Brüsszeli tervek: ezermilliárdokat veszíthet Magyarország

Publikálás dátuma
2018.06.11 12:22
Illusztráció: Népszava
Fotó: /
Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban - írja a Portfolio.hu. Ráadásul 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet kellene befizetnie a kasszába, így a portál számításai alapján az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34 százalékkal, 21,3 milliárd euróra eshet.

Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4 százalékponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.

A 2014-2020-as uniós ciklusban folyó áron mintegy 35,4 milliárd eurót hozhat el Magyarország minden csatornán keresztül az EU közös büdzséjéből, 2021-2027 között pedig jelen állás szerint 35,2 milliárdot, azaz minimális lenne a csökkenés. A közgazdaságilag helyes összevetés szerint azonban 2018-as árszintek mellett ez a két szám már 39,1 milliárd és 31,4 milliárd euróra módosulna, azaz 7,6 milliárdos, közel 20 százalékos lenne az esés.

A Magyarország által az EU közös kasszájába befizetendő összeg szintén 2018-as árszintek mellett 7 milliárdról 10,1 milliárd euróra, 45%-kal ugrana 2021-2027 között. Az EU-források nettó egyenlege tehát 32-ről 21,3 milliárd euróra, 33,6 százalékkal zuhanna.

A 31,4 milliárd eurónyi elhozható EU-pénz mellé legalább 8,9 milliárd eurónyi magyar költségvetési támogatást (vagy egyéb hazai forrást) hozzá kellene tenni, ami 73 százalékos ugrás az előző ciklushoz képest. Kettős olvasata van a magyar társfinanszírozás emelésének: egyrészt a kevesebb uniós összeg lehívásához több költségvetési erőforrás kell majd. Másrészt viszont emiatt a teljes itthon felhasználható forráskeret - uniós támogatás és hazai társfinanszírozás - "csak" 7,7 százalékkal fog esni.

A 2021-2027 között elhozható EU-pénz éves átlagban a magyar GDP 2,6 százalékát tenné ki, ami jelentős csökkenés lenne a mostani ciklusra kalkulált GDP-arányos évi 4 százaléknál, azaz éves átlagban 1,4 százalékponttal lassulna az uniós forrásbeáramlás, ami a gazdaságra fékező erőt fejthet majd ki.

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző
2018.06.11 12:22

Új helyettes államtitkár az ITM-ben

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:54
Schweickhardt Gyula
Fotó: /
Schweickhardt Gyula személyében mai hatállyal új helyettes államtitkárt nevezett ki az Innovációs és Technológiai Minisztériumba Orbán Viktor. A kiválasztott leendő tevékenységet a határozat nem pontosítja. Annyi bizonyos, hogy Schweickhardt Gyula december 31-ig a főképp karbantartással, üzemeltetéssel foglalkozó, városi tulajdonú Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. ügyvezetői posztját töltötte be. Mint azt a boon.hu megjegyzi, egy tizenegy tagú kabinet tagjaként emellett a városüzemeltetésért és közlekedésért felelős polgármesteri biztosként is tevékenykedett. Az eszakhirnok.com ennek kapcsán a fideszes polgármester, Kriza Ákos bizalmi emberének nevezi. A hír alatti kommentek többsége Schweickhardt Gyula városbéli tevékenységét kevéssé tünteti fel kedvező színben. Az utóbbi évek során számos civil szervezet kérte tőle a város égető gondjainak orvoslását.
Szerző
2019.01.20 17:54
Frissítve: 2019.01.20 18:22

