Mindenki Angela Merkel kancellárra figyel

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:31
Fotó: AFP/Bundesregierung/Jesco Denzel
Fotó: /
Donald Trump elnök azzal, hogy a G7 csúcs után elszigetelte az Egyesült Államokat, felértékeli Németország szerepét a világpolitikában.

Donald Trump botránya a G7 csúcstalálkozóján egész Európát megdöbbentette, de sok amerikai is aggódik amiatt, milyen következményekkel jár a hagyományos transzatlanti kapcsolatok felrúgása. Ám Európa előtt számos más kihívás áll. Senki sem tudja megmondani, milyen következményekkel jár a Brexit, milyen hatást gyakorol a menekültválság a kontinens politikájára. A kontinens jövője forog kockán, ezért mind erőteljesebben merül fel a kérdés: milyen szerepet játsszon Németország.

A gazdasági-pénzügyi válság nyomán különösen megnövekedett Németország szerepe. Angela Merkel kancellárnak köszönhetően sikerült túlesni a gazdasági és pénzügyi válságon, komoly hitelekkel segítették a súlyos adósságcsapdába jutott államokat. A csődöt elkerülték, ám amint a március 4-én megrendezett olasz parlamenti választás is megmutatta, a megszorítás politikája rendkívül népszerűtlen volt az adott országokban, így a német szigornak súlyos politikai következményei lettek.

Németország diktált Európának, ennek nyomán azonban a hatalmi viszonyok szépen lassan megváltoztak az egyes európai országokban. Olaszországon kívül Spanyolországban és legfőképpen Ausztriában is komoly politikai változások történtek. Egyértelmű a trend: mind erősebbekké válnak a szélsőséges, populista pártok. Más európai államokban is megfigyelhető ez a trend, még Németországban is, ahol tavaly bekerült a parlamentbe a jobboldali radikális Alternatíva (AfD), amelynek népszerűségi mutatója már megközelítette a szociáldemokratákét.

Azzal, hogy hónapok után eldőlt, továbbra is a keresztény uniópártok és a szociáldemokraták alkotta nagykoalíció irányítja Németországot, eldőlt az is, hogy Berlin vezető szerepe továbbra is megkerülhetetlen lesz. Németország nélkül elképzelhetetlen lenne az egységes és hatékony Európai Unió. Ám a német kezdeményezések mind nagyobb ellenállásba ütköznek Európa más pontján.

Különféle frontok alakultak ki az Unióban. A visegrádi országok elutasítják a menekültek kvóták szerinti befogadását. Igaz, bármit állítson is a magyar kormány, nem lehet egységes V4-ekről beszélni. A lengyel kormány előszeretettel húzza elő a német kártyát, Mateusz Morawiecki kormánya nem egyszer épített a lengyelek németellenességére. Budapesten ilyentől nem kell tartani, amint Prágában és Pozsonyban sem. Sőt az EU-ban Angela Merkel az egyedüli politikus, aki még valamennyire képes kordában tartani a magyar miniszterelnököt.

Ez azonban csak az egyik konfliktusforrás. Létezik egy észak-dél ellentét is, amely szintén a gazdasági válsággal vált szembetűnővé. A „gazdag északiak”, Németország vezetésével, jelentős hitelekkel segítették az adósságcsapdába került déli országokat. A megszorításokat azonban nagyon megérezte a lakosság. Görögország kis híján csődöt jelentett, de Spanyolország, Portugália és Olaszország is megérezte a reformintézkedéseket. Ezek az országok azzal vádolják Berlint, hogy ki akarja aknázni ezen államok sanyarú helyzetét, például azzal, hogy kereskedelmi többletet alakít ki velük szemben. Az olasz, illetve a spanyol kormányváltással azonban olyan vezetés került hatalomra ezen országokban, amelyek nem értenek egyet Angela Merkel gazdaságolitikájával. Megjósolhatatlan, ki húzza majd a rövidebbet. A görög példa azt mutatja, hogy csak Németország nyerhet, hiszen ha bizonytalan helyzet alakulna ki, menekülni kezdenének a befektetők, s csőd közeli helyzet alakulhat ki. Portugália azonban egészen más utat járt be. A baloldali lisszaboni kormány felvizezte a reformprogramot, s éppen növelte az állami kiadásokat, hogy serkentse a fogyasztást. Ez a recept egyelőre működőképesnek tűnik, s ezt tartja mintának Pedro Sánchez nemrégiben beiktatott spanyol szocialista miniszterelnök.

