Megfigyelések minden szinten

Publikálás dátuma
2018.06.06 07:40
FOTÓ: AFP/LOTTA HARDELIN/DAGENS NYHETER
Fotó: /
A Facebook-botrány, az USA Nemzetbiztonsági Hivatalának botránya mind azt bizonyítják, az internethasználók, a telefonálók adatai nincsenek biztonságban. Edward Snowden öt éve szivárogtatta ki erről szerzett információit.

Az amerikai számítógépes szakember, volt CIA alkalmazott most szökevény, hazájában körözik, jelenleg Oroszországban él. A Snowden botrányt 2013. június 6-i cikkében robbantotta ki a The Guardian. Megírták: az NSA, az USA Nemzetbiztonsági Hivatala a Verizon telefoncég ügyfelei millióinak hívási adatait gyűjti egy szigorúan titkos bírósági rendelet alapján. A lap által megszerzett dokumentum szerint a Verizon napi rendszerességgel, folyamatosan köteles a hálózatában történt összes bel-, és külföldi telefonhívásról tájékoztatást adni az NSA-nak. Milliókról gyűjtöttek így információkat anélkül, hogy gyanúsítottak lettek volna bármilyen ügyben.

Az évforduló alkalmával a brit országos napilapnak telefonon adott interjújában Snowden elmondta, nem bán semmit sem, elégedett azzal, hogy közzétéve a tömeges adatgyűjtésekről szerzett információit, megrázta a kormányokat, a titkosszolgálatokat és a nagy internetszolgáltatókat. „A legnagyobb változás az, hogy az emberek már tudnak a dolgokról. Még mindig nincs hatalmukban, hogy megállítsák, de próbálkoznak vele. A visszavágás még csak most kezdődik, a kormányok és a vállalatok régóta benne vannak a játékban, de mi még csak most kezdtük" - nyilatkozta Snowden.

Az USA és az Egyesült Királyság kormányai a kiszivárogtatása alapján, bírósági tárgyalások után új megfigyelési törvényeket kellett hozzanak, a fejlesztéseket hamarabb és gyorsabban meg kellett tenniük a tervezettnél, nehezebbé téve a tömeges telefonos adatgyűjtés. Az internetszolgáltatók a felhasználók reakcióit figyelembe véve kénytelenek voltak titkosítani a magánszférára vonatkozó adatokat. Sokan azonban azt mondják, semmi sem változott 2013 óta, ugyanúgy folyik a tömeges információhalászat.

A számítógépes szakember kiszivárogtatásai az Egyesült Királyság egyik titkosszolgálata (GCHQ) által gyűjtött adatokat is érintették. „Amit Snowden tett, törvénytelen volt, és veszélyeztette biztonsági tevékenységünket. Valódi és szükségtelen károkat okozott, az Egyesült Királyságnak és szövetségeseinek is. Ezért felelnie kell” – mondta a lapnak Jeremy Fleming, a szervezet igazgatója. Bár Snowden titkosszolgálatai dokumentumok mintegy 1 százalékát tette csak közzé, de a szervezeteknek élniük kellett a feltételezéssel, hogy bármihez, amihez valaha hozzáférhetett, veszélyeztetetté vált és ezért azokat meg kellett semmisíteni.

Apple-stop az adatgyűjtésre
Craig Federighi, az Apple szoftverfejlesztésért felelős alelnöke bejelentette: harcot indítanak a Facebook adatgyűjtése ellen. Eszerint legújabb böngészőjük alapból blokkolni fogja a Facebook mindenhova beépülő moduljait - mint például a minden weboldalon felbukkanó lájk- és kommentdobozok - abban, hogy minden létező információt begyűjtsenek a felhasználókról – írja a 444.hu. Az Apple saját böngészője, a Safari legújabb változatában csak akkor hagyja a Facebookot adatokat gyűjteni, ha a felhasználó erre határozottan engedélyt ad. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a böngésző a weboldalaktól függetlenül figyelmeztetést fog feldobni arról, hogy az oldalon futó Facebook-modulok adatokat próbálnak gyűjteni a felhasználóról.
Az Apple újítását a kiberbiztonsági körök már áttörésként ünneplik. Az Apple most vállalta azt a kockázatot, amit az állandóan felugró figyelmeztető ablakok okozta felhasználói frusztráció jelent. Abban bízhatnak, hogy a weboldalak idővel maguk fogják korlátozni a felhasználókat követő adatgyűjtést, minthogy állandóan beleegyezést kérjenek az olvasóiktól.

