Előfizetés

Újabb milliárdos csalási ügyet találtunk az OLAF jelentésében

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2018.06.06. 17:29
Képünk illusztráció Forrás: Shutterstock
Az Elios-botrány mellett egy másik, nemzetközi horderejű visszaélést is feltárt nálunk az európai csalás elleni hivatal, kilencmilliárd forintos visszafizetést tartanak szükségesnek.

Közzétette 2017-es éves jelentését az OLAF, kimutatás pedig nem mutat túl fényes képet Magyarországról. Az európai csalás elleni hivatal tavaly 197 csalásgyanús ügyet zárt le, ami alapján az EU összesen 3,1 milliárd euró visszafizetését kérheti a tagállamoktól.

A lezárt ügyek közül Románia a csúcstartó, náluk 11 esetben zárt vizsgálatot az OLAF, míg az ezüstérmes Magyarországon és Lengyelországon 10-10 ilyen ügy volt.

A szervezet név említése nélkül kitér az Elios közvilágítási mutyijára , ami után közel 14 milliárd forintot kell majd visszafizessünk az EU-nak,  jelentésük egyik bekezdésében, a 17. oldalon pedig  bemutat egy eddig sosem látott csalásgyanús ügyet is.

A dokumentum alapján az OLAF Magyarországon, Lettországban és Szerbiában kutatott 31 kutatás-fejlesztési projekt ügyében, amikhez jelentős uniós forrást hívtak le. Az OLAF a projekteknél sajátos, alvállalkozói szerződésekre épített visszaélés-sorozatot talált, amivel mesterségesen lehetett feltornászni a projektek költségeit, a csalásgyanús ügy szervezői pedig így azt is leplezni tudták, hogy a végső beszállítók valójában saját céghálójukhoz tartoznak.

Az OLAF-jelentés nemzetközi céghálóról szóló része Forrás: ec.europa.eu

Az OLAF-jelentés nemzetközi céghálóról szóló része Forrás: ec.europa.eu

A trükkös cégek két esetben regionális irodákat is létrehoztak, hogy megfeleljenek az uniós pályázatok kritériumainak, a munkaszerződésben szereplő nyilatkozatok viszont valótlanságokat tartalmaztak. Az OLAF az ügyben 28, 3 millió euró – mintegy 9 milliárd forint – visszahívására tett javaslatot az EU felé. Nem egyértelmű, hogy kik a cégháló valódi tulajdonosai, de az sokat elárul, hogy a csalás elleni hivatal ebben az esetben is a magyar hatóságokhoz fordult.

Levélben kérdeztük meg az OLAF-ot, hogy mely cégek beruházásairól van szó, hogyan kapcsolódnak ezek a vállalkozások Magyarországhoz, és pontosan hol működtettek Patyomkin-irodákat az uniós források reményében. Megkerestük a Miniszterelnökséget, mint a hazai cégekhez érkező uniós forrás elosztás legfőbb felelősét – Polt Péter legfőbb ügyésztől és az ORFK-tól pedig azt szerettük volna megtudni, hogy mikor kapták meg az OLAF-nyomozásra buzdító ajánlását, hány magyar cég ellen indítottak eljárást az ügyben, és milyen jogcímen. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az említett 9 milliárd forintból mennyit kellene visszafizetnie a magyar államnak

A NAV már nyomoz az ügyben

A Legfőbb Ügyészség válasza szerint az OLAF ajánlása december 29-érkezett meg hozzájuk; az üggyel később a Fővárosi Főügyészség foglalkozott, ami január 9-én különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt rendelt el nyomozást. A vizsgálatot a NAV folytatja le, de eddig még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként – az pedig majd szintén a nyomozás során derülhet ki, hogy a cégek mekkora kárt okozhattak a  visszaélésekkel.

Az ügyészség pontosításként hozzátette, a 2010 és 2017 között beérkeztő 37 OLAF-ajánlással összefüggésben eddig nyolc esetben emeltek vádat (korábban tévesen írtuk, hogy mind a 37 jelzés tavaly érkezett a magyar vádhatósághoz.) Húsz ügyben jelenleg is zajlik a nyomozás, kilenc esetben pedig megszüntették az eljárást, ám a Legfőbb Ügyészség lapunknak adott válasza szerint ez egészen jó arány  – mivel a  vádemelések és megszüntetések OLAF által kimutatott uniós átlaga 42 százalék, szemben a magyar 47 százalékkal.

Magyarország mindenesetre több szempontól is gyengén szerepel a 2017-es OLAF- jelentésben: kiugrónak számít, hogy a tíz magyar ellenőrzésből hét után az OLAF nyomozási ajánlást küldött a magyar hatóságoknak, vagyis ezekben az ügyekben jó eséllyel csaltak az uniós források lehívásánál vagy felhasználásánál. az uniós hivatalhoz eljuttatott 27 tavalyi bejelentésből pedig mindössze egy érkezett állami szervtől, a többi ügyre magánszemélyek hívták fel az OLAF figyelmét.

