Pénzmosás: a végleges jóváhagyásra vár az EU szigorítása

Publikálás dátuma
2018.06.07 16:02
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Az Európai Unió Tanácsa megerősítette azt a megállapodást, amelynek célja, hogy megnehezítse, illetve megakadályozza a bűnözők hozzáférését a többek között terrorizmus céljára használt pénzügyi eszközökhöz - számol be az MTI. A tervezet már a Tanács és az Európai Parlament végleges jóváhagyásra vár.

Az irányelvek felszámolják az igazságügyi és rendőrségi együttműködés előtt álló akadályokat a pénzmosási bűncselekményekkel kapcsolatosan a határokon átnyúló nyomozások esetében. Harmonizálják az uniós szabályokat a nemzetközi kötelezettségekkel, különösen azokkal, amelyek az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezményből fakadnak.

A megállapodás alapján a pénzmosás büntetési tételének felső határa 4 év szabadságvesztés lesz, de a bírák a szabadságvesztés mellett további szankciókat és intézkedéseket is kiszabhatnak. A bűnszervezetben, illetve egyes szakmai tevékenységek gyakorlása során elkövetett bűncselekményeket súlyosbító körülményként kell számításba venni. A tagállamok ilyen súlyosbító körülményeknek minősíthetik  a pénzmosásban érintett vagyon vagy pénzösszeg értékét, illetve a bűncselekmény jellegét - például a korrupciót, szexuális kizsákmányolást, kábítószer-kereskedelmet is.

Egyes pénzmosási tevékenységekért jogi személyek is felelősségre vonhatók lesznek, és többféle szankcióval - például a közfinanszírozásból való kizárással, igazságügyi felügyelet alá helyezéssel, bíróság által elrendelt felszámolással - sújthatók.

A szöveg ezen felül egyértelműbb szabályokat ír elő annak meghatározására is, hogy a határokon átnyúló esetekben melyik tagállam rendelkezik joghatósággal, a tagállamok közötti együttműködésre, valamint az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) bevonásának szükségességére vonatkozóan.

Az irányelvtervezet hatálybalépéséhez szükséges még a végeleges jóváhagyás mind az Európai Tanács, mind az Európai Parlament részéről.

Szerző
2018.06.07 16:02

Megduplázza termelőkapacitását a Szentkirályi

Publikálás dátuma
2018.09.19 20:55

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Új üzemcsarnokot és palackozó gépsort avatott a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft.
Új üzemcsarnokot és palackozó gépsort avatott szentkirályi telephelyén a budapesti székhelyű Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. szerdán. Nagy István agrárminiszter a beruházás sajtótájékoztatóján, a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon elmondta, hogy a társaság több mint 7 millió euró (mintegy 2,3 milliárd forint) értékű, önerőből megvalósuló beruházásával megkétszerezi termelőkapacitását. Aláhúzta, a kormány feladata, hogy higgyen bennük és kiálljon mellettük, amikor megálmodják a terméküket, amikor elindulnak és bővülnek, formálódnak, a piaci igényekhez igazodva. Hozzátette, a Szentkirályi ásványvíz története azt jelzi, hogy a kisvállalkozások előtt nagy jövő állhat, ha mernek nagyot álmodni. Aláhúzta, a kormány feladata, hogy higgyen bennük és kiálljon mellettük, amikor megálmodják a terméküket, amikor elindulnak és bővülnek, formálódnak, a piaci igényekhez igazodva. Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. elnöke elmondta: alig fél év alatt épült meg az új, 1500 négyzetméteres üzemcsarnok a szentkirályi telephelyen, és helyére került a világszínvonalú Krones palackozó gépsor, valamint a hozzá tartozó kiszolgálóberendezések. Az ország egyik legnagyobb kapacitású palackozó gépsorának üzembehelyezésével óránként akár harminckétezer darab Szentkirályi ásványvizet is palackozhatnak, a minőségellenőrzés pedig a legszigorúbb szabványoknak felel meg. Kitért arra is, hogy Szentkirályon tavaly több mint 3 millió euró értékű új vízkezelő üzem létesült, majd több mint 1,5 millió euró értékben megépült egy új, 4000 négyzetméteres raktárcsarnok és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra. Alessandro Pasquale, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. tulajdonosa és a KMV Csoport (Karlovarské Minerální Vody Group) vezérigazgatója az eseményen kiemelte: a cégcsoporton belül a Szentkirályi ásványvíz az egyik legerősebb és legkedveltebb márka a fogyasztók körében, ezért is különösen fontos minden növekedést segítő lépés. Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a Central Europe Mineral Water Holdingot (CEMW) 2015-ben hozta létre a Karlovarské Minerální Groupot (KMV Csoportot) tulajdonló olasz Pasquale család, illetve a Szentkirályi Ásványvíz tulajdonosa, Balogh Levente. 2015 márciusában a CEMW Holding tulajdonába került a Kékkúti Ásványvíz Zrt., majd azt követően 2015 áprilisában a Szentkirályi Ásványvíz Kft. is. A cégvásárlásokat követően Balogh Levente a CEMW Holding meghatározó kisebbségi tulajdonosa, valamint a társaság elnöke lett. A több mint 330 ember foglalkoztató Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. a tulajdonában lévő Szentkirályi, Emese, Theodora Kékkúti és Theodora Kereki, valamint az általa forgalmazott Magnesia, S. Pellegrino, Acqua Panna és Perrier márkákon, továbbá az általa palackozott és forgalmazott Nestlé Aquarelen keresztül jelen van az ásványvizek, ízesített ásványvizek, valamint a szénsavas üdítőitalok piacán. A nyilvános cégadatok szerint a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben csaknem 16 milliárd forint volt, 2016-ban meghaladta a 10 milliárd forintot, a bevétel túlnyomórészt belföldi értékesítésből származik. A társaság adózott eredménye 2017-ben meghaladta az 1,4 milliárd forintot , 2016-ban az 1,5 milliárd forintot. 
Szerző
2018.09.19 20:55
Frissítve: 2018.09.19 20:56

