Trump-Kim-csúcs: békül Washington és Phenjan

Publikálás dátuma
2018.06.12 18:50
FOTÓ: SAUL LOEB/AFP
Fotó: /
A Koreai-félsziget tartós és szilárd békéjének a megteremtését ígérte az amerikai elnök és Észak-Korea vezetője az első csúcstalálkozójukon. .

Donald Trump és Kim Dzsong Un hatalmas médiafigyelem övezte megbeszéléséről közös közleményt adtak ki, amelyben Phenjan újra elkötelezte magát a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítése mellett, az Egyesült Államok pedig vállalta, hogy ennek fejében biztonsági garanciákat nyújt Észak-Koreának.

A nyilatkozat megfogalmazása szerint Kim Dzsong Un - Trump biztonsági garanciavállalása fejében - megerősítette "szilárd és megingathatatlan elkötelezettségét a Koreai-félsziget teljes atommentesítése iránt". Az aláírók meggyőződésüket fejezték ki, hogy a két ország viszonya hozzájárul a béke és a jólét megteremtéséhez a félszigeten és a világban, a kölcsönös bizalom megteremtése pedig elősegítheti félsziget atommentesítését.

Fotó: Anthony Wallace/AFP

Fotó: Anthony Wallace/AFP

A dokumentum négy pontban foglalta össze a felek kölcsönösen hangoztatott szándékai szerint most kezdődő diplomáciai folyamat elérendő céljait.

Az első pont értelmében az Egyesült Államok és Észak-Korea elkötelezi magát az új amerikai-észak-koreai kapcsolatok kialakítása mellett, összhangban a két ország népének béke és jólét iránti vágyával. A második pont leszögezi, hogy az Egyesült Államok és Észak-Korea egyesíti erőfeszítéseit, hogy tartós és szilárd békemegállapodást hozzanak létre a Koreai-félszigeten. A harmadik pontban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság - megerősítve Észak- és Dél-Korea vezetőjének az április 27-ikei panmindzsoni találkozóján elfogadott nyilatkozatot - elkötelezi magát amellett, hogy a Koreai-félsziget teljes atommentesítéséért tevékenykedik. Végül a negyedik pontban a két fél kötelezi magát arra, hogy átadja egymásnak az 1950-53-as koreai háború során ejtett hadifoglyok és a harcok során eltűntek azonosított maradványait.

A közös nyilatkozatban megállapították, hogy az első amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó túllép a két ország kapcsolatait évtizedekig jellemző feszültségen és ellenségeskedésen. Trump és Kim kijelentette, hogy elkötelezett a közös nyilatkozatban foglaltak maradéktalan és gyors végrehajtásában, és ennek érdekében a lehető leghamarabb folytatódnak a kétoldalú tárgyalások. Ennek jegyében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tárgyalóasztalhoz ül magas beosztású észak-koreai illetékesekkel.

Ami a szingapúri csúcs lefolyását illeti, Trump és Kim először négyszemközt – csak a tolmácsok jelenlétében – mintegy negyven percen át tárgyalt egymással, majd a munkaebéd után plenáris ülésen folytatták a megbeszéléseket. Ez utóbbi ülés másfél órán át tartott. Amerikai részről ott volt John Kelly, a Fehér Ház stábfőnöke, Mike Pompeo külügyminiszter, valamint John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó. Kim Dzsong Un mellett Kim Jong Csol, a Koreai Munkapárt központi bizottságának alelnöke, Ri Szu Jong, a párt alelnöke és Ri Jong Ho külügyminiszter vett részt az ecsmecserén.

A helyszíni beszámolók szerint a találkozót szívélyes légkör jellemezte. Az eseménysor a két vezető kézfogásával kezdődött, és Trump azt mondta, megtiszteltetés számára a Kimmel való találkozás.

A megbeszélések után tartott sajtótájékoztatón Donald Trump kijelentette, hogy megállapodásuk alapján "nagyon gyorsan megkezdődik" az atommentesítési folyamat Észak-Koreában. A közös nyilatkozatot Trump "meglehetősen átfogónak" nevezte.