2018.06.06 07:40

Weber: Orbán nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:59
Manfred Weber
Fotó: AFP/ Emmanuel DUNAND
Az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban – mondta az EPP frakcióvezetője.
A magyar kormányfő nem mutatott kompromisszumkészséget a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti vitában – nyilatkozta az MTI összefoglalója szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője a spanyol ABC című konzervatív napilapban vasárnap megjelent interjúban.
„Orbán Viktor miniszterelnök nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget a vitában, amely Strasbourgban zajlott tíz nappal ezelőtt, és ezért az EPP képviselők többsége ellene szavazott, egy nagyon komoly, a parlamenti frakción belüli vita után”
– fogalmazott.
A politikus hangsúlyozta: az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban, ha az alapvető elvekről van szó. Manfred Weber beszélt arról is, hogy az európai parlamenti választásokra készülő Európai Unió számára a történelmi pillanat ez a mostani. Szavai szerint kívülről fenyegetést jelent az Európai Unió számára Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is.
„Ideológiailag nem egyformák, de mindketten gyengíteni kívánják az EU-t”
– mondta, hozzátéve, hogy belülről pedig a szélsőségesség és a populizmus fenyegeti az Uniót.
Az EPP frakcióvezetője, aki eddig az egyetlen néppárti jelölt a Európai Bizottság elnöki posztjára, úgy vélte: új fejezetet kell nyitni Európában.
„Az európai választásoknak arra kell szolgálniuk, hogy megmutassuk az embereknek, hogy miben hiszünk, hogy biztonságot nyújtsunk nekik, és megvédjük azt, amit én úgy hívok, európai életmód”
– fogalmazott, kijelentve, hogy szükség van egy demokratikus vitára Európa jövőjéről.
Weber korábban a Le Soir című belga lapnak adott interjújában arról beszélt: Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni, ezért is volt szükség a magyar helyzetről szóló jelentés megszavazására az Európai Parlamentben. Weber elmondta, azért szavazott igennel a Sargentini-jelentésre, mert Orbán Viktor kormánya nem tett lépéseket a kompromisszum felé annak ellenére sem, hogy korábban még az alkotmányt is hajlandó volt módosítani az Európai Bizottság kifogásai miatt, ezért most „más szintre” kell emelni a párbeszédet.

„A hatalom nem engedélyezi többé az ellensúlyokat”

Orbán Viktor migránsellenessége a magyar demokrácia leépítésének elfedésére szolgál, és az Európai Unió értékrendje alapján Magyarországot ki kellene zárni az Európai Unióból – vélte a Le Monde című francia napilapnak adott interjúban Luuk van Middelaar holland politikafilozófus, aki korábban Herman Van Rompuy, az Európai Tanács volt elnökének tanácsadójaként dolgozott. A politikafilozófus szerint az illiberális demokrácia nem elég pontos kifejezés a magyarországi rendszerre, miután a demokrácia és a liberalizmus egymástól elválaszthatatlan fogalmak, helyette a „választott autokráciát” javasolja, amelyben a „választók homlokzatként szolgálnak, de a hatalom nem engedélyezi többé az ellensúlyokat, a sajtó, az igazságszolgáltatás, az egyesületek és az egyetemek hallgatásra vannak ítélve”. A hetedik cikkely szerinti eljárás európai parlamenti megszavazására adott hivatalos magyar reakció szándékosan keltett zavart a gondolkodó szerint az európai rendszerek játékszabályait jelentő alkotmányos alapértékek és a migráció vitatott politikai témája között, és ez utóbbit Orbán Viktor a magyar demokrácia leépítésének elfedésére használja fel. Luuk van Middelaar úgy látja, hogy míg a szociáldemokráciát a 2008-as pénzügyi válság rázta meg, addig a jobboldal számára a 2015-ben kezdődött migrációs válság okoz krízist, és a Sargentini-jelentés megszavazása „az Európai Néppárton (EPP) belül a jobboldal újrakonfigurálásának és tisztázásának a pillanata: a jobbközép keresi az elhatárolódást a nacionalista és antidemokratikus szélsőségektől”. A kereszténydemokrata pártcsaládon belül két összebékíthetetlen irányvonal különböztethető meg a politikafilozófus szerint: a bevándorlásra nyitott, új európai szolidaritást az Angela Merkel német kancellár által képviselő erővel áll szemben az Orbán Viktor által hirdetett migránsellenes és identitási irány. Ez utóbbi a jobboldal és a nyugat-európai közvélemény jelentős részét is sikeresen szólítja meg a gondolkodó szerint, aki Orbánt az EPP Achilles-sarkának tartja. Miután a jövő májusi európai parlamenti választások egyik fő témája a migráció lesz, az EPP-ben többen megértették, hogy lehetetlen lesz a jobboldalnak egyszerre Merkellel és Orbánnal is kampányolni – mondta a politikafilozófus. (MTI) 

