Parragh szerint vitatható a nyugdíjas szövetkezetek létjogosultsága

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:22
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
A nagyobb vállalkozások tudják kihasználni az iparkamara szolgáltató szerepét, s nincs értelme a nyugdíjas-szövetkezeteknek - nyilatkozta többek között Parragh László.

A cégek 67 százaléka szerint hiányzik a szakképzett munkaerő Magyarországon. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendszeresen elvégzett felmérése szerint jelentős munkaerő-tartalékok vannak még az országban. Parragh László a Népszavának adott interjújában - a többi között - előtérbe helyezné a nyugdíjasok foglalkoztatását is, de a kamarai vezető a nyugdíjas szövetkezetek létjogosultságát vitatja. Úgy tartja, hogy felesleges még egy szervezetet közbeiktatni ahhoz, hogy az idősebb korú munkavállaló is el tudjon helyezkedni, célszerűbb lenne ezt közvetlenül lehetővé tenni. A több évtizedes tapasztalattal bíró szakemberek továbbfoglalkoztatásának eszköze lehetne, hogy a munkavállalókat - a nyugdíjkorhatárhoz közeledve, majd azt elérve - lépcsőzetesen csökkenő járulékterhek illessék meg. Parragh László szerint a közfoglalkoztatottak és az inaktívak még mindig jelenthetnek forrást a munkaadók számára. Emellett a távmunkáról sem szabad megfeledkezni. Abban is bízik, hogy a külföldön dolgozó magyarok közül akadnak olyanok, akik hazatérnek. Az MKIK vezetése úgy alakítja ki a véleményét, hogy rendszeresen megkérdez több ezer vállalkozót a munkaerőpiac sürgető gondjainak megoldási módjáról, ezeket összegzik, majd elkészítik javaslataikat. Egy ilyen csokrot az új kormányhoz is eljuttattak már, ám ennek tartalmát az elnök nem közölte, arra hivatkozott, hogy nem szeretne a sajtón keresztül üzengetni.

Közismert, hogy Parragh László régóta a duális képzés híve, de elismerte, hogy ezen a téren csak részben tudtak látványos eredményeket elérni. Ennek okát abban látja, hogy egyrészt erős a gimnáziumok elszívó hatása, másrészt nem sikerült javítani a szakmunkáslét megfelelő társadalmi elismertségén. Egy televíziós műsorban arra a kérdésre, hogy egy szakács számára mi a legfontosabb tudás, azt a választ adta, hogy a főzés. Ez azonban nem aratott tetszést, mert elhangzottak olyan vélemények, hogy e helyett előnyösebb, hogy képes legyen távlatokban gondolkodni a főzés jövőjéről.

Ami a gimnáziumokat illeti, az az elnök tapasztalata, hogy a települések presztízskérdést csinálnak abból, hogy náluk legyen ilyen típusú középfokú tanintézmény. Annak ellenére, hogy előfordult olyan is, hogy a felvett nyolcadikosok osztályzatainak átlaga a 2-es érdemjegyet alig haladta meg. Egyetértett viszont azzal az elképzeléssel, hogy a rendszerváltás táján megszüntetett középfokú technikusképzést érdemes lenne visszaállítani. Összességében egyértelműen annak a középfokú képzésnek a híve, amely lehetőséget teremt arra, hogy már a középiskolában szakosodjanak a fiatalok, mert így a felsőfokú oktatás szakirányai közül könnyebben tudnak a maguk számára megfelelőt találni.

Parragh László - FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Parragh László - FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Beszélgetésünk során szóba került, hogy néhány napja Csoltó Gábor személyében ismét új elnök vezeti a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát. Parragh Lászlótól, arról érdeklődtünk, hogyan értékeli, hogy az egymást gyors egymásutánban váltó vezetőknek minden igyekezetük ellenére sem sikerült a megújulását elérniük. Az MKIK elnöke hangoztatta, hogy az egyes területi kamarák önállóan, önkormányzati jelleggel működnek, így működésükbe az országos kamarának közvetlen beleszólási lehetősége nincs. Azt azonban megjegyezte, hogy Budapesten, az ország legnagyobb területi kamarájában, amely a vállalkozók 30 százalékát fogja össze, sajátos gazdálkodás valósult meg. Minden tagozat és osztály saját költségvetésből, a többiektől függetlenül működik. Ez a gyakorlat összefonódásokhoz, egy régebbi elnökhöz fűződő családi kapcsolatok kihasználásához vezetett. Ugyanakkor Parragh László nem feltételezi azt, hogy itt bűncselekmény történt volna. Viszont mivel a teljes megújulást nem sikerült elérni, így jogszabály-módosítással beavatkozásra lehet szükség a kamarai rendszerbe. Az MIKIK elnöke nem tagadta, hogy a regisztráltak jó része nem elégedett a kamarai szolgáltatásokkal, ez a jelenség különösen Budapesten szembetűnő. Vidéken annyiban jobb a helyzet, hogy a vállalkozók fizikailag is közelebb érzik magukhoz a kamarát, ám ez a fővárosban nem így van. Azt azonban visszautasította, hogy az évi ötezer forintos kamarai regisztrációs díjért semmit sem kapnak a vállalkozók, mint azt oly sokan állítják. Álláspontja szerint, ha az egyes kisvállalkozók nem is érzik a kamara szolgáltató szerepét, a nagyobbak elismerik, hogy például az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER), illetve az online pénztárgépek üzembeállítása hasznos volt. Márpedig ezek az MKIK javaslatára jöttek létre, akárcsak a július 1-jén induló online-számlázás is. Emellett folyamatosan tolmácsolják a vállalkozói szféra véleményét a kormányzati körök felé. Ezeknek hatását igaz, hogy nehezebb közvetlenül mérni, de elvitatni aligha lehet, márpedig a jól működő, szervezett gazdaság minden vállalkozónak elemi érdeke - mondta az elnök.