Kim Dzsong Un a nyilatkozat aláírásakor azt mondta, "a világ jelentős változást fog tapasztalni". Ő és Trump - mondta - úgy döntött, hogy "maguk mögött hagyják a múltat". Az amerikai elnök hozzátette azt is, hogy "nagyon sokszor fog még találkozni" Kimmel. Teljesen biztosnak mondta azt, hogy meg fogja hívni a phenjani vezetőt a washingtoni Fehér Házba. Trump úgy fogalmazott, hogy Kim "nagyon tehetséges ember", aki „nagyon szereti a hazáját". Az amerikai elnök olyan megállapítást is tett, hogy közte és Kim között "nagyon különleges kötelék" jött létre, és hogy az Egyesült Államok kapcsolata Észak-Koreával az eddigiekhez képest alaposan megváltozik.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bejelentette, hogy kész hitelesítő szerepet vállalni az észak-koreai atomfegyverek leszerelési folyamatában, ha felkérik erre. Ez a további amerikai-észak-koreai tárgyalásoktól függ.

Az ügynökség vezetőjének bécsi nyilatkozata szerint a NAÜ szoros figyelemmel fogja követni a az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozón elhatározott lépések végrehajtását. A NAÜ a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy hitelesíteni tudja egy megállapodás teljesítését a nukleáris anyagok és atomlétesítmények terén - írta Amano Jukija főigazgató.

A NAÜ ellenőrei többször is vizsgálódtak Észak-Koreában, de 2009-ben kiutasították őket, és azóta nem térhettek vissza.

Az Észak-Korea legfőbb szövetségesének számító Kína üdvözölte a szingapúri csúcstalálkozót, és teljes atommentesítésre szólította fel kelet-ázsiai szomszédját.

"Fontos tény, hogy a két ország legfelsőbb vezetői egyenlőkként ültek tárgyalóasztalhoz, és mindez egy új korszak kezdetét jelenti" - nyilatkozott újságíróknak Vang Ji kínai külügyminiszter, aki Peking támogatásáról biztosította a feleket. A külügyminiszter leszögezte, hogy Kína fontos és kivételes szerepet játszott a közeledésben, és ezt folytatni kívánja. Vang Ji ezzel arra utalt, hogy Kim Dzsong Un az év eleje óta kétszer is járt Kínában. A szomszédos nagyhatalom volt az első olyan külföldi ország, amelyet Kim 2011-es hatalomra kerülése óta felkeresett.

A kínai diplomácia vezetője egyúttal szót emelt a Koreai-félsziget békéjéért is. Szerinte a Szöul és Phenjan közötti békekötés választ jelentene Észak-Korea jogos biztonsági aggályaira. Az 1950-53-as koreai konfliktust békekötés helyett tűzszünet zárta, így Észak- és Dél-Korea jogilag még mindig háborúban áll egymással.

Oroszország egészében pozitívan értékeli azt az impulzust, amelyet az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó adott a Koreai-félsziget válságának rendezésében, és segítséget nyújthat Észak-Koreának a nukleáris fegyverek megsemmisítésében - jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes orosz hírügynökségeknek, a Trump-Kim találkozót kommentálva.

Rjabkov üdvözölte a most megtett fontos, továbblépésre ösztönző lépést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „az ördög a részletekben bújik meg”, és még meg kell ismerni a konkrétumokat.

Rjabkov szerint Moszkva abból indul ki, hogy a rendezés érdekében szükség lesz a hathatalmi - Észak- és Dél-Korea, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Japán között folytatott - tárgyalásokhoz való visszatérésre.

A japán miniszterelnök dicséretesnek tartja Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ígéretét, hogy megszabadítja a Koreai-félszigetet az atomfegyverektől.

"Nagy jelentősége van annak, hogy Kim elnök világosan megerősítette Trump elnöknek a Koreai-félsziget atommentesítését" - mondta Abe Sindzó japán kormányfő Tokióban a sajtónak, miután beszélt az amerikai elnökkel az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozóról.

Abe azt is kijelentette, hogy az Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok ügyének megoldásához az Egyesült Államok erős támogatása szükséges.