A tavaly francia elnökké választott Emmanuel Macronnak sikerült háttérbe szorítania az azóta átkeresztelt Nemzeti Frontot. Rácáfolt az uralkodó európai trendre azzal, hogy egyértelműen Európa-párti programmal választották meg Franciaország élére. Azóta átfogó javaslatokat tett az Európai Unió, illetve az euróövezet megújításáért. Ám elképzeléseinek németországi fogadtatása is mutatja, mennyire meg van kötve a kancellár keze. Lehet ugyan, hogy Merkel a lelke mélyén egyetért a javaslatok zömével, ám a keresztény uniópártok minden francia javaslatot kétkedve fogadnak, mert attól tartanak: arra megy ki a játék, hogy Németország fizessen mások helyett. Pedig a kancellár is jól tudja, elengedhetetlenek a reformok, hiszen az Európai Tanács megosztott a Brexit, a menekültválság, illetve a pénzügyi politika miatt. Ha marad ez az állapot, akkor félő, hogy működésképtelenné válik az Unió. Erre kell mielőbb megoldást találni. Macron úgy véli, a kétsebességes Európa a jövő útja, amit különösen azok az országok elleneznek, amelyek még nem vezették be a közös európai valutát. Kivált Magyarország, Lengyelország és Csehország tartja elfogadhatatlannak a felvetést.

Merkel későn, bő egy hete válaszolt Macron felvetéseire. A késlekedés oka, Németországban a 2017 szeptemberi választás után szokatlanul lassan állt fel az új kormány, s dőlt el az, hogy nagykoalíció marad hatalmon. A kancellár reakciója egyértelmű volt: változtatást akar, de nem óhajt olyan jelentős átalakulást, mint amilyet a francia köztársasági elnök javasolt. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a kancellár lesöpörte volna az asztalról a francia javaslatokat. Erről már csak azért sem lehet szó, mert Németországnak szüksége van a franciákra, a német-francia-tengely nélkül elképzelhetetlen az Unió elengedhetetlen reformja. Túl sok belső és külső kihívás éri az EU-t ahhoz, hogy sokáig halogassák ezeket az intézkedéseket.

Merkel és Macron június végéig ígérték közös javaslataik közzétételét. Látható azonban, hogy a francia elnök nem mond le egykönnyen eredeti javaslatairól, talán nem is óhajtja átadni „Európa terepét” a kancellárnak. Ezért arra is kész, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon a német kormány fejére. Ezért érdekes szövetségeket is köthet. Fontos partnere lehet Pedro Sánchez új spanyol miniszterelnök, vagy akár Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, bár utóbbi politikai súlya azért korlátozott.

Macron minden alkalmat megragad, hogy rámutasson a reformok szükségességére. Legutóbb Aachenben, a Károly-díj átadóján fogalmazta meg ezzel kapcsolatos gondolatait. „Ne legyünk gyengék, széthúzóak, ne féljünk és ne várjunk tovább” - hangoztatta. A publikum soraiban Angela Merkel is helyet foglalt, így egyértelmű volt, kinek is szólt az üzenet. A francia elnök legfontosabb javaslatai közé tartozik a közös uniós pénzügyminiszteri tisztség, illetve ez euróövezeti védelmi alap létrehozása, amely a bajba jutott országoknak segítene. Ezek a felvetések azonban nagyon nincsenek Németország ínyére.

Merkel elsősorban nem is az euróövezet átalakításával kapcsolatban kényszerült védekezésre, hanem a menekültválság kapcsán. E tekintetben lesz a legnehezebb közös nevezőre hozni az Európai Unió tagországait. 2015 szeptemberében ugyan még tömegesen engedte be a menekülteket, ugyanakkor ő is kénytelen volt változtatni menekültpolitikáján, nemrégiben a berlini kormány azt közölte, Afganisztánba is vissza lehet toloncolni a bevándorlókat.

A világpolitikai folyamatok alapján egyértelmű: az EU egységre van ítélve, csak így válhat számottevő szereplővé. Ha valaki az összefogás útjába áll, az rosszabb esetben az Unión kívül találhatja magát.

Berlini reformelképzelések

- A közös külpolitika hatékonyságának növelésére az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) mintájára fel kellene állítani az EU biztonsági tanácsát. A testület az EU-s országok egy részéből állna, a helyeket rotációs alapon töltenék be

- Csökkenteni kell az Európai Bizottság létszámát. A nagyobb tagországoknak is készen kell állniuk arra, hogy egy rotációs rendszer bevezetésével nem lesz mindig uniós biztosuk.

- Az európai parlamenti (EP-) választásokon be kellene vezetni a transznacionális választási lista intézményét. Az úgynevezett csúcsjelölti rendszer – vagyis az, hogy az EP-választás előtt a pártok listavezetőt neveznek meg, akit az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az EP a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként – akkor maradhat fenn, ha a jelölt egy transznacionális listán szerepel.

- Változtatni kell az EU döntéshozatalának módján

- Egységes külpolitika szükséges

- Középtávon el kell érni, hogy az ENSZ BT nem állandó tagjainak körében helyet szerző mindenkori EU-s országok az egész EU-t képviseljék, és a Nagy-Britannia távozásával megmaradó egyetlen állandó EU-s taggal, Franciaországgal együtt dolgozzanak a közösség külpolitikájának megvalósításán.

- Az EU-nak a tagjai által vallott közös értékek alapján kell cselekednie, tevékenységét az emberi jogoknak kell meghatároznia, és erősíteni kell a multilaterializmust, a nemzetközi ügyek többoldalú megállapodásokon alapuló rendezési módjára

- Új, rugalmas menekültügyi rendszerre van szükség, amelyben minden tagország önálló, de egymással összevethető módon járul hozzá a közös feladatok elvégzéséhez.