Légszennyezés: sokba kerülnek Magyarországnak a dízelek

Publikálás dátuma
2019.01.20 14:23
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Rengeteg, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó fut a hazai utakon.
Körülbelül 500 milliárd forintos kárköltsége van egyetlen év alatt a magyarországi utakon futó járművek okozta légszennyezésnek, amely összeg kétharmada a dízelektől ered – írja egy friss jelentés alapján a Portfolio. A portál összefoglalója szerint a vizsgált országok között Magyarországon fut arányaiban a legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó.
A CE Delft kutató és tanácsadó által készített jelentés a közutakon futó, elsősorban dízelüzemű járművek okozta szennyezés társadalmi költségeit, illetve kivezetése várható társadalmi hasznát igyekszik számba venni az Európai Unióban kilenc tagállam – Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Észtország, Németország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Spanyolország – esetében. Az Európai Unióban a közlekedéshez köthető légszennyezés teljes kárköltsége mintegy 66,7 milliárd euró volt 2016-ban, és ennek 83 százaléka a dízelüzemű járművekhez fűződik. A dízelek okozta szennyezés költségeinek zöme, 65 százaléka a nitrogén-oxidoktól ered, míg a kisméretű részecskeszennyezés (PM2,5) a kapcsolódó költségek 32 százalékáért felelős. Ezeket a számokat az unió COPERT nevű járműemisszió-kalkulátora alapján kapták a jelentés összeállítói, de ennél is magasabb szám jött ki, amikor a nagyrészt a dízelbotrány kirobbanását követően életre hívott úgynevezett TRUE kezdeményezés (The Real Urban Emissions Initiative) alapján kalkulálták ki a költségeket. Ezek kevesebb becslés és több valós adat alapján azt mutatják, hogy
a közúti légszennyezés teljes valódi költségei körülbelül 79,8 milliárd euróra rúgtak az EU28-ban 2016-ban, amelynek 75 százalékáért a dízelek felelősek.
Magyarországon a szállítás-közlekedési ágazatból eredő két legjelentősebb légszennyező anyag, a PM2,5 és a nitrogén-oxidok által okozott károk költségei elmaradnak ugyan az EU28, Németország és Ausztria átlagától, a vizsgált kelet-európai országokhoz képest azonban magasabbak a költségek a COPERT alapján végzett becslés szerint. Ezek szerint egy kilogramm, nagyvárosi forgalom révén a légkörbe kerülő PM2,5 Magyarországon 317 euró kárköltséget von maga után, amelynek 90-100 százaléka egészségügyi költségekkel kapcsolatos. Az okozott károk tekintetében sem mindegy, hogy a légszennyezés milyen népsűrűségű környéken valósul meg. Ugyancsak egy kilogramm, de kisebb magyarországi városban kibocsátott részecske kárköltsége átlagosan már csak 102, míg a ritkán lakott vidéki területeken mindössze 59 euró. A nitrogén-oxidok esetében városokban 26,8, vidéken 15,8 euró a kárköltség Magyarországon. Összességében a benzines járművek által Magyarországon okozott légszennyezés kárköltsége a COPERT alapján 138 millió euró volt 2016-ban, ami a többi vizsgált országhoz képest nem tűnik magasnak. A dízelek esetében rosszabb a helyzet, a 847 millió eurós magyar kárköltséget csak az osztrák (1853 millió euró), a német (10 437 millió euró), valamint a szlovén (317 millió euró) érték haladja meg, ha a lakosságszámhoz viszonyítjuk.
Jóval magasabb kárköltségek jöttek ki viszont, amikor a számításokat a valós emissziós faktorokat jobban figyelembe vevő TRUE alapján végezték. Míg az EU esetében így mintegy 20 százalékkal kapunk nagyobb számot, addig
Magyarország esetében sokkal nagyobb, az előzőeket több mint 60 százalékkal meghaladó szám, összesen 1591 millió eurós – vagyis átszámítva mintegy 500 milliárd forint kárköltség jön ki egyetlen évre (2016).
Ebből a benzinüzemű járművek 519, míg a dízelek 1072 millió euró légszennyezéssel kapcsolatos kárköltségért felelősek. Az egyes, vizsgált országok közül a magyar eredmény mutatja a legnagyobb eltérést a két számítási mód között. A TRUE alapján a közúti légszennyezéssel összefüggő egészségügyi költségek a teljes kárköltségnek mintegy 91 százalékára rúgnak az EU-ban, a magyarországi arány pedig 92 százalék. Jóval alacsonyabb viszont az a szám, ami a kormány, illetve az egészségbiztosítás által állt kapcsolódó egészségügyi kiadások arányát mutatja Magyarországon (66 százalék, 971 millió euró), mint az EU átlagában (73 százalék), sőt, a felmérésben szereplő országok között nálunk a legalacsonyabb ez az arány a COPERT és a TRUE alapján egyaránt.
A jelentés szerint a vizsgált országok közül – a 2 százalékos uniós átlagot messze meghaladva – Magyarországon fut arányaiban a legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó. Ezek alapján a teljes hazai dízeles autópark 9 százalékát teszik ki az olyan modellek, amelyek még az 1992 júliusában bevezetett Euro 1-es kibocsátási normának sem felelnek meg. A benzines autók esetében viszont jelenleg nem lóg ki lefelé a sorból Magyarország, az előrejelzés szerint pedig a jövőben inkább felfelé lóghat ki: 2030-ra már nálunk lehet a legmagasabb, 97 százalékos Euro 6-1 besorolású kocsik aránya, míg az uniós átlag várhatóan csak 89 százalék lesz.
2019.01.20 14:23