Az Európai Unió részéről elsőként Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő reagált a szingapúri csúcstalálkozóra. Hangsúlyozta, hogy a diplomácia az egyetlen út a tartós béke megteremtéséhez a Koreai-félszigeten. Mogherini szerint a nemzetközi közösség és az ENSZ Biztonsági Tanácsa továbbra is a Koreai-félsziget teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelését tekinti célnak. Donald Trump és Kim Dzsong Un közös nyilatkozata azt mutatja, hogy ez a cél megvalósítható – vélekedett. Az Európai Unió – emelte ki a főképviselő - továbbra is készen áll arra, hogy elősegítse és támogassa a folytatólagos tárgyalásokat, illetve más, a bizalom kiépítésére irányuló lépéseket a nukleáris fegyverektől mentes Koreai-félsziget tartós békéje, biztonsága és jólétének biztosítása érdekében.

Csapatok és hadgyakorlatok, kérdőjelekkel

Egyelőre nyitott kérdésnek számít a Dél-Koreában állomásozó amerikai haderő és a dél-koreai hadsereg jelenleg is zajló közös hadgyakorlata. Az illetékes amerikai parancsnokság még nem kapott utasítást a gyakorlatok leállítására – közölték. Nem érkezett még felsőbb utasítás – sem a védelmi minisztériumtól, sem az indiai-csendes-óceáni parancsnokságtól - az idén ősszel tartandó Ulchi Freedom Guardian fedőnevű manőverek sorsát, megtartását vagy elmaradását illetően sem.

A Trump-Kim csúcstalálkozóról kiadott közös nyilatkozatban nem volt szó a manőverek leállításáról. Május végén a Pentagon még azt közölte, hogy Phenjan kifogásai ellenére sem hagyják abba a közös gyakorlatozást. Szakértők szerint Szöul attól tart, hogy ez az amerikai-dél-koreai védelmi szövetség gyengüléséhez vezetne, márpedig ez a szövetség a központi eleme az Észak-Koreát elrettentő politikájának.

Szingapúri sajtótájékoztatóján Trump a Dél-Koreában állomásozó 28 500 fős amerikai haderőről azt mondta, hogy a katonákat "haza akarja hívni", de ez a kérdés nem része az egyezségnek. Az elnök azt is mondta, hogy leállítja a hadgyakorlatokat, amelyek nagyon provokatívak és drágák.



Szerző
2018.06.12 18:50

Weber: Orbán nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:59
Manfred Weber
Fotó: AFP/ Emmanuel DUNAND
Az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban – mondta az EPP frakcióvezetője.
A magyar kormányfő nem mutatott kompromisszumkészséget a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti vitában – nyilatkozta az MTI összefoglalója szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője a spanyol ABC című konzervatív napilapban vasárnap megjelent interjúban.
„Orbán Viktor miniszterelnök nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget a vitában, amely Strasbourgban zajlott tíz nappal ezelőtt, és ezért az EPP képviselők többsége ellene szavazott, egy nagyon komoly, a parlamenti frakción belüli vita után”
– fogalmazott.
A politikus hangsúlyozta: az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban, ha az alapvető elvekről van szó. Manfred Weber beszélt arról is, hogy az európai parlamenti választásokra készülő Európai Unió számára a történelmi pillanat ez a mostani. Szavai szerint kívülről fenyegetést jelent az Európai Unió számára Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is.
„Ideológiailag nem egyformák, de mindketten gyengíteni kívánják az EU-t”
– mondta, hozzátéve, hogy belülről pedig a szélsőségesség és a populizmus fenyegeti az Uniót.
Az EPP frakcióvezetője, aki eddig az egyetlen néppárti jelölt a Európai Bizottság elnöki posztjára, úgy vélte: új fejezetet kell nyitni Európában.
„Az európai választásoknak arra kell szolgálniuk, hogy megmutassuk az embereknek, hogy miben hiszünk, hogy biztonságot nyújtsunk nekik, és megvédjük azt, amit én úgy hívok, európai életmód”
– fogalmazott, kijelentve, hogy szükség van egy demokratikus vitára Európa jövőjéről.
Weber korábban a Le Soir című belga lapnak adott interjújában arról beszélt: Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni, ezért is volt szükség a magyar helyzetről szóló jelentés megszavazására az Európai Parlamentben. Weber elmondta, azért szavazott igennel a Sargentini-jelentésre, mert Orbán Viktor kormánya nem tett lépéseket a kompromisszum felé annak ellenére sem, hogy korábban még az alkotmányt is hajlandó volt módosítani az Európai Bizottság kifogásai miatt, ezért most „más szintre” kell emelni a párbeszédet.
2018.09.23 14:59
Frissítve: 2018.09.23 14:59