Polt Péter pedig ott sem lát feltétlenül bűnügyet, ahol már a Pest megyei Főügyészség is nyomozást rendelt el: mint azt  Ingeborg Gräßle asszonynak, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének írt levelében kifejtette, a közvélemény félrevezetése lenne azt mondani, hogy az OLAF csalássorozatot talált az Elios beruházásainál, hiszen az uniós hivatalnak nincs nyomozati jogköre, nem gyanúsíthat, legfeljebb ajánlást tehet  gyanúsnak gondolt ügyek kivizsgálására.

Balatoni erős emberek: a Miniszterelnöki Kabinetiroda cáfolja a találkozó tényét

A 2010-es kormányváltás óta a Balatonnál is átalakultak az erőviszonyok, a legnagyobb haszonélvezők Orbán Viktor miniszterelnök köréből kerültek ki – írtuk a Balaton-parti baráti láncolat című cikkünkben. Az írásban szó esett arról is, hogy megkerülhetetlen tényező már a régióban Mészáros Lőrinc és Tiborcz István, de számít a kormányfő lányának, Tiborcz feleségének, Orbán Ráhelnek a véleménye is.

A cikkben két névtelenségét kérő forrásunk alapján azt írtuk, hogy Rogán Antal informális találkozóra hívta a térség erős embereit. Írásunkra reagálva a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyreigazítást kért azt állítva: „Semmilyen – a cikkükben leírt – találkozó nem volt.” Az érintettől elnézést kérünk.

Mutatjuk: mi van a magyarok bakancslistáján?

Danó Anna
Publikálás dátuma
2018.06.06. 14:49

Az egészség a legfontosabb, csak ne kelljen ezért a fotelből fölállni, és a nasit abbahagyni.

A magyarok többsége szerint legfontosabb érték az egészség, mégis csak minden harmadik ember tesz annak érdekében, hogy hosszú távon megóvja azt – derült ki az Affidea és a Central Médiacsoport közös átfogó online kutatásából. A megkérdezettek mindössze harmada sportol vagy jár szűrővizsgálatokra rendszeresen, és 10-ből csupán 4 ember figyel arra, hogy az egészségesen étkezzen. A pszichológus szakember szerint sokan a megelőzés helyett „struccpolitikával" igyekeznek fenntartani az egészség illúzióját, ami valójában felesleges egészségügyi kockázatvállalást jelent.

A kutatás fő megállapításai

  • Keveset mozog, egészségtelenül táplálkozik és nem jár szűrővizsgálatokra az emberek többsége

  • Nem álmodozik a magyar: a rövid távú célok között az egészség és a család áll az első helyen

  • A pénz sokak szerint fontosabb, mint az egészség a vágyak eléréséhez

  • Keveset mozog és egészségtelenül táplálkozik az emberek többsége

  • Az emberek túlnyomó része nem jár szűrővizsgálatokra

A magyarok több mint felének az egészség megőrzése a legfontosabb célja a következő években, de aktívan már nagyon kevesen tesznek érte, miközben a csupán 9 százalék vallotta azt, hogy tökéletes egészségi állapota – derült ki az Affidea és a Central Médiacsoport közös kutatásából, amely azt vizsgálta, mi szerepel az emberek bakancslistáján, és mit tesznek annak érdekében, hogy azokat megvalósítsák.

Az emberek többségének céljai nagyon is mindennapiak: egészség és nyugalom. A harmadik legtöbbet említett cél egy utazás (35 százalék), az utána következő vágyak pedig tipikusan materiálisak: ingatlan, hitel-visszafizetés, meggazdagodás, autóvásárlás. Az igazi álmodozás különleges dolgokról (világ körüli út, extrém sportok, megtanulni táncolni) a magyarok nagyon kis hányadára jellemző.

Illúzió az egészség

Bár apróbb eltérések mutatkoztak nemtől, kortól és iskolázottságtól függően, a megkérdezettek 54 százaléka válaszolta azt, hogy egészségük megőrzése a legfontosabb céljuk az elkövetkező 5 évben és azt követően is. A válaszadók több mint 70 százaléka viszont fontosabbnak tartja céljai eléréséhez a pénzt, mint egészségének megőrzését: tízből csupán 6 ember vallotta azt, hogy egészségének megőrzése a legfontosabb eszköz az álmai megvalósításához. Az egészség értéke az évek előrehaladtával valamicskét nő: míg a 18–39 évesek között még „csak" 52 százalék emeli ki az egészséget, az 50 év felettieknek már 79 százaléka tartja lényegesnek azt a vágyak beteljesítéséhez.

