Pénzmosás: a végleges jóváhagyásra vár az EU szigorítása

Publikálás dátuma
2018.06.07 16:02
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Az Európai Unió Tanácsa megerősítette azt a megállapodást, amelynek célja, hogy megnehezítse, illetve megakadályozza a bűnözők hozzáférését a többek között terrorizmus céljára használt pénzügyi eszközökhöz - számol be az MTI. A tervezet már a Tanács és az Európai Parlament végleges jóváhagyásra vár.

Az irányelvek felszámolják az igazságügyi és rendőrségi együttműködés előtt álló akadályokat a pénzmosási bűncselekményekkel kapcsolatosan a határokon átnyúló nyomozások esetében. Harmonizálják az uniós szabályokat a nemzetközi kötelezettségekkel, különösen azokkal, amelyek az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezményből fakadnak.

A megállapodás alapján a pénzmosás büntetési tételének felső határa 4 év szabadságvesztés lesz, de a bírák a szabadságvesztés mellett további szankciókat és intézkedéseket is kiszabhatnak. A bűnszervezetben, illetve egyes szakmai tevékenységek gyakorlása során elkövetett bűncselekményeket súlyosbító körülményként kell számításba venni. A tagállamok ilyen súlyosbító körülményeknek minősíthetik  a pénzmosásban érintett vagyon vagy pénzösszeg értékét, illetve a bűncselekmény jellegét - például a korrupciót, szexuális kizsákmányolást, kábítószer-kereskedelmet is.

Egyes pénzmosási tevékenységekért jogi személyek is felelősségre vonhatók lesznek, és többféle szankcióval - például a közfinanszírozásból való kizárással, igazságügyi felügyelet alá helyezéssel, bíróság által elrendelt felszámolással - sújthatók.

A szöveg ezen felül egyértelműbb szabályokat ír elő annak meghatározására is, hogy a határokon átnyúló esetekben melyik tagállam rendelkezik joghatósággal, a tagállamok közötti együttműködésre, valamint az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) bevonásának szükségességére vonatkozóan.

Az irányelvtervezet hatálybalépéséhez szükséges még a végeleges jóváhagyás mind az Európai Tanács, mind az Európai Parlament részéről.

Szerző
2018.06.07 16:02

Új helyettes államtitkár az ITM-ben

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:54
Schweickhardt Gyula
Fotó: /
Schweickhardt Gyula személyében mai hatállyal új helyettes államtitkárt nevezett ki az Innovációs és Technológiai Minisztériumba Orbán Viktor. A kiválasztott leendő tevékenységet a határozat nem pontosítja. Annyi bizonyos, hogy Schweickhardt Gyula december 31-ig a főképp karbantartással, üzemeltetéssel foglalkozó, városi tulajdonú Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. ügyvezetői posztját töltötte be. Mint azt a boon.hu megjegyzi, egy tizenegy tagú kabinet tagjaként emellett a városüzemeltetésért és közlekedésért felelős polgármesteri biztosként is tevékenykedett. Az eszakhirnok.com ennek kapcsán a fideszes polgármester, Kriza Ákos bizalmi emberének nevezi. A hír alatti kommentek többsége Schweickhardt Gyula városbéli tevékenységét kevéssé tünteti fel kedvező színben. Az utóbbi évek során számos civil szervezet kérte tőle a város égető gondjainak orvoslását.
Szerző
2019.01.20 17:54
Frissítve: 2019.01.20 18:22

