15 milliárdos vagyona van Ungár Péternek

Publikálás dátuma
2018.06.07. 22:08
Ungár Péter, LMP-s képviselő - saját bevallása alapján az ország egyik leggazdagabb politikusa Fotó: Vajda József
A leadási határidő előtt közzétette vagyonnyilatkozatát az LMP-s politikus. Mint kiderült, a korábban becsültnél jóval több pénze lehet.

Nem várt a hivatalos határidőig, az már korábban nyilvánosságra hozta vagyonnyilatkozatát Ungár Péter. Az ellenzéki politikus bevallása alapján  79 millió forint megtakarítása van részvényben. Ezen kívül közel 91 millió forint követelése van pénzintézettel szemben (8 millió devizában) és van 106 millió forint követelése egyéb szerződés alapján. Tartozása nincsen. 

Az Indexnek küldött összesítés szerint Ungárnak 17 százalékos tulajdonrésze van a testvérével és édesanyjával, Schmidt Máriával közös cégükben, a Pió-21 Kft.-ben. A családi cégük jelenleg a BIF (Budapesti Ingatlan Nyrt.) részvényeinek 90 százalékát birtokolja.

Ezen kívül a parlament legfiatalabb politikusa a BIF részvényeinek 3 százalékát személyesen is magáénak tudhatja, ezek a papírok képzeik a képviselő vagyonának oroszlánrészét. Ungár vagyonnyilatkozatából az is kiderül, hogy az Azonnali.hu híroldalt kiadó cég 90 százalékát vásárolta meg. A politikus korábban ajánlatot tett a Magyar Nemzet kiadójára is, de egyes források szerint sokallotta a Simicska Lajos által kért 1,5 milliárdos árat – ugyanakkor a nagyvállalkozó is tarthatott attól, hogy Ungár vételével Fidesz-közeli körökhöz kerülhet a konzervatív ellenzéki napilap.

A vagyonomat megbecsülni nagyon nehéz egy nyilvános részvénytársaságnál, de ami csak az enyém, az mondjuk 15 milliárd forint. Ez úgy jön ki, ha optimistán beszélünk a részvény árfolyamról

- mondta Ungár az Indexnek. Ez a szám meglepő ahhoz képest, hogy a Zoom.hu (és az Atv.hu is) idén tavasszal úgy számolt, hogy Ungár Péter 7,4 milliárdos vagyona lehet. 

A politikusnak egy nagyértékű vagyontárgya van még, egy Toyota J12 Land Cruiser terepjáró. Ungárnak egynegyed tulajdonrésze van egy 340 négyzetméteres II. kerületi lakóházban. Ezt édesapja halála után örökölte. 

Szerző

Toroczkai el se ment az etikai bizottsági ülésre

Publikálás dátuma
2018.06.07. 21:11
Toroczkai László, 2018. május 22-i sajtótájékoztatóján Fotó: Vajda József

Nem vett részt Toroczkai László az ügyében tartott csütörtök esti etikai bizottsági ülésen. Lapunknak nyilatkozva azzal indokolta távolmaradását, hogy koncepciós eljárás folyik ellene. Szerinte ugyanis Gyöngyösi Márton frakcióvezető egy interjúban „elszólta magát, előre a kizárásomról beszélt”.

Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere – miután a pártelnöki választáson szoros versenyben kikapott Sneider Tamástól – bejelentette, hogy Mi Magunk néven platformot alakít. A Jobbik elnöksége illegitimnek minősítette a kezdeményezést, és fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene. A párt vezetőségéhez tartozó politikusok nyilatkozatai alapján valóban kevés kétség férhet ahhoz, hogy az eljárásnak kizárás lesz a vége.

Az etikai bizottság csütörtökön este tárgyalta az ügyet, ekkor hallgatták volna meg Toroczkait. Az ülés előtt Staudt Gábor, az etikai bizottság elnöke kérdésünkre közölte: ha döntés születik, arról előbb az érintettet értesítik, és csak később tájékoztatják a nyilvánosságot.

A zászlóbontó gyűlésre készülő Toroczkai közben a Magyar Hírlapnak azt állította, konkrét bizonyítéka van rá, hogy Sneider Tamás és más vezetők Juhász Péter megszűnő pártját, az Együttet segítették volna pénzzel a Jobbik kasszájából. Erről Jakab Péter jobbikos szóvivő a Népszavának elmondta: „állampolgári javaslat” volt, hogy szolidaritása jeléül a Jobbik támogassa az Együttet (amely a parlamenti választáson nem érte el az egy százalékot, ezért mintegy 150 millió forintos kampánypénzt kellett visszafizetnie). A Jobbik elnöksége azonban egyöntetűen elutasította a javaslatot. 

