Mindenki Angela Merkel kancellárra figyel

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:31
Fotó: AFP/Bundesregierung/Jesco Denzel
Fotó: /
Donald Trump elnök azzal, hogy a G7 csúcs után elszigetelte az Egyesült Államokat, felértékeli Németország szerepét a világpolitikában.

Donald Trump botránya a G7 csúcstalálkozóján egész Európát megdöbbentette, de sok amerikai is aggódik amiatt, milyen következményekkel jár a hagyományos transzatlanti kapcsolatok felrúgása. Ám Európa előtt számos más kihívás áll. Senki sem tudja megmondani, milyen következményekkel jár a Brexit, milyen hatást gyakorol a menekültválság a kontinens politikájára. A kontinens jövője forog kockán, ezért mind erőteljesebben merül fel a kérdés: milyen szerepet játsszon Németország.

A gazdasági-pénzügyi válság nyomán különösen megnövekedett Németország szerepe. Angela Merkel kancellárnak köszönhetően sikerült túlesni a gazdasági és pénzügyi válságon, komoly hitelekkel segítették a súlyos adósságcsapdába jutott államokat. A csődöt elkerülték, ám amint a március 4-én megrendezett olasz parlamenti választás is megmutatta, a megszorítás politikája rendkívül népszerűtlen volt az adott országokban, így a német szigornak súlyos politikai következményei lettek.

Németország diktált Európának, ennek nyomán azonban a hatalmi viszonyok szépen lassan megváltoztak az egyes európai országokban. Olaszországon kívül Spanyolországban és legfőképpen Ausztriában is komoly politikai változások történtek. Egyértelmű a trend: mind erősebbekké válnak a szélsőséges, populista pártok. Más európai államokban is megfigyelhető ez a trend, még Németországban is, ahol tavaly bekerült a parlamentbe a jobboldali radikális Alternatíva (AfD), amelynek népszerűségi mutatója már megközelítette a szociáldemokratákét.

Azzal, hogy hónapok után eldőlt, továbbra is a keresztény uniópártok és a szociáldemokraták alkotta nagykoalíció irányítja Németországot, eldőlt az is, hogy Berlin vezető szerepe továbbra is megkerülhetetlen lesz. Németország nélkül elképzelhetetlen lenne az egységes és hatékony Európai Unió. Ám a német kezdeményezések mind nagyobb ellenállásba ütköznek Európa más pontján.

Különféle frontok alakultak ki az Unióban. A visegrádi országok elutasítják a menekültek kvóták szerinti befogadását. Igaz, bármit állítson is a magyar kormány, nem lehet egységes V4-ekről beszélni. A lengyel kormány előszeretettel húzza elő a német kártyát, Mateusz Morawiecki kormánya nem egyszer épített a lengyelek németellenességére. Budapesten ilyentől nem kell tartani, amint Prágában és Pozsonyban sem. Sőt az EU-ban Angela Merkel az egyedüli politikus, aki még valamennyire képes kordában tartani a magyar miniszterelnököt.

Ez azonban csak az egyik konfliktusforrás. Létezik egy észak-dél ellentét is, amely szintén a gazdasági válsággal vált szembetűnővé. A „gazdag északiak”, Németország vezetésével, jelentős hitelekkel segítették az adósságcsapdába került déli országokat. A megszorításokat azonban nagyon megérezte a lakosság. Görögország kis híján csődöt jelentett, de Spanyolország, Portugália és Olaszország is megérezte a reformintézkedéseket. Ezek az országok azzal vádolják Berlint, hogy ki akarja aknázni ezen államok sanyarú helyzetét, például azzal, hogy kereskedelmi többletet alakít ki velük szemben. Az olasz, illetve a spanyol kormányváltással azonban olyan vezetés került hatalomra ezen országokban, amelyek nem értenek egyet Angela Merkel gazdaságolitikájával. Megjósolhatatlan, ki húzza majd a rövidebbet. A görög példa azt mutatja, hogy csak Németország nyerhet, hiszen ha bizonytalan helyzet alakulna ki, menekülni kezdenének a befektetők, s csőd közeli helyzet alakulhat ki. Portugália azonban egészen más utat járt be. A baloldali lisszaboni kormány felvizezte a reformprogramot, s éppen növelte az állami kiadásokat, hogy serkentse a fogyasztást. Ez a recept egyelőre működőképesnek tűnik, s ezt tartja mintának Pedro Sánchez nemrégiben beiktatott spanyol szocialista miniszterelnök.