Légszennyezés: sokba kerülnek Magyarországnak a dízelek

Publikálás dátuma
2019.01.20 14:23
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Rengeteg, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó fut a hazai utakon.
Körülbelül 500 milliárd forintos kárköltsége van egyetlen év alatt a magyarországi utakon futó járművek okozta légszennyezésnek, amely összeg kétharmada a dízelektől ered – írja egy friss jelentés alapján a Portfolio. A portál összefoglalója szerint a vizsgált országok között Magyarországon fut arányaiban a legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó.
A CE Delft kutató és tanácsadó által készített jelentés a közutakon futó, elsősorban dízelüzemű járművek okozta szennyezés társadalmi költségeit, illetve kivezetése várható társadalmi hasznát igyekszik számba venni az Európai Unióban kilenc tagállam – Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Észtország, Németország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Spanyolország – esetében. Az Európai Unióban a közlekedéshez köthető légszennyezés teljes kárköltsége mintegy 66,7 milliárd euró volt 2016-ban, és ennek 83 százaléka a dízelüzemű járművekhez fűződik. A dízelek okozta szennyezés költségeinek zöme, 65 százaléka a nitrogén-oxidoktól ered, míg a kisméretű részecskeszennyezés (PM2,5) a kapcsolódó költségek 32 százalékáért felelős. Ezeket a számokat az unió COPERT nevű járműemisszió-kalkulátora alapján kapták a jelentés összeállítói, de ennél is magasabb szám jött ki, amikor a nagyrészt a dízelbotrány kirobbanását követően életre hívott úgynevezett TRUE kezdeményezés (The Real Urban Emissions Initiative) alapján kalkulálták ki a költségeket. Ezek kevesebb becslés és több valós adat alapján azt mutatják, hogy
a közúti légszennyezés teljes valódi költségei körülbelül 79,8 milliárd euróra rúgtak az EU28-ban 2016-ban, amelynek 75 százalékáért a dízelek felelősek.
Magyarországon a szállítás-közlekedési ágazatból eredő két legjelentősebb légszennyező anyag, a PM2,5 és a nitrogén-oxidok által okozott károk költségei elmaradnak ugyan az EU28, Németország és Ausztria átlagától, a vizsgált kelet-európai országokhoz képest azonban magasabbak a költségek a COPERT alapján végzett becslés szerint. Ezek szerint egy kilogramm, nagyvárosi forgalom révén a légkörbe kerülő PM2,5 Magyarországon 317 euró kárköltséget von maga után, amelynek 90-100 százaléka egészségügyi költségekkel kapcsolatos. Az okozott károk tekintetében sem mindegy, hogy a légszennyezés milyen népsűrűségű környéken valósul meg. Ugyancsak egy kilogramm, de kisebb magyarországi városban kibocsátott részecske kárköltsége átlagosan már csak 102, míg a ritkán lakott vidéki területeken mindössze 59 euró. A nitrogén-oxidok esetében városokban 26,8, vidéken 15,8 euró a kárköltség Magyarországon. Összességében a benzines járművek által Magyarországon okozott légszennyezés kárköltsége a COPERT alapján 138 millió euró volt 2016-ban, ami a többi vizsgált országhoz képest nem tűnik magasnak. A dízelek esetében rosszabb a helyzet, a 847 millió eurós magyar kárköltséget csak az osztrák (1853 millió euró), a német (10 437 millió euró), valamint a szlovén (317 millió euró) érték haladja meg, ha a lakosságszámhoz viszonyítjuk.
Jóval magasabb kárköltségek jöttek ki viszont, amikor a számításokat a valós emissziós faktorokat jobban figyelembe vevő TRUE alapján végezték. Míg az EU esetében így mintegy 20 százalékkal kapunk nagyobb számot, addig
Magyarország esetében sokkal nagyobb, az előzőeket több mint 60 százalékkal meghaladó szám, összesen 1591 millió eurós – vagyis átszámítva mintegy 500 milliárd forint kárköltség jön ki egyetlen évre (2016).
Ebből a benzinüzemű járművek 519, míg a dízelek 1072 millió euró légszennyezéssel kapcsolatos kárköltségért felelősek. Az egyes, vizsgált országok közül a magyar eredmény mutatja a legnagyobb eltérést a két számítási mód között. A TRUE alapján a közúti légszennyezéssel összefüggő egészségügyi költségek a teljes kárköltségnek mintegy 91 százalékára rúgnak az EU-ban, a magyarországi arány pedig 92 százalék. Jóval alacsonyabb viszont az a szám, ami a kormány, illetve az egészségbiztosítás által állt kapcsolódó egészségügyi kiadások arányát mutatja Magyarországon (66 százalék, 971 millió euró), mint az EU átlagában (73 százalék), sőt, a felmérésben szereplő országok között nálunk a legalacsonyabb ez az arány a COPERT és a TRUE alapján egyaránt.
A jelentés szerint a vizsgált országok közül – a 2 százalékos uniós átlagot messze meghaladva – Magyarországon fut arányaiban a legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó. Ezek alapján a teljes hazai dízeles autópark 9 százalékát teszik ki az olyan modellek, amelyek még az 1992 júliusában bevezetett Euro 1-es kibocsátási normának sem felelnek meg. A benzines autók esetében viszont jelenleg nem lóg ki lefelé a sorból Magyarország, az előrejelzés szerint pedig a jövőben inkább felfelé lóghat ki: 2030-ra már nálunk lehet a legmagasabb, 97 százalékos Euro 6-1 besorolású kocsik aránya, míg az uniós átlag várhatóan csak 89 százalék lesz.
2019.01.20 14:23