Szijjártó: Ha Ukrajna konzult utasít ki, arányos választ adunk

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:45

Fotó: AFP/ KISBENEDEK ATTILA
A kormány nem fogja engedni, hogy az ukránok megszegjék a diplomácia legalapvetőbb szabályait – mondta a külügyminiszter.
Ha az ukrán fél konzult utasít ki, az nem maradhat azonnali arányos válasz nélkül magyar részről, ezt azonban remélhetőleg el lehet kerülni – jelentette ki az MTI tudósítása szerint a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap. Szijjártó Péter azt megelőzően nyilatkozott a repülőtéren, hogy elutazott volna New Yorkba, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlésére. Közölte, hogy több mint harminc kétoldalú tárgyaláson fog részt venni, amelyek közül kiemelte a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel kedden folytatandót, mivel szavai szerint az elmúlt időszakban újabb lendületet vett a magyarellenes hangulatkeltés Ukrajnában. Az ukránok elnök- és parlamenti választásra készülnek, a jelenleg hivatalban lévő elnök támogatottsága pedig „meglehetősen szerényen alakul”, így a kampányban a „jól ismert magyargyűlöletet” vették elő a hatalmon lévők azért, hogy javítsák az esélyeiket – hangoztatta. Ez több jelenségben is testet öltött: az ukrán titkosszolgálat elkezdte vegzálni a magyar nemzeti közösség bizonyos tagjait; ma már nyíltan, honlapon szólítanak fel a kettős állampolgársággal rendelkezőkkel szembeni fellépésre; egyre sűrűbben érik inzultusok a magyar diplomatákat; valamint többször „kihallgatásra invitálták” a magyar kormány által finanszírozott gazdaságfejlesztési programban részt vevő alapítványhoz köthető embereket – sorolta a miniszter. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a múlt héten minden eddiginél tovább mentek, amikor a nemzetközi jog és diplomácia összes létező, írott és íratlan szabályát felrúgva titkosszolgálati akciót hajtottak végre Magyarország egyik ukrajnai konzulátusán, egy NATO-tagállam képviseletén, magyar fennhatóságú területen. Magyarország külképviseletein kizárólag olyan tevékenységek zajlanak, amelyek teljes mértékben összeegyeztethetőek a nemzetközi és a magyar joggal – szögezte le a tárcavezető, és hozzátette, hogy a kettős állampolgárság bevett Európában, és ha egy állam valóban az Európai Unió (EU) irányába akar haladni, nem kérdőjelezheti meg ezt az intézményt. Azt mondta, hogy Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt Ukrajnával, és a tettek szintjén is ezt bizonyítja. Ha nem így lenne, nem nyaraltattak volna ukrán gyermekeket a Velencei-tónál, valamint nem szállítottak volna klórt bizonyos ukrán területekre azért, hogy ne kelljen leállítani a vízellátást. Jelenleg inzulinhiány van a szomszédos állam egyes kórházaiban, aminek megoldásában szintén segíteni fog Magyarország – tette hozzá. A kormány tehát mindent megtesz a jó kapcsolatért, azonban a kárpátaljai magyar közösség minden tagjáért kiáll. Nem fogja engedni, hogy az ukránok megszegjék a diplomácia legalapvetőbb szabályait – nyomatékosította Szijjártó Péter. Kérdésre felelve a miniszter azt mondta, ha Ukrajna konzult utasítana ki, a válaszlépés egy hasonló rangú diplomata kiutasítása lenne Magyarországról. Egy másik felvetésre azt hangoztatta, hogy a magyar nemzeti közösség jogai nemcsak veszélyben vannak Kárpátalján, hanem a közösség a jogfosztottság állapotába került. Tagjaitól elvették annak a lehetőségét, hogy kizárólag magyar anyanyelven tanuljanak, továbbá ellehetetlenítenék a magyar kulturális események megtartását és a magyar nyelvű médiumok működését is – sorolta. Magyarország azt tudja tenni, amit eddig: meg tudja állítani az ukránok EU- és NATO-integráció irányába tett lépéseit – közölte.