A tavaly francia elnökké választott Emmanuel Macronnak sikerült háttérbe szorítania az azóta átkeresztelt Nemzeti Frontot. Rácáfolt az uralkodó európai trendre azzal, hogy egyértelműen Európa-párti programmal választották meg Franciaország élére. Azóta átfogó javaslatokat tett az Európai Unió, illetve az euróövezet megújításáért. Ám elképzeléseinek németországi fogadtatása is mutatja, mennyire meg van kötve a kancellár keze. Lehet ugyan, hogy Merkel a lelke mélyén egyetért a javaslatok zömével, ám a keresztény uniópártok minden francia javaslatot kétkedve fogadnak, mert attól tartanak: arra megy ki a játék, hogy Németország fizessen mások helyett. Pedig a kancellár is jól tudja, elengedhetetlenek a reformok, hiszen az Európai Tanács megosztott a Brexit, a menekültválság, illetve a pénzügyi politika miatt. Ha marad ez az állapot, akkor félő, hogy működésképtelenné válik az Unió. Erre kell mielőbb megoldást találni. Macron úgy véli, a kétsebességes Európa a jövő útja, amit különösen azok az országok elleneznek, amelyek még nem vezették be a közös európai valutát. Kivált Magyarország, Lengyelország és Csehország tartja elfogadhatatlannak a felvetést.

Merkel későn, bő egy hete válaszolt Macron felvetéseire. A késlekedés oka, Németországban a 2017 szeptemberi választás után szokatlanul lassan állt fel az új kormány, s dőlt el az, hogy nagykoalíció marad hatalmon. A kancellár reakciója egyértelmű volt: változtatást akar, de nem óhajt olyan jelentős átalakulást, mint amilyet a francia köztársasági elnök javasolt. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a kancellár lesöpörte volna az asztalról a francia javaslatokat. Erről már csak azért sem lehet szó, mert Németországnak szüksége van a franciákra, a német-francia-tengely nélkül elképzelhetetlen az Unió elengedhetetlen reformja. Túl sok belső és külső kihívás éri az EU-t ahhoz, hogy sokáig halogassák ezeket az intézkedéseket.

Merkel és Macron június végéig ígérték közös javaslataik közzétételét. Látható azonban, hogy a francia elnök nem mond le egykönnyen eredeti javaslatairól, talán nem is óhajtja átadni „Európa terepét” a kancellárnak. Ezért arra is kész, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon a német kormány fejére. Ezért érdekes szövetségeket is köthet. Fontos partnere lehet Pedro Sánchez új spanyol miniszterelnök, vagy akár Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, bár utóbbi politikai súlya azért korlátozott.

Macron minden alkalmat megragad, hogy rámutasson a reformok szükségességére. Legutóbb Aachenben, a Károly-díj átadóján fogalmazta meg ezzel kapcsolatos gondolatait. „Ne legyünk gyengék, széthúzóak, ne féljünk és ne várjunk tovább” - hangoztatta. A publikum soraiban Angela Merkel is helyet foglalt, így egyértelmű volt, kinek is szólt az üzenet. A francia elnök legfontosabb javaslatai közé tartozik a közös uniós pénzügyminiszteri tisztség, illetve ez euróövezeti védelmi alap létrehozása, amely a bajba jutott országoknak segítene. Ezek a felvetések azonban nagyon nincsenek Németország ínyére.

Merkel elsősorban nem is az euróövezet átalakításával kapcsolatban kényszerült védekezésre, hanem a menekültválság kapcsán. E tekintetben lesz a legnehezebb közös nevezőre hozni az Európai Unió tagországait. 2015 szeptemberében ugyan még tömegesen engedte be a menekülteket, ugyanakkor ő is kénytelen volt változtatni menekültpolitikáján, nemrégiben a berlini kormány azt közölte, Afganisztánba is vissza lehet toloncolni a bevándorlókat.

A világpolitikai folyamatok alapján egyértelmű: az EU egységre van ítélve, csak így válhat számottevő szereplővé. Ha valaki az összefogás útjába áll, az rosszabb esetben az Unión kívül találhatja magát.

Berlini reformelképzelések

- A közös külpolitika hatékonyságának növelésére az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) mintájára fel kellene állítani az EU biztonsági tanácsát. A testület az EU-s országok egy részéből állna, a helyeket rotációs alapon töltenék be

- Csökkenteni kell az Európai Bizottság létszámát. A nagyobb tagországoknak is készen kell állniuk arra, hogy egy rotációs rendszer bevezetésével nem lesz mindig uniós biztosuk.

