Az amerikai számítógépes szakember, volt CIA alkalmazott most szökevény, hazájában körözik, jelenleg Oroszországban él. A Snowden botrányt 2013. június 6-i cikkében robbantotta ki a The Guardian. Megírták: az NSA, az USA Nemzetbiztonsági Hivatala a Verizon telefoncég ügyfelei millióinak hívási adatait gyűjti egy szigorúan titkos bírósági rendelet alapján. A lap által megszerzett dokumentum szerint a Verizon napi rendszerességgel, folyamatosan köteles a hálózatában történt összes bel-, és külföldi telefonhívásról tájékoztatást adni az NSA-nak. Milliókról gyűjtöttek így információkat anélkül, hogy gyanúsítottak lettek volna bármilyen ügyben.
Az évforduló alkalmával a brit országos napilapnak telefonon adott interjújában Snowden elmondta, nem bán semmit sem, elégedett azzal, hogy közzétéve a tömeges adatgyűjtésekről szerzett információit, megrázta a kormányokat, a titkosszolgálatokat és a nagy internetszolgáltatókat. „A legnagyobb változás az, hogy az emberek már tudnak a dolgokról. Még mindig nincs hatalmukban, hogy megállítsák, de próbálkoznak vele. A visszavágás még csak most kezdődik, a kormányok és a vállalatok régóta benne vannak a játékban, de mi még csak most kezdtük" - nyilatkozta Snowden.
Az USA és az Egyesült Királyság kormányai a kiszivárogtatása alapján, bírósági tárgyalások után új megfigyelési törvényeket kellett hozzanak, a fejlesztéseket hamarabb és gyorsabban meg kellett tenniük a tervezettnél, nehezebbé téve a tömeges telefonos adatgyűjtés. Az internetszolgáltatók a felhasználók reakcióit figyelembe véve kénytelenek voltak titkosítani a magánszférára vonatkozó adatokat. Sokan azonban azt mondják, semmi sem változott 2013 óta, ugyanúgy folyik a tömeges információhalászat.
A számítógépes szakember kiszivárogtatásai az Egyesült Királyság egyik titkosszolgálata (GCHQ) által gyűjtött adatokat is érintették. „Amit Snowden tett, törvénytelen volt, és veszélyeztette biztonsági tevékenységünket. Valódi és szükségtelen károkat okozott, az Egyesült Királyságnak és szövetségeseinek is. Ezért felelnie kell” – mondta a lapnak Jeremy Fleming, a szervezet igazgatója. Bár Snowden titkosszolgálatai dokumentumok mintegy 1 százalékát tette csak közzé, de a szervezeteknek élniük kellett a feltételezéssel, hogy bármihez, amihez valaha hozzáférhetett, veszélyeztetetté vált és ezért azokat meg kellett semmisíteni.