Mint érdekességet hosszú távon Parragh László nem zárja ki, hogy robotadót vezessenek majd be Magyarországon, míg most a robotok elterjedésének a támogatására kell törekedni. Ez a kérdés, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vállalkozásfejlesztési bizottság előtti meghallgatásán merült fel, annak kapcsán, hogy egyre nagyobb arányban váltja ki a technológiai fejlődés az élő munkát. Ez nemcsak munkaerőpiaci változásokat eredményezhet, de a kieső munkavállalók miatt elmaradó adók és járulékok a költségvetés számára is bevételkiesést okozhatnak. Természetesen olyan vélemény is létezik, mely szerint a robotizáció által a termelésből kiszoruló élő munkaerő problémájára nem adópolitikai megoldást kell találni - válaszolta a miniszter, és úgy foglalt állást, hogy a robotadó bevezetését nem tervezik. Parragh László sem az azonnali bevezetés híve, viszont megjegyezte, hogy annak idején a gépkocsi is adómentes volt, majd az idők során a működtetésére folyamatosan rárakódtak különféle adók.

NÉVJEGY
A hamarosan 56 éves gazdasági szakember 2000 óta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, 2017 óta a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. Parragh László a 2017-es Befolyás-barométer szerint Magyarország 28. legbefolyásosabb személye. Már 1998-ban Orbán Viktor felkérésre tagja lett a miniszterelnök közvetlen gazdasági tanácsadó testületének. Anno történelem-orosz szakos tanárnak készült, végül jogászként végzett Pécsett. 1989-ben Budapesten nyitotta meg első üzletét, fürdőszoba berendezéseket forgalmazott, akkortájt alapított cége - más profillal - ma is aktív. Számos részben vagy teljesen állami cég igazgatóságának, illetve felügyelőbizottságának volt, illetve jelenleg is tagja. Nős, felesége Parragh Bianka az MNB Monetáris Tanácsának tagja.



Szerző
2018.06.13 07:22

Hatalmas summát halmoztak fel a magyarok, tőzsdézni nem tudnak, de a cihában jók

Publikálás dátuma
2018.11.19 20:38

Fotó: Shutterstock/
Az idei esztendőben nagyot nőtt a háztartások pénzügyi  vagyona - az MNB adatai szerint, a harmadik negyedév végére 52 473 milliárd forintot tett ki. A vagyonnövekedésben  jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság továbbra is rendületlenül gyűjtögeti a készpénzt, 130 milliárd forinttal növekedett az állomány negyedév alatt - értékelte a lakosság hozzáállását Horváth András, a Takarékbank elemzője. Érdekes, hogy egyre kedveltebbek a tőzsdei részvények, ezekből a háztartások 28 milliárd forintért vásároltak, ugyanakkor a befektetési jegyek állománya 13 milliárd forinttal mérséklődött. Biztosításra ugyanannyit költöttek a családok, mint részvényvásárlásra. Pedig tőzsdézés nem bizonyult igazán kifizetődőnek, ugyanis ezen 15 milliárd forintot vesztettek a famíliák, a befektetési alapokon pedig 13 milliárdot. A valuták tartása és a devizabetétek sem bizonyultak jó ötletnek, 31 milliárd forint volt az összesített veszteség. Horváth András úgy fogalmazott, hogy a hozamsivatagos környezetben a lakosság is aktívan keresi a lehetőségeket, egyre aktívabban vásárolja a tőzsdei részvényeket illetve nem tőzsdei vállalkozásokban is az üzletrészeket. A legutolsó rendelkezésre álló, 2016-os Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az az évi GDP 104 százalékán állt, ez az arány a horvát háztartások esetében 87, a cseheknél 81, a lengyeleknél pedig 65 százalék, míg a fejlettebb országok közé sorolt német 130, az osztrák pedig 129 százalékos. A legspórolósabbak a hollandok a maguk 213 százalékával.  
Szerző
2018.11.19 20:38