- Az európai parlamenti (EP-) választásokon be kellene vezetni a transznacionális választási lista intézményét. Az úgynevezett csúcsjelölti rendszer – vagyis az, hogy az EP-választás előtt a pártok listavezetőt neveznek meg, akit az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az EP a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként – akkor maradhat fenn, ha a jelölt egy transznacionális listán szerepel.

- Változtatni kell az EU döntéshozatalának módján

- Egységes külpolitika szükséges

- Középtávon el kell érni, hogy az ENSZ BT nem állandó tagjainak körében helyet szerző mindenkori EU-s országok az egész EU-t képviseljék, és a Nagy-Britannia távozásával megmaradó egyetlen állandó EU-s taggal, Franciaországgal együtt dolgozzanak a közösség külpolitikájának megvalósításán.

- Az EU-nak a tagjai által vallott közös értékek alapján kell cselekednie, tevékenységét az emberi jogoknak kell meghatároznia, és erősíteni kell a multilaterializmust, a nemzetközi ügyek többoldalú megállapodásokon alapuló rendezési módjára

- Új, rugalmas menekültügyi rendszerre van szükség, amelyben minden tagország önálló, de egymással összevethető módon járul hozzá a közös feladatok elvégzéséhez.

- Az állandó válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével létre kell hozni az „Európai Valutaalapot (EMF). Az alapnak nem EU-s intézményként, hanem államközi szervezetként kellene működnie a tagállami parlamentek megfelelő ellenőrzése mellett.

- A 2019-es EP-választás előtt megállapodásra kell jutni a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus EU-s költségvetéséről. Ki kell alakítani egy úgynevezett beruházási költségvetést is, amelynek forrásaival azokat az euróövezeti tagországokat lehetne támogatni, amelyek lemaradásban vannak a tudomány, a technológia és az innováció területén.

2018.06.13 07:31

Söder bejelentette: megpályázza a CSU elnöki tisztségét

Publikálás dátuma
2018.11.18 14:51

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök vasárnap a várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy megpályázza a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöki tisztségét.
A január 19-én tartandó rendkívüli kongresszuson várhatóan egyedüli jelöltként induló politikus a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság hírportálján ismertetett nyilatkozatában elmondta, hogy hosszú mérlegelés után és számos CSU-tag kérésének eleget téve készen áll a párt szolgálatába állni, ezért megpályázza az elnöki tisztséget. Jelezte, hogy a CSU távozó vezetőjével, Horst Seehoferrel folytatott hatalmi harc végeztével a megbékélésre és a párt egységének megteremtésére törekedne. Mint mondta, a CSU megújításán "a bázissal és a tisztségviselőkkel együtt, csapatban" kíván dolgozni, mert "csak együtt" lehet megbirkózni a párt előtt álló "nagy kihívásokkal". A BR kiemelte: Markus Söder megválasztása valószínűleg formalitás lesz, mert miután a CSU-alelnök Manfred Weber bejelentette, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségének megszerzésére összepontosít, és Alexander Dobrindt, a CSU-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselők vezetője is kizárta, hogy megpályázza az elnöki tisztséget, nincs politikus a színtéren, aki a győzelem esélyével indulhatna Markus Söderrel szemben. Horst Seehofer pénteken közölte, hogy január 19-re rendkívüli kongresszust hív össze, amelyen megválasztják a párt új elnökét. Azt már a hét elején bejelentette, hogy rövidesen befejezi 2008-ban kezdett pártelnöki munkáját, de a szövetségi belügyminiszteri tisztségét megtartja. A csak Bajorországban működő CSU az októberi helyi választáson több mint 50 éve a leggyengébb eredményt érte el, és elveszítette abszolút többségét a német tartomány törvényhozásában (Landtag). Azóta egyre többen sürgették Horst Seehofer távozását a párt éléről. A nyomás tovább erősödött, miután a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, Angela Merkel kancellár október végén bejelentette, hogy nem pályázza meg többé a CDU elnöki tisztségét.
Szerző
2018.11.18 14:51

