A cégek 67 százaléka szerint hiányzik a szakképzett munkaerő Magyarországon. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendszeresen elvégzett felmérése szerint jelentős munkaerő-tartalékok vannak még az országban. Parragh László a Népszavának adott interjújában - a többi között - előtérbe helyezné a nyugdíjasok foglalkoztatását is, de a kamarai vezető a nyugdíjas szövetkezetek létjogosultságát vitatja. Úgy tartja, hogy felesleges még egy szervezetet közbeiktatni ahhoz, hogy az idősebb korú munkavállaló is el tudjon helyezkedni, célszerűbb lenne ezt közvetlenül lehetővé tenni. A több évtizedes tapasztalattal bíró szakemberek továbbfoglalkoztatásának eszköze lehetne, hogy a munkavállalókat - a nyugdíjkorhatárhoz közeledve, majd azt elérve - lépcsőzetesen csökkenő járulékterhek illessék meg. Parragh László szerint a közfoglalkoztatottak és az inaktívak még mindig jelenthetnek forrást a munkaadók számára. Emellett a távmunkáról sem szabad megfeledkezni. Abban is bízik, hogy a külföldön dolgozó magyarok közül akadnak olyanok, akik hazatérnek. Az MKIK vezetése úgy alakítja ki a véleményét, hogy rendszeresen megkérdez több ezer vállalkozót a munkaerőpiac sürgető gondjainak megoldási módjáról, ezeket összegzik, majd elkészítik javaslataikat. Egy ilyen csokrot az új kormányhoz is eljuttattak már, ám ennek tartalmát az elnök nem közölte, arra hivatkozott, hogy nem szeretne a sajtón keresztül üzengetni.
Közismert, hogy Parragh László régóta a duális képzés híve, de elismerte, hogy ezen a téren csak részben tudtak látványos eredményeket elérni. Ennek okát abban látja, hogy egyrészt erős a gimnáziumok elszívó hatása, másrészt nem sikerült javítani a szakmunkáslét megfelelő társadalmi elismertségén. Egy televíziós műsorban arra a kérdésre, hogy egy szakács számára mi a legfontosabb tudás, azt a választ adta, hogy a főzés. Ez azonban nem aratott tetszést, mert elhangzottak olyan vélemények, hogy e helyett előnyösebb, hogy képes legyen távlatokban gondolkodni a főzés jövőjéről.
Ami a gimnáziumokat illeti, az az elnök tapasztalata, hogy a települések presztízskérdést csinálnak abból, hogy náluk legyen ilyen típusú középfokú tanintézmény. Annak ellenére, hogy előfordult olyan is, hogy a felvett nyolcadikosok osztályzatainak átlaga a 2-es érdemjegyet alig haladta meg. Egyetértett viszont azzal az elképzeléssel, hogy a rendszerváltás táján megszüntetett középfokú technikusképzést érdemes lenne visszaállítani. Összességében egyértelműen annak a középfokú képzésnek a híve, amely lehetőséget teremt arra, hogy már a középiskolában szakosodjanak a fiatalok, mert így a felsőfokú oktatás szakirányai közül könnyebben tudnak a maguk számára megfelelőt találni.
Parragh László - FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Beszélgetésünk során szóba került, hogy néhány napja Csoltó Gábor személyében ismét új elnök vezeti a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát. Parragh Lászlótól, arról érdeklődtünk, hogyan értékeli, hogy az egymást gyors egymásutánban váltó vezetőknek minden igyekezetük ellenére sem sikerült a megújulását elérniük. Az MKIK elnöke hangoztatta, hogy az egyes területi kamarák önállóan, önkormányzati jelleggel működnek, így működésükbe az országos kamarának közvetlen beleszólási lehetősége nincs. Azt azonban megjegyezte, hogy Budapesten, az ország legnagyobb területi kamarájában, amely a vállalkozók 30 százalékát fogja össze, sajátos gazdálkodás valósult meg. Minden tagozat és osztály saját költségvetésből, a többiektől függetlenül működik. Ez a gyakorlat összefonódásokhoz, egy régebbi elnökhöz fűződő családi kapcsolatok kihasználásához vezetett. Ugyanakkor Parragh László nem feltételezi azt, hogy itt bűncselekmény történt volna. Viszont mivel a teljes megújulást nem sikerült elérni, így jogszabály-módosítással beavatkozásra lehet szükség a kamarai rendszerbe. Az MIKIK elnöke nem tagadta, hogy a regisztráltak jó része nem elégedett a kamarai szolgáltatásokkal, ez a jelenség különösen Budapesten szembetűnő. Vidéken annyiban jobb a helyzet, hogy a vállalkozók fizikailag is közelebb érzik magukhoz a kamarát, ám ez a fővárosban nem így van. Azt azonban visszautasította, hogy az évi ötezer forintos kamarai regisztrációs díjért semmit sem kapnak a vállalkozók, mint azt oly sokan állítják. Álláspontja szerint, ha az egyes kisvállalkozók nem is érzik a kamara szolgáltató szerepét, a nagyobbak elismerik, hogy például az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER), illetve az online pénztárgépek üzembeállítása hasznos volt. Márpedig ezek az MKIK javaslatára jöttek létre, akárcsak a július 1-jén induló online-számlázás is. Emellett folyamatosan tolmácsolják a vállalkozói szféra véleményét a kormányzati körök felé. Ezeknek hatását igaz, hogy nehezebb közvetlenül mérni, de elvitatni aligha lehet, márpedig a jól működő, szervezett gazdaság minden vállalkozónak elemi érdeke - mondta az elnök.
Mint érdekességet hosszú távon Parragh László nem zárja ki, hogy robotadót vezessenek majd be Magyarországon, míg most a robotok elterjedésének a támogatására kell törekedni. Ez a kérdés, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vállalkozásfejlesztési bizottság előtti meghallgatásán merült fel, annak kapcsán, hogy egyre nagyobb arányban váltja ki a technológiai fejlődés az élő munkát. Ez nemcsak munkaerőpiaci változásokat eredményezhet, de a kieső munkavállalók miatt elmaradó adók és járulékok a költségvetés számára is bevételkiesést okozhatnak. Természetesen olyan vélemény is létezik, mely szerint a robotizáció által a termelésből kiszoruló élő munkaerő problémájára nem adópolitikai megoldást kell találni - válaszolta a miniszter, és úgy foglalt állást, hogy a robotadó bevezetését nem tervezik. Parragh László sem az azonnali bevezetés híve, viszont megjegyezte, hogy annak idején a gépkocsi is adómentes volt, majd az idők során a működtetésére folyamatosan rárakódtak különféle adók.
