 éves férfinak és nőnek – küldi majd ki a kormány, nemcsak a célba vett csoportnak.

A portál azt írja, a konzultációban például megkérdeznék, egyetértenek-e azzal, hogy a jövőben nagyobb anyagi megbecsülés – akár egy teljes főállást kiváltó „fizetés” – járjon a 3 vagy több gyereket nevelő, emiatt munkát vállalni sok esetben nem tudó főállású anyáknak. De az is szerepelne, hogy mely, a magyar munkaerőpiacról ma nagyrészt hiányzó atipikus foglalkoztatási formák, a távmunka, rugalmas vagy részmunkaidő szélesebb körű elterjesztése könnyítene a gyerekvállalás után újra elhelyezkedni próbáló nők helyzetén. Információik szerint az sem kizárt, hogy a minden 5. magyar párt érintő meddőséggel kapcsolatban is lesz majd kérdés az íven.

Szerző

Stop Soros - Köszönőviszonyban sincs a valóság a jogszabályokkal

Publikálás dátuma
2018.06.05. 17:31
Fotó: Tóth Gergő
Az alaptörvény hetedik módosításának, illetve az úgynevezett Stop Soros! törvénycsomag tárgyalásával folytatódott a T. Ház munkája kedden.

A kormány módosító javaslata rögzíti, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be – szögezte le Trócsányi László igazságügyi miniszter.

- A 2016-os kvótanépszavazás és az áprilisi országgyűlési választás után az országgyűlésnek kötelező módosítania az alkotmányt - egészítette ki a miniszter szavait Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője. A módosítás további pontjai közül kitért a közigazgatási felső-bíróság felállítására, üdvözölve, hogy visszaállítják a bírósági rendszer történeti alapjait, külföldi példákra hivatkozva pedig megjegyezte, nem tekinthető extrémnek, hogy az alaptörvény rendezi a közigazgatási bírósági szervezeti rendszer kereteit.

Az ellenzéki pártok Kocsissal és Trócsányival ellentétben úgy vélték: az alkotmánymódosítási javaslat csak aktuális politikai érdekeket szolgál. Arató Gergely, a DK vezérszónoka szerint ez az „európai értékek ellen vívott kultúrháború fegyvere", Harangozó Tamás, az MSZP politikus pedig azt mondta: ez részben nettó politikai hatalmi számítás végrehajtását szolgálja, részben pedig normatartalom nélküli politikai kommunikációs lózungokat rejt. Hasonlóan látta Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője is, aki szerint a javaslattal a kormányoldal el akarja terelni a figyelmet az ország valós problémáiról, az egészségügy szétveréséről, az évek óta nem emelkedő nyugdíjakról vagy a katasztrofális demográfiai mutatókról. Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke ezt azzal egészítette ki, hogy az előterjesztés nem a megoldást célozza, a kabinet csak gyűlöletpropagandát folytat.

A Stop Soros! törvénycsomagra áttérve Mirkóczi Ádám arról beszélt, hogy a kormányoldal célja nem a konszenzus megteremtése, hanem, hogy a következő választásokon lehessen mutogatni: ki, mit nem támogatott. A Jobbik szóvivője szerint az elmúlt évek bevándorlással kapcsolatos retorikája nem volt keresztényi. - Miért nem szerepel már a javaslatban a civil szervezetek regisztrációja, átvilágítások, illetékfizetés külföldi támogatások esetén? - tette fel a kérdést a politikus, hozzátéve: szerinte az előterjesztés "elvesztette Soros jellegét", és felvetette annak lehetőségét, hogy ez az európai néppárti kritika miatt van.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára megismételte a hónapok óta tartó fideszes kommunikáció alaptételét: Magyarországot és annak kormányát ma azért támadják, mert az a Soros-terv útjában áll. Kósa Lajos leköszönt tárcanélküli miniszter azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia, a szabadság, az egyenjogúság, a keresztény kultúra által közvetített értékvilág mind-mind veszélyeztetve van, amikor milliószámra özönlenek Európába lényegében ellenőrizetlenül olyan emberek, akik nem üldöztetés elől menekülnek, csupán jobb életre vágynak. Mirkóczki erre reagálva arra kérdezett rá: hogyan érkeztek az országba azok a menekültek, akik kedvező elbírálásban részesültek, mert szerinte mindegyikük biztonságos országon keresztül közelítette meg Magyarországot. Emlékeztetett: erre a már eddig létező szabályok alapján sem lett volna lehetőség. Megismételte korábbi álláspontját, miszerint a valóság és a magyar jogszabályok köszönőviszonyban sincsenek egymással.

Szerző