Új stratégiára váltana Mészáros Lőrinc erőműve

Publikálás dátuma
2018.09.19 20:54
A cég osztalékot sem fizetett. FOTÓ: Kállai Márton
Fotó: /
Statégiai szerepe és munkavállalói megőrzése érdekében leginkább a megújulóenergia-termelésben, a rendszerszabályozásban és az energiatárolásban tervez beruházásokat a Mátrai Erőmű – derül ki a kormányfő bizalmasaként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe került, az áramot jelenleg lignitégetéssel megtermelő, 950 megawattos (MW) egység közgyűlési közleményből. A vállalat 2030-ban is az itthon elfogyasztott villamos energia 15 százalékát kívánja előállítani – közölte Valaska József elnök. Ennek jegyében két-két, egyenként 20 MW-s naperőművet létesítenek. Bár a bükkábrányi alapkövét csak szerdán tették le, a próbaüzemet már decemberre, az üzemszerű működést pedig jövő év tavaszára ígérik. Az 64 ezer, egyenként 355 wattos napelemből álló egység egy bányaművelés után helyreállított, 33 hektáros területre kerül. Emellett megvásárolják a – korábban Csányi Sándor OTP-vezér és Nagy György érdekeltségébe sorolt –, Geosol nevű halmajugrai biomassza-előállítót, de ugyanebben a helységben létesülne a másik 20 MW-s napelemtelep is. Emellett terveznek egy, az rdf-nek nevezett, válogatott települési hulladékot égető erőművet is. Mivel tavaly, még az előző tulajdonos alatt 9 milliárdos veszteséget szenvedtek el, a fejlesztések pénzellátása érdekében meglévő, 16 MW-s naperőművüket eladják az állami MVM-nek. A fejlesztések költségeit ugyanakkor nem közölték. Valaska József lapunknak nemrég adott nyilatkozatából az is kiderült, hogy az egység 5 MW-s akkumulátoros, illetve hosszabb távon egy 600 MW-s szivattyús-tározós, főként a rendszerszabályozásban részt vevő áramtároló egységet is tervez. Mindazonáltal megjegyzendő: a vázolt elképzelésekből még mindig nem derül ki, miként érné el a Mátrai Erőmű a jelenlegi, 950 MW-s méretét, illetve a széntermelés fokozatos kivezetésével milyen más munkát biztosítanának jelenlegi közel kétezer bányászuk számára.
2018.09.19 20:54