NAV-leveleknek álcázott emailekkel próbálnak pénzt szerezni adathalászok

Publikálás dátuma
2018.11.19 16:22

Fotó: Shutterstock/
Az állami és önkormányzati szolgáltatóknak nem kell jelenteniük, ha kibertámadás éri őket, a piaci szereplőknek meg dehogynem - közben egyre több "kormányzati szerv" nevében próbálnak pénzt kicsalni az állampolgároktól.
"Tisztelt Ügyfelünk! Az idén kifizetett összes adót az online ügyfelek számára ellenorizték. Az év végén jelentkezzen be az alábbi linkre, és hajtsa végre az alábbi lépéseket: Adja meg nevét, vezetéknevét és azonosítószámát, és erosítse meg e-mailjeit. Biztosítjuk, hogy jogod van az ebben az évben fizetett pénz visszaszerzésére Ellenorizze most Kérem jelentkezzen be az adóvisszatéritési oldalra,hogy visszaigényelheti az alapokat. Kiemelt figyelemre számíthatnak a virágot, koszorút és mécseseket árusítók. A NAV munkatársai a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgép megfelelo üzemeltetését, valamint az alkalmazottak bejelentését vizsgálják." Ezt a nyelvtani hibáktól hemzsegő, nyilvánvalóan adathalász e-mail-t több ezren kapták meg az utóbbi hétvégén, amelynek feladója a Nemzeti Adó- és Vámhivatal "nav.gov.hu" feladóját tartalmazta.  Ez azért érdekes, mert a közelmúltban a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője, egy magas rangú rendőrtiszt azt közölte az újságírókkal, hogy már a feladónak is gyanúsnak kell lennie, az adathalászok a kormányzati intézmények gov.hu linkjét nem szokták használni. A jelek szerint tévedett. Lapunk érdeklődésére az adóhatóság azt a korántsem megnyugtató választ adta:"általánosságban elmondható, hogy egy e-mail feladójának a „megváltoztatása" nem bonyolult. Az elektronikus levelezés hétköznapi értelemben vett felhasználója abból indul ki, hogy az e-email arról a címről érkezett, ami a levél fejlécében található, de van olyan helyzet, amikor ez egyáltalán nem így van. Ahhoz azonban már alaposabb informatikai felkészültség szükséges, hogy egy meghamisított feladójú e-mailből visszafejthető legyen az eredeti feladó email címe. "Az Ön által említett email esetében tehát csak úgy tűnik, mintha az egy „@nav.gov.hu" végződésű címről érkezett volna, a valóságban azonban ez egy meghamisított fejlécű email. A NAV minden lehetséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a csalók ne érjenek célt, ezért is fontos felhívni az adózók figyelmét arra, hogy ha olyan értesítést kapnak, mint amire Ön is hivatkozik, akkor ne adják meg adataikat, mert az ebből eredő károkért a NAV nem vállal, nem vállalhat felelősséget!" Arról azonban nem írtak, hogy mit tesznek a hasonló próbálkozások megakadályozására. A NAV honlapján az olvasható, hogy soha nem kérnek e-mailen bankszámlára, vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot. A hivatal ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az adózókat, ha túlfizetésük van. Miután az adóhatóság is elismeri, hogy az adathalászok bűnismétléséről van szó, felmerül a kérdés, hogy miért nem sikerül leleplezni a bűnözőket. (Az elmúlt napokban a Tesco-val is előfordult hasonló, a kereskedelmi cégre hivatkozva 150 ezer forintos nyereményt ajánlottak fel a bűnözők "csupán három adatért.)
Az elmúlt hétvégén a Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kiberbiztonság javítása érdekében a kormány létrehozza a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ)  szervezetében működő Nemzeti Kibervédelmi Intézetet. Ezzel egy időben megszűnik a Kormányzati Eseménykezelő Központ. A cél az internetes támadások kivédése. A kormány honlapján megjelent rendelettervezetek indoklása kiemeli, "hogy a kormányzati IT rendszerek üzemeltetői esetenként elégtelenül, vagy csak részlegesen rendelkeznek eszközrendszerrel (és kellő kompetenciával) az Internetről irányuló támadások észleléséhez, azonosításához és elemzéséhez. A biztonsági események - akár az észlelés hiánya, akár a bejelentés elmaradása miatt - nem, vagy késedelmesen válnak ismertté az NBSZ számára. Emiatt az NBSZ nem képes támogatni az incidensek kivizsgálását és elhárítását, valamint figyelmeztetni az esetleges további érintetteket. A kockázatok csökkentése érdekében szükséges egy korai figyelmeztető rendszer amelynek kiépítése folyamatban van."  Az úgynevezett bejelentésköteles szolgáltatók körébe nem tartoznak bele az állami és önkormányzati szolgáltatók, viszont bejelentésre kötelezettek az online kereskedők és a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatást nyújtók. Az intézet a mulasztókat - illetve az egyéb szabálysértőket - 50 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja. Az NBSZ egyébként köteles mind az állami, mind pedig a magán IT rendszerek sérülékenységi vizsgálatát elvégzi.
Szerző
2018.11.19 16:22