2018.09.23 14:59
Frissítve: 2018.09.23 16:12

Szijjártó: Ha Ukrajna konzult utasít ki, arányos választ adunk

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:45

Fotó: AFP/ KISBENEDEK ATTILA
A kormány nem fogja engedni, hogy az ukránok megszegjék a diplomácia legalapvetőbb szabályait – mondta a külügyminiszter.
Ha az ukrán fél konzult utasít ki, az nem maradhat azonnali arányos válasz nélkül magyar részről, ezt azonban remélhetőleg el lehet kerülni – jelentette ki az MTI tudósítása szerint a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap. Szijjártó Péter azt megelőzően nyilatkozott a repülőtéren, hogy elutazott volna New Yorkba, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlésére. Közölte, hogy több mint harminc kétoldalú tárgyaláson fog részt venni, amelyek közül kiemelte a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel kedden folytatandót, mivel szavai szerint az elmúlt időszakban újabb lendületet vett a magyarellenes hangulatkeltés Ukrajnában. Az ukránok elnök- és parlamenti választásra készülnek, a jelenleg hivatalban lévő elnök támogatottsága pedig „meglehetősen szerényen alakul”, így a kampányban a „jól ismert magyargyűlöletet” vették elő a hatalmon lévők azért, hogy javítsák az esélyeiket – hangoztatta. Ez több jelenségben is testet öltött: az ukrán titkosszolgálat elkezdte vegzálni a magyar nemzeti közösség bizonyos tagjait; ma már nyíltan, honlapon szólítanak fel a kettős állampolgársággal rendelkezőkkel szembeni fellépésre; egyre sűrűbben érik inzultusok a magyar diplomatákat; valamint többször „kihallgatásra invitálták” a magyar kormány által finanszírozott gazdaságfejlesztési programban részt vevő alapítványhoz köthető embereket – sorolta a miniszter. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a múlt héten minden eddiginél tovább mentek, amikor a nemzetközi jog és diplomácia összes létező, írott és íratlan szabályát felrúgva titkosszolgálati akciót hajtottak végre Magyarország egyik ukrajnai konzulátusán, egy NATO-tagállam képviseletén, magyar fennhatóságú területen. Magyarország külképviseletein kizárólag olyan tevékenységek zajlanak, amelyek teljes mértékben összeegyeztethetőek a nemzetközi és a magyar joggal – szögezte le a tárcavezető, és hozzátette, hogy a kettős állampolgárság bevett Európában, és ha egy állam valóban az Európai Unió (EU) irányába akar haladni, nem kérdőjelezheti meg ezt az intézményt. Azt mondta, hogy Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt Ukrajnával, és a tettek szintjén is ezt bizonyítja. Ha nem így lenne, nem nyaraltattak volna ukrán gyermekeket a Velencei-tónál, valamint nem szállítottak volna klórt bizonyos ukrán területekre azért, hogy ne kelljen leállítani a vízellátást. Jelenleg inzulinhiány van a szomszédos állam egyes kórházaiban, aminek megoldásában szintén segíteni fog Magyarország – tette hozzá. A kormány tehát mindent megtesz a jó kapcsolatért, azonban a kárpátaljai magyar közösség minden tagjáért kiáll. Nem fogja engedni, hogy az ukránok megszegjék a diplomácia legalapvetőbb szabályait – nyomatékosította Szijjártó Péter. Kérdésre felelve a miniszter azt mondta, ha Ukrajna konzult utasítana ki, a válaszlépés egy hasonló rangú diplomata kiutasítása lenne Magyarországról. Egy másik felvetésre azt hangoztatta, hogy a magyar nemzeti közösség jogai nemcsak veszélyben vannak Kárpátalján, hanem a közösség a jogfosztottság állapotába került. Tagjaitól elvették annak a lehetőségét, hogy kizárólag magyar anyanyelven tanuljanak, továbbá ellehetetlenítenék a magyar kulturális események megtartását és a magyar nyelvű médiumok működését is – sorolta. Magyarország azt tudja tenni, amit eddig: meg tudja állítani az ukránok EU- és NATO-integráció irányába tett lépéseit – közölte.

