Meg kell változtatni a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre vonatkozó hazai szabályokat, és biztosítani kell, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét egy bizonyos idő után valóban megvizsgálják – mondta ki az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága. A döntés nem jelenti azt, hogy súlyos bűncselekmények elkövetőit hirtelen ki kellene engedni a börtönökből. Ugyanakkor azt eredményezheti, hogy az elítéltek visszakapják jogukat a reményhez, hogy személyiségük gyökeres megváltozása révén a társadalom hasznos tagjává válhatnak.
Miután az Alaptörvény a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lehetővé tételével korlátozza az emberi méltósághoz való jogot, a Magyar Helsinki Bizottság továbbra is azért fog dolgozni, hogy ez a jog maradéktalanul érvényesüljön - áll a szervezet közleményében.
Magyarországon jelenleg 56-an töltik tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésüket (tész), amely azt jelenti, hogy a bíróság az elítéléskor kizárta ügyükben a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Esetükben csak 40 év elteltével vizsgálnák meg a szabadulás lehetőségét egy olyan eljárásban, amelyben nem érvényesülnek garanciális szabályok.
Létezik az életfogytig tartó szabadságvesztésnek egy másik formája is. Ebben az esetben a bíróság legkorábban 25 év elteltével vizsgálhatja meg, hogy az elítélt feltételesen szabadságra bocsátható-e, de ez sem jelenti természetesen azt, hogy mindenképpen szabadul: a bíróságok alaposan mérlegelik a fegyházak és a pártfogó felügyelők véleményét is. „Ha azt gondoljuk bírókról, hogy alkalmasak a büntetés kiszabására, úgy az a helyes, ha ők döntenek a feltételes szabadságra bocsátásról is” – mondta Vig Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felhívta a magyar hatóságokat, hogy késedelem nélkül változtassák meg a tész szabályait, mégpedig úgy, hogy azok kerüljenek összhangba a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatával és az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Továbbá felhívta a hazai hatóságokat, hogy rövidítsék le az irreálisan magas, 40 éves időtartamot, és a kötelező kegyelmi eljárásban teremtsék meg a valóságos eljárási garanciákat.
„Meggyőződésünk, hogy a társadalom védelme és az elkövetett bűncselekmény tettarányos megtorlása a jogállami garanciák betartásával is biztosítható. Nincs szükség arra, hogy az állam megsértse az elítéltek emberi méltóságát” – szögezte le Vig Dávid.
- A Magyar Helsinki Bizottság 2009 márciusában az Alkotmánybírósághoz fordult azt kérve, hogy semmisítse meg a tész kiszabását lehetővé tevő rendelkezéseket. A beadványról azonban a testület 2012. január 1-jéig nem határozott, így az eljárás megszűnt.
- A tészről a Velencei Bizottság is úgy nyilatkozott, hogy sérti az európai emberi jogi sztenderdeket.
- A Magyar Helsinki Bizottság a strasbourgi bíróság előtt folyamatban lévő ügyekbe is bekapcsolódott, és felhívta a figyelmet a hazai szabályozás tarthatatlanságára.