- Az állandó válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével létre kell hozni az „Európai Valutaalapot (EMF). Az alapnak nem EU-s intézményként, hanem államközi szervezetként kellene működnie a tagállami parlamentek megfelelő ellenőrzése mellett.

- A 2019-es EP-választás előtt megállapodásra kell jutni a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus EU-s költségvetéséről. Ki kell alakítani egy úgynevezett beruházási költségvetést is, amelynek forrásaival azokat az euróövezeti tagországokat lehetne támogatni, amelyek lemaradásban vannak a tudomány, a technológia és az innováció területén.

2018.06.13 07:31

Tüzes pokol Kaliforniában: járhatatlan utak, ihatatlan csapvíz és már 59 halott

Publikálás dátuma
2018.11.15 08:57

Fotó: AFP/ Josh Edelson
Hiába sikerült már megfékezni a lángok terjedését, máshol újabb tűzfészkek alakultak ki. Többen egy gáz- és áramszolgáltatót tartanak felelősnek a katasztrófáért.
59 halott a kaliforniai tűzvész legfrissebb, csütörtöki mérlege, írja az Euronews. Az újabb áldozatok maradványaira a teljesen leégett Paradise romjai között bukkantak rá, a szakemberek szerint évekbe fog telni a város újjáépítése.
Már előző nap 200 fölött volt az eltűntek száma, felkutatásukban a Nemzeti Gárda is segít.
Aviva Braun, az országos meteorológiai szolgálat szakembere újságíróknak azt nyilatkozta: a légkör szennyezettsége veszélyes mértéket ért el, mivel a szél "szétterítette" a sűrű füstködöt.
Bár az északi vidékeken pusztító tüzek egy részét sikerült csillapítani - nagyjából az érintett területek harmadán fékezték meg a lángok terjedését -, délen a Los Angeles környékén fekvő San Bernardino megyében újabb tűzfészkek alakultak ki. Az oltásban csaknem kilencezer tűzoltó vesz részt.
A pusztítás miatt otthon nélkül maradt helyiek a környékbeli parkolókban és kempingekben zsúfolódtak össze, ott juthatnak ugyanis meleg ételhez és ruha-utánpótláshoz.
A Malibuba vezető utak a tűzvész miatt vagy járhatatlanok, vagy elővigyázatosságból lezárták őket. Az ott élőknek hajókon visznek élelmiszert és ivóvizet. A hatóságok mindenkit figyelmeztettek, hogy a csapvíz fogyaszthatatlan, illetve csakis forralás után szabad főzéshez is felhasználni.
Az északi Butte megye seriffje, Kory Honea bejelentett: hat embert letartóztattak fosztogatás gyanúja miatt.
A tűzvész több károsultja feljelentést tett a Pacific Gas & Electric nevű áramszolgáltató ellen, mert úgy véli, hogy a vállalat hanyagsága okozta az első és később tovaterjedő tüzet.
Az erdő még mindig több mint 500 négyzetkilométeren ég, és az eddigi összesítések szerint több mint 7600 épület semmisült meg.
2018.11.15 08:57
Frissítve: 2018.11.15 09:09

Melania Trump panaszkodott a nemzetbiztonsági tanácsadó helyettesére, másnap kirúgták

Publikálás dátuma
2018.11.15 08:23

Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Állítólag összevesztek a first lady afrikai útján. Menesztése ugyanakkor már korábban is szóba kerülhetett.
Menesztették a Fehér Házból Mira Ricardelt, a nemzetbiztonsági tanácsadó helyettesét, egy nappal azután, hogy a first lady, Melania Trump a nyilvánosság előtt szorgalmazta elbocsátását - írja az MTI.
A döntést Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője rövid közleményben tudatta. "Mira Ricardel változatlanul támogatja az elnököt, a Fehér Házból távozva új szerepet kap a kormányzatban" - fogalmazott a szóvivőnő. A közlemény azonban nem tett említést arról, hogy milyen megbízatás várhat rá.
Stephanie Grisham, a first lady kommunikációs igazgatója kedden délután sokakat meglepő nyilatkozatot adott ki, amelyben úgy fogalmazott:
"a first lady hivatalának álláspontja szerint ő (Ricardel) többé nem méltó arra a megtiszteltetésre, hogy a Fehér Házban szolgálhasson".
Az amerikai politikában nem gyakorlat, hogy a first ladyk a nyilvánosság előtt hoznak döntéseket politikai vagy személyzeti ügyekben, minthogy ők nem megválasztott politikusok. Amerikai sajtóértesülések szerint
Ricardel a first lady októberi afrikai körútjakor összetűzésbe került Melania Trump munkatársaival.
A vita tárgya egyrészt a repülőgépen történő ültetés, másrészt a Nemzetbiztonsági Tanács forrásainak felhasználása volt.
A volt tanácsadó korábban James Mattis védelmi miniszterrel is nyilvános és durva hangú vitákba keveredett. A The Washington Post információi szerint John Kelly kabinetfőnök már hónapok óta fontolgatta Mira Ricardel menesztését.
2018.11.15 08:23