„Nem arról van szó, hogy kiutasítunk vagy sem”

Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes az Ukrinform ukrán állami hírügynökségnek azt nyilatkozta: a magyar fél azon kijelentése, miszerint újabb lépések lehetnek Ukrajna európai integrációjának lassítására, értelmezhető úgy, hogy Budapest az „útlevélbotrány” nyomán kialakult helyzetből a Moszkvával folyó tárgyalásain igyekszik magának hasznot húzni. A diplomata Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt pénteken tett azon kijelentésére reagált, amelyben a tárcavezető leszögezte, hogy a kárpátaljai magyarokat hátrányosan érintő intézkedések és megfélemlítési kísérletek után most újabb szintet lépett az ellenük irányuló támadássorozat. Hozzátette: az eseményeket Magyarország folyamatosan figyelemmel kíséri, és nem kizárt, hogy a jövőben is szükség lehet az Ukrajna integrációját lassító intézkedésekre. Vaszil Bodnar Szijjártó szavait kommentálva kijelentette, hogy ez a hozzáállás nem felel meg a jó szomszédság politikájának és a partneri viszonynak Ukrajnával. Szerinte a Magyarország által már eddig megtett lépések Ukrajna európai, euroatlanti integrációjának akadályozásában egyáltalán nem az ukrajnai magyarok jogainak védelmét célozzák, de még csak nem is Magyarország érdekeit, hanem egy harmadik fél, Moszkva érdekeit szolgálják. A helyettes külügyminiszter kijelentette, hogy ez Ukrajna számára potenciális veszélyt jelent. A diplomata úgy látja, hogy bizonyos közelmúltbeli magyar lépések nem véletlenszerűen következtek egymás után, így a NATO-Ukrajna Bizottság csúcsszintű találkozójának megakadályozása a két ország külügyminisztereinek júniusi találkozóját követően, a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztos kinevezése, majd a videofelvétel megjelenése, amelyen magyar útleveleket adnak át kárpátaljai magyaroknak azzal a javaslattal, hogy rejtsék el azokat az ukrán hatóságok elől. Kifogásolta, hogy Szijjártó Péter Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek augusztus 31-i telefonbeszélgetésük idején tett ígérte ellenére a magyar kormány máig nem változtatta meg a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztosi megnevezést. Bodnar szerint Budapest reakciója az „útlevélbotrányra” arról tanúskodik, hogy Magyarország tisztában van a cselekmény törvénytelenségével. „A kapcsolatok további éleződésével fenyegetnek bennünket, csak azért, mert felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar konzulok megsértik államunk törvényeit, és ennek következményei lehetnek. Nem arról van szó, hogy kiutasítunk vagy sem, hanem a probléma egészének megoldásáról. Ez azt jelenti, hogy érzik ennek a felelősségnek az elkerülhetetlenségét és azt, hogy ez törvénytelenül volt végrehajtva, az ukrán jogszabályok és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény megsértésével” – fejtegette a miniszterhelyettes. A diplomata leszögezte: Ukrajna nem fogja tétlenül nézni, hogy Magyarország beavatkozik belügyeibe. „Kitartunk álláspontunk mellett. A megfelelő módon, nagykövetségeinken keresztül fordulunk egymáshoz, külügyminisztereink közvetlenül vitatják meg az ügyet, az államfő felszólal az ENSZ-ben, nekem és kollégáimnak is lesznek kapcsolatfelvételeim” – fűzte hozzá Bodnar további részetekbe nem bocsátkozva. 

Rejtett kamerás felvétel

Az UNIAN ukrán hírügynökség szombaton azt jelentette, hogy egy ukrán nacionalista weboldal elkezdte feltölteni nyilvános adatbázisába magyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljaiak nevét és címét. A Mirotvorec (Béketeremtő) nevet viselő ukrajnai portál a Facebookon is értesítette arról a követőit, hogy a Csisztiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázisában rögzítette az első öt kárpátaljai ember adatait, akik második (magyar) állampolgárság megszerzésével törvénysértést követtek el. Az előzményekhez tartozik, hogy az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán közzétett egy rejtett kamerával készült videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem zárja ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását. Péntek este egy rádióinterjúban ezt azzal egészítette ki, hogy Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja vissza őt.

2018.09.23 14:45
Frissítve: 2018.09.23 14:45