 Abban azonban már komoly eltérések mutatkoznak a válaszadók között, hogy mit tesznek az egészségükért. A válaszadók 58 százaléka a pihenésre és kikapcsolódásra szán időt, míg 48 százalékuk szerint a családdal töltött idővel tehetnek a legtöbbet az egészségükért. A válaszadók csupán 46 százaléka szed valamilyen vitamint, és 45 százalékuk úgy vélte, hogy egészségesen táplálkozik. A megkérdezettek mindössze 35 százaléka sportol, és 34 százalékuk jár rendszeresen szűrővizsgálatokra. Ezzel szemben az emberek 32 százaléka a mondta azt, hogy „orvos engem csak akkor lát, ha már nagy a baj".

Bagi Renáta pszichológus szerint ennek az egyik fő oka, hogy: „Az emberek alapvetően szeretik egészségesnek és sebezhetetlennek hinni magukat, és nem szeretnének olyan hírt kapni, amelyik sérti a „halhatatlanságillúziójukat". Hiszen ha megbetegszünk, szembe kell néznünk az idő múlásával, az öregedéssel. Felmerülhet az is, hogy az eddigi életmódunk járult hozzá a betegséghez, és változtatnunk kell azon, ami – valljuk be –, minél idősebbek vagyunk, annál nehezebb".

Meglepő lehet, hogy a megkérdezettek mindössze 9 százaléka gondolja úgy, hogy kiváló az egészségi állapota, míg nagy részük (83 százalék) szerint jó vagy elfogadható. Az emberek túlnyomó többsége azt mondja, hogy nem szívesen szed gyógyszereket.

 Carpe diem!

A megkérdezettek kevesebb mint egyharmada jár rendszeresen szűrővizsgálatokra. A nők, az idősebbek és a diplomások közül az átlagnál többen vesznek részt, de az 50 százalékot egyik szegmensben sem éri el a rendszeres szűrésen átesők aránya.

 „Szeretünk a mára koncentrálni. Ma szeretnénk sok pénzt keresni, ma akarunk boldogok lenni. Gyakran nem megyünk elébe a dolgoknak – bízva abban, hogy nem következnek be –, hanem akkor kezeljük őket, amikor megtörténnek. Ez azonban az egészség szempontjából nem kifizetődő, sőt egyenesen felelőtlen hozzáállás" – hangsúlyozta a pszichológus.

Hozzátette, sokan csak akkor mennek el szűrővizsgálatra, amikor valaki a közvetlen környezetükben megbetegszik, hiszen ekkor kerül jobban a figyelem középpontjába az egészségük törékenysége. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a rossz dolgok csak másokkal történhetnek meg.

A betegségek jelentős részénél a korai diagnózis életet menthet. A kutatásba bevontak közül az elmúlt két évben 67 százalékuk volt nőgyógyászati rákszűrésen (a 18–40 évesek között ez az arány magasabb 72 százalék míg az 50 évesnél idősebb nők közül csak minden második vett részt ilyen vizsgálaton). A korábban kötelező tüdőszűrésre ugyanakkor már csak a megkérdezettek 53 százaléka ment el az utóbbi két évben, szív- és érrendszeri szűrővizsgálatokon pedig az emberek 24 százaléka vett csak részt.

A 40 évesnél idősebb nők fele volt mammográfiai szűrővizsgálaton, míg vastagbélvizsgálaton a különösen veszélyeztetett 50 év felettiek közül is csak 14 százalék.

- Sokan még ma is alábecsülik a szűrővizsgálatok jelentőségét – állítja Dr. Kardos Lilla, az Affidea orvos-igazgatója. „Több betegségtípusra jellemző, hogy a korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felállított diagnózis pozitívan befolyásolja a kezelés hatékonyságát és a gyógyulás esélyét". 

 Rövid a bakancslistánk

Csupán az emberek felének van bakancslistája a következő 5–15 évre, azonban a célok jellemzően a mindennapokkal -család, munka, karrier, egészség és párkapcsolat – vannak kapcsolatban. Ezt követi az utazás (35 százalék), majd saját ingatlan (27 százalék), hitel-visszafizetés (25 százalék) és a meggazdagodás (22 százalék). Az igazi álmodozás különleges dolgokról (világ körüli út, extrém sportok) itthon nagyon kevés emberre jellemző.

Bagi Renáta szerint nem meglepő az eredmény, hiszen szociálpszichológusok előtt közismert a magyar emberekre jellemző pesszimizmus, amelynek történelmi és kulturális okai is vannak. „Álmodozni úgy lehet, ha amellett, hogy optimista vagyok, hiszek a saját képességeimben is. Ehhez viszont egészséges önbizalom és felelősségvállalás is szükséges, hiszen az önbizalom alacsony szintje kudarckerüléshez vezet, és ez teljesen megakadályozza, hogy álmodozzunk a céljainkról.

A kutatásról
Az Affidea és a Central Médiacsoport és az ittelmondom.hu online közösségi panel kutatása idén májusban készült 3315 fő megkérdezésével. Az online felmérésben – melynek célja a jövőbeni álmok, tervek és a megvalósításukhoz szükséges legfontosabb tényezők feltérképezése volt – 18 évesnél idősebb magyar internetezők vettek részt.