„Nem arról van szó, hogy kiutasítunk vagy sem”

Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes az Ukrinform ukrán állami hírügynökségnek azt nyilatkozta: a magyar fél azon kijelentése, miszerint újabb lépések lehetnek Ukrajna európai integrációjának lassítására, értelmezhető úgy, hogy Budapest az „útlevélbotrány” nyomán kialakult helyzetből a Moszkvával folyó tárgyalásain igyekszik magának hasznot húzni. A diplomata Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt pénteken tett azon kijelentésére reagált, amelyben a tárcavezető leszögezte, hogy a kárpátaljai magyarokat hátrányosan érintő intézkedések és megfélemlítési kísérletek után most újabb szintet lépett az ellenük irányuló támadássorozat. Hozzátette: az eseményeket Magyarország folyamatosan figyelemmel kíséri, és nem kizárt, hogy a jövőben is szükség lehet az Ukrajna integrációját lassító intézkedésekre. Vaszil Bodnar Szijjártó szavait kommentálva kijelentette, hogy ez a hozzáállás nem felel meg a jó szomszédság politikájának és a partneri viszonynak Ukrajnával. Szerinte a Magyarország által már eddig megtett lépések Ukrajna európai, euroatlanti integrációjának akadályozásában egyáltalán nem az ukrajnai magyarok jogainak védelmét célozzák, de még csak nem is Magyarország érdekeit, hanem egy harmadik fél, Moszkva érdekeit szolgálják. A helyettes külügyminiszter kijelentette, hogy ez Ukrajna számára potenciális veszélyt jelent. A diplomata úgy látja, hogy bizonyos közelmúltbeli magyar lépések nem véletlenszerűen következtek egymás után, így a NATO-Ukrajna Bizottság csúcsszintű találkozójának megakadályozása a két ország külügyminisztereinek júniusi találkozóját követően, a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztos kinevezése, majd a videofelvétel megjelenése, amelyen magyar útleveleket adnak át kárpátaljai magyaroknak azzal a javaslattal, hogy rejtsék el azokat az ukrán hatóságok elől. Kifogásolta, hogy Szijjártó Péter Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek augusztus 31-i telefonbeszélgetésük idején tett ígérte ellenére a magyar kormány máig nem változtatta meg a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztosi megnevezést. Bodnar szerint Budapest reakciója az „útlevélbotrányra” arról tanúskodik, hogy Magyarország tisztában van a cselekmény törvénytelenségével. „A kapcsolatok további éleződésével fenyegetnek bennünket, csak azért, mert felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar konzulok megsértik államunk törvényeit, és ennek következményei lehetnek. Nem arról van szó, hogy kiutasítunk vagy sem, hanem a probléma egészének megoldásáról. Ez azt jelenti, hogy érzik ennek a felelősségnek az elkerülhetetlenségét és azt, hogy ez törvénytelenül volt végrehajtva, az ukrán jogszabályok és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény megsértésével” – fejtegette a miniszterhelyettes. A diplomata leszögezte: Ukrajna nem fogja tétlenül nézni, hogy Magyarország beavatkozik belügyeibe. „Kitartunk álláspontunk mellett. A megfelelő módon, nagykövetségeinken keresztül fordulunk egymáshoz, külügyminisztereink közvetlenül vitatják meg az ügyet, az államfő felszólal az ENSZ-ben, nekem és kollégáimnak is lesznek kapcsolatfelvételeim” – fűzte hozzá Bodnar további részetekbe nem bocsátkozva. 

Rejtett kamerás felvétel

Az UNIAN ukrán hírügynökség szombaton azt jelentette, hogy egy ukrán nacionalista weboldal elkezdte feltölteni nyilvános adatbázisába magyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljaiak nevét és címét. A Mirotvorec (Béketeremtő) nevet viselő ukrajnai portál a Facebookon is értesítette arról a követőit, hogy a Csisztiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázisában rögzítette az első öt kárpátaljai ember adatait, akik második (magyar) állampolgárság megszerzésével törvénysértést követtek el. Az előzményekhez tartozik, hogy az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán közzétett egy rejtett kamerával készült videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem zárja ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását. Péntek este egy rádióinterjúban ezt azzal egészítette ki, hogy Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja vissza őt.

2018.09.23 14:45
Frissítve: 2018.09.23 14:45