Szerző

110 településen 125 ezer ember egészségügyi ellátása kerülhet veszélybe

Publikálás dátuma
2018.06.07. 19:42
Illusztráció. Fotó: Facebook/Szent Márton Járóbeteg Központ Pannonhalma
110 településen 125 ezer ember egészségügyi ellátása kerülhet veszélybe, miután az Állami Számvevőszék gazdálkodási hibák sorát tárta fel.

Hét, uniós forrásból épült kistérségi szakrendelőt vizsgált az Állami Számvevőszék (ÁSZ), s valamennyit el is marasztalta. A számvevők egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, mennyire szabályosan és átláthatóan gazdálkodnak az érintett intézmények. Az egészségügyi szolgáltatások minőségét hangsúlyozottan nem vizsgálták, ám enélkül is találtak épp elég aggasztó problémát.

Az ÁSZ Sellyén, Tabon, Mezőcsáton, Ercsiben, Sarkadon, Abán és Pannonhalmán működő térségi járóbeteg-szolgáltatók 2013 és 2016 közötti gazdálkodását ellenőrizte a több mint egy évig tartó vizsgálat során. Ezek az önkormányzati intézmények összességében 110 település 125 ezer lakosának egészségügyi ellátásáért felelősek.

Az érintett szolgáltatók szinte valamennyi vizsgált paraméterben elbuktak: nem volt biztosítva a vagyonvédelem, fontos szabályzatok nélkül működtették az intézményeket, az elszámolásaik nem feleltek meg az előírásoknak.Többségüknél hiányzott a vagyonleltár, az adatvédelmi szabályzat vagy annak nem volt megnevezett felelőse. Nem készítettek térítési díjszabályzatot, és az is előfordult, hogy magasabb térítési díjat kértek a fizetős szolgáltatásokért a betegektől mint amennyit a jogszabály megenged.

Nagy Imre felügyeleti vezető szerint minden vizsgált egészségügyi szolgáltatónál hiányosságokat tártak fel a tulajdonosi joggyakorlásban, például felügyelő bizottság sem működött egyes társulásoknál vagy azt csak az ellenőrzési időszak végén hozták létre. A vagyongazdálkodást érintő legfőbb szabálytalanságok között a felügyeleti vezető a vagyonnyilvántartás szabályszerűtlenségét emelte ki, illetve nem készült éves leltár sem.

Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke szerint a feltárt szabálytalanságok korrupciós kockázatot is jelentenek. Közölte azt is, hogy ha a súlyos szabálytalanságokat az érintett gazdasági társaságok nem orvosolják, az ÁSZ kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál az állami támogatásaik felfüggesztését. A vizsgált intézmények összességében félmilliárd forintos társadalombiztosítási bevételből működnek. Ott ahol ennek az összegnek a folyósítását megszüntetik, szakellátás sem marad. Ezek az intézmények 2009-ben azért épülhettek meg, kaptak uniós forrást, hogy az érintett területen élő lakossága is eljusson szakorvoshoz.

A Népszava az ÁSZ jelentés megállapításaival kapcsolatban több érintett szakrendelő vezetőjét is megkérdezte. Nyilatkozni csak a tabi, Koppány-Völgye KEK Egészségügyi Szolgáltató NKFt ügyvezetője, Szabó János volt hajlandó. Mint mondta, szerinte nem fordulhat elő, hogy határidőre ne készülnének el a számvevők által feltárt hiányosságok pótlásával. Azaz – szerinte – nincs veszélyben a működtetésük. Veszteség nélkül gyógyítanak. Itt az ÁSZ belső szabályzatok frissítését kérte.

Volt olyan szakrendelő-vezető, aki lapunktól értesült arról, hogy befejeződött és elmarasztaló eredménye lett a vizsgálatnak.

Káslernek három héten belül lesz népegészségügyi programja
Három héten belül elkészülnek azok a nemzeti programok, melyeket a legnagyobb halálozási rátát mutató betegségekkel kapcsolatban dolgoznak ki – közölte kedden a kormánypárti TV2 Mokka című műsorában Kásler Miklós.
A miniszter hétfőn az országos egészségügyi intézetek, kedden a Magyar Kórházszövetség vezetőivel, szerdán az Egészségügyi Tudományos Tanács tagjaival találkozott. Kásler ennek kapcsán arról is beszél: az országos egészségügyi intézetek vezetőivel találkozva rendkívüli lelkesedést észlelt, és nem az orvostársadalom ellenében, hanem velük együtt szeretné a változtatásokat keresztülvinni.
Három célt jelölt meg: az alapellását megerősítését, a kórházi fertőzések kérdésének gyors megoldását és a sürgősségi betegellátás átalakítását. Kásler egyebek mellett azt ígérte, három héten belül előáll nemzeti programmal a legnagyobb halálozási rátájú betegségcsoportokra, így a keringési problémákra, a daganatos, a mozgásszervi és pszichés megbetegedések kezelésére. Mindemellett a gyermekgyógyászat területére is nemzeti programot ígért.

Szerző