Brexit: May szerint leváltása se könnyítene a tárgyalásokon

Publikálás dátuma
2018.11.18 12:49

Fotó: AFP/ MATT DUNHAM
A „nemzet érdekeit” saját személyes jövője elé helyező, harcra kész kormányfő tudomása szerint nem jött még össze a bizalmatlansági szavazáshoz szükséges negyvennyolc levél.
A brit politikai élet egyik legmozgalmasabb hetét minden kétséget kizáróan újabb feszült, válságos napok követik, ahogy Theresa May egyszerre küzd kormányfői pozíciójáért és a szigetország jövőjét meghatározó Brexit-megállapodás parlamenti elfogadásáért. A konzervatív vezetővel együtt a brit közvélemény is lázasan számol: az illetékes 1922-es parlamenti bizottsághoz 48 képviselőtől kell beérkeznie bizalmatlansági indítványnak ahhoz, hogy May sorsa a frakció elé kerüljön. Maga a kormányfő a Sky News vasárnap reggeli politikai magazinjában, a Sophy Ridge showban elhangzott interjújában közölte, tudomása szerint Sir Graham Brady, a bizottság vezetője nem kapta még meg a szükséges számú levelet. A nyilvánosság előtt mindeddig "csak” huszonhárom honatya vállalta, hogy a kormányfő lecserélésére készülne a Brexit-tárgyalásoknak ebben a kritikus időszakában. Az egyértelmű puccsot koordináló Steve Baker, aki lemondásáig a kilépési minisztérium államtitkára volt, ötven levélről tud. Ha ez igaznak bizonyulna, a voksra akár már kedden sor kerülhet. Bizarr módon ez a nap egyben a 28. évfordulója a “Vasladyt”, Margaret Thatchert eltávolító bizalmatlansági szavazásnak. A titkos véleménynyilvánításon a várakozások szerint a kabinet több tagja is megvonná támogatását May asszonytól. Ha a 315 fős frakció többsége nem is húzná ki a szőnyeget a Downing Street 10. lakójának lába alól, ha már száz “elvtársa” jelezné elégedetlenségét, kormányának néhány befolyásos tagja lemondásra kényszerítené. Theresa May elszigeteltsége már a múlt hét drámai eseményei közepette jól érzékelhető volt. Két kabinetminiszter és további öt kormánytag, illetve tanácsadó lemondása után a kabinet öt tagja, köztük a környezetért és mezőgazdaságért felelős Michael Gove, az “ős-Brexitesek” hangadója és Liam Fox, a kereskedelmi tárca vezetője tartja most sakkban Mayt azzal, hogy ha nem kötelezi el magát a Brexit-megegyezés újratárgyalásának követelése mellett, ők is távoznak. A kormányfő víziójába és konkrét terveibe bepillantást engedő Sky News interjúban May ismételten hivatkozott arra, hogy a nemzet érdekeinek képviselete tartja vissza a törülköző bedobásától a rá nehezedő nyomás közepette. Váltig állította, hogy az 585 oldalas megállapodás legszenvedélyesebben vitatott pontja, az ún. backstop nem jelenti azt, hogy a szigetország előnytelen és felmondhatatlan hosszútávú vámegyüttműködésbe kényszerülne az EU-val, illetve Észak-Írországra az Egyesült Királyság többi részétől eltérő rendelkezések vonatkoznának majd. Olyan biztosítási politikáról van szó, amit egyik fél sem akar igénybe venni. Theresa May kifejtette, hogy a szigetország jövőjét a jelenleg még alakuló hétoldalas politikai nyilatkozat határozza majd meg. Ennek szelleme fogja kifejezni a Brexitre szavazott britek akaratát. Miután a kormányfő különösen Dominic Raab Brexit-ügyi miniszter lemondása óta maga irányítja az EU-val folytatott megbeszéléseket, bejelentette, hogy a héten Brüsszelben Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal. Az elszántan küzdő kormányfő vitatta, hogy ne tudná keresztülvinni a Brexit-megállapodást a parlamenten, noha az ellenzéken kívül a kormány működését eddig biztosító északír koronahű Demokratikus Unionista Párt tíz képviselője is azzal fenyegetőzik, hogy szembeszáll vele, és kisebbségben lévő saját frakciójának jelentős része sem ért egyet a kétéves alkudozás eredményével. Mint May megjegyezte, elmozdítása sem a tárgyalásokat nem könnyítené meg, sem a parlamenti aritmetikát nem változtatná meg. A tory polgárháború nem tesz jót a konzervatívok népszerűségének. A múlt heti turbulencia után készült két közvélemény-kutatás is munkáspárti vezetést regisztrált. Nem biztos, hogy az ellenzék vezérével a Sky News csatornán sugárzott interjú után hasonlóan kedvező verdikt születne. Jeremy Corbyn igyekezett elkerülni a határozott válaszokat, például, hogy ma az EU-ból való kilépésre szavazna- e? Az asztalon lévő dealt, - bevallva, hogy nem olvasta teljes terjedelmében, - azért kifogásolja, mert nem elég konkrét és nem foglalkozik eléggé a dolgozók jogaival és a környezet védelmével.
2018.11.18 12:49
Frissítve: 2018.11.18 14:29